Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-30 / 151. szám
1962. június 30. 2 Szombat II pártoktatás időszerű kérdéseiről tartottak értekezletet a párt megyei bizottságának agitációs-propaganda osztályán Pénteken délelőtt a párt megyei bizottságának székhazában, a járási-városi pártbizottságok ágit. prop. titkárai és munkatársai részére értekezletet tartottak. A megbeszélésen Kovács Ferencné elvtársnő, a párt megyei bizottságának munkatársa a pártbizottság határozata alapján ismertette a propagandamunka megyei tapasztalatait, és az 1962/63. évi pártoktatási tervet. X tapasztalatokról szólva többek között elmondotta, hogy az elmúlt oktatási évben végzett propagandamunka eredményesen segítette a párt VII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtását, a hallgatók tanulmányozták a moszkvai nyilatkozatot és az SZKP XXII. kongresszusának anyagát. Az eredmények között említet-, te, hogy a pártoktatásban részt vevők, a propagandisták és a hallgatók mindenütt fő segítői voltak a mezőgazdaság átszervezésének, és a termelőszövetkezetek megerősítésének. Például hatékonyan segítették a helyenként mutatkozószakemberellenes hangulatok, nézetek leküzdését. Az elméleti munka megkönnyítette a párt szövetségi politikájának megértését, a volt középparasztokhoz és egykori nagygazdákhoz való helyes viszony kialakítását. Jelentős eredmények születtek az antimarxista nézetek, a revizionizmus és a szektásság elleni harcban is. Az előadó hangsúlyozta, a propagandamunka eredménye, hogy legtöbb helyen hamar megértették az anyagi ösztönzés elvének jelentőségét, gyorsabban terjedtek a premizálások és az anyagi érdekeltség elvét érvényre juttató egyéb módszerek. Elmondható tehát, hogy a propagandamunka, a marxista-leninista elmélet terjesztése a termelőmunka valamennyi területén hasznos erővé vált, anyagi, politikai és erkölcsi téren gyümölcsöző hatása szinte kézzel fogható. Kovács elvtársnő, a marxizmusleninizmus propagandamunkájának fejlődését szemléltetve elmondotta, hogy amíg az 1958—59-es oktatási évben nem egészen hétezren vettek részt a tanfolyamokon, a párttagságnak 36 százaléka, a pártonkívüli részvevők 9,3 százalékot tettek ki, addig az elmúlt oktatási évben már 14 és fél ezren tanultak, a párttagoknak csaknem a fele, a hallgatók 35 százalékát pártonkívüliek alkották. Közben új oktatási formákkal, téli tanfolyamokkal, tömegpropaganda és ismeretterjesztő előadásokkal gazdagodott a propagandamunka. Ezeken összesen nyolcezer fő vett részt az elmúlt esztendőben. A termelőszövetkezeti gazdák mellett egyre többen vesznek részt orvosok, gyógyszerészek, ügyészek, bírók, pedagógusok, ki-ki a hivatásának legjobban megfelelő pártoktatási formákon tanul. Kovács elvtársnő a feladatokról szólva többek között hangsúlyozta, hogy az 1962/63. oktatási évben a Szovjetunió XXII. pártkongresszusának anyaga továbbra is szerves része lesz a pártoktatásnak. Pártunk VIII. kongresszusának anyagával egy időben továbbra is tanulmányozzuk a kommunizmus építésének legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseit. Az értekezleten megbeszélték az 1962/63. évi oktatási tervezet részleteit. Ami az oktatási formákat illeti, lényeges változás sehol sem lesz. A terv szerint az oktatás egységesen november 13-án kezdődik és április 15-én fejeződik be. A kezdés a pártbizottságoknak és alapszervezeteknek távolinak tűnik, azonban még gondoskodni kell a részletes tervek elkészítéséről, a propagandisták kiválogatásáról, megbízásáról és felkészülésükről, a hallgatók felvételéről, a tankönyvekről. S mindezt a mindennapi gazdasági munka mellett, egy nagy jelentőségű pártkongresszusra való készülődés közben kell megoldani. Boda Zoltán FEHÉREN, FEKETÉN... Szövetségi politikánkról Kardcsörtetés Tajvanon Koreai—magyar barátsági nap Csorváson Szombaton kóreai—magyar barátsági napot tart a Hazafias Népfront Csorváson. Ez alkalommal a községbe érkezik Ban Jon Gab elvtárs, a koreai nagykövetség kultúrattaséja. lemét kiéleződött a feszültség a tajvani szorosban. A Tajvan-eaigefre menekült levitézlett csangkajsekieták katonai kalandra készülnek. Egyre nyíltabban fenyegetőznek, hogy betörnek a Kínai Népköztársaság tengerparti körzeteibe. A kínai nacionalisták régóta fecsegnek ilyen szándékukról, most azonban a kérdés sokoldalú készülődéssel is együtt jár. Mindez nyilvánvalóan az amerikaiak tudtával és hallgatólagos beleegyezésével folyik. Ékesen bizonyítja ezt, hogy a 7. amerikai flotta több egységét a tajvani szorosba irányították, s magán Tajvanon egymást követik az amerikai látogatók, 6Öt Allan Dulles, az öreg bajkeverő is feltűnt. Persze, a nyilvánosság előtt az amerikaiak továbbra is azt állítják, ők visszatartják Csang Kaj-seket esztelen vállalkozásától. Erre azonban még Kennedy elnök szerdai sajtóértekezletén is csak nagyon gyenge biztosítékot tudott adni; a levitézlett diktátor 1954-ben elhangzott ígéretét, hogy nem kezd semmiféle akcióba az amerikaiak e1 őzet es engedélye nélkül. De ki hiszi ed, hogy a Tajvanra szorult diktátor bármit is merne tenni amerikai gazdái nélkül? A két vasat tűzben tartó amerikai politika mindenesetre előre felkészüli az akció kudarcára, s már eleve mossák kezeiket-Nem kétséges, hogy az esetleges támadás a Kínai Népköztársaság népének és fegyveres erőinek é' nállásán porrá zúzódnék, de egy Ilyen kaland mégis nagy veszélyt rejtene magában. Mert korunkban a legkisebb fegyveres konfliktus i6 pusztító nukleáris háború elindítója lehet. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának 1. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. évi július hó 3. napján, kedd délelőtt II órára öszszebívta. (MTI) A napokban levelet kaptunk az egyik községből. A levél írója, Zs. M. elkeseredett tónusban arról szólt, hogy régi harcosa a szocializmusnak, sok megpróbáltatáson ment át emiatt a múltban, s most mégis meg, kellett érnie, hogy ahány „kulik” létezik a községben, mind az ő szövetkezetükben talált menetieket. Majd hozzátette: „Nem azért vérczctt el sok millió katona, hogy továbbra is ezek az emberek osszanak nekünk munkát, munkadijat”, mert hát ebben a szövetke. zetben néhány vezető állást is (brigádvezetőit, agronómusit, könyvelőit) ilyen emberek (volt gazdatiszt, nagygazdák) töltenek be. Nehezen értik meg azok, akik a múltban valóban aktív harcosai voltak az új társadalmi rendszernek és sok esetben éppen azokkal álltak szemben, akikkel most együtt dolgoznak, hogy ez miként fordulhatott így. Pedig nem kellene messzire menniük a következtetésben. Csak saját, egyéni életük régi hányatottságábél kiindulva arra kellene gondolniuk, hogy miért, milyen célért szólította harcba őket akko. ron is a párt. A szegényemberek nyomorúsága, politikai számkivetettsége ab. bél származott, hogy a társadalom egyik (számbelileg jóval kisebb) osztályának a kezében összpontosult minden termelőeszköz, amelyek birtokában kizsákmányolták a számbelileg jóval nagyobb másik osztályt, az ipari és mezőgazdasági nincsteleneket. A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vételéért, a kizsákmányolás s az osztálykülönbségek megszüntetéséért mozgósította küzdelemre harcosait a párt. Cél az osztály nélküli társadalom megteremtése volt. Az ember születésénél fogva egyenlő, s értékét csak az szabhatja meg: menynyit ad a társadalomnak. Így volt ez, kedves Zs. M„ ezért a célért vállalta ön is régen a megpróbáltatásokat. Vadász Ferenc: 24 Bányászbabona Vietnami diákok érkeztek gyakorlati munkára Szarvasra A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet munkája és eredményei iránt hazánk minden táján és külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés. Jelenleg amerikai és nyugatnémet tudományos kutatók ismerkednek az izotópos kísérlettel. Magyar egyetemisták, felsőfokú mezőgazdasági technikumi hallgatók töltik itt a gyakorlati időt, hogy a kísérleti Huszonhatezer mázsa vágóbaromfit értékesítettek az első félévben az állami gazdaságok Az állami gazdaságok nagyüzemi baromfi tény érzeteiben az idén különös gondöt fordítottak a kora! vágóbaromfi nevelésére és értékesítésére. Május végéig csaknem 17 ezer mázsa, egy kilósnál nagyobb peosenyecsirkét, és kétkilós pecsenyekacsát adtak át feldolgozásra és értékesítésre az élelmiszeripari üzetelepen és a nagyüzemi táblákon megismerjék a gyakorlatban jól bevált tudományos módokat. A napokban húsz vietnami diák érkezett Szarvasra. Az egyébként Kelet-Németországban tanuló vietnami technikumi hallgatók a vegyszeres gyomirtást, a rizs és az öntözött kukorica növényvédelmét tanulják Szarvason. meknek. Júniusban — egy hónap alatt — újabb kilencezer mázsa pecsenyecsirkét és kacsát szállítottak. Az első félévben értékesített manynyiség húsz százalékkal nagyobb a tavalyinál. A nagyüzemektől kapott vágóbaromfi egy részét exportálták, más része tisztított állapotban a hazai piacokra került. (MTI) Ezek hárman nem akarják abbahagyni. Hülyeségeken civakodnak, ahelyett, hogy az életükről gondolkodnának. Vajon otthon hogyan vélekednek ilyesmikről az emberek? Tegnap ezen vitatkoztunk. Pityu azt mondja, az ítélet napját csak késleltetni lehet, elhárítani nem. Katona Sanyi szerint az győz, aki megelőzi a másikat. András néha úgy beszél, mintha Magyarországon volna és felszólalna egy várpalotai pártgyűlésen. Azt erősítgeti, hogy az oroszok nem akarnak háborút. A főnök keresztbe lenyelné, ha meghallaná. Meg, hogy az oroszok nem félnek és Kádárék sem félnek, mert az a véleményük, hogy éppen a nagy feszültség menti a békét, mert a Nyugat vezetőit a szovjet ereje megfontoltságra, óvatosságra kényszeríti. Amikor Sinkó elment, először úgy látszott, mintha erősödött volna köztünk az összefogás. Ném azért, mintha vele nem lettünk volna jó barátságban. Rendes fiú volt. Csak éppen a legvégén támadt egy kis zavar, a japán lány miatt. Pityu „miss Butterfly”-nak hívja. Azt gondoltam, Berenike varázslata eloszlik. András szívesen helyettesítené eltávozott riválisát. De Berenike olyan hozzá is, amilyen Sinkóhoz volt eleinte. Most már úgy látom, András is csak valamilyen csodára vár. Azt reméli, egy napon őt is meglepi a lány — mint annak idején Gábort —, s kedves lesz hozzá, közvetlen, szeretetreméltó. Egyelőre semmi jel sem mutat arra, hogy ez a nap egyszer elkövetkezik. Combomon a szúrás csontot ért, nyirkos őszi időben fájást érzek. Nem éles, nem túlságosan kellemetlen, de olykor nyugtalanító. Arra emlékezteti az embert, hogy egyszer beteg is lehet. S betegnek lenni sehol se jó, de kétszeresen rossz idegenben. Fájdalom, emlékezés, bánat ellen csak Andrásnak van kipróbált orvossága. Én sose kedveltem az italt, de most istenigazából benyakalok a legerősebből, mert csontomig ér a nedvesség, s riaszt az eső is: az itteniek bújnak előle, azt mondják, cseppjeiben megbújik a halál. Légy hozzánk irgalmas, Stroncium 90. 3 ezt a célt nagy aiaozaton árán el is értük. A termelőeszközöket közös, társadalmi tulajdonba vettük, megszüntettük a kizsákmányolást, megteremtettük az osztály nélküli társadalom felépítésének az alapját. Igen, a régi harcosok közül Is, hála edzettségüknek, megérhették ezt, mint ön is. Mi ellen emel hát szót most, amikor elérkeztünk odáig, hogy a megváltozott gazdasági alapokra fel is építsük a legigazibb és legmagasabb rendű társadalmi rendszert: a szocializmust, amelyben minden ember egyenlő. Vagy ezt az új társadalmi rendszert ön úgy képzelte, hogy benne a munkások és a parasztok uralkodnak majd valami más osztály felett? Amíg létezett ilyen osztály s megvoltuk a gazdasági alapjai, amíg nem dőlt el. hogy ki kit győz le. addig különböző eszközökkel folyt is a harc. De már régen eldőlt ez a küzdelem, amely után lehetővé vált. hogy mindenki bekapcsolódhassék az új építésébe. Voltunk az önök termelőszövetkezetében, s úgy van, ahogyan írta: néhány vezető állásban nem agrárproletár származású emberek vannak. De ez a szövetkezet a járás egyik legjobb közös gazdasága, mert hozzáértően vezetik és ennek meg is vannak az eredményei. Ebben a termelőszövetkezetben éppen az valósul meg, amelyért állítása szerint régen ön is küzdött, hogy az emberek származásra való tekintet nélkül, képességeik szerint dolgozzanak a közös ügyért, egységben, egymással összeforrva és éppen ez ellen emel szót most ön. Ilyen módon még saját harcos múltját is megtagadja, mert nem arra törekszik, hogy mindinkább elmosódjanak a régi asztálykülönbségek, hanem ellenkezőleg, valahogy azokat fenntartva szeretné építeni az új társadalmat. De milyen szocializmus volna ez? Helyes lenne rajta elgondolkoznia... Varga Dezső A szomszédos ágy üres, jobbról is balról is. Négyen élünk a nagy hálóteremben. Pókert játszunk. A két Fort Bragg-i és mi Vándorral, akik Fort Jacksonban jártuk ki az iskolát. Meleg van. Meleg a bánya is, de amikor kibújsz a szabadba, az alkonyati friss, illatos levegő mindenért kárpótol. Egy ugrásnyira van a Balaton, vasárnap hajnalban motorra pattansz, s már a legközelebbi partszakaszon kikötsz. A föveny érintetlen, mintha ember sose járt volna rajta, a csillogó kavicsos homokon halkan csobog a víz. Itt az idegen szigeten nyakszirtedre hág, homlokodat szorítja, halántékodra telepszik a mozdulatlan fojtottság. Julika üzenete kínos. Nem tudom magam elé idézni őt, képzeletemből nem fútja, hogy megformáljam alakját. Ö a messzeség, az elérhetetlenség. Az apja, Molnár Vili, ötvenötben együtt dolgozott velem. Hallani vélem szavait, látom mozdulatait, haragját, jókedvét. Halványodón ugyan, de él emlékeimben, egy ideig talán kísér még kisiklott életem útján. Amikor eljöttem hazulról, szinte egy darabka ország jött velem. A pesti ismerősök, a veszprémiek — a tanárok, az iskolatársak — a nehézléptű, csizmás peremartoniak képe is elkísért Ausztriába Valamennyi ismerős utánam jött az Ardennek vidékére, át a La
