Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-30 / 151. szám
1962. június 30. 3 Szombat A harmadik műszakot is meg: lehet oldani Egyesül a Békés és Szolnok megyei FÜSZÉRT Még mindig nincs kijavítva minden gép a tss-ekben MIRE az irodából feljutunk a munkaterembe, sokat megtudok Dénes Jánosnéról, az Orosházi Ruhagyár kiváló dolgozójáról. A varrógép zaja és a rádióból teljes erővel sugárzó cigányzene megnehezíti a beszélgetést. Elöljáróban hadd mondjam el, amit róla hallottam. Mindöszsze húsz-egynéhóny éves, két gyermek édesanyja. 1961-ben elnyerte A szakma kiváló dolgozója címet és szocialista brigádban dolgozik. Ezenkívül szakszervezeti bizalmi. Készséges segítőtárs a társadalmi munkában és nemrég vizsgázott a gimnázium második osztályában. Ezután a felvilágosítás után kíváncsian járjuk vezetőnkkel a hatalmas munkaterem utcácskáit, ahol a kék neonlámpák fényében a sokszínű anyag, a munkásnők nyári ruhájának tarka forgataga egy szélesvásznú, színes filmre emlékeztet. Egy olyan filmre, amelynek a hangleadó készüléke elromlott, s a szereplők beszédét csak szájmozgásukról olvashat, nánk le. — Ott az a barna hajú, piros ruhás! — utasítanak az egyik varrógéphez. Odalépek, bemutatkozunk, kézfogás nélkül, mert a varrógép jár és egy bamakockás ing darabjai varázsolódnak eggyé a fürge ujjak alatt. A NAGY TITOK felől faggatom Dénes Jánosnét. Hogyan lehet ennyiféle feladatot jól elvégezni? — Be kell osztani az időt — mondja és az aranykarikák himbálóznak a fülében, ahogy a gép fölé hajol. Ennél sokkal többit nem is lehet megtudni munkájáról ettől a szerény fiatalasszonytól. Azt állítja, hogy semmiség az egész. NÉHA kissé ideges, ha nem úgy megy, ahogy szeretné. De ez ritkán fordul elő. A zajt is meg lehet szokni és a gyár, a közösség sokmindent pótol. A jó keresetet sem szabad kihagyni, a megelégedettséghez hozzátartozik ez is. A gép melletti kisszékről fogynak a ruhadarabok. Egy darabig még elnézem ügyes kezeit, de restellem tovább fenntartani kérdése, immel. Nemsokára 2 óra van. A gyerekeket el kell hozni a napköziből, a lakásban is kell egyetmást csinálni. Talán tanulni és olvasni is szeretne, ha ideje engedné. Elbúcsúzunk. Magammal viszem egy bátor, okos kis munkásasszony képét az emlékezetemben, aki anya, dolgozó nő és kultúrember is. H. I. Egymillió 93 ezer forint építkezésre... A Békés megyei FŐSZERT július elsejei határidővel egyesül a Szolnok megyei FOSZÉRT-tel. Az egyesített vállalat új neve: Szolnok— Békés megyei Fűszer- és Édességnagykereskedelmi Vállalat. Az új vállalat központja Szolnokon lesz. A két vállalat összevonása a lerakatok működését nem befolyásolja. Azok változatlanul eddigi helyükön működnek. Békéscsabán a vállalat Július 1-én központi kirendeltséget létesít, a Tanácsköztársaság útja 31. számú házban. Az összevonás után a lerakatok az eddiginél nagyobb önállóságot kapnak. Jutalomban részesültek a legjobb VIT-sorsjegy árusítók A KISZ megyei bizottsága a napokban értékelte a VIT-sorsjegyek árusítását. A legtöbb sorsjegyet eladó úttörő-csapatokat és KlSZ-szervezeteket pénzjutalomban részesítették. A gádorosl úttörők 2680 VIT- sonsjegyet adtak el, és ezért 1400 forint jutalmat kaptáik. A békéscsabai V. kerületi KISZ-szervezet 1200 forintos jutalomban részesült. Megérdemelték, hiszen 2200 sorsjegynek találtak gazdát. Jutalomban részesült még a szarvasi Il-es számú iskola és a szeghalmi I-es számú iskola úttörőcsapata, a békéscsabai II. kerületi KISZ-szervezet, és a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet KISZ-szervezete. Lapunk június 19-i számába vezércikket írt Pántye Péter elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főmérnöke, a termelőszövetkezetek gépeinek javításáról. A cikk többek között megállapította, hogy a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő gépek 60 százalékára megkötött javítási és karbantartási szerződések jóformán csak papíron vannak meg, mert a szövetkezetek egyszerűen nem viszik gépeiket a gépállomásra javíttatni. A cikk megjelenése óta mindössze 11 nap telt el, azonban az aratás megkezdése indokolttá teszi, hogy most újra foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Pántye elvtárstól kértünk felvilágosítást, hogy hol tartanak jelenleg tsz-eink a gépek aratásra való elkészítésével. — Teljesen pontos, tételes kimutatás nem áll rendelkezésemre, amelyből megállapítanám, hogy a szövetkezetek tulajdonában lévő 165 gépi és 271 lóvontatású aratógép, továbbá a több mint 1100 erőgép közül hányat javítottak már ki. Kirívó példa viszont akad bőven. Többek között a battonyai Aranykalász, a köröstarcsai Búzakalász és a tarhosi Üj Élet Tsz vezetőinek csak június 26-án jutott eszükbe, hogy a gépállomásra huzassanak javítás céljából egy-egy aratógépet. Valószínű, hogy akkor is azért jutott az Az idén egymillió 93 ezer forint értékű építkezésre vállalkoztak az 1800 holdas csanádapácai Köztársaság Termelőszövetkezet gazdái. Amint a tsz elnökétől hallóink, nem lesz könnyű dolog ezt a vállalkozást teljesíteni. A szövetkezet építő-brigádjának igyekezete nyomán azonban már eddig is igen jól előrehaladtak. Az építőbrigád már átadta rendeltetésének a garázst, a gépjavító- és kovácsműhelyt, melyeket régi épületekből alakítottak át. A műhelyekben dolgozók munkájának a megkönynyítésére hamarosan megérkezik egy fúrógép és több fontos munka-Manche-csatornán, Edinburghba, Glasgowba. Fort Jacksomban már el-elmaradoztak. Az ember hamar felejt. A kiképzés és szolgálat, a nehézségek gyakran befeléfordulásra kényszerítettek. Felvillant és elhalványult egy emlék, eltűnt egy keresztnév, másszor egy vezetéknév nem jutott eszembe. Az arcélek elmosódtak, hónapról hónapra, évről évre kevesebben lesznek velem. Az otthonmaradottak sorsát sem ismerem, útjuk elvált az enyémtől. ^ Elszabadult egy csille a lejtős pályán: nem lassul, gyorsul a futása. Vili bácsi széles arccsontja, apró szeme, nevető szája olykor világosan kirajzolódik előttem. Gyakran megesik, hogy már őt is hiába keresem. Kétségbeesetten erőlködöm ilyenkor, hogy halljam a hangját. Megszokott szavai is kihullottak belőlem. Csupán egyetlen napunkra emlékszem most is élesen. Talán a legforróbb nyári nap volt ötvenötben, július utolsó napja. Azért emlékszem rá, mert a huszadik születésnapomat ünnepeltem. Előző napon megbeszéltük a brigáddal, hogy siht után találkozunk, lemossuk a torkunkat. De reggel a leszálláskor Vilit nem láttam a kasban. Szájról szájra járt: ma igazolatlanul hiányzik az öreg. Nem értettem, miért jelentős ez. Másokkal is előfordult már ilyesmi. De ahogy mondták, abban volt valami, amit csak a beeszköz. Részben megkezdték, másrészt hamarosan hozzáfognák egy 500 férőhelyes, 61 méter hosszú és hat méter széles sertéshizlalda, s egy ötezer férőhelyes, 97 méter hosszú törzsbaromfiól építéséhez. Ugyanakkor már teljesen elkészült a 30 férőhelyes sertésfiaztató. Az öntözéses növénytermesztésre is több gondot fordítanak az idén a csanádapácai Köztársaság Termelőszövetkezet gazdái, mint a korábbi években bármikor. Ötven holdon már elkészült a csőkutas öntözés, amit a szentesi Üj Barázda Tsz építő-brigádja létesített avatottak értettek. Kérdeztem: „Tán beteg?” „Mi van vele?” Természetes hangon felelték, mintha illlett volna tudnom: ez a nap Vili igazoltan igazolatlan munkanapja minden esztendőben. Délután se jött el a vendéglőbe. Másnap ott állt a helyén. Vállat • vont: — „ígértem, de nem mehettem. Ezen a napon nem.” Aztán a szénfal mellett darabosan, nehézkesen vallott nekem. Megtisztelt a bizalmával, mert kedvelt engem. Negyvenkettőben Tokodon dolgozott, az Erzsébetaknán — mesélte. Haditermelés folyt. Nagy hajsza, szigorúság, fegyelem. Mégis ezen a napon reggel elaludt. Megrémült. Sose járt így. S még csak különösebb magyarázatát sem találta a dolognak: előző este időben lefeküdt. Nagyon félt a következményektől. A százados kegyetlen, rossz ember volt. Elbarangolt a határba — emlékezett tovább Vili —, kerülte az embereket. Csak a hangos riadalom szólította vissza a községbe. Szerencsétlenség történt a bányában. Negyvenkét társa halt meg ezen a napon. Egyedül ő maradt életben. Azóta — mondta — egyetlen július harmincegyedikén sem száll le a bányába, se Tokodon, se Várpalotán. A háború után került Molnár Vili Veszprém megyébe. Igazolatlanul maradt távol a munkából az én huszadik születésnapomon. De már ismerte az igazgató is, a párttitkár is ezt a históriát. El-Lucernamag-termesztési tanácskozás volt Szarvason A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a MEDOSZ és a KISZ mezőgazdasági szakembereinek szakcsoportja közös rendezésében jól elkerült lucemamag-termesztésl tanácskozás volt Szarvason, az öntözési és Rlzetermesztósl Kutató Intézetben. Megyénk termelőszövetkezeteiből mintegy száz szakember ős szövetkezeti vezető gyűlt össze, Dr. Kovács Gábor, a kutatóintézet tgazganézték neki a munkafegyelem ismételt megsértését. „A bányász babonás” — mondották. A bányász babonás? Apám nem az. Olyannak nézi az életet, amilyen a valóságban. A sorsa megedzette. Ezért nem akar nekem se megbocsátani. Ezért a konok hallgatása. Megtagadott. Pedig milyen nagyon szeretett. Kicsi dolgokban sose volt kérlelhetetlen. Elnézte sok hibámat A bort ő se veti meg. Ha a kelleténél többet iszik, akkor is legfeljebb jókedvű, a szokottnál többet beszél. Olyankor elérzókenyedik, könny fátyolozza a szemét, és a múltat emlegeti. Gyakran rosszallotta, hogy ezt én nem nagyon értettem. Ném hatottak rám túlságosan a régi históriák. Pedig tudtam, hogy régebben nagy volt nálunk a szegénység. Azt is, hogy apám nyulakat tartott, azokból került hús az asztalunkra. De — így mesélték az öregek — jó volt a nyúlnevelés másra Is. Annak ürügyén járhatott hozzánk akkoriban baráti társaság: néhány felmentett bányász és egy-két idősebb. Eleséget hoztak vagy vittek, meg nyulat cseréltek, s beszéltek, susmusoltak, politizáltak, míg anyám figyelt, hogy ne zavarja őket senki. Apámnak sose voltam elég figyelmes, és érdeklődő hallgatója. Pedig arra is emlékeztem, amikor az utolsó háborús télen a csendőrök bányászokat kísértek a laktanyába. {Folytatjuk) tója köszöntötte a vendégeket az Immár hagyománnyá vált lucemamag-termesztási tanácskozáson. Janecekó János, a gazdaság főagronómusa értékes szakelőadást tartott a lucennamag-termesztéaröl. Az előadás után számos érdekes hozzászólás hangzott el. Ivanics Jenő, a Békés—Csangrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusa az állami gazdaságok eredményeiről, munkamódszereiről beszélt. Schmidt János, a Mezőmaigtenmeltető ás Ellátó Vállalat kirendeltségének osztályvezetője elmondta többek között, hogy megyénkben mintegy tizenkétezer hold lucennamagfogásra szerződitek a termelőszövetkezetek. Ha szakszerűen kezelik a lucematáblákat, Igen szép jövedelemre számíthatnak a közös gazdaságok pillangós takarmánymagból. Lehoczk! Mihály, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főagronómusa elmondotta, hogy ők évek óta szoros kapcsolatot tartanak az ÖRKI szakembereivel. Különösen a lucernatermesztéshez kérnek tőlük sok hasznos tanácsot, s nem is vallják kárát. Jelenleg csaknem ezerötszáz holdon díszük náluk lucerna. Az elmúlt évben csupán a magfogás kétmillió forint Jövedelmet adott, 6 a 6ok Iucemaszéna megmentette őket a ezálaeta'karmány-hitánytól. Délután a vendégek Bikazugban és a csabacsúrli kerületben megnéztek régi és új telepítésű kapáslucernát. A kutatók a helyszínen adtak választ a szövetkezeti gazdák részletkérdéseire. Bemutatták Csabacsűdön az egyik legveszedelmesebb kártevő, az aranka elleni védekezést te. — Ary — Halált okozott az égő cigaretta Június 20-án halálos kimenetelű tűzeset történt Békésen. Polgár Béla 66 éves nyugdíjas, békési lakos lefekvéskor az ágyban rágyújtott egy cigarettára, dohányzás közben elaludt, s az égő cigaretta meggyújtotta ágyneműjét. Polgár Béla a füsttől sem ébredt fel, s a füstmérgezés és a súlyos égési sebek halálát okozták az idős, egyedül élő embernek. eszükbe, mert a járási tanácsok mezőgazdasági osztályának és a gépállomások műszaki emberei ellenőrizték a szövetkezeti gépek javítását. A gyulai járásban, nagyon helyesen, társadalmi aktívákat is bevontak ebbe a fontos munkába. Ha kicsit megkésve is, remélhetőleg minden gép ki lesz javítva, úgy, hogy kivétel^iíélkül munkába állhatnak az általános aratás megkezdésekor. Azért mondom, hogy remélhetőleg, mert például a kunágotai Petőfi és az egyik vésztői termelőszövetkezet vezetői azt mondták a gépállomásiaknak: van nekünk egy gépi vontatású aratógépünk, ha akarják, javítsák ki, és arassanak vele, mi sem aratózsinegre, sem a javításra nem költünk. — Érthetetlen ez, hiszen a kunágotai Petőfi Tsz-nek elegendő erőgépe van — most is két Zetort kapott — ahhoz, hogy az ara'tógépet üzemeltetni tudja. Azzal, hogy az aratógépet átadják a gépállomásnak, nem takarékoskodnak, hanem inkább nagyobb lesz az aratási kiadásuk. Durván számolva, a gépállomás csaknem még egyszer annyiért arat le egy hold gabonát, mint amennyibe a termelőszövetkezetnek saját aratógéppel kerül. Ezt a dupla árat a gépállomás a kunágotai Petőfi Tsz-nek is felszámolja, annak ellenéibe, hogy esetleg a tsz aratógépét üzemelteti majd. — A termelőszövetkezetek erőgépeivel sincs minden rendben. A Sairkadi Gépállomáson még hét termelőszövetkezeti erőgép vár javításra. A sürgetésre talán hármat vagy négyet hamarosan meg tudnak javítani a gépállomás négy lánctalpas traktorával együtt, amelyhez eddig nem kaptak megfelelő alkatrészt. Egyébként a Sarkadi Gépállomásra a napokban vittek be az ottani Lenin Tszből egy disztillert, javítás céljából. Felületességből és nemtörődömségből a Füzesgyarmati Gépállomáson is három hónapja vár javításra a szeghalmi Kossuth Tsz UTOS-trak tora. — Bízom benne, hogy csak anynyi baj van a termelőszövetkezeti gépek javításával, amennyiről pillanatnyilag tudomásunk van. örvendetes az, hogy a kondorosi, az orosházi, a békéscsabai és a Gyulai Gépállomás körzetében a termelőszövetkezetek már betartják a beütemezés szerinti gépkarbantartást. A szeghalmi, az orosházi és a gyulai járásban a termelőszövetkezetek hozzáláttak az erőgépek két műszakos üzemeltetésének megszervezéséhez is. Megvételre keresünk önálló épületet szeszfőzde céljára városi körgáton kívül, Gyula város területén. Feltételek: Megfelelő bővizű kút, kövesül mellett legyen, valamint villamosíthatási lehetőség álljon fenn. Ajánlatokat kérjük a Gyulai Földművesszövetkezet központi irodájában leadni, Megyeház u. 2. szóban vagy írásban. 38098
