Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-28 / 149. szám
1962. június 28. 2 Csütörtök Ne csak a toronyból... A vezető mindig reflektor-M fényben van. Minden tettét százak és ezrek tekintete pásztáz, za. így jellemezte a vezetés nehezét az egyik gyár igazgatója. Majd képletesen arról beszélt, hogy az a bizonyos reflektorfény mennyire behatol a szabad szemmel is alig látható réseken is. S hogy az emberek milyen gyorsan reagálnak, különösen arra, amit néha a vezető elvét, elhibáz. Meg aztán vannak még jócskán olyanok, akik csak a hibák hajszolására specializálják magukat, miközben az igazmondás, s a feddhetetlenség apostolaiként próbálnak tetszelegni a mindennapi életben. Nem szálltunk vitába, amikor az állandóan kákán is csomót kereső emberekről szólt. Mert valóban vannak ilyenek. Ezeket az embereket senki nem szereti. Ha már felszólalásra emelik kezüket, nemcsak vezetőiknek, hanem igen sokszor munkatársaiknak is borsózik a hátuk. De hagyjuk az effajta embereket, maradjunk a mindennapi életnek egy másik reális talaján. Próbáljuk a túlnyomórészt munkásokból, parasztokból lett vezetők szervező és irányító munkáját azon a szemüvegen nézni, amelyiken a segíteni akaró emberek szemlélődnek, akik ha bírálnak is, nem rosszindulatból teszik. Mert ma már ez jellemzi nemcsak ipari munkásaink, hanem mindinkább a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság jó részét is. Még akkor is, ha esetenként itt-ott a pohár csordultig lesz, s az emberek megvonják az adott munkaterület vezetőjétől az előlegezett bizalmat. ^ napokban a vezetésnek olyan megnyilvánulásáról hallottunk, amely, ha még nem is jutott el a tarthatatlanság határáig, a helytelenség fogalmát azonban alaposan kimeríti. Az egyik járás két termelőszövetkezetének vezetőivel beszélgettünk. Köztük szakemberekkel, akiknek a nap minden órájában megannyi gond nehezedik a vállukra, s akik már nem adhatják tovább az utasítást, hogy szervezetten menjen a munka, hogy minden idejében el legyen végezve, hanem nekik kell valóra váltani azokat. Először az ezernyi tennivaló került szóba. Később pedig az, hogy községük pártbizottsági titkára, aki függetlenített vezető, hogyan segítette és segíti őket, akikre a munkaszervezéstől az emberek tudatának formálásáig minden rájuk vár. Már jó ideje beszélgettünk, ami. kor az egyik termelőszövetkezet agronómusa a következő szavakkal jellemezte a segítségadást: „Ne csak a toronyból szemlélje munkánkat a község párttitkára... Mert egyáltalán nem biztos, hogy miközben a magasból meszszebb lát, jobban is látja azt,! amit mi csinálunk, ami őt kö- j rülveszi...’! Amennyire képletesen csengtek e szavak, legalább annyira érzékeltették, hogy nincs minden rendben ebben a községben a párt vezető, ellenőrző és a mindennapi gazdasági munkát segítő tevékenysége körül. Vegyük egy kicsit szemügyre: a csak magasból való szemlélődés milyen veszélyt rejt magában. P árt-, állami és társadalmi vezetőink jó része már hosszú évek óta teljes odaadással, nagy lendülettel és őszinte becsvággyal tevékenykedik az újért, a jobbért. Ezit a mindennapi élet példáinak sokasága láttatja mindenkivel. A szorgalmas és tettre kész vezetők között azonban itt-ott megtalálhatók az elkényelmeskedettek, a vezetésben csak a felszínen mozgók. Azok, akik csak úgy felülről, amint azt az agronómus mondta: a toronyból szemlélik az embereket, azok gondokkal átszőtt mindennapi életét, azt a sokoldalú és sokrétű tevékenységet, amely sokszor izzadtság árán győzi le a régit a maradit. Furcsa tulajdonság kell ahhoz, hogy ezt csak szemlélje egy vezető. Csak úgy a magasból, a toronyból. Közben nem látja az embert, aki a legkisebb eredményért is alaposan megdolgozik. Azok a vezetők — mert vannak ilyenek —, akik az embereket, s azt az újat, ami most fortyog az élet nagy kohójában, éppen a konkrét valóság nem ismerése miatt tévesztik szem elől a legfontosabbat, ami igen sűrűn súlyos hibákhoz vezet. Mert elképzelhetetlen, hogy a kényelmeskedő, gondolkodásukban is ellanyhult vezetőik helyesen foglalnak állást, helyesen ítélnek meg bizonyos dolgokat. Az agronómus a mindennapi életből vett példákkal bizonyította ezt. „Nem akarnak egyesülni a község kisebb termelőszövetkezetei a nagyobbakkal” — idézte az agronómus a párttitkár szavait. Arról persze még csak említést sem tett az így vélekedő községi párttitkár, hogy milyen út vezet az egyesüléshez, hogy a pártbizottságnak mi az elképzelése, javaslata és hogyan segíti erre az útra a valóban egy helyben topogó közös gazdaságokat. Azt is sokszor szóvá tette a párttitkár, hogy a kis tsz-ek nem gazdálkodnak jövedelmezően. Arról azonban alig hallottak a tsz-ek vezetői, hogy miként kellene gazdálkodni, s ha egyesülnének, milyen perspektíva állna a mosta, ni kis szövetkezetek előtt És ami különösen jogossá teszi a község szövetkezeti gazdáinak és vezetőinek bosszankodását: miközben párttitkáruk bírálja őket, s a vezetésről megállapításokat tesz, helyi ember lévén, alig ismeri községének nagyüzemi gazdaságait. Mások pontatlan tájékoztatásai alapján alkot és mond véleményt, marasztal el ok nélkül olyan embereket, akik a mindennapi életben erejüket nem kímélve küzdenek a gazdagabb holnapért, akik munkáját nem is ismeri. De ő a toronyból — sajnos — így látja. Vagyis miközben a képletesen említett toronyból valóban meszszebb lát, nem lát jobban. Nem ismeri az emberek gondolatait, baját, s azt, hogy legyőzve magában a régit, mit tesz most az újért, a biztosabb holnapért. A mindennapi élet sok-sok " példája bizonyította már, hogy ahol az adott párt- és gazda, sági vezető elnézett az emberek feje felett, ott előbb-utóbb súlyos bajok keletkeztek. Mert az emberek, s a tennivalók közvetlen ismerete nélkül — csak a toronyból lenézve — rosszul lehet szemlélni az életet az új győzedelmeskedését. Balkus Imre Von Merkatz elszólása A bonni kormány mossa kezeit Bonn (TASZSZ) Nemcsak a bonni szociáldemokraták, hanem a CDU-hoz közelálló egyes személyiségek is megdöbbenéssel és értetlenül fogadták Von Merkatz bonni miniszter madridi kijelentéseit. Merkatz ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság nevében üdvözölte és dicsőítette a francoista rendszert. Bonnban kedden sajtóértekezleten feltették Eckardt nyugatnémet sajtófőnöknek a kérdést, hogy a szövetségi kormány egyetért-e Merkatz madridi nyilatkozatával. Eckardt azt válaszolta, nem hallotta, hogy a kabinet bármiféle ülésen is felhatalmazta volna Vadász Ferenc: Jelentés a nyugat-iriáni harcokról Djakarta (TASZSZ) Mint az Antara indonéz hírügy. nökség' jelenti, a Nyugat-Irián fel-Hegyi trolibusz három város között Moszkva (MTI) A Krim-félsziget hegyvidékének üdülőhelyein, festői hegyeken és völgyeken át trolibusz-vonalat helyeztek üzembe Szimferopol és Jalta között. A világon egyedülálló építkezést rekordidő alatt sikerült befejezni. Most készül a vonal folytatása, amely körforgalomba köti össze Szevasztopolt, Szimferopolt és Jaltát. (MTI) szabadítását irányító parancsnokság képviselője kijelentette, hogy az indonéz partizánokkal vívott harcokban Nyugat-Irián különböző területein eddig 80 holland katona esett el. A partizánegységek és a holland csapatok közötti küz. delem állandóim folyik. A parancsnokság — hangzik a nyilatkozat — nagyszámú levelet kap Nyugat-Iriánból. A levelek írói bejelentik, hogy készek önkéntes egységekbe tömörülni és harcolni Nyugat-Irián felszabadításáért. Azonkívül sokan jelentkeznek személyesen is, hogy az önkéntesek közé lépjenek. (MTI) A békési járás népművelési helyzetéről tanácskoztak a párt járásig községi végrehajtó bizottságának ülésén Az MSZMP békési járási községi végrehajtó bizottsága kedden megtartott rendes ülésén a járási tanács művelődésügyi osztályának előterjesztésében megvitatta a járási népművelés helyzetéről szóló beszámolót. Az ülésen többek között elhatározták, hogy az eddigieknél nagyobb segítséget adnak a mezőgazdasági szaktudományok elterjesztéséhez. Hatékonyabban támogatják a szaktanfolyamok és szakiskolák működését, előadássorozatok szervezését. A jövőben nagyobb nyilvánosságot kap a legkülönbözőbb oktatási formákra való jelentkezés feltételeinek ismertetése. Néhány fontos népművelési kérdést illetően felhívták a figyelmet a munka tartalmának javítására. 22 A& öwéMf uUs^ané^ Már csak négyen vagyunk Anyám negyvenötben golyókkal a testében úszott ki a Dunából. Néhányszor elmesélte később: tizennyolc éves nyilas karszalagos fiúk kísérték a kivégzőhélyre. Abban a csoportban, amellyel őt vitték, harmincán lehettek. A Horthy Miklós rakparton dördült el a sortűz. Asszonyok és gyermekek sikongva és hörögve úsztak a torlódó jég alá. A Khaldi öbölben hajóztak ki bennünket. Előzőleg Németországban állomásoztunk, Fürstenfeldbruckban. Beirutban nyár volt. Lányokat hajkurásztunk a Nagy Szerájnak nevezett kormányépület előtt a téren... Írok anyámnak. Lelki szükségletem, hogy beszélgessek vele akkor is, ha mesékkel áltatom. Mit tehetek? Kénytelenségből teszem. Beszámolok irodalmi tanulmányaimról. „Erskine Caldwellt szeretem és Irwin Shaw elbeszéléseit — magyarázom. — Diáktársaim közül sokan próbálkoznak írással. Megértem a törekvéseiket és becsvágyukat, de őszintén megvallva engem nem érintettek meg a Múzsák. Mióta olvasni tudok, mindig rajongója voltam az irodalomnak — ám kritikusa is. Az esztétika, az irodalom sok elméleti és filozófiai vonatkozása foglalkoztat, s a jövőmet úgy képzelem el, hogy egyszer talán jelentős esztéta-kritikus válik belőlem.” Ha mindez igaz volna!... Lénárt otthon már közgazdász. Én mi vagyok? „Parányi figura a világpolitika sakktábláján”. Ezt a parancsnokunk mondogatta Libanonban, tréfásan hol egyikünk re, hol másikunkra mutatva. Erősen eltúlozta közreműködésünk jelentőségét. Bár való igaz, a beiruti Szent Vince székesegyházban is megfordultam, ahol a keresztény politikusok összegyűltek hogy számba vegyék erejüket a mohamedán vezetők ellen. Mi, tengerészgyalogosok tízezren érkeztünk országukba, hogy beleszóljunk a dolgukba. Szerényte lenség nélkül csak annyit könyvelhetek el a magam javára — vagy rovására? —, hogy tizezrednyi részem volt Fuad Sohab tábornok felsegítésében a köztársasági elnök székébe... A tízezer többsége idegen volt. Az ostoba yenkiket mégis sorra előléptették. Pedig ügyetlenek és kényelmeskedők. Ezt a múltkor egy beszélgetés alkalmával a főnöknek is említettem. Az utóbbi évek eseményeiről volt szó, a múltunkról és a jövőnkről. Szerettem volna, ha őszintén beszél, ha elmondott volna valamit arról, hogy mit gondol felőlünk, mire számíthatunk mi négyen. Kitért a válasz elől. Valami ködös filozófiai példálózásba kezdett. Szent Ágostont idézte, hogy mit mondott az időről. Valami ilyet: „A mult, a jövő — csak forma. Csupán a jelen a valóság. A múlt emlékezet, a jövő várakozás.” S végül a szokott záró akkord: „Ez a Magyar Sors fiam.” Nagy M-mel és Nagy S-sél. Nem először hallottam ezt, mégis furcsa, szokatlan. Nem értem, nem is szeretem az ilyen misztikus tanokat. Szinte nevetséges is itt, ahol általában nem ilyen elvont kategóriákban gondolkodunk, hanem nagyon is reális fogalmakban. Olyanokban, mint a Satumé nehézrakéta, a földrészközti Atlas és Titán. A Newsweek februárban azt írta: Merkatzot, hogy nevében nyilatkozzék e kérdésről. A nyugatnémet külügyminisztérium hivatalos szóvivője a sajtóértekezleten a maga részéről kijelentette, hogy Merkatz „nem egyeztette” felszólalását a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztériumával. Merkatz beszédét nem volt hajlandó kommentálni, mondván, hogy nem rendelkezik a beszéd teljes szövegével. (MTI) WASHINGTON Az Egyesült Államok kormánya kedden bejelentette, fontolóra vet. te, hogy Nevada térségében nukleáris robbantásokat hajtson végre „csekély magasságban a föld felszíne felett vagy olyan mélyen a föld alatt, amely már elegendő kráterek képzéséhez.” A robbantások hatóereje 2000 és 3000 tonna között lesz. (AP, MTI) RIO DE JANEIRO Tancredo Neves, brazil miniszterelnök és kormánya kedden benyújtotta lemondását. Goulart elnöki hivatala közölte, a kongreszszust szerdán felkérik, hogy Santhiago Dantas külügyminisztert jelölje új miniszterelnöknek. Tancredo Neves kijelentette, azért mond le, hogy jelöltként in. dúlhasson az októberi kongresszusi választásokon. (.Reuter, MTI). PÁRIZS A Spanyol Szocialista Munkáspárt, a Spanyol Köztársasági De. mokratikus Akciópárt, a Szociális Demokratikus Akciópárt, a Spanyol Haladó Szövetség, a Spanyol Szövetség Haladó Csoportja és a Parlamenti Monarchisták elnevezé sű, illegalitásban lévő spanyol ellenzéki pártok ismét harcra hívtak a Franco-diktatúra ellen — jelenti a TASZSZ. A kommunista párt és a nemzeti felszabadítási front ugyancsak felhívással fordult a spanyol munkásokhoz, hogy sztrájkokkal küzdjenek Franco rendszere ellen. (MTI) az oroszoknak négyszer annyi, egy egész tucatnyi interkontinentális ballisztikus rakétájuk van, mint nekünk. Év végére nekik harmincöt-hatvan, nekünk öt, maximum húsz lesz. — Itt olyan kategóriákban gondolkozunk, mint a közepes hatósugarú Jupiter, a Thor, a Minuteman, a Polaris, a Pershing. Vagy a rövid hatósugarú Martin Mace és a többiek. Bár az igazságnak tartozom vele, hogy megmondjam: ezek és a mi „technikánk” — a mi csoportjaink különleges hadviselési módszerei — úgy viszonylanak egymáshoz, mint az oroszlánhoz a patkány. De mindegy, nem lényeges. Azt mondják a fiúk, hogy Kocsishoz hasonlítok, a futballistához. Ha Gitta hallaná, hitetlenkedne. Margit is. Azt hiszem, Félegyházán mindenki. Másmilyennek ismertek. Gitta fényképet kér. Azt írta a múltkor, hogy nagyon megváltoztam. Nincs mentség: retusáltatni kell a fényképeket. Újra esedékes nekik egy hosszabb levél. Na. pok óta halogatom az írást, pedig ez legfontosabb kapcsolatunk a külvilággal. Sok a dolgom. A főnök gyakran magához hív, mindenféléről beszél. Nagyon bízik bennem. Van itt egy-két dolog, ami nem tetszik
