Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-26 / 147. szám

ÍSÖ2. június 28. 3 Kedd Kéthetes műszakkal készülnek Békéscsabán a vasutasnapra Békéscsabán a vasutas dolgozók termelési tanácskozásokon, röp­­gyüléseken beszélték meg a 12. vasutasnap tiszteletére tett válla­lásokat. Elhatározták, hogy június 25-től, hétfőtől kéthetes vasutas­napi műszakot indítanak. Ezalatt újabb erőfeszítéseket tesznek a tervek pontos teljesítésére, a me­netrend szerinti közlekedés bizto­sítására, a szolgálat még ponto­sabb ellátására. A szolgálati ágak jó együttműködése biztosíték arra, hogy a vállalásoknak eleget tegye, nek. A vasutasnapra javában készü­lődik a MÁV kultúrgárdája is, amely a Békéscsabai Kötöttáru­gyár tánccsoportjával színessé te­szi majd az ünnepséget. Boldizsár Gyula levelező Tanácskozások az aratás-cséplés feladatairól A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, s a Gépállomások megyei Igazgatósága június 26-án; kedden egész napos tanácskozásra hívja össze a járási tanácsok, mezőgaz­dasági osztályok, a gépállomások vezetőit és szakembereit. A ta­nácskozás első részében a tavaszi munkák jelenlegi állását, a még hátralévő tennivalókat, a növény­­védelem feladatait, s a pillangós­­növények betakarítását beszélik meg. Ezt követően kerül sor az aratás-cséplésre való felkészülés megvitatására. Ugyancsak 26-án két helyen tar­tanak megbeszélést a tavaszi-nyári munkákról. A Mezőberényi Gép­állomáson a békési, a gyomai, a szeghalmi, a sarkadi, s a békéscsa­bai városi, járási tanácsok és gép­állomások vezetői, szakemberei ta­lálkoznak, az Orosházi Gépállomá­son pedig a gyulaiak, a szarvasiak és a mezőkovácsháziak veszik számba a növényápolást, s a nyári betakarítás sokirányú tennivalóit. Tizfajta kísérleti paradicsom Szabadkígyóson Szépen díszlenek a kertészeti növények a szabadkígyósi mező­­gazdasági technikum tangazdasá­gában. Jó termést Ígér a 20 hold paradicsom, s az alig kevesebb paprika, melyekre a Békéscsabai Konzervgyárral kötöttek szerző­dést. Érdekességnek számít a tangaz­daság kertészetében a Kecskeméti Mezőgazdasági Kutató Intézet tíz­fajta kísérleti paradicsomija. Az intézet kutatói rendszeresen ellá­togatnak Szabadkígyósra és tanul­mányozzák e növény különböző tulajdonságait. Az idei kísérlet után döntik majd ed, hogy a tíz­féle paradicsomból melyik fajtát javasolják megyénk termelőszö­vetkezeteinek termesztéseire. Sikeresen vizsgáztak a gépkocsivezetők Megyénk különböző szervezetei­nek és vállalatainak gépkocsiveze­tői közül ötvenen iratkoztak be az egyéves felsőfokú garázsmesteri tanfolyamra. A június 23-án meg­tartott vizsgát negyvenen tették le sikeresen. A vizsgabizottság tagjai közt többek között dr. Máté Má­tyás, a Budapesti Autóközlekedési Tanintézet igazgatója, Békési Ádám, a budapesti tanintézet ta­nára és Dániel Mihály, a taninté­zet osztályvezetője volt. A felsőfokú garázsmesteri tanfo­lyam vezetője, Orvos János elmon­dotta, hogy egy újabb felsőfokú és egy középfokú garázsmesteri tan­folyam szervezésére kapott enge­délyt Békés megye. A felsőfokú tanfolyamra csak a nagy gyakorla­tú gépkocsivezetők jelentkezését fogadják el, a későbbi években viszont már csak azok vehetnek részt felsőfokú tanfolyamon, akik előzőleg középfokon sikeres vizs­gát tettek. hőstettet vittem én véghez?... Egy tank előreszaladt, de megtámadta öt német. Szembefordult velük, aztán rövid harc után kaput lett Tudja, mi az a kaput? Hogyne tudná?— Akkor jól van. Égett a tank, amikor az orosz őrmester kimászott. Akkorra a németek megálltak, vissza is fordultak, mi meg az oroszt két kislánnyal hazavittük mihozzánk. Ápoltuk, amíg harmadnap a többiek odaér­tek. — Ti magyarok, a németekkel voltatok szövetségben. — Én nem, mert az apám_I — Bolsevista az apád? — Nem... Csakhogy akkor már azok elmentek a faluból, akik a németeket szerették. A mieinknek elegük volt belőlük— — Persze — bólintott Frank. — Hitler nem tisztelte a szabadságot, önfejű és erőszakos volt, ezért nem tartottak ki mellette a szövet­ségesei— A teaházban halk muzsika szólt. Zenegép működött az egyik szög­letben, virágos függöny mögött. — Mondd te András — szőtte tovább a beszélgetést Frank —, hogyan lettél szabadságharcos az oroszok ellen? Én tudom, hogy te bátran, fegyverrel harcoltál a for. radalomban. — Na? Miért? Miért lettél sza­badságharcos? — Hát éppen azért, mert fegy­ver volt nálam. — Azért jöttél ide? — Azért. — És miért harcoltál? — Miért? Mert... Mondom, mert fegyver volt nálunk, amikor jöttek a teherautóval. Azt hittük, hadi­anyagot szállítanak, hogy meg akarják támadni a lakosságot. — Visszavertétek? — Vissza. De nem is volt náluk hadianyag. — Nem? Mi volt náluk? — Marhahús. Vitték ebédre. — Nagyon jó — nevetett Pol­lack. — Akkor az egy jó preven­tív akció volt Mert az oroszokkal most is háború folyik. Preventív háború. Muníció a disznóhús is. De mi kerekedünk félül, nekünk amerikaiaknak és szövetségeseink­nek mindenből több lesz. Hiába a Vosztok XX.. Hiába. Csuklóit Már részeg volt Legjobb lesz hazamenni — gon­doltam —, míg ez is el nem kezd faggatni az űrhajóról, mint a múltkor a főnök. Ásítottam akko­rát, hogy a két kezét védekezőn kinyújtotta. Hazabotorkáltunk. — Igen. (Folytatjuk) A kacsák „birodalmában“ — Biharugrán Tikkasztó a hőség. Aki teheti, a hűvösre húzódik. A Biharugrai Hal­gazdaság központjában is teljes csend honol. A virágos, ágyaikkal tarkított központ udvarán a gazda­ság építésvezetőjén, s a vele be­szélgető barnára „sült” fiatalembe­ren kívül senkit nem lehet látni. Néhány perc múlva a kultúrte­rem irányából feltűnt régi ismerő­sünk, Sallai Lajoené — ahogy Rt nevezik — a kacsaágazat vezetője. Arcáról, szeméből valami olyan emberi büszkeséget lehet leolvasni, ami nem hiányozhat azokból, akik szeretik munkájukat, s egy klcsR azt hivatásnak is érzik. — Most oda megyünk, ahol a múlt évben voltak — mondta. — £» máris feltűnnek előttünk a nád­dal fedett, egymásba ékelődő ka­csaólak. Ezt az ideiglenes tojáskezelőt és tárolót — mutat egy téglaépü­letre — néhány hónappal ezelőtt építettük. Az ajtón belépve Debreceni Sán idoméval, a törzekacsák gondozójá­val ismerkedünk meg. Éppen a kel­tetőbe kerülő friss tojások mosásá­val foglalatoskodik. S amint a törzs­­kaosák ólakkal és drótkerítéssel övezett „birodalmába” invitálnak bennünket, elsőnek ismét Sallainé szólal meg: — Tavaly ezekben az ólakban 2000 tojóval és 400 gácsérral, s igen kevés gyakorlati tapasztalattal kezdtük meg a kacsatenyésztést. 5—10 éves gyakorlattal rendelkező géplakatos segédet azonnal felveszünk Békéscsabai Kötöttárugyár 362-— Hol vagyunk már attól?! — jegyzi meg sokat sejtetően Debre­­cenlné. s szavaiból kicseng: jo­gosan érzi, hogy az eddigi sikerek­ben benne van az ő munkája Is. — Naponként 1400—1500 tojást ezret adtunk át a Barneválnak. Ez 400 ezer forintnál már jelenleg is nagyobb bevételt jelent... — Hétfőn — újságolja rövid szünet után — a nagycsíktói telep­ről, ahonnan most eljöttünk, újabb szedünk össze ettől a törzsállomány­tól — veszi át a szót lemét Sallai­né. — Ami azt jelenti, hogy egy­­egy kacsa eddig átlagosan 87 tojást adott... — Mit Jelent ez a tervezett évi tojáshozam tekintetében? — kér­dezzük Debreceninétöl, melyre pil­lanatok alatt válaszol: — Énre az évre a terv szerint 140 ezer tojásra számítottunk, de már a 170 ezret is túlihaladtuk... És majdnem egyszerre mondják, hogy nemcsak kiválóak a tojások, die a kacsák megbetegedése Is is­meretlen fogalom náluk. Közben a növendéktelepre Indulunk, a Csáik­­keresztgátra, ahol mintegy két és fél ezer, jelenleg háromhetes kacsát látunk. Az átlagosan 90 dekagramm súlyú kacsáknál kísérletet te foly­3200 pecsenyekacsát küldünk a Barneválhoz, melyek most négyhe­tesek, és 2,25 kilogramm súlyúak. (Már elszállították eat a mennyisé­get.) '— Megérkeztünk — törte meg a rövid hallgatás csendjét vezetőnk, amint az erdőn gépkocsink áthaladt. — Ez a zöldhalmi tó ... A hatalmas halastón furcsa „al­kotmányokra” lettünk figyelmesek. Rögvest meg Is kérdeztük Sallai­­nét: mondjon ezekről a vízen úsz­káló furcsaságokról valami közeleb­bit. — Ez a ml , .specialitásunk” — néz ránk derűsen, majd így foly­tatja: — Ezek úszó önetetők. A rajta levő vasládaszerűság valami­kor sertés-önetető volt. Ezzel kettős célt érünk el. Egyrészt, hogy a ta­von szanaszét látható háromezer kacsa akkor eszik és pihen az ön­etető lejtős deszkáján, amikor akar. S ez sokat jelent fejlődésükben. Másrészt a kacsák ürüléke fontos tápanyagot jelent a halaknak. Itt találkoztunk Máté Mihály ha­lásszal is, aki sokat segít az önetető­ket kezelő asszonyoknak. Néhány perc alatt sok mindent elmond ma­gáréi, többek között, hogy hat éve halászkod'ik, itt Biharugrán, s jól megtalálja számítását. Múlt évi munkája után 1400 forint nyere­ségrészesedést kapott. Most a na­pokban pedig háromezer forint pré­miumra számít. Utolsó állomásunk a gazdaság központja. A modern gépekkel fel­szerelt keltetőben találjuk Szőllősi Józsefnét, a keltetőállomás vezető­jét. — Jelenleg öt gépben keltetünk — újságolja. — De hamarosan el­készül még két gépünk — mutat a hosszú terem egyik vége felé, ahol éppen egy szerelő dolgozik. — Április 3-a óta — mondja — a berakott 18 200 tojásból 14 600 kiskacsánk lett. Még 47 ezer kacsa keltetésére számítunk az idén, a to­jások egy része már a gépekben van ... Ügy gondoljuk, hogy szep­tember közepéig eltart a keltetés... S miután a Biharugrai Halgazda­ság „kacsablrodailmát” végigba­rangoltuk, azzal búcsúztunk Ballal Lajosnétól ás Szőllősi Józsefnétól, hogy csak így tovább. Mert jó ke­zekben van Biharugrán ez a mind­össze egy évvel ezelőtt életre hívott és sokat ígérő üzemág. Balkus Imre tatnak. Az egyik felét halsilóval, míg a másik felét hagyományos ta­karmánnyal nevelik. Ezzel azt akar­ják megtudni: melyik takarmány ad rövidebb idő alatt nagyobb sú­lyú pecsenyekacsát. — Ez a nagycsíktói telepünk — mutat jobbjával a náddal fedett ólak előtt, 6 a vízen felrebbenő ka­­osá'k felé. S amíg a nagy hőségben készsé­gesen tovább kalauzol bennünket Sallainé, más érdekességet Is meg­tudunk tőle. — Azt még nem mondtam el— fordult felénk —, hogy jelenleg őt nagy tavon 11 ezer kacsiát neve­lünk ... Erre az évre 86 ezer pe­csenyekacsa leadását terveztük, ami 1760 mázsának felel meg. Eb­ből a mennyiségből eddig 56

Next

/
Thumbnails
Contents