Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-26 / 147. szám
062. jGxdus 26. 4 Kedd Hamyng lakók, pontatlan fisetők... *— Távol áll tőlünk, hogy általánosítsunk — mondják a Békéscsabai Ingatlankezelő VáU.-mál. — Az állami házak lakóinak többsége, becsületesen, pontosain, hónapról hónapra és határidőre fizeti a lakbért. Azonban a lakók 30 százaléka egy-két, vagy több hónapi lakbérrel mindig lemarad, s amikor felszólítjuk, akkor is csak sok vita után fizeti ki a bért. Kik tartóénak ebbeo a 30 százalékba és máért nem fizetnek? A legtöbben jól keresnek. Rádió-, mosógép-, villanytűzhely-, kályha-, tüzelő-, hízó-vásárlás s ki tudja még milyen „indokkal” magyarázzák a késést. Mindenre telik a fizetésiből, csak éppen lakbérre nem. — Szőnyeget vettem, most nincs pénzem, jöjjenek máskor —hangzik az elutasító válasz és haragosan becsapódik az ajtó. ^Jöjjenek máskor”... és mennek a vállalat dolgozói, pedig nem is ez lenne a kötelességük. „Ej, ráérünk arra még..." Mindenki megkapja a csekket, melyen az esedékes hónap hatodikéig be kell fizetnie a lakbért Ezt hanyagolja el az a bizonyos 30 szá_ zaiék. Az Orosházi út 40-ben a házfelügyelő egy-két lakó hanyagsága miatt sokszor csak a hónap végén tud elszámolni. Pedig Belicza Mihályné sűrűn felkeresi a lakókat és felkéri őket kötelességük teljesítésére. Sajnos sokszor durvasággal fizetnek a késlekedők. — Lakbérért tudnak jönni, de ha valamilyen javítást kérünk, azt elfelejtik — ezzel fogadta az ingatlankezelő dolgozóját az Irányi utca 9-ben az egyik lakó, amikor a lakbért kérte. Ugyanez a lakó most is két hónap bérével tartozik. Ha az a 30 százalék is pontosan fizetne és nem kellene a vállalat dolgozóinak fölöslegesen időt tölteniök a lakbérek behajtásával, akkor több idő jutna a panaszok és kérelmek intézésére. Ugye ez világos? Sokan fizetnek hónap végén „Ej ráérünk arra még” felkiáltással, s amikor megkapják a felszólítást, felháborodottan tiltakoznak. Ök fizettek! Csak arra nem gondolnak, hogy a befizetés napjától 4—5 nap telik el, míg a vállalathoz jut az igazolás, s így sokszor már a következő hónap is esedékes. Lakásrongálók A Sztálin út 52-ben özvegy Vantara Györgyné sem fizet rendesen. Volt úgy, hogy három hónappal is késett, s emellett a lakással sem törődik, sőt veszélyezteti az alatta lévők lakását. Sokszor nincs víz. Ilyenkor- nyitva felejti a csapot, s már eddig hétszer öntötte el a víz a lakást. Legutóbb az alatta lévők frissen festett mennyezete tönkrement az ő hanyagságából. Természetesen a kárt meg kell fizetnie. Vajon miért ez a hanyagság? Egyes lakók sorozatosan rongálják a lakást, nem fizetik a bért rendesen, s ugyanakkor sok-sok család él rossz lakásban, egészségtelen körülmények között, s boldogan venné, ha rendes lakása lenne. Övná, gondozná, s a lakbérrel sem maradna el soha. Szigorúbb intézkedés keltene a hanyag lakókkal szemben, s módot kellene találni arra is,' hogy a többszöri felszólításra sem fizetők helyett olyanok kapják meg a lakást, akik meg is becsülik. Három korsó sör ára Eddig anyósánál lakott a Korossy utca 9 egyik lakója, Gálik PáL Kérésére a vállalat építőanyaggal segített egy lakás kialakításához. A férj és feleség is dől. gozik, mégis, amikor a több havi elmaradás után a vállalat egyik dolgozója felkereste őket és kérte, fizessék be a havi 30 forintos lakbért, durván, elutasítóan válaszoltak. Sőt a férj kijelentette, hogy nem köteles fizetni, mert ő építette a lakást. Vajon ez a hála, amiért lakáshoz juttatták? S akad, aki valóban nem fizet. A Kézay utca 8 alatt Filip István havi lakbére 12 forint. Bagatell összeg. Három korsó sör ára. Mégis... A lakó még ebben az évben egy fillér lakbért sem fizetett. Ugye senki sem hiszi el, hogy egy hónapban egyszer ne lenne valakinek 12 forint a zsebében, amit esetleg feleslegesen költ el, másra? Nem nagy összegek. Az állam ezek százszorosát, ezerszeresét költi új lakások építésére és a régiek tatarozására. Hát nem elemi kötelességünk azt a néhány forintot havonta pontosan fizetni, hogy legalább ezzel mi is hozzájáruljunk valamennyien a költségekhez? Kasnyik Judit Társadalmi munkával segítik a művelődési otthon építését a vésztőiek (Tudósítónktól) Vésztőn a községi művelődési otthon szép eredményeket ért el az őszi-téli hónapokban. A rendezvényeken eddig csaknem húszezren vettek részt. A szakkörök is jól működnek, ezeknek összesen 2963 látogatója volt. A művelődési munka további fejlődését elősegíti az, hogy ebben az évben több helyiséggel bővítik a művelődési ott. hont Az építkezési munkákra 190 ezer forintot fordítanak. Ezenkívül a község lakossága mintegy 25—30 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt. Június 24-én vettek részt először a község lakói a művelődési otthon átalakítási munkáiban. Az Aranykalász Termelőszövetkezet tagsága társadalmi munkával termeli ki a homokot és szállítja az építkezés helyére. A Szovjet katonák ajándékműsora Békésszentandráson Kedves vendégek érkeztek vasárnap este Békésszentandrásra. Szovjet katonai öntevékeny kultúrcsoport látogatott el a községbe, hogy aj ándékműsorávai szórakoztassa a lakosságot. A vendégeket a községi pártbizottságon Janurik Pálné, a szarvasi járási pártbizottság munkatársa, az MSZBT megyei elnökségének képviselői, LacZkó József, a községi pártbizottság titkára és Bagi János, a községi tanács v. b. elnökhelyettese fogadba. Ezután a zsúfolásig megtelt művelődési otthonban egymás után csendültek fél az orosz és ukrán dalok, melyeket nagy tapssal fogadott a közönség. Sikert arattak az öntevékeny kultúrcsoport tagjai harmonikaszólóikkal, ritmikus táncaikkal. Az ajándékműsor igen változatos volt. Így igen nagy sikert aratott zsonglőr-mutatványaival Kuzmin elvtárs, aki boszorkányos ügyességgel forgatta a teniszütőt, dobálta a karikákat, a hengereket. A csoport bűvésze pedig olyan mutatványokkal ismertette meg a közönséget, amelyek méltóak voltak az ajándékműsorhoz. A vendégszereplés után a békésszentandrásdak vacsorán látták vendégül a szovjet katonákat, akikkel még sokáig együtt maradtak, beszélgettek és szórakoztak. Béke és a Kossuth Termelőszövetkezet pedig vállalta, hogy mindennap két-két szövetkezeti tag segít az építkezésen. A KISZ-fiatalok pedig szombat és vasárnap vesznek részt a társadalmi munkában. Kiemelkedik a Vegyesipari Ktsz, melynek tagjai ugyancsak szép számmal segítik az építkezést. KISZ-küldöttértekezl@t a szarvasi ÖRKI-ben Vasárnap délelőtt 9 órakor ült küldöttértekezleten Juhász Imre, össze tanácskozásra a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet KlSZ-küldöttértekezlete. Az összevont gazdaság hat üzemegységének, s egy hivatali és két iskolai KlSZ-szervezetének mintegy ötven fiatalja képviselte a népes KISZ-tagságot. A a gazdaság pártbizottságának titkára tartott beszámolót, amelyben elemezte a tanácskozás jelentőségét és célját. Ezt követően került sor a 25 tagú KISZ-bizottság és a 11 tagú végrehajtó bizottság megválasztására. A füzesgyarmatiak VIT-ajándéka A füzesgyarmati KISZ-fiatalok aktívan vettek részt az elmúlt hónapokban a VIT tiszteletére kibocsátott sorsjegyek árusításában. A községben összesen 1220 sorsjegy került eladásra. A füzesgyarmatd fiatalok a VIT tiszteletére legutóbb június 20-án labdarúgómérkőzést rendeztek a tatabányaiakkal, a mérkőzés bevételéből most 2 ezer forintot adtak fel a VIT-alapra. Történetek ukőláwkrói Egészségügyi hírek a gyomai járásból A gyomai járásban a védőnők az év első öt hónapjában több mint hétezer családot látogattak meg. Az egészségügyi tanácsadásokon a szülők két és fél ezer csecsemőt mutattak be. Terhesgondozáson a járásban az említett időszakban több mint ezer édesanya jelent meg. • A körzeti orvosok és az egészségügyi csoport az élelmezési és munkaügyi valamint iskolaegészségügyi területeken összesen mintegy négyszázötven közegészségügyi ellenőrzést végeztek. A: év folyamán a járásban nyolcvan, hét kút vizét vizsgálták meg laboratóriumban. ÉH Békés megyei Állami Építőipari Vállalat tetőfedő-sziget elő szakmunkásokat vesz fel. Jelentkezni léiét a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. sz. fsz. 2. 40015 Marika, barátnőjével, Juckóval a városszéli otthonukból a város szívébe, a központi úttörő^ házba igyekezett, próbázásra. Útközben beszélgettek, tréfálkoztak egymással. Gyakran hagyták él ajkukat efféle kifejezések: „suli”, „srác”, „tanesz”, és ilyen mondatok kígyóztak élő nyelvük alól: „csudi zrikás volt a tanesz, mikor az órán a háta mögött hetyegtünk”, „finicsi lesz a vakesz, a Balcsi part-I ján”. i Mikor az úttörőházi próbázás után a két barátnő hazafelé tartott, igen-igen szótlanul ballagtak egy darabig. Mintha egyazon gondolat foglalkoztatta volna mindkettőjüket. Marika törte meg a csendet: — Figyelted Juckó, milyen szépen tudnak beszélni az őrsvezetők? — Valóban. De a pajtások között is sokan voltak, akik szépen beszéltek. Tudod, mit? Fogadjuk meg, hogy legalább hazáig nem mondunk buta kifejezéseket. Marika nyomban ráállt a játék, ra és mivél jobb ötlete nem volt, azt tanácsolta, hogy aki mégis mond ilyeneket, annak a másik a fejére koppinthat. Na, nem na^gyon, csak úgy figyelmeztetésül. Ílgy esett, hogy hazáig hol az egyik, hol a másik kapta védőn feje fölé a kezét, hogy kivédje a búbolást. Legtöbbször Marika j kapkodta, azonban mennél köze- Ilebb kerültek a városszélhez, an- Jnál kevesebbszer. Este mégis úgy (érezte, mintha kalapáccsal sújtották volna fejbe. Saját bőrén érezte, hogy sok kicsi sokra megy, a sok helytelen beszédet, pongyola fogalmazást idővel ugyanígy megsínyli az értelem. Másnap aztán jókat kacagott önmagán. Ugyanis, mikor nem szépen beszélt, vagy úttörőhöz méltattam szót ejtett ki, ösztönösen a feje fölé kapta a kezét. Ám, ahogy teltek a napok, úgy maradt el lassan, szépen a védekező mozdulat. Érezte, nincs már messze az idő, amikor olyan szépen, tisztán, értelmesen beszél majd, akár a pajtások ott, az úttörőházi próbázáson. Baracs Antit, aki most fejezte be az ötödik általánost, osztálytársai egyszerűen csak „Svung Tómnak” becézték. A ragadóknév tőle magától eredt. Szavajárása volt a tanuláshoz, a moziba járáshoz, a verekedéshez és minden mozgalmas dologhoz svungot venni. A feje is fogékony, amolyan „svungoé’ fej. Különben már néhányszor meg is bukott volna, any_ nyira ritkán forgatja a könyvedet. Annál többet jár azon az esze, hogy hol, mit ronthat-bonthat. Most is, hogy felért iskolája emeleti folyosójára, s egyedül találta magát, első dolga volt a faliképeket felcserélni egymással. Aztán a faliújságot vette rosszasága céltáblájául. A cikkeket sorra leszedte és fordítva rajzszögezte vissza. Holott nem efféle ténykedésért, hanem azért hívták ide, hogy segítsen a rajzkiállítás megrendezésében, mert a hasznoshoz is értett, ha akart. Ahogy a faliújság körül ügyködött, egyszer csak koppanást hallott a háta mögött, aztán még egyet. Hirtelen sarkon perdült, s mit látott? Egy fecske próbált kétségbeesetten a szabadba tömi, s a szerencsétlen minduntalan az üvegnek verődött. A széUőzőnyíláson suhanhatott be, biztosan fészket akar építeni, gondolta Svung Tóni, akiben nyomban feltámadt a vadászösztön: elkapni a madarat, ez sokkal jobb mulatság, mint az eddigiek. Az ablaknál termett, s rövid küzdelem árán már a markában szorongatta a rémült, kimerült állatkát. Villámgyorsam cikáztak agyában a különféle megoldások: nyafckicsavarás, macskának adás, számylevágás, kalitkába dugás... Valamelyiket a sok közül ki fogja próbálni. Már sokféle madár volt a kezébfen, de fecske még soha. Milyen fehér a mellénye és hol feketén, hol acélkéken villognak farktollai! Nem csúnya jószág... S ekkor váratlanul az osztályfőnök e szavai jutottak eszébe, mikor egyik órán a fecskéről beszélt nekik: „A fecske hosszú szárnyú, gyors röptű madár, amely kártékony rovarokkal táplálkozik és ezért nagy hasznot hajt a mezőgazdaságban ... Ősszel távoli meleg tájakra költözik, de bármennyire jól menjen dolgaamesz. szi idegenben, amint megérzi, hogy itthon nyílik a tavasz, dacolva a hosszú-hosszú út minden fáradalmával és veszedelmével, végtelen tengereken át hazarepül szeretett szülőföldjére...” — Szeretett szülőföldjére ... — visszhangzott Tóni szivében a kurta, de mégis melegséget sugárzó mondat. Ez a kis madár itt a kezében, éttenszomjan napokig szelte a levegőóceánt ... Azért-e, hogy most ő kegyetlenséget kövessen él rajta? __Szabad kezével már nyitotta is az ablakot, s a fecskét kilendítette a napfényre. A halál torkából menekült élet nyílsebesen suhant a kéklő magasságba... Űj Rezső
