Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-16 / 112. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI + Ara 50 fillér * AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1963. MÁJUS 16., SZERDA XVII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Felbecsülfaetetfei értékű szakmai és anyagi segítséget adnak az állami gazdaságok a termelőszövetkezeteknek Egyre nagyobb területen irtják vegyszerrel a gyomot — Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Tegnap délelőtti rendes ülésén többek között az állama gazdasá­gok múlt évi gazdálkodásáról, a termelőszövetkezeteknek nyújtott segítségükről és a növényvédelem ez évi eredményeiről, fel­adatairól tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. He­lyeslőén vette tudomásul, hogy a korábbi években különböző irá­nyítás alá tartozó állami gaz­daságok most már — a Biharugrai Tógazdaság kivételével — egysén gesen a Békés—Csongrád megyei Igazgatósághoz tartoznak, amely a kisebb egységeket összevonva 14 állami gazdaságot alakított ki me­gyénkben. A végrehajtó bizottság megállapította az elért eredmé­nyek alapján, hogy a gazdaságok — kevés kivétellel — már a múlt évig „egyenesbe” kerültek a gaz­dálkodással, s tavaly a ráfordítási költsé­get több növény termesztésé­nél, az állattenyésztésnél és hizlalásnál is csökkentették, s együttesen csaknem 60 mil­lió forint nyereséget értek el. A nyereség még nagyobb lett vol­na, ha a körösi, a vizesfási és a békési gazdaság nem veszteséggel — együttesen, mintegy hétmillió forinttal — zárja a múlt évet Megyénk állami gazdaságai együttesen többek között kataszt­­rális holdanként 4121 forint érté­kű búzát, 4667 forint értékű rizst, 6754 forint értékű cukorrépát, 5826 forint értékű rozst és 1838 forint értékű pillán gósnövényt termeltek. A tej literjét 2,89, a hízott marha kilogrammját 22,73, a hízott sertés kilogrammját 15,31 forint önköltséggel állították elő. Erre az évre együttesen jóval ala­csonyabb költséget terveztek gaz­daságaink, például a tej literjét 2,41, a hizómarha kilogrammját 17,60 forintért állítják elő. A v. b-ülésen szóba kerültek az egyik-másik állami gazdasági ter­melésben még megmutatkozó fo­gyatékosságok is, az, hogy helyen­ként egyes növényből az időjárás mostohasága mellett a helytelen szakirányítás miatt termett jóval kevesebb a tervezettnél. Az ilyen hibáikat lényegesen csökkenti a gazdaságok összevonása, a szak­emberek átcsoportosítása. Különösen nagy elismeréssel nyugtázta a végrehajtó bizottság azt, hogy az egyre nagyobb biz­tonsággal termelő állami gazdasá­gok, amellett, hogy jelentősen hozzájárulnak az ország élelmi­szerellátásához, az ex port tervek teljesítéséhez, sok anyagi és erkölcsi segít­séget adtak tavaly és adnák most is a közelükben lévő termelőszövetkezeteknek. Többek között 1268 hold föld fél­szántásához, 1740 hold learatásá­­hoz, 2444 hold növényápoláshoz adtak gépi segítséget. Emellett 80 384 mázsa különböző vetőmag­gal, (60 708 mázsa búzával és 12 308 mázsa hibrid kukoricával) segítették a tsz-eket. Jelentős volt az átadott tenyészállat is: például 111 szarvasmarha, 3974 sertés, 3129 juh, 200 ezer naposcsibe, 32 ezer előnevelt baromfi és 900 ezer tenyésztojás. De ennél is többet ér az a felbecsülhetetlen erkölcsi segítség, amellyel állami gazdasá­gaink a termelőszövetkezetek megszilárdításához járultak hozzá. Többek között az állami gazdaságok 38 szak­embere segített a tsz-ek üzem­tervének — és 20 szakembere a zárszámadások elkészítésé­ben. Ezenkívül az öt bemutató gazda­ság 63 esetben 1755 termelőszö­vetkezeti gazdának tartott bemu­tatót, 132 esetben pedig 842 szö­vetkezeti gazdának szakmai ta­nácsadást. Ugyanakkor az állami gazdaságok eddig 19 szakembert engedtek át rövidebb-hosszabb időre, vagy véglegesen a termelő­szövetkezeteknek. A végrehajtó bizottság határo­zata értelmében ezután egész évre megállapítják a bemutató gazda­ságok programját, s a legfejlet­tebb állami gazdaságok vezetőit és szakembereit felkérik, hogy a székhelyüktől távol lévő gyenge termelőszövetkezeteknek is adja­nak rendszeres segítséget. A ▼. b. ülésének máso­dik napirendi pontja a növény­­védelmi munkák eddigi állása és a további feladatok megvitatása volt. Megállapították, hogy a növényvédelemnek egyre nagyobb szerepe van a mező­­gazdasági terméshozamok nö­velésében, éppen ezért, ha a szükség úgy kívánja, tár­sadalmi segítséget is be kell vonni az egyes kártevők elleni védekezésre. Megállapította a végrehajtó bi­zottság azt is, hogy termelőszövet­kezeteink és irányító szerveik is egyre jobban felismerik a növény­­védelem jelentőségét, példa erre, hogy a gyomai járási tanács leg­utóbbi ülésén határozatba hozta: az az öt termelőszövetkezet is vá­sároljon növényvédő permetező­gépet, amely még nem rendelke­zik ilyennel , a járásban. A megyei tanács hasonló értelmű felhívás­sal fordul a megye valamennyi termelőszövetkezetéhez, annál is inkább, mert megyénk termelő­szövetkezetei ez ideig csak 114 különböző, vegyszeres gyomirtásra alkalmas géppel rendelkeznek. Ezekkel és a növényvédő állo­más gépeivel eddig három­ezer hold kukoricaföldön és mintegy 25 ezer hold gaboná­ban irtották vegyszerrel a gyomot. Ezenkívül gabonafutrinka ellen 3400, répabolha ellen pedig mint­egy 10 ezer holdon védekeztek. A végrehajtó bizottság határo­zatban mondta ki mind a termelő­­szövetkezetek, mind a növényvédő állomás permetezőgépeinek maxi­mális kihasználását. Ezenkívül úgy határozott; felszólítja a köz­ségi tanácsokat, hogy a legköze­lebbi tanácsülésre tűzzék napi­rendre a növényvédelmet, ezen belül a vegyszeres gyomirtást, a növényi kártevők, köztük a kuko­ricamoly elleni védekezést, a ku­­koricaszár-maradványok megsem­misítéséről szóló rendelet végre­hajtását. E két napirendi ponton kívül egyéb fontos ügyekről is tárgyalt a végrehajtó bizottság. Orosházi műanyagformázó-gép az ipari Vásáron A rövidesen megnyíló Budapes­ti Ipari Vásáron az Orosházi Vas­ipari Ktsz is képviselteti magát, egy VT/B-Super vákumos mű­­anyagformázó-géppel. A gépet a Budapesti Műszer Kiszöv pavilonjában állítják ki, három másik testvérével együtt. Az orosházi műanyagfor­mázó-gép a négy típus közül a legkorszerűbb, melyet már tavaly is kiállításra vittek, de az idén még modernebb formában láthat­ják majd a résztvevők. Egyébként nemrégen küldtek műanyagformázó-gépet Orosházá­ról a belgrádi és a barcelonai vá­sárra is. Az idén 31 komplett, egyenként 157 ezer forintot érő gépet gyárt az orosházi ktsz. Szál­lítanak belőle a Szovjetunióba, Romániába, Lengyelországba és Csehszlovákiába. Jól kezdték az évet a mezőkovácsházi járás tsz-ei Repülőgéppel végzik majd a kukorica vegyszeres gyomirtását a kevermesi Petőfi és a battonyai Május 1 Tsz-ben Tavaly 34—38 nap alatt vetet­ték ©1 a tavasziakat a mezőkovács­házi járásban. Az idén 22 nap alatt a dohány, a ricinus és a bab kivételével minden tavaszi növény magja földbe került. A késői ta­­vaszodás sürgetett, mégis jónak mondható a munka minősége. Kü_ lönösen a kevermesi Vörös Csillag és Petőfi, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány, a nagybánhegyesi Zalka és a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet talaj el őkészí. tése és vetési munkája mondható jónak. De a magyardombegyházi Rákóczi és a kevermesi Kossuth Termel őszövetkezetben például igen felületesen készítették elő a talajt cukorrépavetéshez^ Emiatt mindkét tsz-ben 47, illetve 73 hol­don újra kell vetni a cukorrépát. Még a vetés be sem fejeződött, máris sürgette a járás termelőszö­vetkezeteit a növényápolás. Ez azonban sehol nem jelentett ko­molyabb problémát. Hétfőn dél­előtt már arról érkezett hír Me­­zőkovácsházáról, hogy a járás szö­vetkezeteinek gazdái megsaraboi­­ta‘k 5170 hold cukorrépát, s az egyelést is befejezték 930 holdon. Ezenkívül megkapáltak 521 hold kukoricát és 741 hold napraforgót is. Jól halad a vegyszeres gyomir­tás is, amit eddig 3140 holdon vé­geztek el a termelőszövetkezetek és a növényvédő állomás a járás­ban. A kevermesi Petőfi és a bat­tonyai Május 1 Tsz-ben repülő­géppel tervezik a kukorica vegy­szeres gyomirtását. A növényápo­lással egy időben csaknem minde­gyik közös gazdaságban megkezd­ték a lucerna kaszálását. Hétfő reggelig 2700 holdon vágták le a jó minőségű takarmányt. Ezer lakosra 1200 kötet könyv Szervezettebbé kell tenni a falusi dolgozók oktatását — Kibővített ülést tartott a népfront megyei bizottsága — A népfront Békés megyei bi- bet kell kapniuk és elsajátítaniuk zottsága kedden délelőtt, I május 15-én kibővített ülést tartott Bé­késcsabán. Az ülésen megtárgyal­ták a népfront-bizottságok műve­lődési tevékenységét, valamint tá­jékoztatót adtak a könyvbarát­­mozgalom helyzetéről. Rusznák János, a népfront megyei bizott­ságának titkára többek között el­mondotta, hogy a népfront-bizott­ságok működési tevékenysége egyre jobban előtérbe kerül. A falun élő embereknek mind töb-IVagy teljesítményű öntözőberendezéseket vásároltak a szövetkezetek Megyénk termelőszövetkezetei közöl kilenc nagy teljesítményű öntözőberendezést vásárolt az AGROKER Vállalattól. Az egyen­ként csaknem 600 ezer forint ér­tékű nyugatnémet gyártmányú gépek átvételét néhány napon be­lül befejezik, s hozzálátnak a be­rendezések üzembe helyezéséhez. Az esőztető-felszerelést ezen a hé­ten minden tsz-ben kipróbálják. majd teljes ütemre váltanak, hogy pótolják az eddig elmaradt májusi esőt. A közös gazdaságok nagy becsben tartják a most vá­sárolt gépeket. Szövetkezetenként a gazdaságos üzemeltetés elérésé­re külön öntöző-brigádokat szer­veznek, hogy ezek munkája révén gépenként minden öt órában 25 hold szántóföld vagy kertészet megkaphassa a mesterségesen előállított májusi záport. a tudományból. Különösen a ter­melőszövetkezeti parasztoknak, akik csak az általános műveltség és a szakmai tudás gyarapításával tudnak eredményesen gazdálkod­ni. A közművelődési tanfolyamok közül — folytatta beszédét — ki­emelkedő jelentőségűek a tsz­­akadémiák. Megyénkben néhány tsz-akadémián kimagasló ered­ményt értek el. így például Ele­ken, ahol minden előadáson 4— 500-an vettek részt. Ezenkívül a megyében tavaly 108 különböző tanfolyamot is szerveztek. A könyvbarát-mozgalomról szól­va elmondotta, hogy az ötéves terv végére el kell érni, hogy ezer lakosra 1200 kötet könyv jusson. Rusznák elvtárs elmondotta azt is, hogy az idén nőtt a könyvköl­csönzők száma. A múlt év első negyedévéhez viszonyítva ez év el­ső negyedévében 56 006 kötettel növekedett a megyénkben lévő könyvtárak kötetállománya. A beszámoló után többen hoz­zászóltak. Borka József, a megyei művelődésügyi osztály munkatár­sa elmondotta, hogy például az ezüstkalászos tanfolyamok tema­tikája régi. A művelődésügyi osz­tályra, a Hazafias Népfrontra, va­lamint a TIT-re vár az a feladati hogy a tematikát a kornak meg­felelően átdolgozzák. Ezután Lipták Pál, a megyei könyvtár vezetője szólt. Elmon­dotta, hogy a községekben nem mindenütt biztosítanak könyv­tárhelyiséget. Muronyban példá­ul a könyvtárt lakásnak rendez­ték be. Békéssámsanban viszont a fodrásznak utalta ki a községi tanács. Lipták elvtárs beszélt ar­ról is, hogy évenként a községek­nek 700 ezer forintot kell bizto­sítani a könyvtárak fejlesztésére községfejlesztési alapból. — Félő — mondotta —, hogy ez az ösz­­szeg nehezen lesz meg. Az ülésen felszólalt még Iszlai Zoltán, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatár­sa, valamint Krupa András, a TIT megyei titkára. Elmondotta, hogy a TIT és a Hazafias Nép­front együttműködése jó, ennek eredményeként már több előadást szerveztek, amelyeken több szá­zan vettek részt. Jaatyik Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents