Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

1ÖG2. május 15., kedd 3 A szövetkezetét választotta... • Három éve, hogy a Csárdaszállást Állami Gazdaság igazga­tójától, szakembereitől és dolgozóitól elköszönt, A párt békési járási bizottságának kérésére szövetkezeti munkát vállalt. Akkor még nem volt párttag. A kérést mégis magáévá tette és Köröstarcsára ment, hogy segítsen. Nagy szakmai gyakorlat akkor sem állt a há­ta mögött, mégis vállalta az ismeretlen, nagy feladatot. Akkortájt még kis szövetkezet volt a ma már ötezer holdas Petőfi. Az iskola­padból jóformán alig nőtt kit ismeretei, gyakorlati tudása még gyámot kívánt volna; ő mégis töretlen ambícióval állt meg a talpán. Működésének három éve jó eredménnyel járt. Az áMami gazdasági élet után csakhamar átváltott a szövetkezeti vágányra és azóta is a tsz gazdálkodásának erősítésén dolgozik nagy erőbeve­téssel. Á szövetkezet határában az emberek összefogása révén ki­alakultak a nagy táblák. A múlt év őszéről itt alig maradt néhány hold szántatlan. Az idei tavaszon a föld s a munka szeretete arra sarkallta, hogy márciustól és áprilistól szinte ellopássá a munkára kedvező időt. Élelmessége haszonnal járt. Amikor határjáráson voltunk, megsejtettem nagy elhivatottságát. A répa, o kukorica, a kalászosok tábláin megannyi szorgalom tárult elénk. Dolgos kezek rajai védték, óvták, ápolták az idei termés ma még zsengécske nö­­vénykéit. S ahogy figyelte a vízzel árasztott, széltől habosra fod­rozódott rizstáblákat, a fiatalságtól fűtve, de a vezető felelősség­­tudatától áthatottan állt. Meglepő nyugodtság lett rajta úrrá. Az Ötezer hold gondját az emberek segítségével Köröstar­­csán is megoldják. Ö is bizakodik, ez érződik a hangjából, s lát­szik mozdulatain. Az élet jogosítja erre. A cukorrépa sarabolását a családtagok segítségével befejezték, sőt május 10-én és 11-én, csütörtökön és pénteken már a kukoricát is kapálták. Az árterüle­ten szorgos kezek elduggatták a nemes fűz vesszőit, a kertészetben pedig a napi munkák mellett az asszonyok kigyomlálták a magról vetett hagymát. Az idei tavasz ilyen serénységet hozott a tárcsái földekre. Hogy ez így alakulhatott, nyilván hozzájárult a fiatal agronómus is. Persze higgadtságának története van. A vetés időszakában 3 hé­tig jóformán alig pihent. Éjjel-nappal a határban volt. A három hét minden izmát keményre dagasztotta. A gépek éjjel-nappal rótták a feneketlen sáros utakat, s járták a könnyű széltől és nap­tól megpirkadt földet. A traktorosok, a fogatosok, a brigádveze­tők, a vetőgépekhez beosztott dolgozók, s a rizsgáták erősítésére munkába állt emberek a márciusból áprilisra húzódott munkát áz addig határidősökével együtt, április 25-re elvégezték. S 5, az agronÓmilS mindenhol ott volt. Hajnalban, ami­kor gyülekező volt, már a központ előtt vitatkozott. Később nyakába vette a határt, és a szorgalmas emberek igyekezetével járta be a munkahelyeket. Ellenőrizte a kiadott utasítások végrehajtását. Délben, amikor munkaeligazításra visszaérkezett, fáradt volt. Lá­bait hosszan az asztal alá nyújtotta és elfelejtette a délelőtti tortú­ra bonyodalmait. Újabb feladat megoldásába vetette magát. S ez így megy tavasztól télig, s téltől tavaszig. Évődés, vesződésj s öröm neki is, mint bármelyik szövetkezeti ve­zetőnek kijutott. Mert a munka embere, megszerették. Ezért vet­ték fel a pártba is. Néhány hónappal ezelőtt Icapta kézhez tagköny­vét. És most, amikor egy hónap múlva küldetése lejár, döntenie kell jövőjéről. Ábel János döntött, a szívéhez nőtt szövetkezetét Választotta. Dupsi Károly Nagy terméshozamnövelési törekvések a dobozi Petőfi Tsz-ben A talajerő-utánpótlásról való gondoskodás általában téli és nyá­ri feladat Dobozon, a Petőfi Tsz központja felé vezető út azonban arról árulkodik, hogy a szövetke­zet gazdái most kapcsoltak rá a szervesanyag kihordására. Ezzel kezdődik beszélgetésünk is P. Szabó Sándor elvtárssal, a tsz el­nökével. 1— Miután bevetettünk 3913 hold földet tavasziakkal — mondja —, a növényápolás zömének megkez­déséig van egy kis időnk, ezért ki­hordjuk az istállótrágyát. Az a tervünk, hogy amennyi csak akad a közös istállók körül és a háztá­jiban, mind kihordjuk az idén. Növelik a talaj táperejét — Tavaly is így csinálták? — Igen. Az 5748 hold közös szántónk 37 százalékát terítettük meg. Nem vásárolt trágyával, ha­nem sajnos, jó néhány olyan szarvas volt a határban, amit még én hordattam ki mint elnök, három évvel ezelőtt, leváltásom előtt. No de hagyjuk azt, ami elmúlt, szívesebben beszélek arról, ami most, és ami ezután történik. Az idén 1500 holdat szeretnénk meg­teríteni. Ehhez a közös majorok környékén és a háztájiban becs­lésünk szerint mintegy 900 vagon trágya akad, a még hiányzó 1100 vagonnal a Bányaipari Egyesülés­től szeretnénk vásárolni. Egyelőre 300 vagonra már sikerült szerző­dést kötnünk. — Ha három évig nem növelték a talaj táperejét, bizonyára ala­csony terméshozamokat takarítot­tak be. — Sajnos, így volt. Búzából 9,80, őszi árpából 10,70, kukoricából 7,5 (májusi morzsolt), cukorrépából 80 mázsát takarítottunk be hol­danként. Persze az aszály is köz­rejátszott ebben, emiatt kellett eddig 12 vagon abraktakarmányt vásárolnunk. Ahol a minőségi munkáért plüss munkaegység jár... Ha Békéscsabáról Budapest felé utazunk a vonaton, a megyeszék­helytől néhány kilométernyire jobbra, érdekes új település von­ja magára az utazók figyelmét: a kényelmes, új családi házak egész sora virít Murony termelőszövet­kezeti községben. A hosszú utcán végig betonjárda vezet. Minden udvarban virágzanak a gyümölcs­fák, alattuk illatos jácint, nárcisz. A tanyavilágból önálló községgé alakult Muronyban új tanácsháza, iskola, orvosi rendelő, gyógyszer­­tár és földművesszövetkezeti bolt tanúskodik az utóbbi évek fejlő­déséről. — Sokat változott nálunk a vi­lág — magyarázza nem kis büsz­keséggel Liszkai Gábor, a Lenin Tsz párttitkára. — Az új házak zöme termelőszövetkezeti tagé. Ez évben is legalább tizenketten beköltöznek a tanyákról Jobban szeretnek benn lakni a fa­luban, emberek között élni, sza­bad időben szórakozni. — Nemrég avattuk fel a terme­lőszövetkezet klubhelyiségét — avatkozik a beszélgetésbe Tóth János, tsz-elnök. — A tagok na­gyon örültek a televíziónak, a társasjátékoknak. Minden este zsúfolt. Akármilyen szorgos is a munka a földeken, este szívesen megnézik a jó műsort. Egy másik televíziót a kettes üzemegységbe szereltünk fel. Ez a tanyaközpont több kilométerre van a falutól. Főleg állatgondozók laknak arra­felé. Nekik sem kell most már messze menni egy kis szórakozá­sért. Aztán az állami gazdaság hozzájuk is eljuttatja a filmet he­tenként kétszer. így nem szakad­nak el a világtól. A mozgalmas határ a murányi­ak munkaszeretetéről árulkodik. Négy traktor és tizennégy lófo­gat vetette a kukoricát, amikor ott jártunk. A borsóföldön tarka­ruhás lányok és asszonyok sara­­boltak nagy szorgalommal. Hama­rosan kezdhetik a cukorrépaföldön is, szépen sorol a 3—4 levelű gyenge növény. A korai vetések egyébként nyílegyenes sorokban zöldellnek. Amint később megtud­tuk, Muronyban premizálják a jó munkát A vetésben részt vevő traktorosok és kisegítők, ha kifogástalan mun­kát végeznek, a megkeresett mun­kaegység tíz százalékát pluszként jóváírják számukra. Ha hiányos lenne a vetés> ugyanennyit levon­nának. Amint a friss vetés mutat­ja, mindenkinek jóváírhatják a minőségi munkáért járó többlet­munkaegységet. Hasonlóan szép munkát látunk a kukoricafölde­ken is, ahol még nem zöldell ugyan a növény, de a kertszerűen elmunkált földben látni a vetőgé­pek egyenes nyomát. — Minden munkát premizálunk egyébként — halljuk Kovács Sán­dor főagronómus szavait. — A mi talajaink igen jó táperőben van­nak, elbírják a magas tőszámot kukoricából és cukorrépából egya­ránt. Ezért, aki gondosan kapál és nem ritkítja ki feleslegesen a nö­vényt, annak magasabb az átlag­termése és abból természetbeni prémium jár. Nálunk 19,5 hold szántóföld jut egy-egy növényter­mesztő tagra. De nem lesz gond a munka, mert a családtagok sokat segítenek Még az idős nyugdíjasok közül is többen jelentkeztek, hogy mér­jünk ki számukra legalább fél te­rületet, ők is szívesen vállalnak erejükhöz mérten munkát a kö­zösben. Persze akad olyan is, aki a sajat háztáji földjét sem bírja megművelni, nekik a szövetkezet KISZ-fiataljai segítenek. A muronyi Lenin Tsz földje bő­ségesen meghálálja a jó munkát s a magas jövedelemből tovább szé­pül a falu, épülnek és új „köntös­be” öltöznek a régebbi házak. ■—Ary— — Nem öntözték a növényeket? — Csák egy permetező-beren­dezésünk van, s azzal a kertésze­tet öntöztük. Ezután már máskép­pen lesz. Sokkal jobban ki akar­juk használni az öntözési lehető­ségeket is. Nagyjából már kidol­goztuk a tervet Lábos Lászlóval, aki ez év márciusában jött hoz­zánk főagronómusnak, a Felső­nyomási Állami Gazdaságból. Kiirtják az eluralkodott gyomokat Alig emlegettük, máris belépett Lábos László, így aztán őt is „vallatni” kezdtem a szövetkezet ez évi és távlati terveiről, a sok­sok jó adottság jobb kihasználásá­ról, amely lehetővé teszi, hogy jó jövedelmet, s ne csak 12,23 forin­tot osszanak munkaegységenként, mint tavaly. — Mióta itt vagyok, igyekszem megismerni a szövetkezetei, s fel­mérni azt is, hogyan is lehetne jobbá tenni gazdálkodását — kezdte Lábos László. — Egyelőre sok problémát kell megoldani. Elsősorban jó talajerőre kell hoz­nunk földjeinket, s meg kell sza­badítsuk a gyomtól, amely szinte eluralkodott bennük a sekély szántás, a nem mindig jó kapálás és a vegyszeres gyomirtás hiá­nya miatt. Ez az egyik sarkalatos pont ahhoz, hogy megfelelő takar­mánybázist teremtsünk. A másik a lucemaitelepítés, a harmadik az öntözés. Ebben az évben már 66 hold kapás- és 250 hold sűrűsoros lucernát telepítünk. Fokozatosan rátérnek az öntözésre Az öntözésre való fokozott át­térés kezdete az, hogy felmértük: a Kettős-Körös, az Élővíz, és a Gyepes-csatorna, valamint a töb­bi vízvezető csatornák partjai 72 kilométer hosszúságban húzódnak földjeinken, s így összterületünk kétharmada öntözhető. Az idén mű-rétté alakítjuk vissza azt a 130 holdas területet, amelyet ko­rábban az uradalom épített be er­re a célra öntöző-csatornákkal. Ez a műrét is segít megteremteni a takarmánybázist. No és természe­tesen az is, hogy 156 hold silóku­koricát, ezenkívül 869 hold közös kukoricát vetettünk, s úgy igyek­szünk megkapálni, hogy legalább 15 mázsa májusi morzsoltat ta­karítsunk be róla holdanként. — Ha a Petőfi Tsz takarmány­­vásárlásra szorult, akkor ebben az évben bizonyára kevés sertést és szarvasmarhát tud meghizlalni. — Hát annyit nem tudunk, mint amennyit szeretnénk, sertésből 850-et, szarvasmarhából pedig 120-at akarunk értékesíteni. A szaporulatból sokkal többre volna lehetőség, de nem akarjuk az adósságot növelni, ezért úgy hatá­roztunk, hogy 800 süldőt és mint­egy 600 malacot adunk el az idén. Vasszorgalmúak a doboziak Bizony, hogyha a korábbi évek­ben és tavaly is gondot fordítot­tak volna a dobozi Petőfi Tsz-ben az öntözésre, most nem soványan, hanem meghizlalva értékesíthet­nék a 800 darab süldőt, s ez lé­nyegesen növelné a jövedelmet. Ennél a gondolatnál mindjárt meg is kérdeztük az elnöktől és a főagronómustól, hogy milyen a szövetkezeti gazdák munkakedve, nem csökkentette-e a tavalyi 12,23 forint munkaegységérték. Az volt a válasz, hogy nem, hiszen több helyen módosítják az ez évi ter­melési tervet, a tervezettnél több szarvasmarhát hizlalnak, 20 hold­dal több dohányt vetnek, s az őszi keverék után káposztát, karalá­bét palántáinak, amit tárolni is tudnak téli értékesítésre. Ezenkí­vül sok más jövedelem-növelő le­hetőség is van. Ezek közül legna­gyobb a dobozi emberek vasszor­galma, amely eddig jó irányítás és munkaszervezés hiányában nem gyümölcsözött megfelelően. Kukk Imre Építkeznek a vésztői Petőfi Tsz-ben A vésztői Petőfi Termelőszövet­kezet gazdái május 5-re befejez­ték tavaszi vetésüket. Szépen fej­lődnek őszi vetéseik is, és csu­pán 55 hold mákot kellett pótló­lag elvetni. A tagság egy része a cukorrépát sarabolja, mások pe­dig az építkezéseken dolgoznak. Befejezés előtt áll a 32 vagonos magtár építése is. Hozzákezdtek a két, egyenként 300 férőhelyes hiz­lalda alapjainak lerakásához. Ezeket augusztus 20-ig tető alá szeretnék húzni. Befejezés felé közeledik a víz­tároló és hidroforház építése is. Mintegy két kilométernyi vízve­zetéket fektettek le, s így a ter­melőszövetkezet valamennyi istál­lója vízvezetékkel lesz ellátva. A mezőgazdasági lakosság figyelmébe! A mezőgazdasági lakosság 1962. évi általános jöve­delemadó XI. negyedéves részletének befizetése 1962. április 1-én esedékessé vált. Mindenkinek saját érdeke, hogy adóját legkésőbb a kamatmentes fizetési határnapig, 1962. május 16-ig rendezze, mert az addig ki nem fizetett adórészlet után — visszamenőleg április hó 1-tól kezdve 3 ezrelékes adópótlékot számítanak fel pénzügyi szerveink. Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya 232

Next

/
Thumbnails
Contents