Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
2 1962. május 13., vásárnál. Barátkoznak és jó kedvvel tanulják az idegen nyelvet — Az okányi úttörők nemzetközi levelezéséről — Orrocskájára a parányi szeplők fölé mint csillogó apró gyöngyszemek, úgy ültek ki az izzadságeseppek, annyira sietett vissza a beszélgetésre Bodor Erzsiké, az okányi általános iskola nyolcadikos tanulója. Vele jött Marhás Júlia és Pataki Mária is, szintén nyolcadikosok, mindhárman úttörők, a 3983-as számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat tagjai. Ök szaladtak haza, hogy elhozzák a legkedvesebb, külföldről kapott leveleiket. Júlia egyébként egyike azoknak a pajtásoknak, akik a legtöbb levelet kapták. Nála egy esztendő alatt több mint százszor kopogott a postás Ügy látszik, mindegyikőjüknek nehéz volt kiválasztani a legkedvesebb leveleket, mert jó néhányat szorongatnak kezükben. Kinn már elcsendesedett az iskola. Mára vége a tanításnak. Csak mi ülünk még az igazgatói irodában. Itt vannak néhányan a tanárok közül is. Magi János orosztanár éppen arról beszél, hogy a mai nappal zárják a kapuit a külföldi levelezésből megrendezett kiállításnak. tanteremre is szükség volt. Ekkor már hetvenegyre emelkedett a levelezők száma. Csaknem másfélezer levelet kaptak a Szovjetunióból és Koreából, abból a két országból, melyeknek fiataljaival kapcsolatot teremtettek. Ebben az évben tovább növekedett a száma a baráti szálaknak. Már hét ország pionírjaival leveleznek orosz nyelven. A Szovjetunió és Korea mellett Csehszlovákiából, Lengyelországból, Bulgáriából, Romániából, a Német Demokratikus Köztársa. Ságból jönnek a válaszok. Több mint százötvenen írnak rendszeresen távoli barátaiknak és csaknem kéiezernyolcszáz levelet kaptak az idén... — Lassan kevés lesz az iskola valamennyi tanterme és folyosója a kiállításhoz — szól közbe mosolyogva Dávid Sándor igazgató, aki szintén részt vesz ezen a nagyon érdekes és tanulságos beszélgetésen. — Melyik a legkedvesebb leveled ?— fordulok a kérdéssel Pataki Marika felé, mert gondolom várják már, hogy ők is szólhasSzemében az öröm csillog, miközben újságolja, hogy ez volt a harmadik. Az elsőt még csak egy tanteremben tartották és mintegy kétszázötven levél szerepelt a kiállításon. A múlt esztendőben már a folyosók falai is megteltek a kiállított kedves levelekkel és három sanak. Elmosolyodik. — Mindegyik kedves nekem — mondja. — De talán legjobban annak örültem, amikor megtudtam, hogy egyik levelezőtársam, Bozena Kajlova (Csehszlovákia) magyarul is tanul. Ezt a húsvéti üdvözlő laMEGNYÍLT MEGNYÍLT Gyopár os-fürdő (Orosházához 3 km-re) Kellemes üdülést, kitűnő szórakozást, pihenést nyújt Strand és kádfürdők Nagy csónakázási lehetőség Szálloda és étterem NYITVA: Hétköznap 9—19 óráig; vasárnap 7—19 óráig. Felvilágosítást ad a fürdőigazgatóság Gyopáros-fürdőm. MEGNYÍLT MEGNYÍLT 5672 Békéscsaba kisiparosai a lakosság; szolgálatában Békéscsaba kisiparosai mindenféle szakmában bármilyen új és javítási munkát elvállalnak a megrendelőiéi igényeinek és kívánságának megfelelően Szakszerű kiszolgálás! Pontos munka! Bővebb felvilágosítást a nap bármely időszakában a békéscsabai KIOSZ titkársága készséggel ad. Telefon: 13—26. Bizalommal keresse fei mindenkor Békéscsaba kisiparosait! 256 pót magyarul írta — nyújtja felém Marika a lapot. Elolvasom: „Kellemes húsvéti ünnepeket ész szók vizet kívánok” — Bozena. — Így szól a nagyon kedves és megható kis hibával az üdvözlet. Bodor Erzsikét pedig a Szovjetunióba hívja nyaralni egyik levelező barátnője. — Szeretnék elmenni — mondja mosolyogva —, de olyan messze van és így csak a térképen keresem meg a várost, de talán egyszer sikerül. — Boldog voltam, amikor egyik levélben dicséretet kaptam, hogy jól tudok oroszul — mondja ismét Marika, majd Júlia veszi át a szót. — Érdekes dolgokról írnak — kezdi. — S olyan jó megismerkedni a külföldi pajtásokkal. Fényképeket is kapunk és mi is küldünk. Városokkal ismerkedünk és az ottani szokásokkal... — Nagyon tanulságos — mondják egyszerre mindhárman és máris bontogatják leveleiket, de bizony azzal én nem boldogulok. Valamennyi oroszul van írva. Irigykedve nézem őket, amint belebeleolvasnak a sorokba, betűzik a baráti szavakat... — Nagyon nagy segítséget ad ez a levelezés az internacionalista szellemű neveléshez és a nyelvtanuláshoz — jegyzi meg mintegy az eredményeket summázva Magi elvtárs. — Magam is levelezek — teszi hozzá. Barátkozunk és a pajtások jókedv, vei tanulják a nyelvet. A levelezés a földrajz iránt is fokozza az érdeklődést, mert keresik a hely: ségeket, élő, eleven embereket látnak a térkép jelzései mögött. A történelmi tudást is gyarapítja, mert sokszor ilyen témájú a levelek tartalma, vagy a fényképek, A családi képek is kicserélődnek, így erősödik a barátság ... — Vannak, akik egyszerre több országba is leveleznek? — érdeklődöm. — Igen. Horváth László, a VIII. b-ből négy országban ti zen -I három levelezővel tartja a kapcsolatot. Kétszázhatvannégy levelet kapott, a legtöbbet ebben az esztendőben — újságolják. Lassan vége felé közeledik a beszélgetés, s már búcsúzkodunk is, amikor egyszer csak visszafordul Magi elv társ és azt mondja: Vannak itt aztán egészen érdekes esetek is. Majdnem elfelejtettem. Azok, akik kikerülnek az iskolából, nem egy közülük folytatja a levelezést. Kincses Róza, Csurai Éva, Szilágyi Julianna a termelőszövetkezetben dolgoznak már és még mindig leveleznek és vannak többen is. Szabó Sanyi pedig még csak negyedikes, de máris érdeklődik. Ök még nem tanulnak idegen nyelvet. Ö azonban egyik nap azzal állt elő, hogy azt mondta: „Tanár bácsi, tessék nekem adni orosz címeket!” A nyolcadikos tanulók segítségével igyekszik írni és elolvasni a kapott leveleket... Nagyszerű mozgalom. Érdekes és sokoldalú eredményeket hoz — gondoltam magamban, miközben az utcán tovalibbenő három levelező kislány után néztem. Jó lenne, ha ilyen nagyszerű eredményekkel leveleznének mindenütt, megyénk más iskoláiban is. Boda Zoltán Szőeia/ista (ti greti ds aeriin U ÖRÖKLÉSI JOG öröklés alatt a meghalt ember (örökhagyó) vagyonának: ingóságainak, ingatlanainak, jogainak és kötelezettsé-? geinek, mint egésznek átszállását érdjük az örökösként jelentkező emberre (emberekre), vagy jogi személyre (pl. államra). Az öröklés tehát lényegében egyik speciális formája a tulajdoni változásnak, amikor is a tulajdonjog — a törvény, a szerződés, vagy a végrendelet rendelkezése szerint — az örökhagyó halálakor fennálló állapot szerint és már a halál pillanatában száll át az örökösre. Az öröklés személycserét jelent és éppen ezért az öröklést jogutódlásnak, az örököst pedig jogutódnak nevezzük. Ha több örökös van, őket együttesen illetik meg azok a jogok, illetve terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az örökhagyót illették, illetve terhelték. Ahhoz, hogy az öröklési jog különböző szabályai között el tudjunk igazodni, az öröklés általános szabályaival kell megismerkednünk. 1. Az örökiés tárgya. Az örökhagyók közül egyeseknek lehet a hagyatékában termelőeszköz — például a föld. A legtöbb hagyatékban már személyi tulajdont képező, tehát személyi szükségletek kielégítését szolgáló vagyontárgyaik vannak és az esetek túlnyomó többségében ezek képezik a hagyaték, az öröklés tárgyát. Minden örökös öröklési jogát szocializmust építő országunk minden korlátozás nélkül elismeri, de az örökös az általa megörökölt vagyontárgyat tőkés és kizsákmányoló célra nem használhatja fel. Ezekből következik, hogy a Polgári Törvénykönyv dolgozó népünk jogtudatában mélyen gyökerező öröklésjogi intézmények csaknem mindegyikét fenntartotta. Az intézményeken belül azonban^megiehetősen sok vonatkozásban lényeges változásokat tartalmaz a Polgári Törvénykönyv a korábbi joggal szemben. Az örökhagyót megillető jogokon (tulajdon jog, kölcsönkövetelés stb.) kívül az örökhagyót terhelő kötelezettségek is átszállnak a jogutód örökösre. Tehát az örökhagyót terhelő kölcsöntartozásért az örökösnek keik helytállnia éspedig az általa örökölt egész hagyaték értéke erejéig. 2. Örökhagyó. Polgári Törvénykönyvünk az örökléssel kapcsolatosan csak az ember vagyonának átszállását szabályozza, de például jogi személy megszűnése esetén az öröklési szabályok alkalmazásáról nem lehet szó. örökhagyó lehet a kiskorú és az egészen serdületlen gyermek épp úgy, mint az elmebeteg, vagy pedig a teljesen cselekvőképes felnőtt személy. A kiskorúságnak, elmebetegségnek és az ebből folyó cselekvőképességnek nem az öröklési szabályok vonatkozásában, hanem a végrendelet létesítése területén van csupán jelentősége. 3. örökös. Az esetek túlnyomó részében az örökös fizikai személy, tehát ember, azonban örökös lehet a jogi személy is. Pl. Nincs semmi akadálya annak, hogy az örökhagyó végrendeletében a vagyonát, vagy annak egy részét valamelyik iskolára, egyetemre, szociális otthonra, termelőszövetkezetire stb. hagyja. Ha az örökhagyó után örökös nem maradt, úgy az állam lesz az örökös. A méhmagzat is örökös lesz az esetben, ha a fogamzás már az elhalálozást megelőzően bekövetkezett. 4. Kiesés az öröklésből. Az öröklésiből kiesett személyt úgy kell tekinteni, mintha nem is létezett volna és helyette a soron következő törvényes, vagy végrendeleti örökös örököl. A kiesés általában csak magára a kieső személyre korlátozódik, a tőle leszármazó-kra tehát nem. Az öröklésből kiesés esetei a következők: a) Kiesik az öröklésből az, aki az örökhagyó előtt meghal. b) Kiesik az öröklésből az is, aki törvénynél fogva nem örökölhet. A törvény szerint nem örökölhet az örökhagyó házastársa abban az esetben, ha az öröklés megnyílásakor, tehát az örökhagyó elhalálozása idején a házastársak között az életközösség nem állott fenn és ha az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. (Kettős előfeltétel!) c) Kiesik az öröklésből az is, aki az öröklésre érdemtelen, öröklésre érdemtelenné válik az, w aki az örökhagyó életére tört, — aki az örökhagyót szándékosan a végakarata szabad nyilvánításában megakadályozza, vagy annak érvényesítését meghiúsítja. (Például nem engedi a közjegyzőt kihívni, hogy az örökhagyó vég rendelkezhessék; a végrendeletet megsemmisíti stb.) — aki öröklés reményében az öröklésre jogosult személy életére tör. (Pl. az örökhagyó egyetlen testvére gyilkosságot követ el, vagy kísérel meg az örökhagyó egyetlen gyermeke ellen.) Az érdemtelenség elenyészik, ha annak okát megbocsátja az a személy, aiki ellen a cselekmény irányult. Az érdemtelenségre nemcsak az hivatkozhat, aki az érdemtelenné vált kiesése folytán örökölne. d) Kiesik az öröklésből az, aki. lemondott az öröklésről. Ez a lemondás mindig szerződésben történiiik meg, éspedig olyan szerződésben, amit az örökhagyó köt az utána törvényes öröklésre jogosult személlyel. A lemondás történhet az egész örökségről, vagy annak meghatározott részéről, és ez a lemondás a lemondó leszármazóira csak akkor hat ká, ha vagy kifejezetten így szerződtek, vagy pedig köteles részt elérő kielégítés fejében történt a lemondás. (Pl. az örökhagyó az orvos fiának orvosi rendelőt szerez be, aki ennék ellenében lemond az örökhagyó utáni öröklési jogról.) e) Kiesik az öröklésből, akit az örökhagyó kizárt. A kizárást indokolni nem kell, sőt az sem szükséges a kizáráshoz, hogy az kifejezetten megtörténjék. (Pl. nincs semmi akadálya annak, hogy az örökhagyó oly módon végrendelkezzék, hogy egész vagyonát ne a gyermeke, hanem idegen személy örökölje. A kizárás tehát hallgatólagosan is történhet. Természetesen köteles részre jogosult hozzá tartozó kizárása esetén is érvényesítheti a köteles részre vonatkozó igényét.) f) Kiesik az öröklésből, akit az örökhagyó kitagadott A kitagadás érvényességének kettős előfeltétele vaai. Egyik feltétele az, hogy ennek műidig végintézkedésben kell történnie, a másik feltétele pedig az, hogy a végintézkedésben a ki tagadási oko t mindenkor kifejezetten meg kell jelölni. (Tehát nem elégséges az a végintézkedési rendelkezése az örökhagyónak, hogy gyermekemet kitagadom, hanem a végintézkedésben meg kell írni azt is, hogy a ki tagadás miért történt.) Kitagadni csak köteles részre jogosultat (leszármazót, házastársat, szülőt) lehet. A köteles részre jogosulttal szembeni kita gad ás 1 okok: — ha az örökhagyó után öröklésre érdemtelen le-nme (az érdemtelenségl okokat már felsoroltuk), — ha az örökhagyó sérelmére súlyos bűntettnek minősülő bűncselekményt követett el (pl. betöréses lopás), — ha az örökhagyó egyenesági rokonainak (leszármazó, szülő, nagyszülő), vagy házastársának életére történt, vagy ezek sérelmére egyéb súlyos bűntettnek minősülő bűncselekményt követett el, — ha az örökhagyó hártyában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette (pl. a kötele» részre jogosultnak volna miből Űzetnie, de elnézi az örökhagyó nyomorát, és nem füzet), — ha erkölcstelen életmódot folytat (a házasságon kívüli együttélést nem lehet erkölcstelen életmódnak tekinteni), — ha jogerősen ötévi, vagy azt meghaladó börtönbüntetésre ítélték, — a házastársit az örökhagyó az esetben tagadhatja ki, ha házastársi kötelességét durván megsérti. g) Végül kiesik az öröklésből az, aki az örökséget visszautasította. Ennek a hagyatéki eljárás során van helye. Az örökséget vissza utasítót általában úgy kell tekinteni, mint aki az örökhagyó előtt halt el, és éppen ezért az örökségből nem részesedhet. Ezen általános szabály alól azonban a Polgári Törvénykönyv' kivételt tesz, mert az örökös az örökséget részben is visszautasíthatja. Nevezetesen az örökös, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését külön is visszautasithotia. J Dr. Mami György Dr. Fodor György Dr. Bakó József
