Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

1962. május 12., szombat Ne hagyjuk magukra őket... Nem akar senki számára men­levél lenni az alábbi írás: aki vét a társadalmi erkölcsök ellen, vagy megkárosítja a köztulajdont, annak felelnie kell a vétke miatt. A statisztika azonban azt mutat­ja, hogy hazánkban egyre csök­ken a bűnesetek száma, s ez a megváltozott társadalmi viszo­nyok következménye, melyek ezen a területen is azt bizonyít­ják, hogy magasabb anyagi és erkölcsi szinten áll népünk, mint a felszabadulás előtt. Hozzájárul a bűnesetek csök­kenéséhez az igazságszolgáltató szerveknek az a törekvése, ami a párt általános politikájából fakad, hogy semmiképpen sem a meg­botlott embert kell üldözni, hanem magát a bűnözést. Sőt, gondoskodni szükséges arról, hogy a megtévedtek büntetésük letöl­tése után visszataláljanak a tár­sadalomba, ne legyenek számkive­tettek, lehetőséget kapjanak ar­ra, hogy munkájukkal kivívják társaik megbecsülését. A felszabadulás előtt örökre ■ ,!lek'kes” ember maradt az, aki nem egy esetben azért lopott, mert kenyeret akart adni a csa­ládjának. Kiszabadulása után szó­ba sem álltak vele sehol, amikor megtudták, hogy „börtöntöltelék” volt. A burzsoázia hamis erkölcse elizolálta az ilyen embereket, le­hetetlenné tette számukra, hogy bűnük után a társadalom hasznos tagjai lehessenek, és ezzel végle­gesen a lejtőre taszította őket. A szocialista erkölcs nem ismer „el­veszett embert”. S ha ma is van­nak olyan vállalati vezetők, akik irtóznak munkába állítani a bün­tetésüket letöltött embereket, ezek a vezetők ebben a vonatkozásban — akármilyen jól vezetik egyéb­ként az üzemet — még mindig a régi, burzsoá szemlélet maradi képviselői. S hogy vannak ilye­nek ma is a megyénkben, arról szól az alábbi két példa: Nemrégiben felkereste szérkesz­­tőségünket B. K. békési lakos, aki tavaly töltötte le hathónapi bör­tönbüntetését. Előtte egyik álla­mi gazdaságban dolgozott, s mikor a kiszabadulása után újra jelentkezett munkára — nem vették fel Hónapokig járt állás után Béké­sen. Vállalt volna mindent, mert öt gyermeke van, akik közül az egyik tbc-s, és Fűzérradványban gyógyul. Felesége is beteg lett közben. Szó ami szó, B. K.-nak még ahhoz sem volt anyagi lehe­tősége, hogy hazahozza Fűzérrad­­ványból a gyermekét. Ha ilyen embert magára hagyunk, vajon nem arra kényszerítj ük-e, hogy újra lopjon, hiszen valamiből fenn kell tartani a családját?! Félévi munkakeresés után végül is egyik háziipari szövetkezetben helyezkedett el B. K. Nem egészen hasonló ügyben kérte a szerkesztőség segítségét S. A. békéscsabai lakos, aki az ellen­­forradalom után három évet töl­tött börtönben. Az illető kovács, s annak ellenére, hogy szükség van városunkban szakmunkásokra, mégsem alkalmazták sehol, ahol jelentkezett. Segédmunkásként dolgozik ma is, pedig nagyobb hasznot jelentene a népgazdaság­nak, ha szakmai tudásának meg­felelő poszton dolgozna, nem be­szélve arról, hogy ez őt magát is felemelné, s nagyobb bizalmat adna neki szocialista rendszerünkhöz, amit maga is épít, de képességénél ala­csonyabb fokon. Az általános mindezek mellett megyénkben is az, hogy nem ma­radnak magukra a megtévedt em­berek. Erre számos példát sorolhatnánk fel. Többek kö­zött Sz. V. esetét, aki 1956 után szintén olyan hely­zetbe került a maga hibájából, hogy Kistarcsán vizsgálták felül az ügyét, ami végül is tisztázó­dott. Ennek ellenére Sz. V.-val, aki jó képességű gépipari tech­nikus, sokáig nem állt szóba sen­ki. Mikor valahol mint segéd­munkás elhelyezkedett, nyomban megindult ellene az intrika, hogy „ezzel zűr volt 50-ban” stb., csak­11 ezer forint újítási díj három hónap alatt Jól segítik az újítók a kongresz­­szusi vállalásuk teljesítését a Békés­csabai Ruhagyárban, és hozzájárná­nak a Jobb minőségű áru előállítá­sához. Az első negyedévben 27 újí­tásra nyújtottak be javaslatot, amelyből tízet elfogadtak és beve­zettek. Kísérteti műhelyükben je­lenleg a terítögép, valamint az ing­­gomblyuk-továbbító automata sze­relési munkáit végzik. Mezőberényi Építőipari Kisipari Term előszövetkezet a lakosság szolgálatában. Szövetkezetünk mindenféle szobafestő is mázofó munkát a kívánságnak megfelelően, gyorsan és pontosan vállal. Megrendeléseket levélben vagy telefonon kérjük le­adni: Telefon: 3. Bizalommal keresse fel szövetkezetünket! 253 Az utókalkuláció szerint a gyár­nak több mint nyolcvanezer forint megtakarítást jelentettek ez év első három hónapjában az újítások, s mintegy tizenegyezer forintot fizet­tek ki az újítóknak. nem mindenütt éreztették vele, hogy nem tartják egyenrangúnak. Tavaly aztán képesítésének meg­felelően a Vasipari Vállalat alkal­mazta Sz. V.-t. Azóta jó munká­jáért többször kapott jutalmat, s ma már a lakatos- és esztergályos­­műhely üzemvezetője. A Vasipari Vállalat dolgozói adták vissza ön­megbecsülését, az emberekbe ve­tett hitét Sz. V.-nek, aki ha ré­gen hibázott is, munkájával és egész magatartásával bebizonyí­totta, hogy hasznos tagja a társa­dalominak. Vagy említhetném H. S. esetét, akit sikkasztás miatt öthónapi börtönbüntetésre ítéltek. Bünteté­sének letöltése után azonban visszavette őt a vállalat és H. S. azóta szorgalmával bebizonyította, hogy érdemes volt a társadalom bizalmára. Varga Dezső Mint annyi falusi szegényember gyermeke a múltban, Lakatos István is a cselédek keserű kenyerét étté hosszú évekig. Küszködött mások földjein, mások jólétéért. A felszabadulás után azonban ha­mar felismerte a formálódó újat, s benne saját helyét, s mint a párt tagja tevékenykedett a jobb életért. Amikor a termelőszövetkezeti mozgalom bontogatni kezdte szárnyait, Lakatos elvtárs ismét tudta, hogy tennie kell. Több, mint két évig a íüzesgyarmati Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet gazdájaként serénykedett. Közben mind na. gyobb részt kért a község politikai és társadalmi életének formálá­sából. A községbeliek 1953-ban a tanácselnöki székbe javasolták, ahonnan három évig igazgatta a füzesgyarmatiak dolgait — köz­megelégedésre. Rövid megszakítás után, 1953-ban ismét tanácselnök­ké választották Lakatos elvtársat. Választói szerették, tisztelték és becsülték. Alig másfél héttel ezelőtt azonban szomorú hír terjedt el a községben: munka közben súlyos baleset érte Lakatos elvtársat és kórházba szállították. Az aggasztó hír csütörtökön délelőtt tra­gikussá. változott. Percek alatt futott szét a községben, hogy sú­lyos sérülésén már nem tudtak segíteni az orvosok. A község lakossága kegyelettel adózik Lakatos István elvtárs­nak és mély részvéttel kíséri ma utolsó útjára. Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet vasutasolt országos értekezletén (Folytatás az 1. oldalról.) Hruscsov kijelentette, az egyik legfontosabb feladat a kommu­nista társadalom győzelme szem­pontjából: a munkatermelékeny­ség fokozása. A vasúti szállítások dolgozói minden szükséges eszköznek bir­tokában vannak, hogy a legköze­lebbi években túlhaladják a mun­ka termelékenységének azt a szín­vonalát, amelyet az Egyesült Ál­lamok vasútjain elértek — álla­pította meg Hruscsov. Ezután rá­mutatott, hogy amikor az Egye­sült Államok vasutasainak mun­kájával való összehasonlításról van szó, a szovjet vasutasok job­ban dolgoznak. A munka terme­lékenysége azonban az Egyesült Államokban egyelőre még maga­sabb, mint nálunk. Kommunistának nevezni ma­gunkat, és úgy vélni, hogy csupán azért, mert kommunisták va­gyunk, legyőzzük a kapitalistákat — ez nagyon primitív gondolko­dás lenne. A legfontosabb, ami a szocializmust jellemzi: a társada­lom ésszerű felépítése, a magán­­tulajdon és a kizsákmányolás megszüntetése, a termelőeszközök­nek a nép kezébe adása, és ezen az alapon a gazdaság, a technika és a tudomány ésszerűbb felhasz­nálása. Arra van szükség, hogy túlhaladjuk a kapitalista világ munkatermelékenységének szín­vonalát. Ez, és egyedül ez a mi A francia dolgozók szolidárisak a sztrájkoló spanyol munkásokkal Párizs (MTI) A párizsi dolgozók csütörtökön este forró hangulatú nagygyűlésen juttatták kifejezésre a sztrájkoló spanyol munkásak iránti testvéri szolidaritásukat. Az ülésen felszólal­tak a Spanyolországiból visszatért francia bányászkü'l'döttoóg tagjai, akik a spanyol munkások súlyos helyzetéről és hősies harcáról szá­moltak be. A gyűlésen felszólalt Al­varez del Vayo, a Spanyol Köztár­saság volt külügyminisztere, aki hangoztatta: a spanyol nép szabad­ságharca döntő fejezethez ért. A spanyolországi sztrájkmozga­lom hatalmas visszhangot váltott ki Franciaországban, különösen a francia munkásosztáfly és a nagy­számú spanyol emigráció körében. Bár a sztrájk kitörésének közvetlen okai szociális jellegűek, a francia polgári sajtó sem vonja kétségbe, hogy hatalmas antifasiszta meg­mozdulásról van szó, amely létében fenyegeti Franco rendszerét. Franco súlyos helyzetbe került. A bérek emelése elkerülhetetlennek látszik, ami viszont a nagytőke el­lenkezését váltja ki. „Ha a Franco rendszer nem tudja tovább betölte­ni a munkásosztály fegy őrének szerepét — írja a France Observa­­teur —, a burzsoázia szemében is elveszti létjogosultságát, és fenn­maradása kérdésessé válik." (MTI) Szovjet dolgozók szolidaritása a spanyol sztrájkolókkal Moszkva (TASZSZ) A Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa a szovjet munká­sok és alkalmazottak nevében testvéri szolidaritásáról biztosítot­ta a sztrájkoló spanyolországi bá­nyászokat és ipari munkásokat. A szovjet dolgozók nyilatkoza­tukban azt a meggyőződésüket tolmácsolják, hogy a fasiszta Franco-diktatúra semmiféle meg­torló intézkedései nem képesek megtörni a spanyol munkásosz­tály harci szellemét. (MTI) győzelmünk, a kommunizmus győ­zelmének záloga — jelentette ki Hruscsov. A szovjet kormányfő rámuta­tott arra, hogy a szovjet tudósok, mérnökök, technikusok, akik fel tudták küldeni a világűrbe az űrhajó-szputnyikokat, még az ed­diginél is tökéletesebb felszerelés­sel tudják ellátni a vasúti közle­kedést is. Megjegyezte, hogy az amerikaiak már többször rakétát próbáltak küldeni a Holdra. Vi­lággá kürtölték, hogy rakétát lő­nek a Holdra, de az mellé ment. A Holdra eljuttatott szovjet fel­ségjelvény „már régóta várja az amerikait, de nem győzi várni, és ott unatkozik egymagában.” Hruscsov ezután arról beszélt, hogy az SZKP-nak és a szovjet népnek most új programja van. A legfontosabb e program sike­res teljesítése. Hruscsov hangsúlyozta, hogy nemcsak a végső eredményeket kell megmutatni, hanem nagyobb figyelmet kell összpontosítani a program teljesítésének első sza­kaszára, gondosabban kell ügyel­ni arra, hogy mindent elhárítsa­nak az útból, ami zavarja a ha­ladást. A kommunizmus építésé­nek kérdéseiben nem lehet átug­rani a kezdeti időszakról a párt programjában megjelölt végső időszakra. Ezt az utat a földön munkában és harcban kell végig­járni — mondotta Hruscsov. A szovjet nép — mondotta Hruscsov — gazdasága fejlettsé­gének tekintetében második he­lyen áll a világon, tudománya és kultúrája pedig az első helyen. — Előre elvtársak, arra gondol­junk, hogy ma milyen magaslatait kell meghódítanunk a kommunista építésnek, s ne csak arról beszél­jünk, milyen lesz a két évtized utolsó éve. Ebben az esetben erő­ink szüntelenül növekedni fognak, és a szovjet nép hamarabb jut el a kommunizmus győzelméhez — fejeződik be Hruscsov beszéde. (MTI) nagyszuper, ízléses formájú, 9 csöves, 3 hangszórós, 4-féle automatikus hangszínbeállítású rádió. Ára: 2750,— Ft. Beszerezhető szaküzletekben. OTP-hitellevélre is kapható! K A PH A T Ú : M IN DIN S lA X Ö t L tT 8 E N <■ 15740

Next

/
Thumbnails
Contents