Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-11 / 108. szám
4 1962. május 11., péntek Kulturális körkép Sarkadról FILMHÍRADÓ Ferrara hosszú éjszakája — Magyarul beszélő olasz film — 1943 őszén, Mussolini bukása után Olaszország különbekét kötött az angolszászokkal, de a fasizmus tovább tombol. Ez előtt a sötét, véres háttér előtt játszódik le egy asszony szerelmi tragédiája. Anna találkozik egykori szerelmével, akit üldöznek a fasiszták. Elrejti, oltalmazza. A fellobbanó szerelmi tűz azonban a férfi részéről hamar kihuny, s Ö a veszély múltával elhagyja a szerelmes asszonyt. (Bemutatásra kerül Békéscsabán, a Szabadság Filmszínházban, május 10-től 14-ig.) Filmhírek a világ minden tájáról A község három mozijában &00 férőhely várja a látogatókat. A járási művelődési ház mindig nyitva bárki előtt, akinek a művelődés, a kulturált szórakozás a vágya. Klubterme a társas és egyéni szórakozás (társasjátékok, folyóiratok stb.) közkedveltté váló színhelye. Színpadot igénylő rendezvények, előadások alkalmával 570 személyes, modem színházterem fogadja a látogatókat. A járási könyvtárban az olvasó 8000 kötet szépirodalmi és szakkönyv közt válogathat. Ezzel egyáltalán nem zárul le a kulturális lehetőségek sora. Működik még a községben egy szakszervezeti kultúrotthon és a földművesszövetkezet művelődési terme. I-ía mindehhez még hozzászámítjuk az öt tszklubhelyiséget, a kétezernél is több rádiókészüléket és a 130 televíziót, akkor megállapíthatjuk, hogy községünk mindazzal a lehetőséggel rendelkezik, amely a kultúra terjesztésének — az iskolán kívül — eszköze, feltétele. A könyvesboltról sem szabad megfeledkeznünk, ahol a változatos műfajú könyveken kívül szám. tálán lap és folyóirat áll a vásárlók rendelkezésére. Am a kulini-ált szórakozásnak, az ismeretek bő szerzési lehetőségeinek közepette olyan probléma merül fel, amely létezésével ösztönző ugyan, de gond is. A klubok, a TV, a mozi, a színház, a különböző művelődési-házi rendezvények mind-mind közönséget igényelnek, egymásnak így kissé konkurrenciát jelentenek, nem könnyű feladat elé állítva a közönségszervezőket. A gond azonban hasznos gond, mely arra készteti a rendező szerveket, hogy egy boh an goi tan működjenek, ne Békés megyében az elsők között vezették be a gyakorlati oktatást a sarkadi I. számú iskolában. Ez évben már a VIII. osztályokban is tantárgy volt a politechnika. Nem olyan régen, csaknem teljesen társadalmi erőkre támaszkodva építették fel az újabb épületrészt, amelyben a gépműhely és két oktatóterem kapott helyet. Ehhez építenek hozzá egy villanyszerelő-műhelyt — vagy inkább csarnokot —, ahol a legfelső osztályosok végezhetik a tanmenet szerinti villanyszerelési munkákat. Ez évben újabb építkezésekhez kezdenek hozzá. A megyei tanács művelődésügyi osztálya csaknem százezer forintos összeggel járul hozzá az építkezésekhez, ezenkívül egy olyan anyagelőkészítőműhelyt kíván építeni, amely biz. lásítani tudná a járás iskolái részére a gyakorlati oktatáshoz szükséges nyersanyagok előkészítését. A tervezett előkészítő-műhely gépeinek egy része már megérkezett az iskolához. Az épülő műhelyrész megkönyr.yítí az iskolai fogyóanyagok fokozott megtakarítását, valamint csökkenti a nagyobb kapacitású fűrész- és egyéb szabászati gépekre fordított iskolai beruházásokat is. Az iskolában szépítkezés1 nyomai is tapasztalhatók. Az iskolaépület homlokzatát most tatarozták, benn az udvaron pedig az utolsó simításokat végzik az új szökőkúton, amelyet később virágágy vesz körül. Az „ellopott” kis területtért kárlegyenek egymást keresztező rendezvények és a látogatottságot illetően, minden kulturális szerv és hely — ennek az egészséges konkurrenciának a következménye, ként — mindig megtalálja a maga közönségét és az is öt. Ilyen igyekezet és szervezettség mellett bátran elmondhatjuk, hogy volt már a művelődési háznak akkor is 80— 90 százalékos látogatottsága, mikor a TV a Koldusdiákot vagy más népszerű színdarabot közvetített. Űj színt jelentettek rendezvényeink sokaságában a furfangos-bálak, a dupla vagy semmi játékok, s az áprilisi „babona-bál” a babona ellen. A három mozi a községben egymástól távol vian, mégis nemegyszer küzd átmeneti nehézséggel, ami olyankor fordul elő, ha a filmet a televízió már közvetítette, vagy a kritika elmarasztalta. A mozipropagandára még az eddigieknél is nagyobb gondot kell tehát fordítani és — többek közt — fel kell számolni azt a megszokást, hogy „nyáron nem megyünk moziba”. Etéren már mind többen akadnak a sarkadi ak közt olyanok, akik végre felismerték, hogy a kulturálódás, a kulturális szórakozás olyan, mint az étkezés: szakadatlanul szükséges, nem lehet azt csinálni, hogy csupán télen veszem igénybe vagy ősszel, tavaszszak A ísz-klnbokról anynyit, hogy felszerelésük általában kielégítő. Mindegyikben van TV, biliárdasztal és hasonló. A Dózsa és a Lenin Tsz klubjában pedig se szeri, se száma az apróbb társasjátékoknak. De másként is érdekes helyek ezek. A Lenin Tsz klubjában például népi tánccsorort és vöröskeresztes tanfolyam pótlásul a szomszéd iskolaépületben egy nagy udvarrészt kaptak az iskola tanulói. Az iskola készül, ebben az évben ünnepli fennállásénak 50 éves évfordulóját. Az ünnepség a tanévzárás napjaiban lesz, amelyre meghívják többek között az iskola fennállásának első évében — 1912-ben — végzett és ma még élő öreg diákokat is. Kollárik is működik. Ez a tsz évente 30— 35 ezer forinttal támogatja klubját. A Dózsáéban pedig ifjúsági klub és színjátszó-csoport tevékenykedik. Mindebből látható, hogy vannak művelődési intézményeink és azokat ki is használják. A járási művelődési ház mindinkább a helyi kulturális élet központjává fejlődik. A távol lévő helyeken az ottani klubok igyekeznek betölteni ebbeli szerepét. Az Úttörőcsapataink életébői című kiállítás és a kulturális szemle járási bemutatója az utóbbi két olyan nagyobb esemény volt Sarkadon, mely nemcsak a község lakóit mozgatta meg, hanem a járás, sőt a megye más részeiből is vonzott látogatókat. Egyelőre ennyit Sarkad község kulturális helyzetéről. Ügy véljük, hogy belőle az eddigi eredmények és a további lehetőségeink megnyugtatóan lemérhetők. Paál Gyula a művelődési ház művészeti vezetője Új épületrészt kap a sarkadi gimnázium A sarkadi gimnáziumban ez évben 37 diák érettségizik. A nagy erőpróbára való felkészülést nemcsak a tanári kar, hanem az iskola KISZ-szervezete is támogatja, segíti. Az érettségiző negyedik osztály legjobb tanulói többféle módot találtak arra, hogy társaikat segítsék: szívesen magyarázzák el. a tételeket, rendszerint azonban délutánonként otthon ta-'' nulnak, kis csoportokban, négyen, öten. Csausz Vilmos igazgató elmondja, hogy félévkor 3,57 volt a negyedik osztály átlaga, és a tantestület úgy látja, hogy ezt év végére 3,70 fölé is emelhetik. A sarkadi gimnázium épülete már régóta kicsinynek bizonyul, a tanulók létszáma pedig évről évre rohamosan növekedik. Ezért kérték, hogy új épületrésszel bővíthessék iskolájukat. A sankadiak kérése megvalósul: összesen 1 millió 300 ezer forint beruházással egy négy tantermes, külön előadóterme®, szertárral, igazgatói és tanári szobával ellátott épületet építenek fel 1965-re. Az építkezést — a tervek szerint — jövőre már meg is kezdik. Az Humanité ironikus hangon Ír arról, hogy az Olaszországban, 1961-ben készült 130 film közül 40 un. „Góliát témájú”, nagy erejű hősökről szóló bibliai, vagy ál-történelmi história. E filmek Sámsonról, Henkulesről, Odüsszeuszről és más emberfeletti erejű alakokról szóflmak. ■ * A Német Demokratikus Köztársaságban megjelent Rudolf Petershagennek, A lelkiismeret lázadása című önéletrajz írójának új könyve: Az élet nem kockajáték. * Április 26-án csehszlovák filmnapokat rendeznek Párizsban, és ez alkalommal az ünnepi megnyitón levetítik a Romeo, Julia és a sötétség című filmet. A továbbiakban hét, Franciaországban eddig még be nem mutatott csehszlovák játékfilmet és több rövidfilmet játszanak. * Akinek meg vannak számlálva a napjai (I giorni eontati) Elio Petri erőteljes, eredeti feldolgozásé új filmje, amely napjaink nagy kérdésével foglalkozik: az új társadalom születésével és a régi eltűnésével, A film kimondja: a sok tekintetben kegyetlen valósággal szemben nem vak optimizmusra, hanem szilárd akaratra és tisztánlátásra van szükség. * Jugoszlávia A ezámfefetS! (Prokobrojna) című filmmel vesz részt a Karlovy Vary-.j fesztiválon. A film Avala- produkcióban készült, rendezője Branko Bauer. A bumeráng című rövidfilmmel is beneveznek a fesztiválra, rendiezőj« Boris Kölar, * Párizsban megjelent George* Sadoul új könyve, „A francia film”. Az Humanité Dimanche úgy méltatja, hogy ez az első, teljes monográfia a francia filmről. „Egy mű, melyben a történelmi hitelesség harmonikusan egyesül a szerző tehetségével, a szociológus éleslátásaval” — írja a lap. Általános iskolai kollégium Eleken Szeptemberben hozták létre — elsőnek Békés megyében — Eleken az általános iskolások kollégiumát. A nyolcvan férőhelyes kollégiumban ebben a tanévben negyven gyerek kapott szállást, és biztosítanak részükre naponta ötszöri, kiváló minőségű étkezést. A tanulók tanári felügyelet mellett tanulnak, és megszerették a kollégiumi életet. A következő tanévben több, Elek körzetébe tartozó tanyai iskola szűnik meg, ezeknek tanulói nagyrészt szintén a kollégiumban nyernek majd elhelyezést. A gyulai járási tanács által fenntartott kollégiumban1 mindössze 60 forint az egyhónapi elhelyezés díja, és az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a szülők is helyeslik és jónak tartják gyermekeik kollégiumi ellátását, ugyanakkor szembetűnően megjavult a kollégista kisdiákok tanulmányi eredménye is. A kis község perifériáján, gazdasági cselédek, béresek> napszámosok körében könyökölt a köves útra Marci bácsi kis szatócsüzlete. Ö ■maga is szegény volt, mégis, ahogy csak tehette, kit ezzel, kit azzal segített ki. Főleg hiteleket nyújtott. Aztán anynyi rászorult ember kereste fel, hogy a hiteleket nyilván kellett tartania: hitelkönyvet fektetett fel. Ez a könyv csak a megmondhatója, hány szegénynek ment fel a hitele havonta sok esetben ötven pengőre is, de az is kitűnik belőle, hogy ha a szegény vevő egy-egy hónap múltával sem tudott fizetni, Marci bácsi belátó volt, türelemmel várt. Marci bácsi előtt volt a vevőknek becsületük. hitelük — bármennyire is szegények voltak. ÚJ HITEL A bolt ma a régi helyén áll. Két nagy ikerablakot kapott, belül is megfiatalodott, mert a földművesszövetkezet közel százötvenezer forintos beruházást költött rá. Igazán, senki meg nem tudná már mondani> úgy emlékezetből, milyen is volt az a régi kis szutykos szatócsüzlet. Nem emlékszik arra már senki. Illetve... egy mégis emlékeztet: a hitelkönyv. Ez is megfiatalodott ugyan, mert Marci bácsi kisunokája leragasztotta a fedelét márványpapírral, megfordította s a hátuljára pöttyentette a vig nettát, mert az eleje, jó kétszáz lapon, azokat a régi, szegény hitelben részesülőket rejtegeti. A hátulján maradt még vagy százötven tiszta lap, ez lett most az eleje. Ezekre a tiszta lapokra vezeti most fel Marci bácsi az új vevőket. S ha valaki összehasonlítja a régi nevekkel, megdöbbenéssel állapíthatja meg, hogy ugyanazok a nevek. Hát most is vannak hitelre rászorulók? Mikor a cselédekből, napszámosokból, summá sokból állami gazdasági munkások, vagy magabiztos tsz-parasztok lettek? Oh, dehogyis vannak. Egészen más rendeltetéssel használják most az új hitelkönyvet: a vevők főleg asszonyok, fizetéskor beadják Marci bácsinak pénzük egy részét, ki 400, ki 600 forintot, mondván: nem áll meg kezükben a pénz, jobb helyen van az „az öregnél.” Az összeg az új „hitelkönyv” követel oldalára kerül, míg vásárlások alkalmával az asszonyokat „megterheli” Marci bácsi a vásárolt értékkel. S hogy az asszonyok is ellenőrizhessék, mennyit költöttek, mennyi fedezetük maradt a további vásárláshoz, bevezették a „kettős könyvelést”: min. den asszonynak van a „hitelkönyvhöz” hasonló kis könyvecskéje. Hogy Marci bácsiban így megbíznak az asszonyok beadott pénzük erejéig, azt bizonyítja: a boltosnak a vevők előtt mind több és több a becsülete, hitele. Dénes Géza Százezer forint társadalmi segítség A politechnikai oktatás központja lesz a sarkadi 1-es számú általános iskola
