Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-05 / 103. szám
IMS. május 5., szombat 3 Szorgos napok a battonyai Vörös Október Tsz-ben Sokféléről — e§,y helyről — Mozaik a kardoskúti Kossuth Tsz-ből — A szövetkezet negyven vagon szalma eladására kötött szerződést a MKK-kel. Képünkön Csatlós János és a MÉK battonyai telepének bálázó brigádja látható munka közben. B. L ►*- ***»•»»*■ < — Itt a dűlő másik oldalán a 100 hold borsót is azért vetettük sűrűsorosán, hogy ne kelljen kapálni. — Viszont úgy látom, van benne gyom elég. — Bár több volna, legalább lenne mire támaszkodjon a borsó. Egyébként tavaly is s műsorosán vetettük a 60 hold borsót, s 12 mázsa terméssel fizetett holdanként. Érdemes vetni, hiszen 500 forint mázsája, ráadásul jó elővetemékésní fog. Sokan káromkodtak, egyesek nevettek, mások pedig közömbösen adták tovább az újabb és újabb híreket. Többen már tudni vélték azt is, hogy ki volt a tolvaj, mennyit vitt el, mikor járt itt, hogyan jutott be. De Mari bármennyire is beletemetkezett a munkába, a hírek hozzá is eljutottak. Kimérten válaszolgatott, mint akit az egész história egy szikrát sem érdekel. Fellegi Feri szállította neki az újabb és újabb híreket. — Azt mondják, hogy 1 milliót vitt el a tolvaj .., — Ha a fizetést megkapjuk, akkor engem igazán nem érdekel — felelte Mari. — Hát azért mégis. Hogyhogy nem érdekei? Téged is megkárosítottak! Azt is mondják, hogy már nyomon vannak... Rövidesen elfogják őket.... A lány felkapta a fejét. Idegesen kérdezte: — Milyen nyomon? — Hát azt nem tudom — válaszolta Feri —, de mindenesetre a nyomukban vannak. — Szerinted ki lehetett az? — kérdezte a lány. — Csak innen az üzemből valaki ... Olyan, aki ismeri a járást, tudja, hogy mi hol van, hová nogyan kell bejutni. Mari egyre idegesebb lett. A fiú ti terevette. — Mi van veled? — Á, semmi ... Csak ezt a vackot nem tudom meghúzni.. .• Már ötödször próbálom... Feri közelebb lépett, kivette Mari kezéből a munkadarabot és segített neki ... A lány munka után úgy szaladt haza, mint akit kergetnek. Egyenesen a ruhásszekrényhez futott. Megtapogatta a csomagot és megnyugodva állapította meg, hogy a pénz a helyén van. De nem merte elővenni. Most még nem lehet semmit sem költeni, majd ha már ellfelejtik az ügyet... Átöltözött és szaladt Magdáékhoz. Az elvált asszony szintén otthon volt. Ott voltak a fiúk is. Amikor Mari megérkezett, megrohanták a többiek, hogy milyen új híreket tud. Kölcsönösen elmondták egymásnak és nevettek. De érezni lehetett ezen a nevetésen az erőltetettséget, azt, hogy tulajdonképpen csak önmagukat akarják megnyugtatni. Mindegyikükben ott lappangott a félelem: mi lesz, ha rájönnek? Még Forral is izgatottabb volt, mint egyébként. Csak Mari állt nyugodtan közöttük. Ez a fiatal leány az egyik szélsőségből a másikba csapott. Most például azon törte a fejét, hogyan költhetne máris a pénzből. (Folytatjuk) Tízmillió forintos fejlesztés Bár a cukorrépa-idény csak szeptemberben kezdődik, az ötvenedik évfordulóját ünneplő Sarkadi Cukorgyárban mostanában is szorgalmasan dolgoznak. A minőségjavítás érdekében tízmillió forintos költséggel „műszeresítik” a különféle technológiai folyamatokat: így színtelenítő berendezést és új 250 négyzetméter fűtőfelületű bepárolót állítanak üzembe. Félautomata új gépeket kap a centrifuga-állomás is. A felújítási munkák befejeztével a gyár 27 800 vagon cukorrépát dolgoz fel az idén, ami nemcsak 7800 vagonnal több a tavalyinál, de tisztább, csillogóbb fényű is lesz a cukor. Harmincötmillió köbméter visel tároltak A vízügyi igazgatóságok nemcsak az árvízvédelemről és a belvíz eltávolításáról, hanem a csapadékszegény, szűkösebb időszakok vízellátásáról is gondoskodnak. A megduzzadt folyókból mintegy harmincöt millió köbméter vizet tartottak vissza a Körösök, a Szamos és az Alsó-Tisza holtágaiban. Az öntözés, a halászat, a baromfinevelés és más mezőgazdasági célra így hétszer anynyi vizet tartalékoltak, mint amennyit a nemrégiben felépült Rakaca-vöigyi víztárolóban. (MTI) Á napokban fényképezőgéppel kerestük fel a battonyai Vörös Október Tsz gazdáit. Először az első oldalon látható Horváth Istvánnal és Szvetyfcó Ivánnal találkoztunk, akik naponként 30—35 hold hibrid kukoricát vetettek el. Ebből a fajtából 320 hold lesz a közös gazdaságban. Eltelt néhány pillanat Csongrádi Pál, a kardoskúti Kossuth Tsz elnöké válaszáig, hogy mehetünk, amikor egy kis határjárásra hívtuk meg. Mikor végül igent mondott, hozzátette: — Csak rövid idő áll rendelkezésemre. Mi sem voltunk bőviben az időnek, ezért hamar megegyeztünk és elindultunk a Kossuth Tsz 3500 holdas határába. Alig mentünk párszáz métert, Csongrádi Pál széles mozdulattal mutatta: — Itt 400 hold kukoricavetésiünk van, már szépen búvik. — A gyom viszont már erőteljesen fejlődik — vetettük közbe. — Figyelje meg, nagyon sárgák azok a gyomok, ugyanis ezt a 400 holdat megpermeteztük HungazinnaL — Ki „agitálta” meg az élvtársakait, hogy vegyszerezzék a kukoricaföldet? — Biz’ az nem élőlény volt, hanem a Szőlős! Állami Gazdaság tavalyi kukoricatáblája. Nagyon szép, gyomtalan volt, nem kellett kapálni, ezért belevágtunk. Persze, amikor megtudtuk, hogy 180 ezer forintba kerül a vegyszerezés, akkor kicsit húztuk a vállunkat, de azzal vigasztaltuk magunkat, hogy ezt a földet három évig nem kell kapálná, mert bizony mi sem állunk bőviben a munkaerőnek... Zsótér Mihály zetoros és Balogh Dezső gépkezelő éppen egy 80 holdas cukorrépa-táblát permetezett Fafatosz-szal. Ezenkívül 150 hold kukoricán alkalmaznak nikotinos gyomirtást és 50 hold cirkon porozást. , Megörökítettük a tsz brigádját is, amint az egyik sertésszállás jelújításán dolgozott. Az idén 550 hízott sertést és 30 hízott marhát adnak a szövetkezetiek a népgazdaságnak. nye a búzának. I960 őszén is borsó után vetettük a búzát, s az olasz fajta 19 mázsájával, a szovjet búzafajta pedig 22 mázsájával űzetett holdanként. — Tavaly ősszel is vetettek külföldi búzát? — Vetettünk, de csak szovjet fajtát, 600 holdba. © Tovább kanyarogtunk a dűlőúton, s az egyik tanyából a 76 éves Szakács Gábor sietett elénk. Nem tévedés, valóban sietett fürgén, vidáman mutatkozott be és sorolta él, hogy két évvel ezelőtt 18 hold földdel lépett be a Kossuth Tszbe, azóta nyugdíjat, háztájit és természetesen földjáradékot kap. Ezenkívül összegyűl évente jó néhány munkaegysége is, mint tanyaudvarosnak. Az idén meg különösen, hiszen áz ő javaslatára a szövetkezet vezetői jó néhány szil. fa-suhángot ültettek el a tanya körül, s azokat hetenként kétszer öntözi meg fia segítségével, hogy minél jobban fejlődjenek. Egyébként a szövetkezet többi tanyája köré is ültettek szil- vagy pedig nyárfát, mintegy 7 ezer darabot. Szakács bácsinak akad dolga ezenkívül is a tanya körül, hiszen ott van a birkahodály is. Egyelőre 400 anya a tavalyi és az idei szaporulatával. Év végére 600-ra akarják növelni az anyajuhok számát, hogy még jobban ki tudják használni a 180 hold legelőt. A juhhodálynak egyébként egy kis története van. Csongrádi Pál, az elnök sorolta, hogy 1960-ban egyfás-mozgalmat indítottak a termelőszövetkezetben. Ennek az volt a lényege, hogy minden szövetkezeti gazda kivágott egy megfelelő fát a háztájiból és abból építették a birkahodályt. Tavaly több mint egymillió darab téglát égettek szénporos módszerrel, s most az idén téglafalat húznak a hodály alá is, aztán a tavaly épült 50 férőhelyes növendékmarha-istálló alá is. Ezenkívül még jut tégla egy 300 férőhelyes süldőszállás felépítésére, annak ellenére, hogy mintegy 200 ezer téglát eladtak a helyi Rákóczi, és az egyik tótkomlósa termei őszövetkezetnek, no meg a házat építeni akaró szövetkezeti gazdáiknak. © így, az erről-arról való beszélgetés közben jutottunk el a baromfitelepre. Jankó Antalné és Gombkötő Istvánná bemutatták az 580 tyúkot és a háromezer ez év március 5-én kihozott csibéket. Az 580 tyúk ebben az évben 22 ezer tojást termelt. A tojást folyamatosan adják el a helyi földművesszövetkezeten keresztül a Barneválnak. Az érkezett háromezer csibe most már lassan kéthónapos lesz, s 2—3 hét múlva kilós súlyban át is adják. Érdekessége az, hogy a háromezer darabból mindössze 90 hullt el. A Kossuth Tsz lelkiismeretes, jó gondozókra talált Jankó Antalné és Gombkötő Istvánná személyében, minden bi. zonnyal sikeresen felnevelik az ez évre tervezett 15 ezer naposcsibét. o A baromfitelepről a szarvasmarha-istálló és karám mellett vezet el az utunk. A szövetkezet elnöke elsorolja, hogy pillanatnyilag 90 tehénnel rendelkeznek, de év végéig 120-ra növelik. A tehenek most is jól tejelnek, naponta átlag 8,8—9 liter a fejési átlag. Az ez évi szarvasmarha-hizlalási terv 90 darab. Harmincat már elszállítottak. Sertéshizlalási tervük 1200 erre az évre, ebből 700 már hazák, sajnos, 400 süldőt vásárolniuk kellett, mert a járványos bélgyulladás éppen akkor jelentkezett, amikor a 120 anyakoca jó része éppen fialt. Ezért elég sok volt az elhullás. © Egyébként nemcsak a szövetkezet vezetői tesznek meg mindent azért, hogy a tervezett hízott sertést átadják az Állatforgalmának, hanem a gondozók is. Azért, mert jó premizálási rendszert vezettek be a szövetkezetben: a gondozók pénzben kapják meg a többlet-tej és a többlet-ráhizlalás 40 százalékát. Ugyanígy premizálják a növénytermesztőket is cukorrépából, kukoricából és a kenyér-, valamint a takarmánygabonából. Mivel utunk a 30 hold gyümölcsös és a 60 hold kapáslu cérna mellett vezetett él, Csongrádi Pál elmondta, hogy tavaly Lengyelországba és Svédországba exportáltak kajszibarackot, elég jó áron, s az idén a 60 hold kapáslucema mellett 60 hold sűrűsorosan vetett lucernán is megpróbálnak magot fogni. Végezetül annyit, hogy a tavalyi 29,40 forint helyett az idén legalább 31 forint munkaegységértékkel záa-ják az esztendőt. Kukk Imre A mezőgazdasági lakosság figyelmébe! A mezőgazdasági lakosság 1962. évi általános jövedelemadó II. negyedéves részletének befizetése 1962. április 1-én esedékessé vált. Mindenkinek saját érdeke, hogy adóját legkésőbb a kamatmentes fizetési határnapig, 1962. május 16-ig rendezze, mert az addig ki nem fizetett adórészlet után — visszamenőleg április hó 1-től kezdve 3 ezrelékes adópótlékot számítanak fel pénzügyi szerveink. Hegyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya 232
