Békés Megyei Népújság, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-05 / 103. szám
4 Litti'i. május 5., szombat Mérlegen: 50 éves a Pravda Bucsa kulturális helyzete „1447-ben még pusztaként emlegetik, amely igen alkalmas vadászatra. 1458-ban sem sokra értékelték, mert Vémery Tamás 30 forintért vetette zálogba•’ — hangzik dr. Madai Pál Békés megye története című könyvének Bucsára vonatkozó két sora. Nyolc-Kitenc emberöltő telt el azóta, amike«- ezek a sorok még a szomorú jelent és nem puszta történelmi adatot, jelentették. Ez idő alatt grófok jöttek, földesurak mentek, nemzedékek születtek és mentek feledésbe, csak a robot, a nincstelenség és a kultúrálatlar s á g maradt meg mindaddig, míg végre a nép vette kezébe sorsának irányítását. Tizenhét év telt el azóta, és gyökerében megváltozott a falu arculata Ha mindezek egy részét, a kultúra világát” vizsgálj itt. ebben a világban is nagyarányú változások láthatóik. Az iskolákban folyó oktató-nevelőmunka és az iskolán kívüli tudatformáló népművelés eredményei szembetűnőek. Mind a két oldalnak küzdelmes, hosszú útja volt addig, amíg a jelen sikereit elérhettük. A felszabadulás után öt iskolatelepen összesen hét tanteremben tanítottak. Elhanyagolt, gyengén felszerelt iskolák voltak ezek. igy-egv osztályban sokszor 50—80 gyerek is tanult. Tizenhét év alatt minden iskola felszerelést kapott, két épületet teljesen újjávarázsoltak és a régi iskolák mel’é mintegy 1,5 millió forintos költséggel egy kilenc tantermes, parkettás, vízvezetékes iskola épült Az anyagi feltételek tehát igen jók, a személyi feltételekkel azonban még probléma van. Valamikor Bucsát „büntetőhelynek'' tekintették azok, akiket ebbe a faluba helyeztek és e szemlélet ellen küzdeni még ma is kell, bár igen sokan vannak a nevelők között, akik a végleges letelepedés gondolatával foglalkoznak, mert megszerették ezt a községet, mert Bucsa fejlődik. Nagy általánosságban értékelve az általános iskola munkáját, elmondható, hogy a közel hétszáz gyerek oktatása-nevelése jó kezekben van és a tantestület megtesz mindent annak érdekében, hogy eredményesen tanítsa, nevelje a bucsai gyerekeket. És hogy ez a munka nem hiábavaló, azt olyan eredmények igazolják, mint a mulasztási átlag felére való leszorítása, a jó úttörő-munka és a bucsai iskolát végzett középiskolások jó tanulmányi eredménye. Negatívumként talán aít lehetne megemlíteni, hogy a nevelőtestület iskolán kívüli tudatformáló tevékenysége sokszor aránytalanul osztódik el. Ezt feltétlenül, meg •kell szüntetni, mert az arányos elosztás könnyebbé és eredményesebbé teszi a munkát. Fontos területe a népművelésnek, természetesen elsősorban az oktatási munkának a dolgozók iskolája, és a továbbképző iskola. Mindkét oktatási formában az a tapasztalat, hogy az érdekeltek nem érzik még eléggé munkájuk fontosságát. Ezért kerül minden évben komoly erőfeszítésbe a dolgozók iskolájának megszervezése, és ezért van az, hogy év közben nagyarányú a lemorzsolódás Mindezek éllenére egy-egy iskolai évben tizenöten-húszan előbbrehaladnak egy-egy osztály anyagával. A továbbképző Iskolában nem is annyira az iskolóbajárással, mint inkább a tanulmányi fegyelemmel van baj. A tananyag — véleményünk szerint — elég nehéz összetétele miatt sokszor vetődik fél a tanulókban, hogy a mindennapi munkájukat mennyiben segítik az iskolában elhangzottak, tanulással eltöltött idejük nem csupán csak a jó feleletekben, vagy a bizonyítványban realizálódik? Az iskolán kívüli tudatformáié kulturális munkáról is sok hasznos mondható él. A községi könyvtár hosszú vándorlás és könyvtáros-cserék után végre megállapodott. Külön helyiséget kapott a tanácsházán, ahol minden feltétéi biztosított ahhoz, hogy megteremtődjön a korszerű könyvtári munka. Jelenleg 240 aktív olvasója van, bár nagy részük 14 éven aluli, szép számmal akadnak felnőttek is közöttük. Örömmel állapítjuk meg, hogy a falu minden vezetője tagja a könyvtárnak. A jelenleg mintegy ezer kötetes könyvtár további fejlesztésére az elkövetkezendő három esztendő alatt 26 ezer forintot kíván fordítani a tanács, mely összegből a könyvállomány lényeges növelését biztosítani is tudják. Számottevő segítséget nyújt a tudatformálásban és a kulturált szórakozásban a 3S0 ezer forintos költséggel átalakított és modernizált filmszínház. A bucsaiak örülnék, hogy végre megszűnt a „tyúkólnak” csúfolt régi moziépület. Ide kell sorolnunk lényegében azt is, hogy az elmúlt évben ízlésesen berendezett új cukrászdát kapott a köz. ség. Hlnnék jelentősége nyilvánvalóan az, hogy sokakat élcsal az italbolt pultja mellől a süteményes és féketekávós asztalok mellé. A társadalmi és tömegszervezetekben változó sikerű kulturális tevékenység folyik. A nőtanács évek óta eredményes alapismereti tanfolyamokat szervez és bonyolít le. Látogatókban nincs hiány. A KISZ-szervezetben jó a politikai oktatás, és nehéz küzdelem árán végre megalakították öntevékeny színjátszó csoportjukat is, mely a legutóbbi járási szemlén bejutott a döntőbe. Probléma leginkább az ismeretterjesztéssel van. Nagy hiba, hogy a tömegszervezetek egy része nem igényli ezeket az ismeretterjesztő előadássorozatokat, sőt nemegyszer idegenkednek is azoktól. Van igazuk is, főként abban, hogy ezek az előadások sokszor unalmasak, kevés a szemléltetés, ami az érdeklődést ébren tartaná, arról nem is beszélve, hogy milyen sokat jelentene, ha az előadásokat filmek bemutatásával is vonzóvá tennék. Végezetül álljon itt még egy idézet dr. Madai könyvéből: „A községnek nincs kultúrháza”. Ez az 1957. január elsején rögzített hivatalos adat — sajnos még most is valóság. Minden reményünk megvan azonban arra, hogy 1963 végére módosításra szolul a fenti idézet, mert lesz kultúrháza Búcsúnak is és ezzel még jobban biztosítva lesz a művelődés, a tudatformáló kulturális munka sikere. Nappal igen csendes a Leningrádi sugárútról nyíló moszkvai Pravda utca. De mire leszáll az est, pezseg az élet benne, itt áll a Pravda székháza — szerkesztősége és nyomdája. Innen röppen szét a Szovjetunió minden részébe és külföldre is a „lap”, amelyet reggelenként millió és millió ember vesz a kezébe Leningrádtól Vlagyivosztokig; Kijevtől Szverdlovszkig, Szaratovtól Novoszibirszkig. A Pravda megszületése ötvenedik évfordulójának előestéjén felkértük Borisz Feldmant, a kiadóhivatal helyettes igazgatóját, mondja el, miként készül és miként jut el az olvasóhoz a földkerekség legnagyobb példányszámú napilapja. — A Pravda jelenleg hatmillió példányban jelenik meg — kezdi tájékoztatóját Borisz Feldman. — Ilyen példányszámmal egyetlen más napilap sem dicsekedhet. Indulásakor, 1912. május 5-én 60 000 példányban jelent meg Pétervárott. 1917-ben 200 ezer, 1931-ben 1 000 000, 1942-ben 2 millió, 1955-ben csaknem 5 millió volt a. példányszáma. A Pravda a hét valamennyi napján megjelenik: háromszor 6 oldalon, négyszer 4 oldalon nagy formátumban. Egy-egy szám kinyomtatásához 170—250 tonna papiros szükséges. — Miként jut el a Pravda a Szovjetunió minden részébe? — Magasfokú szervezettség révén. Moszkván kívül Leningrádban, Lvovban, Novoszibirszkben, Szverdlovszkban, Taskemtben, Habarovszkban — összesen 22 szovjet városban nyomják a lapot. Ez az úgynevezett „matricák” — ólommal váló kiöntésre kész oldallevonatok — segítségével történik. A matricákat menetrendszerű repülőgépek szállítják rendeltetési helyükre. — És mi történik akkor, ha a repülőtér nem fogadja a gépet? — Mindössze annyi, hogy a matricák ejtőernyőn jutnak a földre. Ami a jövőt illeti, olyan technikai megoldáson dolgozunk, hogy képtávirón küldjük az oldalakat rendeltetési helyükre. Érdemes megjegyezni, hogy körzetenként a Pravdát különféle eszközök szállítják az olvasókhoz. Helikopterek, gépkocsik, vonatok. — és még rénszarvas-szánok is. if j. Szilárd Ádám tanár, Bucsa NYITÁS ELŐTT az Árpád-, a gyopárosi és a nagyszénási fürdő „Dobozi cigánylakodalmas99 A dobozi művelődési otthon közönsége előtt május elsején mutatták be a dobozi cigányság által őrzött tánc- és dalcsokrot. A „dobozi cigánylakodalmas” nagy sikert aratott a község lakói előtt. A Köteles Istvánné és Faragó Péter helybeli cigány-népművészek által vezetett 27 tagú népi együttes műsora érdemes arra, hogy megyénk más községei is megismerjék. DOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Kívánt méretre gatter-fűrészelést vállalunk. KOSSUTH TSZ. Békéscsaba 227 A békéscsabai Árpád-fürdőben A szokásos évi nagytakarítás már a befejezés előtt áll. A nagymedence fehéren kimeszelve várja a vizet és az első vendégeket. A kék-fehér kabinok, a padok, a napozó-terasz és a többi épületrész újonnan festve, kitakarítva áll már. Sok változást az idén nem lát a közönség. A strandolok csak júniusban vehetik — ha ugyan addig elkészül — birtokukba az új medencét, mely az ország egyik legkorszerűbb és legszebb fürdőmedencéje lesz. Az építők, sajnos, késlekednek, s emiatt a régi fürdő vízellátásával is baj van. Problémát okoz a melegvíz hűtése, s ettől, no meg az időjárástól is függ. mikor nyitja meg kapuit a meglévő régi strandfürdő. Ha minden jó] 'megy, akkor május 13-én. Gyopáros készen várja vendégeit A népszerű Gyopáros -fürdőben már biztatóbb a helyzet. A kabinok, medencék átfestve, kitakarítva várják a vendégeket. A nagymedence vizét kicserélték, rendbe hozták a környéket, s szépen kicsinosítva várják a nyitás napját. — Hogy mikor nyitunk? — Május 12-én! Reméljük, az idő nem szól közbe. itt tehát már minden rendben van. Nézzük akkor a tavaly népszerűvé vált nagyszénási fürdőt. Nagyszénáson A nyitás nemcsak az időtől függ, hanem az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat dolgozóitól is. Az építkezéssel ugyanis baj van. Tavaly elkészült a termál-medence és a gyermekek részére a lubickoló, s az idén újabb medencékkel, épületekkel bővítik a fürdőt. A vállalat azonban olyan rossz munkát végzett, hogy a tanács nem vette át az épületeket. A kádak levezető-csatornáit elfelejtették beépíteni, így az elhasznált víznek nem volt hol elfolynia. Hasonló hibák voltak a medencéknél is. A tanács új padokat, heverőket és egyéb berendezést vásárolt, s igen nagyarányú parkosítást is végzett a fürdő területén. A felkészülés tehát megvolt. S ha az építők megemberelik magukat, a nyitás sem fog sokat késni. Kasnyik Judit — Eljut-e a Pravda a Szovjetunió határain túli országokba és miként? — A Pravda világlap. Ez nemcsak azt jelenti, hogy rendszeresen olvashatják Magyarországon, Romániában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bagariában, az NDK-ban és természetesen Kínában is. A Pravda eljut minden kontinensre: Brazíliában épp úgy kapható, mint Ausztráliában. Ha képet akarnék adni a Pravda elterjedéséről, lényegében felsorolhatnám a földkerekség valamenynyi országát. Külföldre légiúton jut el a Pravda. Ott azután a helyi vállalatok továbbítják. — Milyen kiadványok jelennek, meg a Pravda jubileumártak alkalmából? — Kiadjuk „A Lenini Pravda ötven éve” című művet. Ez igen értékes dokumentumok és egyéb anyagok gyűjteménye. Kortörténeti jelentősége van. Sajtó alá készítjük továbbá a „V. I. Lenin a Pravdáról” című kiadványt is. Ebben melléklet is lesz mindama írások bibliográfiájáról, melyek a Pravdában megjelentek. És nem utolsósorban megjelentetünk igen nagy példányszámban egy fényképalbumot. Ezt a kiadványt a Pravda jubileumának, az SZKP kongresszusi határozatainak és a párt új programjának népszerűsítésére szánjuk. Tükröződni fog belőle a sajtó feladata napjainkban, amikor a kommunizmus építése került napirendre. A haladó emberiség szeretettel készül a Pravda jubileumának megünneplésére. A világ e legnépszerűbb napilapja már régen kivívta a maga rangját. Oleg Moroszev az APN riportere UMMMMMmHMIHMmWIM Az üzemanyagos Bereczki Endre elvtárs az Élüzem címmel kitüntetett Mezőberényi Gépállomás tehergépkocsi-vezetője. Egyedül látja el a gépállomás hat brigádjának erőgépeit üzemanyaggal. Tavaly 100 vagonnál több üzemanyagot fuvarozott ki a termelőszövetkezetek határrészeiben dolgozó traktoros-brigádokhoz. Gyakorlott reizerkezelőt és aszfaltfőzőt fel vészijük Kertészeti és Köztisztasági Váll. Békéscsaba, Szt. István tér 7 239 Áprilisban a 26—27 fokos nyárnak nagyon sokan örültek és azt hittük, hogy ez már végleges. Bezzeg a május alaposan megtréfált bennünket. Akkor a nyári ruhatárunkat hoztuk gyorsan rendbe — sőt az „előrelátók” már fürdőruháról is gondoskodtak —, most pedig újra előkerült a télikabát. Persze aggodalomra azért még sincs okt akármilyen szeszélyes is az időjárás. A fürdőkben nagy a készülődés, várják a jó időt, a szezon kezdetét, sőt Gyulán már meg is nyitották a kaput. Hogyan készülnek a többi fürdők a nyitásra'!
