Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-19 / 91. szám
1962. április 19., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 PALÁNTÁLÁS A hozamok növelésének egyik motorja a jó üzemszervezés A jó idő beálltával nagy erővel, mintegy ötven asszony és férfi látott hozzá az orosházi Dózsa Tsz-ben a négy hold karalábé és az öt hold korai káposzta palántázásához. A szorgalmas asszony- és férfikezek már kiültettek 36 ezer salátapalántát, s 2600 négyszögöl területet bevetettek korai retekkel. Mielőtt községünkben, Mezőkovácsházán a dolgozó parasztság zöme a szövetkezés útját választotta, egy egészséges folyamat ment végbe. Egyesült a község két legnagyobb termelőszövetkezete Űj Alkotmány néven, amely egyesülés után 1959-ben 1400 kh földön gazdálkodott. A korábbi évek 30—32 forintos munkaegységértékéhez viszonyítva elég eredményesen, mert már 1959-ben, zárszámadáskor 41,20 forint munkaegységértékkel zártuk az évet A további eredmény az lett, hogy még az év decemberében egyesült a 450 kh földön gazdálkodó Dózsa Termelőszövetkezet és oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo ami a számszerű fejlesztés terén Irodákból üzemrész Háromezer pár zoknival növekedett a Gyulai Harisnyagyár napi termelése Helyszűkében szenvedett a Gyulai Harisnyagyár. A vezetők a múlt év végén elhatározták, hogy a többtermelés érdekében a gyár 6 irodahelyiségét üzemrésszé alakítják melyben naponta háromezer pár térd- és bokafix flórharisnyát gyártanak. Ma már ebben az irodákból átalakított korszerű üzemrészben dolgozik harminc viharsarki asszony és lány — köztük egy szocialista brigád is — azon a 48 gépen, melyet a Budapesti Harisnyagyár adott át a gyulaiaknak. Az új üzemrész beindulása óta naponta 55 000 pár térd- és bókafix-zoknit kötnek a Gyulai Harisnyagyárban. igen pozitív jelenség volt, nyomban csatlakozott hozzánk a három I. típusú termelőszövetkezeti csoport is. Ezzel egy időben rohamosan megjavult a termelőszövetkezet szakemberekkel való ellátottsága is. És emellett az egyesülésekből adódóan igen sok, nagyüzemi tapasztalattal rendelkező káder segítette a termelés irányítását. 1959-ben a hagyományos munkaegység és a korábban kialakított üzemszervezési módszerek alapján irányítottuk-a termelést. Azonban elkövetkezett 1960. január 8, amikor pártunk helyes agrárpolitikája nyomán a falu lakosságának 96 százaléka a szövetkezés útját választotta. Ennek eredménye az lett, hogy a mi termelőszövetkezetünknek 1060 tagja és 6090 katasztrális hold födje lett Termelőszövetkezetünk pártszervezete és vezetősége a földek számba vételével egy időben sajátos helyzetünket figyelembe véve, azonnal hozzálátott az üzemszervezés kialakításához. Célul tűztük ki, hogy a termelőszövetkezeti demokráciát érvényre juttatva, az üzemszervezés olyan legyen, hogy alapul szolgáljon a nagy termelőszövetkezet átfogó irányításához, így alakítottuk ki az üzemegységi Sok baromfit nevelnek Rusztaottlakán A pusztaottlakal háziasszonyok tavaly is kiitettek magukért a baromfinevelésben. Annyi baromfit adtak el, hogy a helyi földművesszövetkezet 130,9 százalékra teljesítette belőle a tervét, s tojásból is 11 százalékkal többet vásárolt fel a tervezettnél. Az idén te sok kotlót ültetnek a pusztaottlakal háziasszonyok, de emellett 25 ezer naposcsibét Is igényeltek a keltetöállomástól, amiből már 6500 meg is érkezett. A naposcsibékből ökrös Zoltánná, a helyi iskola igazgatójának felesége 260-at vitt tol, hogy a földművesszövetkezettel kötött szerződésre felnevelje őket. Nem újdonság ez náluk, mert ökrös Zoltánná tavaly is 44 első és negyedik osztályos gyerek nevelése, a háztartás ellátása mellett 200 csibét nevelt fel. Részben kedvtelésből, részben pedig azért, mert mint annyian mások, ők Is személygépkocsit akarnak vásárolni. Egyébként minden pusztaottlakal háziasszonynak megvan a maga terve a baromfinevelés jövedelméből. Ezért szerződtettek le edid'ig 23,31 mázsa csirkét 113 libát, 230 kacsát és 115 pulykát, emellett eladtak már az Idén több mint 20 mázsa baromfit és 76 ezer tojást. és lassan emelkedtek fel. Megdöbbenésemre az idegent nem látom sehol, de ott a sarokban, ahol kaparászott, egy jókora üreg ásít. Pince. Pince volt ott a sarokban és mi néni vettük észre. Vajon hogy találta meg ez az ember ... de nem, ott földi volt, meg odadobált téglák. Érthetetlenül állok, megfeledkezve félelmemről js. De osak egy pillanatra. Amilyen gyorsan csak lehetett, Iszkoltam vissza kúszva, mászva a bozóton keresztül. Az út úgy kimerített, hogy az erdő szélén le kellett feküdnöm. Meg is felejtkeztem én a jegenyefáról, csak a pince járt az eszemben. A pince, amelyről nem tudtam. Na, én is szép kis várkapitány vagyok! Annyira belemerültem a gondolataimba, hogy csak akkor vettem észre a katonákat, amikor már kiértek a dűlőről a szikre. Elébük sietek, úgy, mint aki menekül, — Ott van még? — kérdi a katonák vezetője. — Ott. Azaz, hogy nem láttam, mert bemehetett a... a pincébe. — Odamentéi meglesni? — Oda, de nagyon féltem. A kiserdő szélénél megállnak mind az öten, mert ennyien jöttek. A vezetőjük halkan szól a többiekhez. — Kettő a déli oldalról, kettő meg keletről közelíti meg a házat. A falak közé ne menjetek be. Én elölről megyek Majd ... — rámnéz — ez a fiú engem elvezet ahhoz az ablakhoz, amelyen az idegen beugrott. Jó? — Jó — mondom büszkén, hogy • parancsnok rámbízza magát. — Induljunk. Ti — szól Pista és Misi felé, a katonákkal mehettek, de... — és szájára teszi az ujját, úgy, mint ahogy a kicsik ülnek az iskolában, ha rossz fát tesznek a tűzre. Ott kúszunk el a fekete hangyák városa mellett, és megnyugodva láttam, hogy helyreállt a rend, és hogy a sok sárga ott van a boly előtt mozdulatlanul. Mászunk tovább. Én elöl, a parancsnok utánam. Most nem féltem. Egy kicsit úgy éreztem magam újra, mint a várkapitány, aki saját várát akarja visszafoglalni. Parancsnok vagyok és ... és fegyveres katonáim vannak. Ilyen büszkén nem kúsztam még játék közben soha. Igaz, ez nem egészen játék volt. Végre odaértünk az ablakhoz. Engem a parancsnok nem enged felállni, ö pedig előre nyújtja fegyverét, úgy emelkedik fel. Ekkor megint féltem egy kicsit, mégsem engedelmeskedem. A vár az enyém. Nekem ott kell lenni az elsőik közt, amikor visszafoglaljuk. Az Idegen most megint ott térdel a sarokban — háttal felénk — és kaparja vissza a földet, meg a tégladarabokat. A parancsnok vár egy kicsit, majd' felcsattan a hangja. — Ne mozdulj! Az Idegen rettenetesen megijedhetett, mert megrándult, de ott maradt mozdulatlanul és lassan felemelte a kezeit. Ebben a pillanatban lépnek be a romok közé a többi katonák, ők is előretartott fegyverrel. Kettő azonnal az idegenhez lép és a zsebeit kutatja át. Egy fegyvert elvettek tőle. Egy olyan kis fegyvert, amelyet zsebben szoktak hordani. Azután megkötözték a kezét. Mindezt szó nélkül. — Na indulj — szól az egyik katona. — És a pince — kérdezem —, amit betakart? Hangomra az idtegen szúrós tekintettel végigmér, úgy, hogy a hideg szaladgált a hátamon. A várnak én vagyok a parancsnoka — gondoltam — és keményen nézek vissza rá. — Hol van a pince? — kérdi a parancsnok. — Ott — mutatok a sarokba. Azok alatt a romok alatt. Gyertek — szólok Pistának, meg Misinek — segítsetek — és izgatottan kezdtek kaparni ott, ahol az idegent láttam az ablakból. Előbb egy deszkát tapogattunk ki, majd szabaddá válik egy ajtó. Az egyik katona segített felemelni. — Várjatok — szól a parancsnok, majd az idegenhez fordul. — Mi van ott lenn? Az nem szól, csak elfordítja a fejét. — Én megnézem — szólok a parancsnoknak. — Jő. Gyere velem — szól és előrelép a kis létrán. Lemászunk. Szűk kis fülke, afféle krumplis verem. Mi nem fedeztük volna fel soha, mert ez a sarok mindig tele volt rommal, törmelékkel. Itt nem játszottunk soha. Nem találtunk semmit, csak ruhákat, meg olyan cirkuszi kellékeket, bajuszt meg miegymást. Nem is tudom, miért volt erre szüksége annak az idegennek, összeszedjük és kimászunk. A parancsnok odiaállt az idegen rendszert Gazdasági épületeink és egyéb adottságaink figyelembe vételével három üzemegységet alakítottunk. Az üzemegységek mér ebben az esztendőben önálló terv alapján hajtották vég~e termelési feladataikat. Az üzemegységen belül az üzemegységvezető irányítása mellett működött két növénytermesztési és egy állattenyésztési brigád. Az üzemszervezéssel egy időben alakultak meg az üzemegység pártszervezetei is és kialakítottuk a küldött-rendszert. Már ebben az esztendőben bebizonyosodott az üzemegységi rendszer helyessége, mert az üzemegység pártalapszervezetei a küldöttekkel szorosan együttműködve, nagy segítséget nyújtottak az üzemegységeken belül a politikai, szervezési és a termelési feladatok végrehajtásához. Tekintettél arra, hogy termelőszövetkezetünkben az üzemszervezés helyesnek bizonyult, az 1961- es gazdasági évben bevezettük az eredményességi munkaegységrendszert. Az új jövedelemelosztási rendszer kialakításánál figye. lembe vettük az országosan kialakult gyakorlatot, de döntően termelőszövetkezetünk adottságait és ennek alapján átdolgoztuk a jövedelem elosztására szolgáló normákat. Az állattenyésztésben, tekintettel arra, hogy a feltételek azonosak voltak, teljes egészében, a növénytermesztésben csak azoknál a növényeknél vezettük be az eredményességi munkaegység-elosztást, ahol a feltételeket is megtudtuk teremteni. Termelőszövetkezetünk tagsága az eredményességi munkaegység bevezetésével egyetértett, azt aktívan támogatta. 1961-ben kenyérgabonából 12,8 mázsa, kukoricából 22 mázsa májusi morzsoltat termeltünk, 100 kh földre vetítve, 90,5 mázsa húst értékesítettünk az egy tehénre jutó tejtermelés 3118 liter volt. Nagy gondot fordítottunk arra is, hogy a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítását szolgáló kormányrendeletek alapján fejleszszük termelőszövetkezetünket, amit bizonyít az, hogy a tsz sajáterő-beruházása 1960-ban 16,5 százaiéit, 1961-ben pedig 17 százalék volt, A saját erejű beruházás ered. ményezte az állattenyésztés fejlesztését és így áruértékesítési tér. vünket az élőirányzottal szemben túl tudtuk teljesíteni, ezért 1960— 61-ben termelőszövetkezetünk 3 800 000 forint hitelengedési kedvezményt kapott államunktóL Tekintettel arra, hogy az elmúlt három év termelési eredménye erre lehetőséget adott, bevezettük a jövedelem készpénzben történő elosztását az eredményességi termelésre vonatkozó normák megtartásával. Termelőszövetkezetünk törvényszerű fejlődését figyelembe véve, az idén bizonyos változást vezettünk be az üzemszervezés, illetve munkaszervezetünk kialakításában. Termelőszövetkezetünkben most már két üzemegység van. Az üzemegységen belül két növénytermesztési brigád és egy fogatos-brigád működik. Az üzemegységektől függetlenül kialakítottuk a gépesítési brigádot. Ez közvetlenül a főagronőmus irányítása alá tartozik, s egy brigádvezető irányítja. Az állattenyésztés irányítása is megváltozott: az állattenyésztést a főállattenyésztő, az állatorvos és az állattenyésztési brigádvezető bevonásával, most már központilag irányítja. Az üzemszervezés helyes kialakítása olcsóbbá is teszi a vezetést. Például, amíg 1960-ban hat bérelszámoló volt, az idén csak két bérelszámoló számfejti a tagok teljesítményét. A termelés irányításának szakosítása azt eredményezte, hogy egy növénytermesztési brigád vezetőnek a korábbi 600—700 kh földterülettel szemben most 1800 kh földterülete van, amelyen végrehajtja a növénytermesztésben dolgozókkal a termelési feladatoelé és kemény, határozott hangon kérdi. — Mikor jött át a határon? Az idegen csak a vállát rántotta meg, és makacsul nézte a földet. — Nem beszél magyarul? — hangzik az újabb kérdés. Üjabb vállrándítás a válasz. — Vágd csak hátba a puskatussal — szól a parancsnok az idegen mögé intve, ahol azonban senki sem állt. Az villámgyorsan behúzza a derekát. — Ml az, mégiscsak értünk magyarul? Most jött át vagy pedig menni akart? — Jöttem — mondja az halkan. — Hányán használták ezeket a ruhákat, maszkírozó szereket? — Egyedül. — Miért járt át? Kémkedni vagy csempészni? — Csem ... csempészni. Csak csempészni jártam — mondja látható rémülettel. — És mit csempészett?! Mert itt nincs csempészáru. — Nem sikerült! — Na induljunk. Majd benn sikerülni fog — mondja a parancsnok. Ti pedig holnap délután háromra gyertek oda az őrsre — fordul felénk. Derék gyerekek vagytok. Elindulnak, 6 az idegen szúrós tekintete még egyszer végigmórt, úgy, hogy elakadt a lélegzetem. Mi csak állunk ott a romok között, egy kicsit megszeppenve a délutáni kalandtól, aztán szó nélkül elindulunk haza. Valahogy nem volt kedvünk játszani, de büszkék voltunk, mert a várat, a romtanyát ma is megvédtük. Kollárik János kát. Meg kell még említeni, hogy 1960-ban megszüntettük a munkacsapatokat, de most a növénytermesztésben ismét kialakítottuk, azonban egészen más jelleggel. Most már a munkacsapatvezetők nem adminisztrációs munkanyilvántartási feladatokat hajtanak végre, hanem pártszervezetünk aktivistái. A munkacsapatvezetők a ,12, legfeljebb 15 tagú munkacsapaton belül főleg nevelési feladatokat látnak el, állandóan ismertetik a többtermelés feltételeit. A növényápolási munkáknál a csapaton belül a terület szét van mérve, hogy a tagok családtagjaikat bevonhassák, de a betakarítást a munkacsapat együttesen végzi és a bemért többtermelésért a csapaton belül együttesen kaptják a magasabb munkadíjat is. Úgy gondo’om, hogy szövetkezetünk gazdálkodásában — a hibák ellenére — eredménynek tudhatjuk be az általunk alkalmazott üzemszervezési módszert, mert jelentősen hozzájárult eredményeink eléréséhez. Abban a termelőszövetkezetben, ahol helyes az üzemszervezés, ahol a termelőszövetkezet valamennyi tagja tudja a helyét, ott helyesen lehet az anyagi érdekeltséget alkalmazni, s a termelőszövetkezet nagysága ellenére helyesen tudjuk a szövetkezeti demokráciát érvényesíteni. Báli István a mezőkovácsházi Üj Alkot- 1 mány Tsz elnöke
