Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

HÉPÜJSAG 1962. április 3., tedd Ujabh árhullám a Körösökön! R sok évi maximumnál magasabb víz vonul le a Fehér-Körös partjai között Csökken a belvíz által veszélyeztetett terület! A romániai hegyekben megin­dult gyors hóolvadás már az el­múlt héten erős árhullámot oko­zott a Körösökön. Ez az ár — ugyan harmadfokú készültséget tett szükségessé — nem okozott közvetlen veszélyt. Ezt követően viszonylag gyors apadás követke­zett be, amely néhány napig tar­tott. A hétvégi tavaszi as idő, vala­mint a romániai hegyekre hirte­len lezúduló meleg eső a hóolva­dási folyamatot oly gyorssá tette, hogy egy újabb, igen magas ár­hullám lépett be határainkon. A tetőző ár a Berettyón, a Se­bes- és a Fekete-Körösön is jóval magasabb lesz, mint a múlt heti, a Fehér-Körösön pedig elérheti, sőt meghaladhatja a sok évi ma­ximális vízszintes. A várható vízszint azonban nem éri él a védőgátak magasságát, te­hát közvetlen árvízveszély nincs Az árhullámok tetőzése — némi különbséggel — minden folyón szerda éjszakára várható. A Körös vidéki Vízügyi Igazgató­ság a Sebes-, a Fekete- és a Fe­hér-Körös vonalára harmadfokú, a Kettős, és Hármas-Körös, vala­mint a Berettyó vonalára másod­fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a levonuló árhullám idejére. A Vízügyi Igazgatóság árvízügye­letére két óránként érkeznek a je­lentések. Kinn a folyópartok mel­lett tíz árvízvédelmi szolgálat, va­lamint egy árvízvédelmi törzs tart állandó ügyeletet. A gátőrök és segédőrök állan­dóan járják a partokat. Két órán­ként, szükség esetén óránként el­lenőrzik az ár levonulását és az esetleges elszivárgásokat, hogy azonnal operatív intézkedéseket lehessen tenni az ár romboló mun­kájának megakadályozására. A belvíz nem jelent nagy veszélyt A „fő ellenség’ most az ár, de a gyors olvadás és a sűrű esőzések következtében megyénk több te­rületén belvizek is találhatók. Ezek azonban nem alkotnak össze­függő vízfelületet, hanem kisebb­­nagyobb foltokban helyezkednek el. Nagyobb területek kerültek víz alá Békés és Mezőberény környé­kén, valamint Sarkad és Sarkad­­keresztúr határában. Ezenkívül ki­Neumünster, Krasznodár, Budapest, Dunaújváros A Vöröskereszt keresőszolgálata révén egymásra leltek a Fazekas család tagjai a megye sebb foltok találhatók más területén is. A belvizek visszaszorulóban vannak, hisz negyven szivattyú­­telep dolgozik a belvizek elhárítá­sán, ezenkívül -» kevés őszi-téli csapadék következtében a földbe is gyorsabb a beszivárgás. Ha nem lesz több eső, vagy csak minimális csapadékot kap me­gyénk, a belvíz csak néhány napos problémát okozhat és nem késlel­teti sokáig a tavaszi munkákat. Kollárik János Felszabadulási ünnepségek a megyében Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából 1962. ápri­lis 3-án, kedden este a békéscsa­bai Jókai Színházban megyei dísz­ünnepséget rendez a Hazafias Népfront megyei elnöksége, az MSZMP megyei végrehajtó bizott­sága és a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Az ünepi beszéd után a Jókai Színház művészei­nek előadásában bemutatásra ke­rül Peter Karvas Éjféli mise című drámája. Az évforduló napjának reggelén Befejezés előtt a 220 kilovoltos szovjet—magyar távvezeték hazai szakasza 4500 tonna vas, 7900 köbméter beton, 76 OOO szigetelőporcelán, 400 ember hősies munkája «* 280 kilométer távvezeték Fazekas Ilona neumünsteri la­kos 1950-ben levelet küldött a Magyar Vöröskereszthez. 1944-ben került Németországba, önként követte a haláltáborba deportált vőlegényét. Vőlegényét kivégezték s ő magára maradt az NSZK-ban. Nem is volt hová visszatérnie. Anyja 1935-ben meghalt, apja új­ra megnősült, de az új felesége „mostohája” lett az öt árva Faze­kas-gyereknek, s amikor apjuk is meghalt, szólhullt a kis család. Fazekas Ilona e levélben kérte a Vöröskeresztet, segítsen testvé­rei keresésében. János, a legidő­sebb, 1941-ben bevonult katoná­nak. István 17 éves volt, amikor utoljára látta. Károly és Gyula, a két legkisebb, 1944-ben egy éjsza­kán, légiriadó alatt szökött meg otthonról. Megindult a keresés, de akkor nem vezetett eredményre, s Ilona levele irattárba került. 1961. decemberében Kraszno­­dárból érkezett levél a Magyar Vöröskereszthez. Feladója Faze­kas Gyula, aki 1945 óta él a Szov­jetunióban. Testvéreit kereste: Já­nost, Ilonát, Istvánt és Károlyt. Újabb adatokat közölt a nyomo­záshoz. Szokás szerint a kereső­szolgálat munkatársai először az irattárban néztek körül — s előke­rült Ilona 12 év előtt küldött leve­le is. Szorgos kutatás kezdődött, új nyomokon, s hamarosan hírt adtak a Német Szövetségi Köztár­saság-beli Neumünsterbe s a Szov­jetunióba, Krasznodárba arról, hogy kinek hogyan alakult a sor­sa. János, a legidősebb elesett a há­borúban. István dunaújvárosi la­kos, a Vasműben dolgozik. Ká­roly — aki együtt szökött Gyulá­val azon az emlékezetes éjszakán — Budapesten él. Most találkozóra készülődnek az egymásra lelt testvérek. (Tudósitónktól) Még néhány hét és ismét egy új, nagy jelentőségű beruházás el­készültéről számolhatunk be. A sajtó már korábban is hírt adott arról, hogy a Szovjetunió és Ma­gyarország között — a KGST vil­­lamosenergia-fejlesztési program­ja alapján — hatalmas, 220 ezer voltos villamos távvezeték épül. Ennek hazai szakaszát, amely Bu­dapesttől az országhatárig tart, magyar szakemberek tervezték és építik fel. Az új vezeték — üzembe helye­zése után — a Szovjetunióból 200 megawatt villamosenergiát képes szállítani. Ez egy időben kétmillió darab 100 wattos viiianyégőt tud ellátni energiával. Az Országos Villamostóweze­­ték Vállalat dolgozói egy évvel ezelőtt, 1961. április első napjai­ban kezdték meg a „Béke”-táwe­­zeték építését, amelynek hossza 280 kilométer. Az építkezés során nyolcszáznegyvenkét vezetéktartó vasoszlopot kell felállítani. Ezek közül a legalacsonyabb is 37,3 mé­ter magas. De a tereptől függően helyenként (csatorna, folyó, völgy stb. áthidalásoknál) az oszlopok 60, sőt 65 méter magasak. Ilyen oszlopok állnak például a Keleti Főcsatornánál, illetve a két tiszai keresztezésnél — egymástól 350 méterre. A „Béke”-táwezeték építéséhez 7900 köbméter betont, RIPORT A JOVOROL (A közétkeztetés fejlődésének távlatai a Szovjetunióban) HÍREK a Szovjetunióból A Lomonoszov Egyetem féld! szított klubtermében vasárnap es-j te lezajlott Moszkva első idei áp­rilis 4-i ünnepsége. A magyar diá­kok és aspiránsok ünnepi estjén Marija Fortusz őrnagy, a Magyar­­ország felszabadításáért vívott har­cok egyik hőse, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnökségi tagja is felszólalt. o A szovjet állami politikai kiadó gondozásában nagy példányszám­ban megjelent orosz nyelven Ne­mes Dezsőnek, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának „Magyar­­ország 1945—1961” című könyve. (MTI). SZERGEJ ebéd után kilépett az utcára s itt összetalálkozott ve­lünk. — Jó napot Szergej, mi az 1962- 3S évből jöttünk. Kortársaink ar­ra leértek, hogy írjunk valamit önről, s így kénytelenek voltunk átlépni jó néhány esztendőt. — Akkor hát vissza kell for­­|dulnunk, járjuk végig éttermün­ket — felelte Szergej. Szergej Szoincev, aki nemrégi­ben fejezte be a közétkeztetési is­kolát, a váro6 egyik legkiválóbb mérnök-szakácsa. Munkahelyére, az autógyár éttermébe aerobusz­­szal utaztunk. Az étterem fentről szélesre tárt zöld legyezőhöz ha­sonlított. Közelebbről látható volt, hogy a legyező nyele egy alacsony, üvegfalú épület, szárai pedig ter­mek, amelyek sugár alakban fut­nak szét a központból. Beléptünk a balról számított harmadik terembe. A kék sző­nyegtől eltekintve a teremben minden halvány szalma színű volt: a futószalag és a mellette sorako­zó nem túlságosan magas mű­anyag asztalok és székek egy­aránt. A FUTÓSZALAG áttetsző falon haladt keresztül, a fal mögött egy dobogón már ott ült Szergej fe­hér köpenyben. Előtte a pulton számtalan gomb sorakozott és hol itt, hol ott villantak fel a színes lámpácsikák. A pultot egy ala­csony szekrény félköre ölelte kö­rül s ebből a szekrényből indul­tak ki a termekbe a színes fu­tószalagok. — Milyen nagyszerű hűtőszek­rény! — kiáltottunk fel. — Hűtőszekrény? — csodálko­zott Szergej. — De hiszen ez ma­gasfeszültséggel fűtött kemence. Szergej szó nélkül kinyitotta a legközelebb eső ajtót, s a látszat­ra, sőt tapintásra teljesen hideg rekeszben világossárga tányérkák sorakoztak. Étvágygerjesztőén sds­­tergett a zsír a forró hússzeletek alatt. Leültünk az egyik futósza­lag mellett. Egy kis táblácskán világító betűkkel megjelent az ét-2750 tonna cementet, 4500 tonna vasat, 1955 tonna, csaiknem kar­­vastagságú vezetékhuzalt és négy híján 76 ezer szigetelőporcelánt használnak fel — hogy csak a nagyobb tételeket említsük. A táv­vezeték tizenkilencszer keresztezi a MÁV vonalait, tízszer a kisebb, 120 kilovoltos távvezetékeket és százkilencvennyolcszor a külön­böző műutakat, folyókat, völgye­ket stb. S ezeken a helyeken úgy kellett áthúzni a veztéket, hogy az építés ne zavarja a forgalmat, illetve a működő távvezetékek ki­kapcsolás a miatt ne maradjanak falvak, városok villamosenergia nélkül, sötétben. Az új távvezetéken hazánkba érkező villamosenergiát nagy szabadtéri alállomás „fogadja” és osztja el az országos hálózatnak. Az alállomás és a távvezeték építése a nagy hideg, a viharos rossz időjárás, a hatalmas sár el­lenére is kielégítően, tervszerű­en halad. Az építők úgy számol­ják, hogy ha az időjárás javul, hamarosan befejezik a 210 millió forint értékű beruházást. A veze­téket építő mintegy 400 dolgozó megfeszített erővel küzdi le a ter­mészeti és más akadályokat. A térdig érő sárban, ahol nemcsak a Csepel, hanem a ZIL terepjáró gépkocsik is elakadnak, győz az ember kitartása, hősiessége, aka­rata. lap. Minden sora mellett egy-egy gomb volt, csak meg kellett nyom­ni a megfelelőt. Amikor megebé­deltünk, Szergej így szólt: — Most eltüntetem az edénye­ket — s ezzel a tányérokat, s a csészéket a futószalag alsó sza-, lagjára tette, amely a konyha felé haladt. Hiszen ez jellegzetes önkiszolgá­lás! Az edények pedig visszakerül­nek a mosogatógépbe és... — Szó sincs róla — vágott köz­be jövendőből jött beszélgetőtár­sunk. — Ebből az edényből töb­bé senki nem eszik. Elmosogatni ezeket jóval drágább mulatság, semmint újat készítem. A futó­szalag vége lejtős, s az edény egy nyílásba hullik. Továbbmentünk. ITT A KÖZPONTI diszpécser­szoba. A falnál sorakozó kartoté­­kos-szekrény dobozai tele voltak tömve lyuk-kártyákkal. A sza­kácstudomány évszázados bölcses­sége, minden törvénye és finom­sága ezekben a vékony műanyag­lapocskákban. Ezeknek a lyukasz­tásoknak számától és elhelyezésé­től függ az étel receptje, nyers­anyaga, keverésének egymásutáni­sága, a hőfok, sőt minden egyes a megyeszékhelyen zenés ébresi tőt tartanak. Délelőtt tíz órakor . párt-, az állami és társadalmi szex­­vek, valamint az üzemek, intéz­mények és gazdaságok küldöttei megkoszorúzzák a felszabadulási emlékművet és a szovjet hősök sírjait. A megyei ünnepségeken rész vesznek a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg kép­viselői, s román vendégeink. A járási székhelyeken és közsé­gekben április 3-án és 4-én ün­nepi megemlékezéseket tartanak. Az ünnepi nap délelőttjén megko. szorúzzák a hősi emlékműveket és az elesett szovjet hősök sírjait. Délután sport- és kultúrműsoré, kát rendeznek szerte a megyében. * S A Román Népköztársaság Ál. lám tanácsa 1962. április 27-re ös­szehívja a nemzetgyűlés rendű' vüli ülésszakát Az ülésszak ös 6zehívása azzal áll összefüggésbe hogy a Román Népköztársaságb; befejeződött a mezőgazdaság ko iektivizálása, (MTI) Géniből útban hazafelé átüt' zott Magyarországon Karlo Luka nov bolgár külügyminiszter. A bol gár külügyminiszter vasárnap foly­tatta útját. A határon Zágo: György követ, Szeged város taná­csa és a budapesti bolgár nagy­követség képviselője búcsúztatták, (MTI) A Bolgár Központi Statisztika Hivatal közlése szerint április 2- án hajnalban megszületett Bulgá­­ria nyolcmilltomodik állampolgá­ra. (MTI) Berlin (TASZSZ! A hitleri fasizmus ellen harcaié egykori ellenállási mozgalom több száz résztvevője tüntetett München utcáin, tiltakozva a bon­ni kormánynak azon szándéka el­len, hogy betiltsa a Nácizmus Ül­dözöttéinek Szövetségét. A tünte­tők, akiket koncentrációs táborok volt foglyai vezettek, koszorút he­lyeztek el a náci terror áldozatai­nak emlékművén. (MTI) ételfajta sajátságos íze és illata is. És ki állítja össze a lyuk-kár­tyákat? — Az üzem konyhaművészeti részlege. Amit valaha az ételké­szítés titkának neveztek, azt eb­ben a teremben matematikai for­mulákká alakítják és rögzítik eze­ken a lyuk-kártyákon. Végignézhetjük a gyártási fo­lyamatot? — Nem látnának semmit: min­den futószalagot légmentesen zá­ródó borítólap fed. Hanem itt megfigyelhetnek mindent — intett Szergej a színes televízió képer­nyője felé. S VALÓBAN végignéztük, aho­gyan a gépek megfelelő „utasí­tásra” feldarabolták a húst, fasí­­rozottat készitettefc, beletéve mindent, ami csak kell. Szergej mind újabb és újabb gombokat nyomott meg, s a képernyőn meg­jelentek a raktárak, ahonnan a nagy katlanokba ömlött a feldara­bolt burgonya. Az egyik futósza­lagról fasírozott pogácsák hullot­tak a tányérokra, a másikról pon­tosan kimért mennyiségű burgo­nyapüré, a következő gép az egé­szet átlátszó, tartós burokba he­lyezte. Az utolsó folyamat a fa­gyasztás volt. Hanem mi is végé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents