Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

íftöprfiis 3., kedd H £ Pojsaa 3 Sirgősen követendő példa A jirs hóolvadás és a gyako­ri esések következtében me­­gyéisSzámos területén állt meg a bet az őszi vetéseken. A bel­víz itcsak az amúgy is gyengén telei örvények fejlődését gátolja, hant hátráltatja a vetésre váró terünk szikkadását is. Ezért tet­te nagyon helyesen a szeghalmi Üj Barázda Tsz vezetősége, ami­kor a tagok közül táblaőröket ne­vezett ki, és azzal a feladattal bízta meg őket, hogy a felgyülem­lett vizet levezessék az őszi veté­sekről, de az ezután bevetésre kerülő szántásokról is. Ipasztalatcsere-látogatásra készülnek Ti János, a muronyi Lenin Tszlnöke örömmel újságolta a napban, hogy az idén két jól gaalkodó és új módszereket al­­kafizó termelőszövetkezetet látatnak meg. Ügy tervezik, ho mintegy harmincán elsőnek a izesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezethez mennek el tapasztalatcsere-látogatásra. Majd ugyanennyien a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkeze­tet keresik fel, hogy a nagyüzemi gazdálkodás legjobb módszereit megismerjék, s azt saját gazdasá­gukban alkalmazzák. Meghatározták *jövedelemelosztás módjait a tsz-ekben ? zárszámadó közgyűlések után eaelőszövetkezeteinkben egyre krobb figyelmet tulajdonítot­­taz idén várható jövedelem 'séges elosztásának. Ennek ti­zembe vételével megyénk va­­snnyi szövetkezetében feiül­­gálták az eddigi jövedelem­­ztást. Több közös gazdaság­ai változtatásokat terveztek, ilyaket a tervtárgyaló közgyű­­jn a szövetkezeti gazdákkal jó­­rhagyás végett ismertettek. Termelőszövetkezeteinkben a ha­­yományos munkaegységelszámo­­ist a növénytermesztés és az ál­­■ ttenyésztés üzemágaiban 18, il­­'Ive 37 helyen hagyták jóvá. A 'bi szövetkezetben rátértek a psmizálásra, amelyet a terven P _________________________ felüli termésből juttatnak a leg­jobb munkát végzőknek, összesen 113 szövetkezet, tehát megyénk szövetkezeteinek jelentős többsé­ge valósítja meg az idén a terme­lés anyagi össztönzését. Az össz­terméseredményből 51 helyen ré­szesítik a szövetkezeti gazdákat. Eredményességi munkaegység-el­számolást viszont 13 helyen való­sítanak meg. A jövedelem pénz­­beni elosztását nyolc tsz vá­lasztotta. Ezek között van a mező­kovácsházi Üj Alkotmány, a fü­zesgyarmati Vörös Csillag, a med­­gyesegyházi Béke, a békéscsabai Május 1, a tótkomlósa Viharsarok, a battonyai Dózsa, a sarkadke­­resztúri Hunyadi és a gerlai Mag­vető Tsz. huszonegy kismalac egy anyakocától £litka esemény történt a közel­­*„liban Endrődön. Ipacs Rudolf­ot, a Szabad Föld Tsz tagjának »táji gazdaságában egy három­­s-s angol anyakoca 21 kismala­­* fialt. A virgonc újszülöttekből re jártunk az időnek, indulnunk kllett. — De hát igazán maradjanak, ilizen ez az önök jövője is — ja­­vsolta Szergej. — Köszönjük Szergej, de még soc munka vár ránk a jelenünk­ből: hisz mindezt, amit ma lát­tunk, még meg kell csinálnunk. 11-et táplál az anyaállat, a többit elosztogatták az ismerősöknek. E szerencsés esethez tartozik az is, hogy az anyakoca már előhasi korában is 16 kismalacot fialt. nológiai folyamatok automatikus irányításának fokáig. A húszéves programban célul tűztük ki, hogy az alapvető munkafolyamatokat 90 százalékban gépesítjük. Mindez lehetővé teszi, hogy jobban meg­szervezzük a munkát, csökkentsük az alkalmazottak számát és meg­szüntessük a különféle vesztesége-Igen, sok még a tennivaló. Amit nőst ebben elmondtunk, még csak fantázia, de olyan, amely azon alapszik, ami már létezik az első mintapéldányokban. A legfon­tosabb, ami rövidesen megtörté­nik, s ami logikusan következik az SZKP új programtervezetéből, az a tény, hogy a közétkeztetést fokozatosan átalakítják valóságos iparrá. Mindenekelőtt arról van szó, hogy az éttermek szakácsai minden ételt félkész gyártmá­nyokból állítanak majd elő. A fél­kész gyártmányokat pedig az élel­miszeripar magasfokú gépesítéssel és automata futószalagokkal be­rendezett gyárad szállítják majd. A félkész gyártmányokat készítő ukrajnai konzervgyárak sikerei, a számtalan hús- és halkombinát tapasztalata már most megmutat­ta, hogy helyes úton járunk. NAPJAINK igen fontos kérdé­se már a közétkeztetési intézmé­nyek átalakítása egészen a tech­ket, s végső sorban lényegesen ala­csonyabbra szorítsuk ennek az üzemágnak kiadásait, ami csök­kenti az árakat. Ez azonban az ét­kezés olcsóbbá tételének nem egyetlen forrása: nagyon sok gyár és üzem már ma is kifize­tődőbbé tette étkezdéit. Az iskolai és egyetemi, valamint munkásét­kezdékben olyan rendszert lehet teremteni, amelynek során a ter­melési kiadások beleférnek a nyersanyagra fordított kereske­delmi kiadások keretébe. A HÚSZÉVES terv végén lassan­ként áttérünk az ingyenes ebédre minden városi és falusi dolgozó számára. így tehát az üzemi ét­termek, amelyeket Lenin 1919-ben a „kommunizmus növendékeinek” nevezett, rövidesen a kommunista elosztási mód egyik formájává válnak. Jelentős lépés lesz ez elő­re, hogy az emberek igényeit a tár­sadalmi tartalékokból elégítsük Gépállomásaink egyéves mérlege vonatkozik. Ettől eltekintve, aZ üzemanyag kivételével minden mással jól gazdálkodtak gépállo­másaink. Költségtúllépés a múlt évben csak a szántásnál volt je­lentősebb, ami elsősorban is a kedvezőtlen időjárással indokol­ható: a nagy szárazság miatt jó­val több üzemanyagot emésztettek fel az erőgépek, mint optimális időszakban. A javítási költségek: hasonlóan növekedtek 1960-hoz viszonyítva, ami ugyancsak a ta­valyi kedvezőtlen időjárásból fa­kadt. Az említett fogyatékosságok ellenére is, figyelembe véve a gazdálkodás alapvető tényezőit, a termelési eredményekkel lépést tartottak gépállomásaink gazdál­kodási eredményei. Ugyanakkor kedvezően alakult a teljesítmény­bér, az egyéb közvetlen bér, s az anyagráfordítás is. A társadalmi tulajdon védelmében hasonlóan előbbre léptek gépállomásaink. Van azonban tennivaló a balese­tek miatt kiesett munkanapok emelkedését illetően. Amint e rövid elemzésből kitű­nik: megyénk gépállomásai álta­lában jól oldották meg azokat a nehéz és sokoldalú tennivalókat* melyek 1961-ben reájuk hárultak* s amelyekkel év közben szembe találták magukat. Hogy dereka­san helytálltak, azt nagyszerűen példázza az a tény is, hogy 20 gép­állomás közül 13 ért el nyereséget. A múlt évi siker, amint az a mérlegbeszámoló-tanácskozáson a hozzászólásokból érződött, nem tette elbizakodottá gépállomásain­kat A hozzászólók szavaiból ki­csengett, hogy jól felkészültek az idei tavaszra, sőt az egész évre. így minden remény megvan arra, hogy egy év múlva még jobb eredményekről adhatunk számot, Balkus Imre „Kulcs-kérdés" Megrövidült a fásítási idény — A fiatalok fokozott segítségét kérik az erdészek — 160 % rezsi . * , . 138.40 Ft 225,50 Ft 4 % haszon . 9,— Ft összesen: 234,50 Ft Íme, így lett a 60 fillér értéket képviselő anyagból némi reszeléssel 234 forint 50 fillér értékű kulcs . .. Amint az már ilyenkor lenni szo­kott, a megbízó sokallta a számla végösszegét. A kivitelező viszont munkaláppal „igazolta”, hogy a re­szelés nem kevesebb, mint 10 órát vett igénybe (á 8.65 Ft átlagbér), s a 160 százalékos rezsiösszeg felszá­mítása is felettes szerv által jóvá­hagyott, ún. diktált kulcs alapján, tehát jogosan történt! Ez a kivitele­ző „megmásíthatatlan” álláspontja... A megbízó viszont önkéntelenül is azon morfondírozik, hogy ha ilyen feltételekkel például egy több­­záras kasszához csináltatna szúró­­kulcsokat, alkalmasint megva'ósul­­na a leves—hús viszonylatára alkal­mazott, jól Ismert régi közmondás modern változata: Többe kerül a kulcs, mint a páni célszekrény... . Tanácskozáson elemezték a gép- I állomások igazgatói, főkönyvelői, főmezőgazdászai a múlt évi mér­leget. A beszámoló, s az azt köve- ! tő vita hű képét adta annak a 12 hónapnak az erőfeszítésedből, melyet gépállomásaink dolgozói és parancsnoki-kara egyrészt fel­adataik teljesítéséért, másrészt termelőszövetkezeteink megszilár­dításáért tett. A megye gépállomásainak túl­nyomó része derekasan helytállt a múlt évben. Éves tervüket 112,8 százalékra teljesítették. A 20 gép­állomás közül 17 teljesítette, sőt túlteljesítette tervfeladatát. Külö­nösen a Kondorosi Gépállomás, mely 130,4 százalékos eredményé­vel az első lett. Az 1960. évihez képest tavaly 23 százalékkal nö­vekedett gépállomásaink termelé­si eredménye. A Kondorosi Gép­állomáson pedig 55,9 százalékkal. Az alapvető feladatokat tekintve csak a gabonacséplésben és a szál­lítási terv teljesítésében volt ta­valy lemaradás. Azonban a lema­radás nem gépállomásaink hibá­jából történt. De ha a legnagyobb munka idején a gépállomások tervszerűbbé teszik a szállításo­kat, javíthattak volna eredménye­iken. Jó eredményt értek el a talaj­­munkaterv-teljesítésben is. Egy­részt úgy, hogy 122,7 százalékos eredménnyel dicsekedhetnek gép­állomásaink, másrészt — s ez kü­lönösen alapvető —, nemcsak mennyiségileg, hanem minőségi­leg is ki tudták elégíteni termelő­­szövetkezeteink szántási igényeit. A megye gépállomásai idényen­ként is eleget tettek a reájuk há­ruló kötelességeiknek. Szántási tervüket ugyan nem teljesítették az őszi idényben, azonban ennek pozitív magyarázata van: ennek a feladatnak jó szervezéssel, a nyári idényben elkezdett kettős műszak­kal már az ősz beállta előtt ele­get tettek. így megteremtették an­nak is a feltételét, hogy tudják kö­vetni az őszi betakarítást. Az 1961-es gazdasági évhez vi­szonyítva tavaly lényegesen meg­növekedett a gépállomások telje­sítménye. Az egy traktoregységre jutó teljesítményben a Kondorosi Gépállomás jár az élen 1713 nor­málholdas átlaggal. E tekintetben azonban a legnagyobb fejlődést a ki. Húsz esztendő múlva a Szov­jetunió lakosságának legalább 80 százaléka használja majd naponta az étkezdéket, kávéházakat és ét­termeket. Nem nehéz elképzelni, milyen 'jelentős mértékben növek­szik majd az étkezdék, éttermek, kávéházak és félkész-termékeket gyártó üzemek hálózata. Jelenleg a Szovjetunióban 160 ezer étke­zéssel foglalkozó vállalat van. Húsz esztendő múlva több mint félmillió lesz. A férőhely pedig hatszorosára nő, 28 millió embert tudnak majd ellátni. Mindebbe nem számítottuk bele a szanatóri­umok, üdülők, kórházak és bentla­kásos iskolák éttermeit. A közétkeztetésnek hozzá kell járulnia a pártprogramban foglalt feladat megoldásához: biztosíta­ni kell az emberek egészségét, az emberi élet határának meghosz­­szabbítását. Eltelik 10—13 esztendő és a köz­­étkeztetés „jelentősen nagyobb he­lyet foglal el a táplálkozásban, mint az otthoni étkezés”, ahogyan ezt az SZKP új programtervezete meghatározta. A. Fradkin és M. Epstein, az APN munkatársai, Moszkva (Fordította: Balogh Judit) Nagyszénása Gépállomás érte el. Itt kell megemlíteni, hogy a na­gyobb teljesítményt a traktorok hosszabb idejű foglalkoztatásával biztosították. Ilyen vonatkozásban is a Kondorosi Gépállomás vezet. Ugyanakkor az egy traktorra jutó műszaknormával nagyon lema­radtak a körösladányiak. A termelékenység is jól alakult. Amíg 1960-ban egy traktorvezető­re 919 normálhold jutott, tavaly már 1070 normálhold gépi mun­kát végeztek. S amíg tavalyelőtt egy traktorvezetőre 156 műszak­norma jutott, a múlt évben 169-re növekedett, s így az előző évhez viszonyítva 16,4 százalékkal emel­kedett a gépállomások termelé­kenysége. A termelékenységgel egy időben növekedett a traktor­­vezetők havonkénti átlagkeresete is. Amíg 1960-ban 1603 forint volt az átlagkereset, addig tavaly 1733 forint. Nem érdemtelen arról is szólni, hogy a megye gépállomásai tavaly 2 millió 405 721 normálhold gépi munkát végeztek. Vagyis 125,9 százalékkal többet, mint az előző évben. S ami különösen jó jelen­ség: a termelőszövetkezetek lénye­ges panasszal egész évben nem fordultak a gépállomásokhoz. A műszaki apparátus is stabilnak bizonyult 1961-ben. S ez abban mutatkozott meg, hogy nemcsak bevezették a karbantartási rend­szert, hanem azt be is tartották, s így a javítási munkákat tervsze­rűen, gyorsan és minőségileg is jól végezték. A mérlegbeszámoló-tanácskozá­son elemezték gépállomási vezető­ink az általános gazdálkodást is. Hiányosságként állapították meg, hogy a készleteket úgyszólván se­hol nem pótolták. Ez főként az üzemanyagra s az alkatrészekre Egyik ismert intézményünk (ne­vezzük ezúttal röviden csak megbí­zónak) az ugyancsak ismert kisipari teremelöszövetkezetet (az egyszerű­ség okából: kivitelezőt) megbízta egy páncélszekrényhez használatos, ún. stedk-kuilcs (szúrókulcs) elkészí­tésével. A megrendeléskor a meg­bízó átadott a kivitelezőnek egy ilyen steck-kulcsot azzal, hogy an­nak alapján egy teljesem azonos má­sodpéldányt kell elkészíteni. A kivi­telező elfekvő készletében rendelke­zett stecktkulccsal, s azt csupán „hozzá kellett reszelnie” a megadott mintapéldányhoz. A „nagy mű” an­nak rendje és módja szerint el is készült, s a kivitelező a munkát le­számlázta. A számla láttán a meg­bízó csak azért nem esett hanyatt, mert jogi személy... Az ominózus számlában ugyanis sző szerint ez áll: Páncélszekrény-kulcs készí­tése, bedugós tip., össze­csukható kivitelben, anyag........................— ,60 Ft Munkadíj . . * . 86,50 Ft A márciusi tél az erdészek és a fásí­­tók munkáját is hátráltatta. Március 10-én kezdődött a fásítási hónap, de húsz napot kellett várná, hogy végül maga a munka is megindulhasson. Az Országos Erdészeti Főigazgatóságon közölték, hogy a csemetekertekben most már tefljes erővel folyik a suhán­­gok és a csemetéik kiemelése. A fagy­tól felengedett föld az ország nagy ré­szében alkalmas a faültetéshez. Tér­­mészetesen a fásítási hónap befejezése után is lesz még lehetőség erre a nlun­­kára, de mivel várható, hogy a növé­nyekben hamarosan megindul a nedv­keringés, a fásítási idény nagyon meg­rövidülj Az erdészek azt szeretnék, ha a következő heteikben mintegy 3000 hektárnyi területen elvégeznék a ko­rábbi fásítások pótlását és emellett né­hány eze: hektáron üj telepítésekre is sor kerülne. Az éves terv ugyanis 14 400 hektár, s ez nem maradhat mind őszre, hiszen az időjárás akkor is okoz­hat nehézségeket és a kapások beta­karításából adódó feladatokkal is szá­molni kell. Az erdészek most a fiatalok fokozott segítségét kérik a feladatok megoldá­sához. Azit szeretnék, ha a fásításnál évről évre rendszeresen közreműködő „törzsgárdán“ kívül minél több KISZ- fiatal és úttörő kapcsolódna be a szép munkába, (MTI) I

Next

/
Thumbnails
Contents