Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-03 / 78. szám
Nyitott tankönyv data. A szocialista tudat kialatótá-A gyomai és szarvasi járás tsz-einek kongresszusi versenyfelhívása A Magyar Szocialista Munkáspárt Vili. kongresszusának tiszteletére egész éves termelési _ versenyre hívjuk ki a megyei termelőszövetkezeteket. Célkitűzésünk az, hogy a második ötéves terv második évének feladatait teljesítsük. Jól szervezett és minőségi munkával a mezőgazdasági össztermelést 10 százaléklcal teljesítsük túl az 1961. évi tényhez viszonyítva. Szocialista hazánk' jelentős eredményit, ezekre alapozva új távlatait, Illetőségeit, s az áttekinthető, vi'.átjos megfogalmazással csokorba kötőt feladatokat mindig párthatá«za jelenti be. Annyira szerves rée ez már szocialista építőmunminaik, mint az alapanyagok a terek teljesítéséhez. Ilyen eszmei lapanyagot jelentenek a szocializnut építésének meggyorsításában, ryakorlati munka további sikeres kittiében különösen a mezőgazdaság teiflletén, de a népgazdaság minden (fában, a pártunk Központi Bizott£ánajk márciusi ülésén hozott hálózatok: a mezőgazdaság helyzeté- J és a további feladatokról, valakit a kongresszusi munkaversenypárt Központi Bizottságának tározatait azért fogadja mély (iyetértéssel nemcsak a párttagság, inem a pártonkívüli tömegek is, iert annyira közelállók mindenki,iez, és ezért szinte magától értetődök azok a feladatok, amelyeket negjelö.1 egy-egy határozat. Vegyünk egy kézenfekvő példát, éppen a márciusi határozatból. Alig van üzem, termelőszövetkezet megyénkben is, amelyiknek dolgozói a }árt soron következő VIII. kongresszusának nyilvánosságra hozataa óta ne tettek volna spontán vállalást a nagy esemény tiszteletére. Az alulról jövő kezdeményezés — «Mint megállapította a 'párthatározat — a magyar nép szocializmusba vetett hitét, egyre szilárduló erkölcsi és politikai egységét mutatja, és ezért hívja fel a Központi Bizottság a pártszervezeteket, hogy mindenütt karolják fel a kongresszusi versenyt. Azok a feladatok, amelyeket a mezőgazdasági termelés fellendítésére jelöl meg a határozat, ugyancsak az elért eredmények, a kialakult helyzet, s az összesített tapasztalatok alapján állnak. Ez adja meg realitásukat, s ugyanakkor biztosítja megvalósulásukat is. A határozat, miután elemzi a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta elért eredményeket, megállapítja: a mezőgazdasági termelés még mindig magán viseli a felszabadulás előtti elmaradottság nyomait, fejlődési etemében még nem zárkózott fel a izocialista ipar mellé. Ezért fő félidőt ma falun — és ezt követelnénnyé tesz5 az átszervezés ténye — a termelés gyors ütemű fejlesztése. Második ötéves tervünk ezt a célt tűzi a mezőgazdaság elé. A nagyszerű gazdasági célkitűzések megvalósulása népünk életszínvonalának emelkedését, szocialista hazánk általános fejlődését jelenti. S mint ahogyan társadalmi ügy volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az egész népet érintő táruialmi ügy fejlődésünk új fejezetében az erők olyan összefogása, hogy mezőgazdasági termelésünk mihamarabb felzárkózzon a világszínvonalhoz. A párthatározat kétszeresen aláhúzza e cél elérésében a politikai munka döntő, elsődleges jelentőségét. Egy jó, egységes akaratú kollektíva az egyén számára megoldhatatlannak látszó nehézségeket is könnyedén áthidal. Az ország ezer és ezer termelőszövetkezetében kialakuló szocialista kollektívák egységes akarata valósíthatja csak meg a második ötéves terv célkitűzéseit, a terméshozamok olyan ütemű emelését, melyet az általános fejlődés megkövetel. A szocialista átszervezéssel ugyan jelentősen növekedett a dolgozó parasztok politikai öntusa azonban hosszú folyamat. De ezt is meg lehet gyorsítanunk, sőt: ezt meggyorsítva hozhatjuk közelebb a termelés fellendítését is. A kettő szorosan összefügg egymással. Valamennyi politikai lépés a gazdálkodás eredményességét segíti elő, és fordítva: a termelőszövetkezetek gaizdasági megerősödése a szocialista tudlat kialakítására hat. Ezért mondja Jd a határozat, hogy falun a párt- és tanácsi szervek, a tömegszervezetek politikai, gazdasági és kulturális tevékenységének mindenekelőtt a termelés tervszerű és gyors fejlesztésére, a nagyüzemi lehetőségek' kihasználáséra kell irányulnia. A felszabadulás óta eltelt immár 17 esztendő alatt mind országos népgazasági szinten, mind az adott termelőegységek területén belül is a termelési sikerek szervezői mindig a pártszervezeteik voltak. Az előrehaladás motorjaiként ők mozgósítottak a feladatok végrehajtására, hárították el a fejlődés útjából az akadályokat, kerestek mindig új és új formákat a lehetőségek jobb kihasználására. Falusi pártszervezeteink az átszervezés munkája közben, s az elmúlt vezetöségválasztásakon politikailag, szervezetileg, s a vezetés tekintetében is még inkább megerősödtek. A márciusi párthatározat elsősorban tebvt tőlük várja ezúttal is mindazon feladatok végrehajtásának megszervezését, amelyek kulcskérdései ma az egész ország gyorsabb előrehaladásának. Mindenekelőtt — ahogy erre rámutat a párthatározat — arra kell törekedni, hogy a fokozódó követelményeknek megfelelő vezetés alakuljon ki a termelőszövetkezetekben. Tehetséges, a tagság bizalmát élvező, hozzáértő emberek irányítsák a közös gazdaságokat, s ne rokoni kapcsolatok útján Kerüljenek vezető pozíciókba emberek. Az edL diginél is jobban szükséges foglalkozni azokkal az egyéni problémákkal, amelyek elkedvetlenítenek egy-egy szövetkezeti gazdát. A pártszervezetek feladata, hogy megjavítsák mindenütt a szakpropagandát, előmozdítsák a szövetkezetek közötti tapasztalatcseréket, megszervezzék a jó módszerek elterjesztését, segítsék a fiatalokat • a szövetkezetek megszerettetésében, bevonják a falusi értelmiséget a kulturális nevelőmunikába, az általános műveltség fokozásáért folytatott tevékenységbe. A párthatározat fontos teendőként hangsúlyozza azt az álláspontot: a szövetkezés ügyéhez hű falusi dolgozók' álljanak ki következetesen azért, hogy a termelőszövetkezetekben az embereket a közösségi érdekért végzett munka, a magatartás és nem a korábbi anyagi helyzet alapján kell megítélni. Ennek az ál láspontnak az érvényesítését mozdítja elő az, hogy az enkö’csi ösztönzés mellett mindenütt meghonosítsák az anyagi ös^inzés elvét. A párt Központi Bizottságának határozata nagy segítséget ad falusi pártszervezeteinknek, tanácsi szer- I veinknek, s tömegszervezeteinknek j is a mezőgazdasági termelés felien- ; dítóséhez. Nyitott tankönyvnek is ? nevezhetjük e határozatot, melynek : pontjai mezőgazdaságunk fejlődésé- ; nek új fejezetében meghatározzák, ; hogy milyen úton-módon emelhet- S jük fel termelöszövetkezeteinK tér- • melósét a világszínvonalhoz. Varga Dezső I. NÖVÉNYTERMELÉS: 1. A tavaszi talajelőkészítési és vetési munkákat optimális időben és kifogástalan minőségben úgy végezzük el, hogy minden tavaszi növény vetése május 5-ig befejeződjön. Mi, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari vállalat dolgozói elhatároztuk, hogy az idén az éves tervet határidő előtt tíz nappal, december 20-ra 100 százalékra teljesítjük. Ehhez a munkások vállalták, hogy növelik a termelékenységet és az egy főre eső termelési értéket. A műszaki és adminisztratív alkalmazottak elhatározták, hogy a munkások felajánlásainak sikeres teljesítéséhez idcjb**)' hí-j+ov'Öáik a termelési feltételeket, a hibákat folyamatos méréssel felfedik, és azok H§küszöbölésére idejében intézkedéseket tesznek. Célul tűztük ki továbbá, hogy a vállalat költsógszintjét a tervezetthez 0,6 százalékkal csökkentjük. Ezt elsősorban anyagtakarékossággal akarjuk elérni. A szőr-2. A növényápolást a gépek jő kihasználásával úgy végezzük, bogy a kapás-területek állandóan gyommentesek legyenek, s az aratás megkezdéséig befejezzük. A növényápolás elősegítéséért fokozottabban alkalmazzuk a vegyszerre- és konfekció-részleg együttes felajánlása szerint a tervezett anyagmegtakarítás 55 ezer forintot tesz ki. Ezenkívül a minőség javításával, a múlt évihez képest az osztályos áruk egy százalékos csökkentésével tovább javítjuk az önköltséget. Ez és az általános költségek további csökkentésére tett vállalás 27 ezer forintos költségmegtakarítást eredményez, összesen tehát 82 ezer forint többletnvereséget kívánunk elérrű smi éves tervünknek 0,6 százaléka. A vállalat kollektívája arra törekszik, hogy idei munkájával és eredményeivel eleget tegyen az élüzem-szint követelményeinek. Paulik János Horváth Lajos váll. ig. párttitkár Medovarszki György szb.-titkár rés gyomirtást. A magasabb termések eléréséért — a talajadottságoktól függően — az alábbi tőszámokat biztosítjuk: Kukorica: 15—18 ezer, öntözött kukorica: 20 —24 ezer, cukorrépa: 50—60 ezer. öntözött cukorrépa 60—70 ezer, napraforgó: 20—24 ezer. 3. Nagy gondot fordítunk a növényvédelemre. Ezen belül különösen a gabonafélék és a lucernaterületek növényvédelmi munkáit helyezzük előtérbe. A magra hagyott Iucematerületek szükséges növényvédelmi munkáit és az aranka irtását elvégezzük. A kukoricamoly elleni szükséges védekezést végrehajtjuk. 4. A kalászosok betakarítását maximális gépkihasználással augusztus 18-ig — a megengedett szemvesztesegen belül — végezzük el. A learatott táblákról a szalmát azonnal letakarítjuk és a tarlóhántást minden olyan területen azonnal elvégezzük, ahoi az aratás befejezésétől számított 15 napon belül a mélyszántás elvégzésére lehetőség nincs. A kalászosok tarlóit szeptember 30-ig mélyen felszántjuk. 5. Az őszi betakarítási munkákat úgy végezzük, hogy a napraforgót október 10-ig, a kukorica törését október 31-ig, a cukorrépa betakarítását november hó 10-ig befejezzük. 6. Az őszi talajelőkészítési és vetési munkákat úgy szervezzük, hogy az őszi árpát október 1-ig, az őszi búzát október 31-ig elvetjük. 7. A trágyázást a szántóterület 15 százalékán istállótrágyával úgy végezzük el, hogy a kihordandó mennyiség 90 százaléka október 31-ig ki legyen hordva és azonnal alá legyen szántva. 8. A mélyszántást december hó 10-ig mindenütt befejezzük. A munkát úgy szervezzük, hogy a mélyszántásra kerülő területek 35 százalékát 35 centiméternél mélyebben szántjuk. n. ÁLLATTENYÉSZTÉS: 1. Az állatállomány takarmány, bázisának biztosításáért — főleg a fehérje-ellátás megjavítása céljából — az alábbi intézkedéseket tesszük: Az állványos szénaszárítást 1962-ben járásonként 1200— 1300 katasztrális holdanként vezetjük be. A silókukoricát szeptember 10-ig lesilózzuk. 2. A számosállat-létszámot az 1961. évi tényszámokhoz viszonyít, va 3 százalékkal emeljük. Ezen be. lül a sertés darabszámát 3 százalékkal, a baromfi darabszámát pedig 7 százalékkal. III. FELVÁSÁRLÁSÁRUÉRTÉKESÍTÉS : 1. Az 1962. évre előirányzott fel. vásárlási tervet 3,5 százalékkal teljesítjük túl. 2. A termelőszövetkezetek áruértékesítési mutatóit a tervezetthez viszonyítva 10 százalékkal túl.s teljesítjük. Kádár elvtárs látogatása a Kulich Gyula kollégiumban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának eásó titkára — Orbán Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének társaságában — meglátogatta a Kulich Gyula középiskolai fiúkollégiumot. A vendégeket Csorna Gyula igazgató, a kollégium nevelői és az ifjúság önkormányzatának vezetői fogadták. A képen: Kádár János nyilatkozik Bögöthi Árpádnak, a kollégium hangos újságja főszerkesztőjének, a Puskás Tivadar technikum IV. osztályos tanulójának. (MTI-foto—Vig<yvis£ki Ferenc felv.) December 20-ra teljesítik as éves tervet *
