Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-15 / 88. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! 1962. Április is., vasárnap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Ez a mozgalom nőm papírverseny, hanem élő, valóságos szocialista munkaverseny — Tanácskoztak a szocialista brigádvesetők — Szombaton folytatódott a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása. A megbeszélések második napján megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottság tagjai, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Szurdi István, a Központi Bizottság osztályvezetője, valamint Czottner Sándor nehézipari miniszter. A tanácskozást Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Zubor Gábor, a csepeli motorkerékpárgyár Kormos László szocialista brigádjának vezetője volt, majd Schuller Kálmán, komlói vájár brigádvezető a példamutatás jelentőségét hangsúlyozta. Teuschl István, a Chinoin Gyár brigádvezetője javasolta, hogy a kiváló jelvény és oklevél mintájára rendszeresítsenek olyan kitüntetési vagy jutalmazási formát, amelynek feltétele kizárólag a szocialista brigádokban végzett jó munka lenne. Magán János, a székesfehérvári Szabad Élet Tsz brigádvezetője arról beszélt, hogy náluk most van kialakulóban a szocialista brigádmozgalom, de máris sok jel mutat arra, hogy az emberek fegyelmezettebben, korszerűbben akarnak dolgozni, mint eddig. Dér József, a tatabányai 12-es akna főaknásza a fiatalok neveléséről beszélt, hangoztatva, hogy jó szóval, tanítással legfegyelmezetlenebb vájártanulóikból is becsületes szakmunkásokat neveltek. A vitában utolsónak Pintér Sándor, a Ganz-MÁVAG brigádvezetője szólalt fel. Hangsúlyozta: a következő feladat a szocialista brigádmozgalom további fejlesztése és kiszélesítése, mert csak e brigádok széles és jól működő hálózatára építve lehet megkezdeni a küzdelmet „A szocialista munka műhelye, üzeme” stb. cím elnyerőiéért. Ezután az elnöklő Varga György javaslatára a tanácskozás részvevői választáviratot küldtek a szovjet szakszervezetektől kapott üdvözlésre, majd a vitát lezárták, és a fel szólalásokra Brutyó János, a SZOT főtitkára válaszolt. Végül a szocialista brigádvezetők országos értekezlete felhívást intézett az ország dolgozóihoz. A tanácskozás Varga György zárszavával ért véget. Kádár János elvtárs beszéde Kádár János elvtárs pénteken délután a szocialista brigádok vezetőinek országos értekezletén beszédet mondott. Tisztelt Értekezlet! Kedves Elvtársak, kedves Elvtársnők! Mindenekelőtt átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak szívből jövő, forró testvéri üdvözletét — kezdte beszédét Kádár János. — Elvtársak! Brutyó elvtárs beszámolójával egyetértek, s helyeslem azt a felhívás-tervezetet is, amelyet az előkészítő bizottság beterjesztett az országos értekezlet elé. Itt, ezen a tanácskozáson — nagyon kevés hiján — 1000 ember képviseli a szocialista brigádokat. Ez a csaknem 1000 küldött egy hatalmas, eleven, élő mozgalmat képvisel, mélynek megvannak a maga törekvései, megvannak a maga belső kérdései és olyan problémái, amelyekben további eligazítást vagy legalábbis biztatást várnak. Kádár elvtárs ezután a mozgalom történetét jellemezte, majd így folytatta: A szocialista brigádmozgalom viharos elterjedéséhez, nagy életerejéhez azonban nemcsak győzhetetlen eszme kellett, hanem az is, hogy a nagyszerű, győzhetetlen eszmét helyesen képviseljük. Nézzük például a mi 17 éves gyakorlatunkat. Nálunk a társadalom vezető ereje, a párt, mindig, mindenkor a szocializmust hirdette, a szocializmust kívánta szolgálni rendelkezéseivel a kormány 17 éven keresztül. De voltak évek, amikor inkább mintha fordítva sikerült volna minden. Ezért fontos nekünk közelebbről megnézni ennek a szocialista brigádmozgalomnak a sajátosságait. A legfontosabb, hogy a mozgalomban a tartalom és a forma egysége ölt testet. Ez a mozgalom három éves. De szocialista munkaverseny Magyarországon volt korábban is, öt, nyolc, tizenkét évvel ezelőtt is. Azokat a versenyeket is lelkesedés, alkotó szándék hajtotta, mégsem sok maradt belőlük, ez a mozgalom pedig éled, működik, fejlődik, halad, erősödik. Ismertettek itt statisztikai adatokat. Szakszervezeti funkcionáriusok megállapították, hogy 280 000 ember vesz most részt a szocialista brigádmozgalomban. Biztos vagyok benne, hogy ez a szám már túlhaladott, mert itt egy élő és fejlődő mozgalomról van szó. Mert ez a mozgalom nem papírverseny, nem formális verseny, hanem élő, valóságos szocialista munkaverseny. A szocialista brigádmozgalomnak nagyon fontos vonása, ami nem kis szerepet játszik életerejében, az, hogy a tömegek szocialista versenymozgalma és nem egyes, különlegesen kiemelt és mesterséges körülmények között foglalkoztatott emberek, hét—nyolc-, kilencszáz százalékos eredménye hozta létre. Őrizzük meg tehát ennek a mozgalomnak azokat az egészséges vonásait, amelyek erre a hároméves fejlődésre jellemzők voltak. lA harmadik, ugyancsak új vonása e mozgalomnak: nemcsak termelési verseny, hanem több annál. A szocialista brigádok mozgalma szélesebb területre terjedt ki. Nagyon sok példát tudna mindenki mondani arról, hogy hogyan szoktatják le a rest embereket a restségről, az iszákosokat az iszákosságról. Sokat tesznek a brigádok tagjainak kulturális színvonala emeléséért is. Ennek formái a színházlátogatás, a könyvolvasás, a mozilátogatás, a hazai és külföldi utazások. Sok példát hallottunk itt, hogyan érvényesül a brigádban a kölcsönös segítség. Azokra az esetekre gondolok, amikor egy-egy brigádon belül, a brigád valamelyik tagjának olyan feladata, vagy kérdése adódik, amit egyedül, csak a saját erejéből, legfeljebb hoszszú idő alatt, vagy keservesen tudna megoldani, a közösség egyesített erejével azonban gyorsan megoldható. Hasonló kérdés a szociális gondoskodás. Ha az újság, a rádió hírt ad valamilyen balesetről, szerencsétlenségről, egy bajba jutott béna emberről, vagy arról, hogy valakinek a szeme világát veszély fenyegeti, valaki nehéz helyzetbe került, egy gyerek apátlan-anyátlan maradt, szinte szabállyá vált, hogy azonnal jelentkezik egy, és azután még több szocialista brigád és azt mondja, hogy kérem én megyek és segítek. Sokáig lehetne még sorolni a szocialista brigádmozgalom sajátos, új jellemvonásait. Ennek a mozgalomnak abban van az ereje, hogy a győzhetetlen és nagyszerű eszmét, a szocializmust úgy testesíti meg, ami — ahogy művészileg mondják —• azt jelenti, hogy itt a forma megfelel a tartalomnak, i Többször elhangzott itt, azl várjuk mindnyájan ettől a tanácskozástól, hogy választ adjon arra, hogyan tovább? Biztos vagyok benne, hogy ez az értekezlet határozott irányt fog szabni, de azt hiszem, ha valaki azt gondolja, hogy valami merőben új irányt jelölünk ki, az csalódik. Ha tőlem valaki azt kérdezné, hogy hogyan tovább a szocialista brigádmozgalomban, akkor azt mondanám, hogy úgy, mint eddig, csak egy kicsit jobban. (Élénk derültség és taps.) A továbbiakban Kádár elvtárs a 17 esztendő alatt eltelt eredményeinkről beszélt, majd a feladatokról szólt. Milyen feladatok vannak előttünk? Idei tervünk az ipari termelés 8 százalékos, a mezőgazdasági termelés csaknem 10 százalékos emelkedését írja élő. Az ötéves Munkában a fogatok és a gépek Naponta 15—20 holdat kultivátoroz meg Berke Antal traktoros az orosházi Dózsa Tsz-ben, s a kultivátor után megjelennek a táblán a tavaszi árpát vető gépek. Egyébként nemcsak ő, hanem Nagy Imre is kultivátoroz, mert mint mindenütt, az orosházi Dózsa Tszben is sürgeti az idő a vetést Már földbe került a máik, de a borsó és a tavaszi árpa jó része is. Borsót vető gép előtt fogaséinak az orosházi Űj Élet Tsz fogatosa is, köztük Szemenyed Sándor, az agráregyetem másodéves levelező hallgatója. Nagy Ágnes és a kaszaperi Lenin Tsz számos tagja a 80 hold étkezési hagyma dugdosásához látott hozzá a jó idő beálltával. Fürgén jár a keze, csakúgy, mint Blahul Péternének, Forgó Istvánnénak Lugoczki Péternek és Bula Jánosnak, mert személyenként 60—7( négyszögöl hagyma eldugdosása jut, s ezenkívül sok egyéb munka van. terv feladatai ismeretesek és nem csekélyek. Tehát nagy feladatok állanak előttünk, s ezek megoldása hozza magával az életszínvonal emelését is, de csak komoly munka árán! Vannak a mi életünknek átmeneti nehézségei. Mindenki tudja, hogy milyen nehézségek vannak a piacon is az árakkal, nehézségek vannak a burgonyával' a hagymával. Ezek a nehézségek döntően - az őszi szárazság, meg a mostani megkésett tavasz következmények Nekünk azonban valahogy úgy kellene már az életünket elrendezni, hogy szűnjenek meg ézek a bajok, hiszen nem jó, hogy az egyik évben ezzel van baj, a másik évben azzal, a harmadik évben -meg amazzal. És azonkívül mindig meg is kell magyarázni, honnan származik a baj* Egyszer az idő nem jó, más(Foly tatás a 2. oldalon) i
