Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-13 / 86. szám
2 1963. április 13., péntek A termelőszövetkezetekben függetlenített párttitkárok munkájáról tárgyaltak Békésen A békési járási pártbizottság végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetekben függetlenített párttitkároik munkájának tapasztalatait tűzte napirendjére. A v. b. a megbízott brigád jelentése alapján többek között megállapította, hogy a függetlenített titkárok eredményesen dolgoznak a pártvezetőségekben. A tizenegy termelőszövetkezet egyike sem volt mérleghiányos, a titkárok több hasznos dolognak voltak kezdeményezői, előmozdítói. A munkamódszerről szólva a ta_ mácskozáson bírálták azokat a titkárokat, akik nem bíznak mások erejében, s mindent, sokszor még a gazdaságvezető munkáját is magufe igyekeznek elvégezni. — Az ilyen munkamódszer önállótlanságra, felelőtlenségre nevei — állapította meg a v. b. és erre a hibára elsősorban a muronyi Lenin a kétsopronyi Dózsa és a mezőberényi Petőfi' Termelőszövetkezetben működő pátszervezet titkárainak figyelmét hívták fel. Az ülés nagy jelentőséget tulajdonított a pártonkívüli aktíva megszervezésének. Bírálták a titkárokat, amiért nem foglalkoznak kellően a pártonkívüli aktívák csoportjával. A kétsopronyi Hunyadi Tsz-ben az elmúlt évben csak egy alkalommal tanácskoztak a pártonkívüli aktivistákkal. Néhány termelőszövetkezetben a politikai szervezőmunka leszűkül egv-két vezető tevékenységére. A tapasztalatok szerint legtöbb helyen nem használják ki a tömegszervezetekben rejlő erőt. Nem tűzik napirendre a szervezetek munkáját és ha meg is tárgyalják. kevés segítséget adnak — állapította meg többek között a végrehajtó bizottság. A tanácskozáson elhatározták, Ikersoros kukoricaföldön termesztik a zöldségféléket Eleken Az elekl Lenin Termelőszövetkezetben évről évre nagyobb területen termesztik a jól jövedelmező aprómagvakat. A napokban például csaknem száz holdon ültetnek maghozó sárgarépa-, petrezselyem-, cukorrépa- és vöröshagymadugványt, amit tavaly ikersoros kukoricaföldön köztesként termesztettek. A tagság munkaegységen kívül prémiumot kap a köztesművelósért. ezért szívesen vállalkoznak az aprólékos gondosságot igénylő munkára. Tavaly például holdanként 26 mázsa kukoricát és 80 mázsa sárgarépát takarítottak be. Babból 4 mázsa termett a kukoricaföldön. Az elmúlt évi jő tapasztalatok alapján ez évben száz holdon termesztenek ikersoros kulkoricaföldön köztesként babot, dugványnak való sárgarépát, vöröshagymát, petrezselymet és cukorrépát. A szovjet pártmunkás-küldöttség látogatásai A hazánkban tartózkodó szovjet pártmunkás-küldöttség, amelynek A. Ny. Seljepin, az SZKP KB titkára a vezetője, csütörtökön kétnapos látogatásra Borsod megyébe utazott. A küldöttség az elmúlt napokban látogatást tett a Ganz- MÁVAG-ban és a Telefongyárban, elbeszélgetett a gyár vezetőivel, dolgozóival és megtekintették az üzemet. (MTI) hogy több segítséget adnak a titkároknak a vezetés művészetének elsajátításéhoz. Kiderült ugyanis, hogy néhány elvtársinak a munkája rendszertelen. Nincs munkatervük, az események sodorják őket. Előfordul, hogy egy-két napig újságot sem olvasnak. Elaprózzák az idejüket, sokszor nem a legfontosabb kérdések megoldásával foglalkoznak. A végrehajtó bizottság hangsúlyozta annak szükségét, hogy a jövőben nagyobb követelményeket állít a titkár elvtársak elé, elsősorban a szakmai és politikai önképzés területén. E megállapítással kapcsolatban egyik felszólaló elmondta, ma már nem elég az, hogy valaki nagyon rendes, becsületes, szorgalmas elvtárs, az is szükséges, hogy általános műveltségének színvonala magas legyen és mind magasabbra emelkedjen. Ellenkező esetben nem tudja elvégezni a feladatát. Az sem elég, ha valakinek jó ugyan a képessége, de szíve nincs ehhez a hivatáshoz. A függetlenített párttitkárok munkájához elengedhetetlen a magas szakmai és politikai képzettség, a vezetéshez szükséges általános műveltség megszerzése, szervezőkészség és nem utolsósorban az a képesség, hogy értsenek az emberekhez, szívvel éljenek hivatásuknak. Ha ezek közül a feltételek közül bármelyik hiányzik, önművelés útján szerezzék meg, mert csak ebben az esetben tudják elvégezni azt a nagyszerű feladatot, mellyel a párt és a termelőszövetkezet megbízta őket — hangsúlyozták az ülésen. B. Z. Szabadon bocsátanak 54 elítéltet Kubában - Key West (MTI) Az AP amerikai hírügynökség a havannai televízió szerda esti adására hivatkozva közli, hogy a kubai kormány megegyezett a forradalmi törvényszék által a napokban elítélt ellenforradalmi zsoldosok kiváltására érkezett bizottsággá): 54 beteg vagy sebesült foglyot szabadon bocsátanak és szombaton Miamiba szállítják őket. A televízió bejelentése szerint az elítéltek kiváltásáról tárgyaló bizottság beleegyezett, hogy a pénzbüntetés összegét egy montreali banknál helyezzék letétbe. Mint ismeretes, az 1179 ellenforradalmárra kiszabott pénzbüntetés összege összesen 62 millió dollár. Kennedy szerdai sajtóértekezlete Washington (TASZSZ) Kennedy amerikai elnök szerda esti sajtóértekezletén elsősorban az acéltrösztök által bejelentett áremeléssel foglalkozott. Az elnök az acél árának felemelését a nemzeti érdekekkel ellenkező, „ok nélküli és felelőtlen” lépésnek minősítette. Megjegyezte, hogy az acél árának emelése maga után fogja vonni valamennyi árucikk árának emelkedését is. Mcnamara külügyminiszter számításai szerint — jelentette ki Kennedy — az acélárak emelkedése miatt a katonai kiadások 1 milliárd dollárral fognak növekedni. Emellett az acél árának felemelése gyengíti az amerikai áruk versenyképességét a világpiacon, kedvezőtlenül alakítja az amerikai fizetési mérleget és hozzá fog járulni az arany kiáramlásának fokozódásához. A sajtóértekezleten Kennedy bejelentette, hogy rövidesen leszerelik a tavaly augusztusban mozgósított tartalékosokat, ha nem súlyosbodik a nemzetközi helyzet, de ismét behívják őket, ha „új válság” támad. Az elnök közölte, hogy a hadikiadások utólagos növelése következtében a tartalékosokat két új reguláris hadosztállyal tudják felváltani. Az elnök azt is megemlítette, hogy a leszerelésre váró tartalékosok a „harci készültség új, magasabb fokán” hagyják majd el a hadsereget. (MTI) Algériai újságíró hazánkban Henri Alleg algériai újságíró sajtófogadása a Magyar Sajtó Házában. A vendéget Szakasits Árpád, a Magyar Űjságirók Országos Szövetségének elnöke üdvözölte. A képen: Alleg válaszol a magyar újságírók kérdéseire. (MTI-foto — Pálíai Gábor felv.) Pártszervezeteink feladata a mezőgazdasági hozamok növeléséhen ^>rszágosan ist megyénkben is befejeződött 1961-ben a mezőgazdaság átszervezése. Megyénkben az összes területnek 97,4 százalékán szocialista nagyüzemek gazdálkodnak, átlagosan 2826 kih földön. A mezőgazdaságunk fejlődésében most új fejezet nyílik: — állapítja meg az MSZMP Központi Bizottsága ez év márciusi ülésének határozata — az átszervezés befejezésével erőinket most már a mezőgazdaságban egyetlen fő feladatra, a termelés gyors ütemű fejlesztésére fordíthatjuk. A hozamok növelése központi kérdés mezőgazdaságunk továbbfejlesztésében. Bár a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 8,5 százalékkal tiött az utóbbi három évben a2 előző három év átlagához viszonyítva, még mindig alacsonyak a hozamok a növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt, s emellett magasak a termelési költségek. A megyében évtizedeken keresztül a búza termésátlaga 7—9 mázsa között ingadozott. Tavaly haladta meg először a 10 mázsát (10,6 mázsa). Pártszervezeteink, termelőszövetkezeti tagjaink előtt most az a feladat áll, hogy 1965- re a termésátlagot kh-ként 15 mázsára növeljék. Megyénk termelőszövetkezeteinek minden khkénti 1 mázsás terméshozam-növekedés 34 millió forintot jelent Ahány mázsával nő a termésátlag a megyében, annyi 34 millió forinttal nő a tsz-ek bevétele. Sok millió forintba kerülhet, ha nem kapják meg búzavetéseink az előirányzott tavaszi ápolást, fejtrágyázást, gyomirtást. Ennek veszélye pedig a mostani időjárás miatt fennáll. pártszervezeteink, gazdaságvezetőink most vizsgáznak: hogy tudják ilyen körülmények között is elvégezni a szükséges vetésápolási munkákat, biztosítani a jó termés feltételeit. A terméshozamok növelését kényszerítőén követelik évről évre ismétlődő takarmánygondjaink, amelyek egy-egy tavalyihoz hasonló aszály után még súlyosabbá válhatnak. Szilárd takarmánybázis nélkül nincs biztonságos állattenyésztés, nincs elegendő hús, tej, tojás. Takarmánytermő területünket számottevően nem növelhetjük, takarmánygondjainkat csaik a terméshozamok növelésével szüntethetjük meg. Éppen ezért pártszervezeteink fő figyelmüket most e feladat megoldására fordítják. Takarmányaink között legfontosabb a kukorica. Terméshozamának növelése kulcskérdés megyénk szilárd takarmánybázisának megteremtésében. Minden kh-kéntá 1 mázsa terméshozamnövekedés 21 ezer tonna kukoricát jelent a megye takarmánymérlegében, s ez több mint a megye termelőszövetkezeteinek ez évi összes takarmányhiánya. A megye ötéves mezőgazdaságfejlesztési tervében előirányzott khkénti 22 mázsás átlagtermés elérése azt jelenti, hogy megyénk termelőszövetkezetei 96 ezer tonnával több kukoricát takaríthatnak be, mint az eddigi években. Pártszervezeteink segítsék azokat a mozgalmakat, kezdeményezéseket, amelyek a kukorica terméshozamának növelése érdekében jöttek, vagy jönnek létre. Segítsék megszervezni a bevált termelési módszerek alkalmazását. Egy-két hét múlva sor kerül a vetésre, majd az ápolásra. A hibrid vetőmag, az idejében és jól történő vetés, az optimális tőszám, a háromszori kapálás biztosítása elsősorban azon múlik, milyen meggyőző és szervező munkát végez a pártszervezet. Emellett kutassák a terméshozam növelésének helyi lehetőségeit s biztosítsák azok kihasználását. A gerlai Magvető Tsz tavaly ” minden nagyobb „területrendezés” és befektetés nélkül, néhány megfelelő helyen húzott csatornával odavezette a vizet egyik kukoricatáblájára, egyszer megöntözte és kh-ként 60 mázsa csöveskukoricát takarított be arról a területről. Más tsz-ben az öntözésre nagy befektetéssel berendezett területen sem öntöztek. A kukorica mellett megyénkben nagy jelentősége van az évelő pillangós szénák termelésének. Több mint 40 ezer kih-n termelünk évelő pillangóst termelőszövetkezeteinfeben 18—20 mázsás évi szénahozammal. A megye ötéves tervében 28 mázsa kh-kénti átlagtermés van előirányozva. A hozam növelése nemcsak mennyiségben fontos, hanem minőségben is, amely sokban függ a betakarítástól. A hagyományos renden-szárítás 24 ezer mázsa emészthető fehérje veszteséget jelent megyénkben évente. Ha termelőszövetkezeteinkben a gazdaság vezetők a pártszervezet segítségével megnyerik a tagságot arra, hogy a rendenszárítás helyett korszerűbb szénakészítési módszereket alkalmazzanak, akkor 1965-ben a jelenlegi vetésterületre számítva nemcsak 320 ezer mázsa szénával, hanem 33 600 mázsa emészthető fehérjével is több áll rendelkezésükre. A termelőszövetkezetek pártszervezetei, párttagjai legyenek kezdeményezők ebben is. Az újkígyósi Aranykalász Tsz már 1961-ben minden kazlazott lucemaszénáját hideglevegős szárítással takarította be, egyszerű és olcsó módszert alkalmazva. Dorong és botfa-darabokból gúlasort készítettek a készítendő kazal hosszúságában, e gűlasor fölé rakták kazalba a fonnyadt lucernát. A kazal alatti „alagút” egyik végét eltömve a másik végén gabonafúvóval nyomták a levegőt az „alagútba”, így szellőztették a kazlat, amíg kellően ki nem száradt. Már ez évben is minél nagyobb területről takarítsuk be a lucernát állványos, hideglevegős szellőztetős szárítással. Használják ki pártszervezeteink és gazdaságvezetőink az első kaszálásig hátralevő időt, s teremtsék meg e módszerekhez a feltételeket. A szilárd takarmánybázís M megteremtésében nem elhanyagolható a legelők gondozása-
