Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-13 / 86. szám

1962. április 13., péntek

3

Ne csak fogatokkal, — gépekkel Is!

A jó idő beálltával megyénkben is mindenütt megkezdődtek a tavaszi munkák. Az ütem azonban nem mindenütt megfelelő. A talajelőkészítés és a vetés ugyanis zömmel lófogattal történik,' s ezért eléggé lassú. Ahol a talaj már megszikkadt, főleg a mezőkovácsházi, az orosházi, a gyulai, a szarvasi és a békési járás déli részében, nagyobb mértékben lehet, s kell a gépeket munkába állítani. De az északi járások magasabb fekvésű területein is dolgozhatnak már a gépek. Igen sok termelőszövetkezet rendelkezik lánctalpas traktorral, de ezeket még mindig nem üzemeltetik két műszakban, pedig ezeknek a gépeknek a talajnyomása viszonylag alacsony, s

10—12 méteres munkagéppel naponta 80—100 holdat tudnának megsimítózni, vetésre előkészíteni. Az így elkészített talajon a vetőgépet vontató gumikerekes traktorok taposása szinte alig nagyobb, mint a lófogatoké.

A kora tavaszi növények vetésével máris nagyon megkéstünk. Amennyiben a vetés ütemét nem gyorsítjuk meg, egy esetleges esősebb periódus még nagyobb terméskiesést okozhat. Éppen ezért szükséges, hogy a cukorrépa és a napraforgó legkésőbb április

17-ig, a kender 18-ig a földbe kerüljön, s hogy e hó 20-a és május 5-e között csak a kukorica és a cirok vetése maradjon hátra. Ez pedig a gépek fokozottabb munkába állítása nélkül lehetetlennek látszik. Mégis az a helyzet, hogy a traktoros vetőgépeknek még 50 százalékát sem használják ki termelőszövetkezeteink.

A kora tavasz viszonylag esős volt, ennek ellenére a talajban lévő nedvesség elég kevés. Közismert, hogy talajaink az alsó és a felső rétegek között még igen szárazak. Éppen ezért igen fontos a meglévő talajnedvesség megőrzése. A későbbi vetésű növények területét (kukorica, cirok) mindenhol simítóval, vagy közép- és nehézfogassal kell lezárni legkésőbb április 21-ig.

Befejezte a koraiak vetését a dombiratosi Béke Tsz

Négymillió forint beruházás építkezésre

A 8600 holdas füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai több mint 6000 holdon talajjavítást alkalmaztak és sok pillangós takarmányt termesztenek, ami szintén javítja a talaj szerkezetét. így érték el, hogy 15—16 mázsás búzatermést, 200—220 mázsás cukorrépatermést takarítanak be az egykori „tücsökdöglesztő” földeken. Komoly eredményekről számolhatnak be építkezés terén is. A szövetkezet építőbrigádja eddig 72 kisebb-nagyobb épületet emelt tető alá, ez évben pedig újabb nagyarányú építkezést terveznek, amire négymillió 200 ezer forint beruházást szánnak. Építenek többek között 2500 férőhelyes hizlaldát, 2 darab százas marhaistáliót, tízezer csibe részére korszerű ólat, és egyebet.

Száz mázsa babra kötöttek szerződést a magyarbánhegyesi tsz-ek

Mint megyénk számos termelőszövetkezetében, a magyarbánhegyesi tsz-ekben sem húzódoznak a köztes-bab termelésétől. A három termelőszövetkezet, a Béke, a Dózsa és a Hunyadi eddig száz mázsa bab termelésére kötött szerződést a földművesszövetkezettél. Két termelőszövetkezetben a kukorica közt akarják megtermelni a leszerződött mennyiséget, a Hunyadi Termelőszövetkezetben pedig a KISZ-szervezet tagjai vállalták, hogy egy külön három holdas területen, főnövényként termelik meg azt a mennyiséget, vagy még többet, amelyre a szövetkezet kötelezettséget vállalt.

■ak, javításának, hasznosításának feladata. Megyénkben több mint 100 ezer kát. hold rét és legelő van. E területre is jellemző, amit Fehér Lajos elvtárs, a KB márciusi ülésén a legelőgazdálkodásról mondott: „Még mindig Árpád-kori színvonalon áll”. Ideje, hogy pártszervezeteink ezzel is foglalkozzanak. Legelőink nagy része a sok téli és tavaszi csapadék következtében víz alatt áll. Meg kell gyorsítani a káros vizek levezetését. Még az összetorlódott egyéb munkák mellett is lehetőséget kell találni a legelők ápolására, fogasolásra, gyomirtásra, műtrágyázásra. Ezen a tavaszon a legelők minél hamarabbi és jobb „üzemeltetését” sürgeti a takarmányhiány is. Hozzá kell látnunk a legelők tervszerű és folyamatos javításához és a hasznosítás észszerű megszervezéséhez. Azoknak a legelőknek a javítására és hasznosítására, amelyek több termelőszövetkezet vagy több község által közrefogottak — össze kell fogni az erőket, társulniuk kellene az érdekeit gazdaságoknak. Közös erővel hamarabb jutnánk előre a legelőgazdálkodásnak ez „Árpád-kori” színvonaláról.

n ártszervezeteinknek célratö‘ robben, következetesebben kell dolgozniuk a hozamok növelését eredményező módszerek, termelési eljárások megismeréséért, alkalmazásáért, terjesztéséért. Meg kell javítani az erre irányuló agitációs és propagandamunkát is. Sok jó módszer nem kerül szélesebb területen alkalmazásra, mert nincs terjesztésre feldolgozva, nem foglalkozik senki következetesen az elterjesztésével. Sok tapasztalatcsere, bemutató törté-Munkára készen és attól az igyekezettől fűtve lesték a föld szikkadását, a vetés idejének kezdetét a dombiratosi Béke Tsz tagjai, hogy a tavalyi 27,37 forinttal szemben az idén legalább 32,80 forintot érjen egy munkaegység. Amint a föld megszikkadt, 68 fogattal és hat erőgéppel láttak munkához. Április 11-ig befejezték a 20 hold mák, a 30 hold borsó és a 30 hold zab vetését, 250

nik, ezek jelentős része eredménytelent megnézik, meghallgatják, aztán hazamennek és elfelejtik, nem alkalmazzák. Nem azért, mert nem volnának meg hozzá a lehetőségek, hanem azért, mert embereket kellene hozzá megnyerni, szervezni, utána kellene járni dolgoknak, mindez vesződséggel jár. S ha nincs egy-két lelkes ember, aki ezt a munkát önszorgalomból csinálja, akkor minden megy a régi, nem jó, de megszokott úton tovább. Ha a pártszervezetek, pártvezetőségek célratörően és kollektíván foglalkoznának e kérdésekkel, nem sikkadhatna el annyi hasznos, jó kezdeményezés.

Pártszervezeteinknek harcolni, ok kell az alacsony hozamok, a nagy termelési költségek okainak megszüntetéséért. Nem szabad fejet hajtaniok a nehézségek előtt. Nem szabad lemondaniok az első sikertelenség, kudarc láttán a kitűzött cél eléréséről, hanem az akadályokat kell elhárítani. Ez a szívósság, küzdeni akarás egyre több pártszervezetre, párttagra jellemző. De nemegyszer tapasztalni ennek ellenkezőjét is. A kétegyházi Búzakalász 1962-ben nem akar vágóbaromfit nevelni. Azzal indokolják, hogy ráfizetéses. Bizonyítják a tavalyi év tapasztalataival. 1961-ben 1 darab 0,8—1 kg élősúlyú baromfi előállítására 10,6 kg takarmányt használtak fel. 6837 naposcsibéből 3153 elhullott. Mi volt a pártszervezet teendője ezek láttán? Harcot kellene indítani az elhullás okainak feltárásáért és megszüntetéséért, a magasabb takarmány-értékesítésért. Ehelyett mit tesznek? Harcot indítanak a baromfinevelés behold búzára pedig kiszórták a fej trágyát. Most már a kijelölt 250 holdas cukorrépa-táblán köröznek a vetőgépek. Egy gép éjjel-nappal az ezer hold őszi kalászost hengerezi. Két erőgép pedig egy-egy 44 soros vetőgéppel hozzálátott a 120 hold kender vetéséhez. A héten ezzel is végezni akarnak. Aztán sor kerül a 40 hold napraforgóra, a 250 hold cirokra és a 480 hold közös kukoricára.

szüntetéséért, mondván: „ráfizetéses”. Sajnos, a példa nem egyedülálló, máshol is találkozni szép kezdeményezések elvetésével csak azért, mert nincs élég célratörő állhatatosság a vezetőkben, a pártszervezetben.

Az ez évi terméshozamokat nagyban befolyásolhatja a hosszúra nyúlt tél, a későn beköszöntő és rendkívül csapadékos tavasz. Más években ilyenkor már szépjen sorolt a répa, borsó, stb. Most még el sem vetettük. A szokásos 8—10 hét helyett előreláthatólag 3 hét áll rendelkezésünkre, amely alatt e munkákat a terméshozamok károsodása nélkül elvégezhetjük. Ez rendkívül magas fokú szervezettséget, lelkiismeretességet és a mezőgazdaságban dolgozók lelkes, nagyfokú aktivitását követeli meg. Pártszervezeteinknek tsz-ekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban teljes erejükkel segíteniük kell a szakvezetést a munka megszervezésében. Meg kell nyerniük az embereket, hogy ha alkalmas a talaj a munkára, használjanak ki minden időt ünnepnapot és vasárnapot nappjalt és éjjelt minden napot és órát, mert minden elvesztegetett óra sok mázsa terméskiesés oka lehet. Teljes erejükkel támogatniok kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek a rendelkezésre álló gépi és fogaterő maximális kihasználására irányulnak: az éjjel-nap. pali talajelőkészítés, a két műszakban, váltott emberekkel, váltott lovakkal végzett vetés stb. A párttagok, párton kívüli aktivisták kezdeményezői, élenjárói legyenek a fáradságot nem ismerő munkának. Néhol már fel-feiütá

Vontatottan halad megyénkben az őszről szántatlanul maradt területek szántása is. Pedig a talaj nedvességi állapota a legtöbb helyen már olyan, hogy nem kell szalonnás szántástól tartani. Ahhoz, hogy ezek a területek a vetésig kisebb-nagyobb mértékben meg tudjanak ülepedni, és megfelelően elő lehessen készíteni, a legrövidebb időn belül be kell fejezni a szántást. A frissen szántott területeken meg kell oldani a talaj lezárását is. A szántást és a talaj lezárását azonban hátráltatja az, hogy több termelőszövetkezet — dacára annak, hogy a tagok egy részének nincs munkája — még mindig nem vágta le a kukoricaszárat, de több táblán elég sok kukorica- és cirokszárkúp is vár még lehordásra.

A rendkívül fontos tavaszi munkák elvégzése — ezt még

egyszer szeretném hansúlyozni — csak úgy lehetséges, ha a föld-tapxjsástól való túlzott féltést sutba dobva, a lófogatok mellett a rendelkezésre álló összes gépet kihasználjuk. Éppen ezért feltétlenül két műszakban kell üzemeltetni minden lánctalpas traktort, de az univerzális gépeknek is

legalább 30 százalékát.

Bordás Mihály megyei főagronómus

Akik a megye másik részeiben hallották, vagy olvastak arról, hogy Mezőkovácsházán keltetőállomás létesül, képzeletükben tófejét a csüggedés, idegesség, a hetek óta tartó feszített készültség, s az egyre hosszabbra nyúló várakozás miatt. Pártszervezeteink ne engedjenek teret a csüggedésnek, a kapkodásnak. Jól szervezett, lelkes munkával, a rendelkezésükre álló eszközöket okosan kihasználva, mindenütt megoldható a feladat.

ÉJéhány termelőszövetkezetben

1 ’ megkéstek a jövedelemrészesedés ez évi rendszerének teljes kialakításával, a területvállalás és felosztás munkálataival. Ez zavart, kapkodást okozhat a munkában, s ha gyorsan nem rendezik és nem zárják le ezeket a kérdéseket, oda vezethet, hogy „gazdátlanul” marad a cukorrépa, a kukorica, stb. egy része és terméskieséssel fizetik meg a sok huzavona, topogás árát. Pártszervezeteink ezeken a helyeken ne engedjék a további halogatást. Még a tavaszi munkák beindulása előtt tisztázzák és zárják le a vitát, biztosítsák, hogy semmi se zavarja majd a tavaszi munkák menetét.

A hozamok állandó növelése sokoldalú, összehangolt, céltudatos munkát követel a gazdaságvezetőktől és a pártszervezetektől is. Minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban számtalan lehetőség van a hozamok növelésére. E lehetőségek feltárására, maximális felhasználására szólít fel a Központi Bizottság ez év márciusi határozata mindenkit, a termelés gyorsabb fejlesztésére mozgósítja a párt, a falu és az egész társadalom erőit.

Zalai György az MSZMP gyulai járási bizottságának titkára

Kiiencszázhét vagon búzát adnak az országnak a mezökovácshazi járásból

Mint szerte a megyében, a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei is jóval több kenyérgabonára kötnek szállítási szerződést* mint tavaly. A Malomipxari és a Terményforgalmi Vállalat járási kirendeltsége az elmúlt évben 710 vagon kenyérgabonára kötött szerződést, ezzel szemben most már túlhaladták a 917 vagont. A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz egymaga 60 vagonnal ad el. Nem sokkal marad le mögötte a battonyai Dózsa, a kaszaperi Lenin, a dombegyházi Petőfi, és a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet sem. A már leszerződött menynyiség még szapiorodik, hiszen több termelőszövetkezet, például a kevermesi Kossuth és a battonyad Május 1 még nem szerződtette le teljes egészéiben azt a mennyiséget. amennyit az üzemtervébe beállított.

Pénteken Diósgyőrött sorsolják a lottót

A hónap soron következő lottó-húzásait vidéken rendezi meg a Sportfogadási- és Lottó-igazgatóság. A 15. játékhét nyerőszámait április 13-án, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Diósgyőrött, a Lenin Kohászati Művek művelődési házában sorsolják. (MTI)

zonyára egy átalakított épület és egy kisebb kapacitású üzem jelent meg. A valóság az, hogy ennek a keltetőállomásnak az épülete is és a kapacitása is sókkal nagyobb, mint a nemrégiben épült békéscsabai kéltetőállomásé, és korszerűségben sem marad mögötte.

Az épület évekkel ezelőtt épült, akkor, amikor megyénkben is feleslegesen erőltették a gyapottermelést. A mintegy hat méter magas épületet gyapot-raktárnak szánták. Miután a gyapot-termelés dugába dőlt, az épület teljesen, vagy alig kihasználva állt a kisvasút állomással szemben. A Magasépítő Vállalat dolgozói dicséretre méltó gyors munkát végeztek: a decemberi határidő helyett március elejéig úgy átalakították és rendbehozták az épületet, hogy március 8-án megkezdődhetett a keltetés. Igaz, hogy először csak három, később nyolc géppel, de most már 118 ezer tojás kel a 30 darab tízezres géppel rendelkező üzemben. A jó idő beálltával egyre jobban kihasználják a gépek kapacitását, s előreláthatólag ebben az évben másfél millió naposcsibét vihetnek innen neveldékbe a termelőszövetkezetek.

Az új keltetőállomásról még csak annyit: az ötven dolgozónak biztosították a tisztálkodási, étkezési és szórakozási lehetőséget, ellátták hatalmas agregátorral az esetleges áramszünet idejére. Csupán egy gond nincs még megoldva, az, hogy a mintegy hat méter magas, emeletesre átalakított épület felső részét mire használják. Az eredeti terv az volt, hogy az emelet hatalmas termében csibét nevelnek. De azóta azon gondolkodnak a keltetőállomás vezetői, hogy ennél valamivel egészségesebb célra használják az emeleti részt.

Üzemel a mezőkovácsházi kelletőállomás