Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-13 / 86. szám

1962. április 13., péntek 3 Ne csak fogatokkal, — gépekkel Is! A jó idő beálltával megyénkben is mindenütt megkezdődtek a ta­vaszi munkák. Az ütem azonban nem mindenütt megfelelő. A ta­lajelőkészítés és a vetés ugyanis zömmel lófogattal történik,' s ezért eléggé lassú. Ahol a talaj már megszikkadt, főleg a mezőko­vácsházi, az orosházi, a gyulai, a szarvasi és a békési járás déli ré­szében, nagyobb mértékben lehet, s kell a gépeket munkába állíta­ni. De az északi járások magasabb fekvésű területein is dolgozhatnak már a gépek. Igen sok termelő­­szövetkezet rendelkezik lánctalpas traktorral, de ezeket még mindig nem üzemeltetik két műszakban, pedig ezeknek a gépeknek a ta­lajnyomása viszonylag alacsony, s 10—12 méteres munkagéppel na­ponta 80—100 holdat tudnának megsimítózni, vetésre előkészíteni. Az így elkészített talajon a vető­gépet vontató gumikerekes trakto­rok taposása szinte alig nagyobb, mint a lófogatoké. A kora tavaszi növények vetésé­vel máris nagyon megkéstünk. Amennyiben a vetés ütemét nem gyorsítjuk meg, egy esetleges eső­­sebb periódus még nagyobb ter­méskiesést okozhat. Éppen ezért szükséges, hogy a cukorrépa és a napraforgó legkésőbb április 17-ig, a kender 18-ig a földbe ke­rüljön, s hogy e hó 20-a és május 5-e között csak a kukorica és a cirok vetése maradjon hátra. Ez pedig a gépek fokozottabb munká­ba állítása nélkül lehetetlennek látszik. Mégis az a helyzet, hogy a traktoros vetőgépeknek még 50 százalékát sem használják ki ter­melőszövetkezeteink. A kora tavasz viszonylag esős volt, ennek ellenére a talajban lé­vő nedvesség elég kevés. Közis­mert, hogy talajaink az alsó és a felső rétegek között még igen szá­­razak. Éppen ezért igen fontos a meglévő talajnedvesség megőrzé­se. A későbbi vetésű növények te­rületét (kukorica, cirok) minden­hol simítóval, vagy közép- és ne­hézfogassal kell lezárni legkésőbb április 21-ig. Befejezte a koraiak vetését a dombiratosi Béke Tsz Négymillió forint beruházás építkezésre A 8600 holdas füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai több mint 6000 holdon ta­lajjavítást alkalmaztak és sok pil­langós takarmányt termesztenek, ami szintén javítja a talaj szer­kezetét. így érték el, hogy 15—16 mázsás búzatermést, 200—220 má­zsás cukorrépatermést takaríta­nak be az egykori „tücsökdöglesz­­tő” földeken. Komoly eredmé­nyekről számolhatnak be építke­zés terén is. A szövetkezet építő­brigádja eddig 72 kisebb-nagyobb épületet emelt tető alá, ez évben pedig újabb nagyarányú építke­zést terveznek, amire négymillió 200 ezer forint beruházást szánnak. Építenek többek között 2500 férőhelyes hizlaldát, 2 darab százas marhaistáliót, tízezer csi­be részére korszerű ólat, és egye­bet. Száz mázsa babra kötöttek szerződést a magyarbánhegyesi tsz-ek Mint megyénk számos termelő­szövetkezetében, a magyarbánhe­gyesi tsz-ekben sem húzódoznak a köztes-bab termelésétől. A három termelőszövetkezet, a Béke, a Dó­zsa és a Hunyadi eddig száz má­zsa bab termelésére kötött szerző­dést a földművesszövetkezettél. Két termelőszövetkezetben a ku­korica közt akarják megtermelni a leszerződött mennyiséget, a Hu­nyadi Termelőszövetkezetben pe­dig a KISZ-szervezet tagjai vál­lalták, hogy egy külön három hol­das területen, főnövényként ter­melik meg azt a mennyiséget, vagy még többet, amelyre a szö­vetkezet kötelezettséget vállalt. ■ak, javításának, hasznosításá­nak feladata. Megyénkben több mint 100 ezer kát. hold rét és le­gelő van. E területre is jellemző, amit Fehér Lajos elvtárs, a KB márciusi ülésén a legelőgazdálko­dásról mondott: „Még mindig Ár­pád-kori színvonalon áll”. Ideje, hogy pártszervezeteink ezzel is foglalkozzanak. Legelőink nagy része a sok téli és tavaszi csapa­dék következtében víz alatt áll. Meg kell gyorsítani a káros vizek levezetését. Még az összetorlódott egyéb munkák mellett is lehető­séget kell találni a legelők ápolá­sára, fogasolásra, gyomirtásra, műtrágyázásra. Ezen a tavaszon a legelők minél hamarabbi és jobb „üzemeltetését” sürgeti a takar­mányhiány is. Hozzá kell látnunk a legelők tervszerű és folyamatos javításához és a hasznosítás ész­szerű megszervezéséhez. Azoknak a legelőknek a javítására és hasz­nosítására, amelyek több terme­lőszövetkezet vagy több község által közrefogottak — össze kell fogni az erőket, társulniuk kelle­ne az érdekeit gazdaságoknak. Közös erővel hamarabb jutnánk előre a legelőgazdálkodásnak ez „Árpád-kori” színvonaláról. n ártszervezeteinknek célratö­­‘ robben, következetesebben kell dolgozniuk a hozamok növe­lését eredményező módszerek, termelési eljárások megismerésé­ért, alkalmazásáért, terjesztéséért. Meg kell javítani az erre irányu­ló agitációs és propagandamunkát is. Sok jó módszer nem kerül szélesebb területen alkalmazásra, mert nincs terjesztésre feldolgoz­va, nem foglalkozik senki követ­kezetesen az elterjesztésével. Sok tapasztalatcsere, bemutató törté-Munkára készen és attól az igyekezettől fűtve lesték a föld szikkadását, a vetés idejének kezdetét a dombiratosi Béke Tsz tagjai, hogy a tavalyi 27,37 forint­tal szemben az idén legalább 32,80 forintot érjen egy munkaegység. Amint a föld megszikkadt, 68 fo­gattal és hat erőgéppel láttak munkához. Április 11-ig befejez­ték a 20 hold mák, a 30 hold bor­só és a 30 hold zab vetését, 250 nik, ezek jelentős része eredmény­­telent megnézik, meghallgatják, aztán hazamennek és elfelejtik, nem alkalmazzák. Nem azért, mert nem volnának meg hozzá a lehetőségek, hanem azért, mert embereket kellene hozzá meg­nyerni, szervezni, utána kellene járni dolgoknak, mindez vesződ­­séggel jár. S ha nincs egy-két lel­kes ember, aki ezt a munkát ön­szorgalomból csinálja, akkor min­den megy a régi, nem jó, de meg­szokott úton tovább. Ha a párt­­szervezetek, pártvezetőségek cél­ratörően és kollektíván foglalkoz­nának e kérdésekkel, nem sik­kadhatna el annyi hasznos, jó kezdeményezés. Pártszervezeteinknek harcolni, ok kell az alacsony hozamok, a nagy termelési költségek okainak megszüntetéséért. Nem szabad fejet hajtaniok a nehézségek előtt. Nem szabad lemondaniok az első sikertelenség, kudarc láttán a ki­tűzött cél eléréséről, hanem az akadályokat kell elhárítani. Ez a szívósság, küzdeni akarás egyre több pártszervezetre, párttagra jel­lemző. De nemegyszer tapasztal­ni ennek ellenkezőjét is. A kétegy­­házi Búzakalász 1962-ben nem akar vágóbaromfit nevelni. Azzal indokolják, hogy ráfizetéses. Bi­zonyítják a tavalyi év tapasztala­taival. 1961-ben 1 darab 0,8—1 kg élősúlyú baromfi előállítására 10,6 kg takarmányt használtak fel. 6837 naposcsibéből 3153 elhul­lott. Mi volt a pártszervezet teen­dője ezek láttán? Harcot kellene indítani az elhullás okainak feltá­rásáért és megszüntetéséért, a magasabb takarmány-értékesíté­sért. Ehelyett mit tesznek? Harcot indítanak a baromfinevelés be­hold búzára pedig kiszórták a fej trágyát. Most már a kijelölt 250 holdas cukorrépa-táblán kö­röznek a vetőgépek. Egy gép éj­jel-nappal az ezer hold őszi kalá­szost hengerezi. Két erőgép pe­dig egy-egy 44 soros vetőgéppel hozzálátott a 120 hold kender ve­téséhez. A héten ezzel is végezni akarnak. Aztán sor kerül a 40 hold napraforgóra, a 250 hold cirokra és a 480 hold közös ku­koricára. szüntetéséért, mondván: „ráfize­téses”. Sajnos, a példa nem egye­dülálló, máshol is találkozni szép kezdeményezések elvetésével csak azért, mert nincs élég célratörő állhatatosság a vezetőkben, a pártszervezetben. Az ez évi terméshozamokat nagyban befolyásolhatja a hosszú­ra nyúlt tél, a későn beköszöntő és rendkívül csapadékos tavasz. Más években ilyenkor már szépjen sorolt a répa, borsó, stb. Most még el sem vetettük. A szokásos 8—10 hét helyett előreláthatólag 3 hét áll rendelkezésünkre, amely alatt e munkákat a terméshoza­mok károsodása nélkül elvégez­hetjük. Ez rendkívül magas fokú szervezettséget, lelkiismeretessé­get és a mezőgazdaságban dolgo­zók lelkes, nagyfokú aktivitását követeli meg. Pártszervezeteink­nek tsz-ekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban teljes ere­jükkel segíteniük kell a szakveze­tést a munka megszervezésében. Meg kell nyerniük az embereket, hogy ha alkalmas a talaj a mun­kára, használjanak ki minden időt ünnepnapot és vasárnapot nappjalt és éjjelt minden napot és órát, mert minden elvesztegetett óra sok mázsa terméskiesés oka lehet. Teljes erejükkel támogatniok kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek a rendelkezésre álló gé­pi és fogaterő maximális kihasz­nálására irányulnak: az éjjel-nap. pali talajelőkészítés, a két mű­szakban, váltott emberekkel, vál­tott lovakkal végzett vetés stb. A párttagok, párton kívüli aktivis­ták kezdeményezői, élenjárói le­gyenek a fáradságot nem ismerő munkának. Néhol már fel-feiütá Vontatottan halad megyénkben az őszről szántatlanul maradt te­rületek szántása is. Pedig a talaj nedvességi állapota a legtöbb he­lyen már olyan, hogy nem kell szalonnás szántástól tartani. Ah­hoz, hogy ezek a területek a ve­tésig kisebb-nagyobb mértékben meg tudjanak ülepedni, és megfe­lelően elő lehessen készíteni, a legrövidebb időn belül be kell fe­jezni a szántást. A frissen szántott területeken meg kell oldani a ta­laj lezárását is. A szántást és a talaj lezárását azonban hátráltat­ja az, hogy több termelőszövetke­zet — dacára annak, hogy a tagok egy részének nincs munkája — még mindig nem vágta le a kuko­ricaszárat, de több táblán elég sok kukorica- és cirokszárkúp is vár még lehordásra. A rendkívül fontos tavaszi munkák elvégzése — ezt még egyszer szeretném hansúlyozni — csak úgy lehetséges, ha a föld-ta­­pxjsástól való túlzott féltést sutba dobva, a lófogatok mellett a ren­delkezésre álló összes gépet ki­használjuk. Éppen ezért feltétle­nül két műszakban kell üzemel­tetni minden lánctalpas traktort, de az univerzális gépeknek is legalább 30 százalékát. Bordás Mihály megyei főagronómus Akik a megye másik részeiben hallották, vagy olvastak arról, hogy Mezőkovácsházán keltetőál­lomás létesül, képzeletükben tó­fejét a csüggedés, idegesség, a he­tek óta tartó feszített készültség, s az egyre hosszabbra nyúló vára­kozás miatt. Pártszervezeteink ne engedjenek teret a csüggedésnek, a kapkodásnak. Jól szervezett, lel­kes munkával, a rendelkezésük­re álló eszközöket okosan kihasz­nálva, mindenütt megoldható a feladat. ÉJéhány termelőszövetkezetben 1 ’ megkéstek a jövedelemré­szesedés ez évi rendszerének tel­jes kialakításával, a területválla­lás és felosztás munkálataival. Ez zavart, kapkodást okozhat a mun­kában, s ha gyorsan nem rende­zik és nem zárják le ezeket a kérdéseket, oda vezethet, hogy „gazdátlanul” marad a cukorré­pa, a kukorica, stb. egy része és terméskieséssel fizetik meg a sok huzavona, topogás árát. Párt­­szervezeteink ezeken a helyeken ne engedjék a további halogatást. Még a tavaszi munkák beindulá­sa előtt tisztázzák és zárják le a vitát, biztosítsák, hogy semmi se zavarja majd a tavaszi munkák menetét. A hozamok állandó növelése sokoldalú, összehangolt, céltuda­tos munkát követel a gazdaságve­zetőktől és a pártszervezetektől is. Minden termelőszövetkezetben, állami gazdaságban számtalan le­hetőség van a hozamok növelésé­re. E lehetőségek feltárására, maximális felhasználására szólít fel a Központi Bizottság ez év márciusi határozata mindenkit, a termelés gyorsabb fejlesztésére mozgósítja a párt, a falu és az egész társadalom erőit. Zalai György az MSZMP gyulai járási bizottságának titkára Kiiencszázhét vagon búzát adnak az országnak a mezökovácshazi járásból Mint szerte a megyében, a me­zőkovácsházi járás termelőszövet­kezetei is jóval több kenyérgabo­nára kötnek szállítási szerződést* mint tavaly. A Malomipxari és a Terményforgalmi Vállalat járási kirendeltsége az elmúlt évben 710 vagon kenyérgabonára kötött szer­ződést, ezzel szemben most már túlhaladták a 917 vagont. A mező­kovácsházi Űj Alkotmány Tsz egymaga 60 vagonnal ad el. Nem sokkal marad le mögötte a batto­­nyai Dózsa, a kaszaperi Lenin, a dombegyházi Petőfi, és a végegy­házi Szabadság Termelőszövetke­zet sem. A már leszerződött meny­­nyiség még szapiorodik, hiszen több termelőszövetkezet, például a kevermesi Kossuth és a battonyad Május 1 még nem szerződtette le teljes egészéiben azt a mennyisé­get. amennyit az üzemtervébe be­állított. Pénteken Diósgyőrött sorsolják a lottót A hónap soron következő lot­tó-húzásait vidéken rendezi meg a Sportfogadási- és Lottó-igaz­gatóság. A 15. játékhét nyerő­számait április 13-án, pénteken délelőtt tíz órai kezdettel Diós­győrött, a Lenin Kohászati Mű­vek művelődési házában sorsol­ják. (MTI) zonyára egy átalakított épület és egy kisebb kapacitású üzem je­lent meg. A valóság az, hogy en­nek a keltetőállomásnak az épü­lete is és a kapacitása is sókkal nagyobb, mint a nemrégiben épült békéscsabai kéltetőállomásé, és korszerűségben sem marad mö­götte. Az épület évekkel ezelőtt épült, akkor, amikor megyénkben is fe­leslegesen erőltették a gyapotter­melést. A mintegy hat méter ma­gas épületet gyapot-raktárnak szánták. Miután a gyapot-termelés dugába dőlt, az épület teljesen, vagy alig kihasználva állt a kis­vasút állomással szemben. A Ma­gasépítő Vállalat dolgozói dicsé­retre méltó gyors munkát végez­tek: a decemberi határidő helyett március elejéig úgy átalakították és rendbehozták az épületet, hogy március 8-án megkezdődhetett a keltetés. Igaz, hogy először csak három, később nyolc géppel, de most már 118 ezer tojás kel a 30 darab tízezres géppel rendelkező üzemben. A jó idő beálltával egy­re jobban kihasználják a gépek kapacitását, s előreláthatólag eb­ben az évben másfél millió napos­csibét vihetnek innen neveldék­­be a termelőszövetkezetek. Az új keltetőállomásról még csak annyit: az ötven dolgozónak biztosították a tisztálkodási, étke­zési és szórakozási lehetőséget, el­látták hatalmas agregátorral az esetleges áramszünet idejére. Csu­pán egy gond nincs még megold­va, az, hogy a mintegy hat méter magas, emeletesre átalakított épü­let felső részét mire használják. Az eredeti terv az volt, hogy az emelet hatalmas termében csibét nevelnek. De azóta azon gondol­kodnak a keltetőállomás vezetői, hogy ennél valamivel egészsége­sebb célra használják az emeleti részt. Üzemel a mezőkovácsházi kelletőállomás

Next

/
Thumbnails
Contents