Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-12 / 85. szám
2 N tPÚJS AG 1962. április 12., csütörtök Milyen termelő szövetbe közegészségügyi helyzete Nincs nap, hogy ne essék szó a mezőgazdaságban is a termésátlagnövelésről, az önköltségcsökkentésről és egy sor más gazdasági tennivalóról. Vagyis a számokról, a százalékokról. Alapvető tényezők ezek. Hiszen a jólét, a kulturáltabb élet alapvető fontosságúak életünkben. Ezt bizonygatta előadásának első részében kedden délelőtt dr. Szentkereszty László igazgató főorvos, amint a termelőszövetkezetek egészségügyi helyzetét elemezte az egészségügyi felelősök ankétjén. S azt, hogy a megye mezőgazdaságában az utóbbi két évben parasztságunk közösségbe tömörülését követően életmódja és igénye is megváltozott. Termelőszövetkezeteink gazdái — különösen akik már jó néhány éve maguk mögött hagyták a kisparaszti gazdálkodást — az évek során megtanultak nagy számokban beszélni, százalékokban gondolkodni. De legalább annyira értik és tudják azt is, hogy a többtermelés, a nagyobb terméshozam az egész ország, s az egyén számára egyaránt a biztonságosabb jövőt jelenti. A mázsák mögött az embert Az említett beszámoló másik része, majd ezt követően az egészségügyi felelősök — akiknek munkájáról mi tagadás, még szép keveset írtunk — az érem árnyoldalát is felvillantották. Kár, hogy termelőszövetkezeteink elnökei, különösen azok, akiket nem a dicséret hangján emlegettek, nem voltak jelen e tanácskozáson. őszülő parasztasszonyok, 50—60 éves emberek kértek itt szót. Egyszerű szavakkal, de nagyon őszintén mondtak véleményt arról, hogy valóban megváltozott az életük. Ezerszer könnyebb a közösben, mint egykor a néhány holdas parcellán. Itt-ott javult a szövetkezetekben az egészségügyi helyzet. Csakhogy ... mintha a számok, a százalékok mögött néha elveszne az ember. Azt tették szóvá, hogy a termelőszövetkezeti vezetők nagy többségét csak a termelés érdekli, s megfeledkeznek arról, hogy minden az emberért történik, mint ahogyan az ember erőszakolja ki, sokszor verejtékes munkával a földből a nagyobb termést, s az ember fizikai, szellemi képessége alkot újat. S ahhoz, hogy többet termeljenek a szövetkezetek gazdái, egészséges emberekre van szükség. Ehhez azonban fokozottabb egészségvédelemre van szükség. S ezt nem minden esetben pénzzel lehet megteremteni. Nem az én dolgom Nwn volt valami kellemes a fülnek, amikor az ankéton részt vett termelőszövetkezeti egészségügyi felelősök legtöbbje arról panaszkodott, hogy figyelembe se veszik őket az elnökök, s a gazdaság más vezetői. „Nem az én dolgom. Intézzétek saját dolgaitokat a Voroskeresztben, vagy ahol tudjátok”. Így küldte ki irodájából az egyik szövetkezeti elnök az egészségügyi felelőst, aki szóvá tette, hogy 30—40 ember iszik egy kanna fedeléből, s ebből még baj lehet. Ez az elnök valóban megfeledkezett az embe-ekről. Nem valami kellemes volt hallani azt sem, hogy egy sor termelőszövetkezetben hónapokig tartó szócsatát kellett vívni a társadalmimunkás egészségügyi felelősnek, mire a zetorosnak megvették a nélkülözhetetlen egészségügyi ládákat, benne a legszükségesebb gyógyszerekkel, kötszerekkel. „Nincs rá pénz” — jelszóval adják a választ még ma is a legtöbb helyen. Helyenként azt is hozzáteszik: „Menjetek a Vöröskereszthez és kérjetek onnan...” s ha baleset történik, ezek a vezetők persze soha nem okai a bajnak. S arai már túlnő a termelőszövetkezetek belső egészségügyi helyzetén: még jelenleg is sok termelőszövetkezetben orvosi vizsgálat nélkül engednék embereket dolgozni a tehenészetben. Ki tudja, hogy hány ezer városi ember veszi meg gyermekének azt a tejet, mélyet jól lehet, fertőzött betegségben lévő ember fejt. Néhány példát említettünk a sok-sok felszólaló által elmondottakból. E néhány eset is elegendő azonban ahhoz, hogy azok a termelőszövetkezeti elnökök, akiket ez illet, elgondolkodjanak. És megértsék: a számok s a százalékok, a nagyobb terméshozam és a megtakarított forintok mögött ott van az ember, akinek munkája nyomán jött és jön létre minden. Szerencsére megyénk néhány termelőszövetkezetében már kilábaltak az ilyen bajokból. A füzesgyarmati Vörös Csillag, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány, a tótkomlós! Alkotmány Tsz-ekben már a múlt rossz emlékeként beszélnék az egészségügyi helyzetben előforduló kirívó hibákról. Jobban becsülni őkel Nem volna azonban teljes a kép, ha megfeledkeznénk az egészségügyi felelősök két kéréséről, amelyeket szóvá tettek. Segítsenek a megyei szervek a termelőszövetkezeti elnökökkel megértetni: amit ők, a társadalmi munkások, mint egészségügyi felelősök tesznek, az a közösség, a társadalom ügye. S ami ugyancsak a megyei szervekre hárul: a szövetkezetek ne csak a szociális és kulturális alapot tervezzék be, hanem egészségügyi célokra is gondoljanak. Halálos balesetet okozott a gyorshajtás Április 9-én, délután motorkerékpárjával 90—100 kilométeres sebességgel száguldott Békéscsabáról Békés felé Szabó Gergely 26 éves békési lakos. A Békési úton, a szivattyúháznál lévő kanyarban sem vette le a sebességet, s motorkerékpárjával felszaladt az útpadkán lévő salakdombra. A motorkerékpár kicsúszott alóla és ő nekiesett az útmenti fának. A mentők igen súlyos sérüléssel vitték a kórházba, ahol a baleset után három órával meghalt. A szép idő beálltával egyre többen ülnek motorkerékpárra és a balesetek túlnyomó többségét a gyorshajtás, valamint az ittas vezetés okozza. Ez a példa is figyelmeztet az óvatosságra. Kisebb balesetet okozott április 8-án Orosházán az ittas vezetés. Madarász István, orosházi lakos motorkerékpárjával ittasan hajtott és nekiment a Szentesi úti sorompónak. Utasa, Németh Imre könnyebb sérülést szenvedett. Nem vitatjuk s ezt a tanácskozás több résztvevője felszólalásában elmondta: sok tekintetben előbbre jutottunk termelőszövetkezeteink parasztságának egészségügyi helyzetét tekintve. De az is igaz, hogy kétszer-háromszor annyi a tennivaló, mint amennyi az eredmény. Azt sem lehet kétségbe vonni, hogy termelőszövetkezeteink egészségügyi felelősei csak akkor és úgy tudnak megbirkózni a makacssággal, a szűk látókörűséggel, ha a megye tanácsi vezetői segítenek ebben a munkában. Az is igaz persze, hogy a szövetkezetek gazdái is sokat tehetnek saját egészségük védelméért. Balkus Imre Bővítik a szeghalmi járás sütőüzemeit (Tudósítónktól) Az idén mintegy 100 ezer forintot fordítanak a Békés megyei Tanács Il-es számú, Gyomai Sütőipari Vállalatához tartozó és a szeghalmi járásban működő sütőüzemek bővítésére és korszerűsítésére. Többek között a szeghalmi sütőüzem részére tésztagömbölyítőt vásárolnak, melyre 19 ezer forintot költenek. A körösladányi és füzesgyarmati üzemek centrifuga-szitát kapnak. A vésztői üzemben pedig szalagos gömbölyítőgépet és egy automata vízkeverőt szerelnek fel. A vállalat vezetősége ezen kívül az épületek tatarozására is jelentős öszszeget fordít. Tehetséges férfi-énekeseket keresnek a Zeneművészeti Főiskolán A Zeneművészeti Főiskola tehetséges férfi-énekeseket keres. A jelentkezéseket írásban kell benyújtani a Zeneművészeti Főiskola Titkárságához, lakcím és név feltüntetésével. A jelentkezési korhatár 18—25 év, a szükséges Felvételi vizsga a csabai Sí-, Híd* és Vízmüépifő Technikumban Április l’i -e, szerda van, még tart az iskolai szünet, de a csabai Üt-, Híd- és Vízműépítő Technikum folyosóin diákok zsivajognak. Felvételi vizsgára érkeztek. Most dől el bent, a tanteremajtón túl, hogy az előírt vizsgáiéi tételeknek megfelelnek-e? Közöttük sürögnek-forognak a technikum diákjai közül is néhányan, lányok, fiúk, akik vállalták, hogy eligazítják őket. Hirtelen nem is tudni, hogy az ajtók előtt csoportosulok közül ki az „idevalósi” és ki a vizsgára váró. Megkérdezünk egy bordó ruhás, piros arcú kislányt, hogy hová tartozik. — Felvételire jöttem — válaszolja Mosoni Katalin, aki jelenleg még a békéscsabai II. számú általános iskola nyolcadik osztályos tanulója és mint azt megtudjuk, nem is akármilyen, hanem kitűnő tanuló! — Hogyan jutott eszedbe, kedves Mosoni Kati, hogy a technikumnál próbálkozz? Kitűnő rendű lévén, egyforma eséllyel jelentkezhettél volna más középiskolában is. — Nagyon szeretek rajzolni — feleli. A közelben lévő Lázár János rajztanár nyomban meg is jegyzi: — A mi iskolánkban e tekintetben nagy a követelmény, hiszen a műszaki tudománynak a rajzolás az ábc-je. Belekapcsolódik beszélgetésünkbe dr. Barna Bálint igazgató is. A közös beszélgetésből megtudjuk, hogy a technikum jelenlegi befogadóképessége, nevelői, helyiségbeli és technikai felkészültsége mellett a jelentkezőknek egyharmadát tudják csupán vállalni a következő iskolaévre. Persze felsőbb szerveik és ők is mindent elkövetnek, hogy a felvételire jelentkezők közül évről évre mind többet tudjanak befogadni. Ezt a célt szolgálja például a régi, hagyományos osztályterem rendszerű oktatásról a szaktárgyi előadótermi oktatási rendszerre való áttérés is, mely jobb helykihasználást tesz lehetővé. Egyébként is ez á korszerű forma, melyet a Szovjetunióban és másutt a világon mind szélesebben alkalmaznak. Beszélgetésünk alatt is folynak a felvételi vizsgák. Sok szülő kísérte el gyermekét, s míg a lány vagy fiú a felvételi bizottság előtt bizonyítja a felkészültségét, addig a mamák és papák az egyik üres tanterembe húzódva hallgatják a szakavatott nevelő tájékoztatóját arról, hogy mindazoknak a tanulóknak, akik sikerrel állnak helyt a felvételin, mi lesz a jövő feladatuk ősztől kezdve ebben a mindössze évtizedes, de eredményeiben mégis oly nagy múltú és országosan ismert középfokú tanintézetben. —húr— iskolai végzettség: érettségi vagy ezzel egyenrangú képesítés. Előzetes énektanulás nem szükséges, csak képzésre alkalmas, szép hang. A meghallgatáson csakis magyar nyelven népdal, műdal vagy ária adható elő. A zongorakíséretről a főiskola gondoskodik. Jelentkezési határidő: 1962. április 25. A meghallgatás időpontja 1962. május első fele. A jelentkezőket írásban értesítik. A főiskola mindenekelőtt vidékiek jelentkezését kéri. Az utazási költséget mindenki maga viseli. A sikeres éneklés esetén az illető felvételi vizsgára jelentkezhet a főiskola 1962—63-as tanévére. (MTI) F-vifamint és biológiai aktív anyagokat tartalmazó krémek — Testszínű rúzsok — Száraz kéztisztító autósoknak Már hagyományossá vált, hogy az Illatszer- és Kozmetikai Vállalat évek óta számos újdonsággal készül a nyári hónapokra. Kora tavasszal megkezdik a téli hónapok kísérleteinek eredményeként kidolgozott receptek gyártását. Télen a kikészítés fontosabb, nyáron azonban a púder helyett a krém a „sztár”. Rövidesen megjelenik az üzletek kirakataiban a vitaminhatású Biovit bőrtápláló krém. A búzacsíra-olajból készült szer a bőr számára igen fontos F-vitamint tartalmazza. Az éjszakai zsíros krém normál- és száraz körűeknek ajánlatos. Nappali használatra készül az arcnak csekély fényt adó folyékony krém, amelyet különböző gyógyszernövények kivonatából gyártanak és biológiai aktív anyagokat tartalmaz, amelyek vízzel hígítva könnyen beszívódnak a bőrbe. Gondolnak a „napimádókra” is. Számukra fényvédő anyaggal vegyítve gyártják a napozáshoz használt olajokat. Ezeknek rendszeres használata megakadályozza az erős lesülést, a bőr kivörösödését és felhólyagzását. Az új kozmetikai készítmények az ibolyántúli sugarakból kiszűrik a gyulladáskeltőket és a bőrt csak a barnító sugarak érik. A most készülő új szeplőtlenítő krém azonban még a barnító sugarakat sem engedi a bőrhöz. A védőanyag teljesen szigeteli az arcot az ibolyántúli sugaraktól, így az arcbői fehér lesz, de teljesen eltűnnek a szeplők. Megváltozott a divat a rúzsok színében is. Az új kozmetikai iráhyzat szerint a rúzsok alig térnek el a test színétől. A külföldön is divatos halvány színben készül a Michel 4-, 5- és 6-os rúzs. Hazánkban évente hat tonna rúzst „fogyasztanak” a nők, ez a külföldi országokhoz képest igen kis mennyiség, amely arra mutat, hogy nálunk igen sokan és főleg fiatalok nem használnak rúzst. Egyre divatosabb azonban a szemtájék festése. Már gyártják a pasztellzöld és kék színű szemhéjfestékeket. Körömlakkos üvegekben hozzák majd forgalomba a tartós szempilla-lakkot, amelyet apró fogazatú kefével visznek fel a pillára. A most készülő új szempillafestékek is lényegesen cartósabbak a régi készítményeknél. Használatuk közben nyugodtan lehet sími, az új festék már nem kenődik el. Az Illatszer- és Kozmetikai Vállalat a háziasszonyoknak is örömet akar szerezni, amikor megkezdi a Lavol mosogatószer gyártását. Az új készítményt 3ö0 grammos műanyag flakonokban hozzák íorgalomba, körülbelül 13 forintos árban. Az autósok számára készítik a száraz kéztisztítót. A krém dörzsölés hatására megtisztítja a kezet. (MTI) Felvételeket készít Szarvas életéröl a Magyar Rádió és Televízió Már eddig is igen nagy sikerrel szerepelt a szarvasi nőtanács szlovák népi együttese, s a legutóbb lejátszott Vecserka című népi játékot közkívánatra ismét bemutatják a községben. Erről az előadásról a Magyar Rádió és Televízió április 14-én, szombaton este felvételeket is készít. Ezenkívül a zeneiskola ifjúsági vonószenekaráról, a 100 éves Erkel-kórusról, az önkéntes tűzoltóegyesület fúvószenekaráról és a község más, kulturális életéről és az óvónőképző énekkaráról is felvételeket és riportokat készít a Magyar Rádió és Televízió. Janurik Mátyásné
