Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-11 / 84. szám
I2 KÉPÚJSÁG 1962. április 11., szerda Algéria stratégiai jelentősége Az arafo Nyugatnak (a Maghireb-nek) Marokkó és Tunézia között fekvő középső országa, a 2,3 millió négyzetkilométer nagyságú 11 millió lakosú Algéria a francia militarizmus számászág részére 15 évig biztosítja, de egyúttal elismeri az Algériai Köztársaság szuverenitását valamennyi felsorolt terület felett. Franciaország részére nagy jelentőnem Franciaország ,,szerves része”, jelentős csapást mér a NATO-vezérkarnak a Földközi-tenger nyugati medencéjére kidolgozott stratégiai terveire. Jelmagyarázat: 1. A NATO egyetlen „SOHA TÖBBÉ féí — Buchenwald, felszabadulásának 17. évfordulójára — re gazdasági és katonai ^zempantbó] nagy fontosságú terület. Gazdasági vonatkozásban Algeria ásványi kincsei közül a Hassá—Messaoudi és Edjole-i kőolajmezők, valamint a Hassi It'MCr’-i földgázimezőlk termékei — melyeik csővezetékeken jutnak él Bougie, Sich inra, illetőleg Oran és Algír kikötőihez — Franciaország enegiamérlegében egyre nagyobb szerepet Játszanak. Katonai szempontokból a francia militaristák számára igen fontos a Földközi-tenger nyugati medencéjét biztositő flottatámaszpont-háramszög, melynek tagjai a legnagyobb dél-franciaországi liadikikötő, Toulon, a nyugatalgériai Mers-el-Kebir, illetőleg az észalk-tunéziad Bizerta melletti francia haditengerészeti bázisok. Mers-el-Kébir — Bizertához hasonlóan — nem csupán kizárólagosan hadiikikötő (térképét lásd balra lent), hanem komplex támaszpont-rendszer. A Mers-el-Kebir-i bázishoz tartoznak a közvetlenül algériai partok előtt fekvő Habibas-szigeteken és Plane szigetén elhelyezett navigációs berendezések. El-Ancor, Misserghin, Bou-Tlélis és Arbal helységekbe telepített kaszárnyák, raktárak és más katonai létesítmények, valamint Lartique és Bou- Sfer repülőterei. Az Eviani-i fegyverszüneti szerződés — mint ismeretes — Mers-el-Kebir használatát Franciaorségűete továbbá az Algériai dél- és nyugat-szaharai területein kiépített kísérleti telepek is, így a Colomb-Bechar — Hamaguir körzetében elhelyezett rakéta- és atomkísérleti berendezések összessége, a Reggane-i és In-Ekker-i atomrobbantási terepek és technikai berendezések. A fegyverszüneti szerződés értelmében Franciaország további öt évig felhasználhatja e berendezéseket, tehát ugyanolyan Időtartamra, mint a Colomb-Béchar-i, Reggane-i, In-Amguel-i, Bone-i és Boufar-i repülőtereket. Az említett légikikötők nem csupán az algériai területen biztosítják az összeköttetést, hanem egyúttal hozzájárulnak a volt Francia-Nyugat és Egyenlítői Afrika-i gyarmatok területéből alakult új országokban jelenleg még található francia támaszpontdk és Franciaország közötti légiforgalom lebonyolításához is. A zavartalan légiösszeköttetés érdekében Reghaia és Bo>u Zizi radarállomásainak használatát Franciaország részére biztosították. Algériának északi (térképünkön pontozott) része, mint Franciaország tengeren túli „szerves része” a NATO (az imperialisták által létrehozott agreszszív katonai szövetség) egyetlen olyan területe volt, mely az afrikai kontinensre kiterjedt. A független Algériai Köztársaság létrejöttével, melynek következtében Eszak-Algéria tovább már volt afrikai területe. 2. Spanyolország (a NATO-nak nem tagja, de katonai szövetségben az USA-val) és gyarmatai. 3. Egyéb afrikai és európai országok. — Terra — Hat kilométernyire a nagy és nemes hagyományokat jelentő Weimartól, néhány óra járásnyira csak a kultúra megszentelt csarnokától, Goethe házától, fenn a dombokon van az -a kis bükkfaerdő (németül: Buchenwald), ahol az uralomra jutott nácik az első koncentrációs táborok egyikét felállították. Maga Hitler írta alá 1933 márciusában a dekrétumot, amely szerint „a birodalom ellenségeit olyan megtorló intézkedésekkel kell sújtani, amelyek sorsuk felől bizonytalanságban tartják a hozzátartozókat és a lakossá, got”. 1934 elején már hat nagy tábor rejtette, villamosárammal telített szögesdrótok mögött az el. fogottakat. Ötezer „Häftling”-gel indult meg a buchenwaldi halálüzem és az „őslakosság” — végtelenül csekély kivétellel — néhány év alat elpusztult. Kivégzőosztag, kínzókamra, a bunkerekben berendezet magánzárkák félelmetes, dohos sötétsége és az éhség végzett a mártírokkal Buchenwald azonban nem maradt üresen; ide szállították a németországi antifasiszta megmozdulások elfogott „tetteseit”, a háború megindulása után pedig osztrák, francia, lengyel, cseh antifasiszták, köptük sok kommunista került a Weimar, ra a középkor árnyékát vető táborba. Az évek során több mint hatvanezer embert öltek meg itt. Buchenwaldban gyilkolták meg — 1944 nyarán — a német kommunisták kiemelkedő vezetőjét, Ernst Thälmannt is. Buchenwald azok közé a koncentrációs táborok közé tartozik, ahol a megmaradt foglyok — a felszabadító csapatok közeledésének hírére — lefegyverezték őreiket, felszabadították önmagukat. A legjobb filmek, például „A kapó” is csak halványan tudják viszszaadni azokat a rendkívül feszült, drámai pillanatokat, amikor a csontvázzá fogyott foglyok — nem törődve azzal, hogy életben maradnak-e — rávetették magukat kínzóikra. A kommunisták vezetésével mindig is volt ellenállás ebben a táborban, ahol főleg politkiai foglyok „éltek”. Működött az illegális pártszervezet és sok száz embert szöktettek ki a villamosdrótok közül. Nagy hősiesség volt ez, az emberi bátorság és lelemény győzelme, még akkor is, ha a halálraítéltek csak kis töredékét leheteti megmenteni az életnek és a harcnak...! Weimar fölött az erdő kezdeténél egy dombon, ahol nem is olyan régen még vadászkutyás SS-ek sétálgattak az őrtorony körül, ma egy hatalmas szobor-kompozíció áll. Fritz Crememek, az egykori „Häftling”-nek alkotása ez. A kompozíció alakjainak arcán szenvedés, pokoi-kín tükröződik, az át. élt rémségek visszfénye. De elszántság és bátorság is. Az egyik figura esküre emeli jobbját, és a kőbe vésett száj szinte hallhatóan mondja : „Nem engedjük többé!” De Gaulle— Dehré-ianácskozás — A Reuter De Gaulle tárlati terveiről — Tizenhat halott és 15 súlyos sebesült a franciaországi lőszergyári robbanás eddigi mérlege — Az OAS merényletéről van szó — Párizs (MTI) A Porat-Saint Esprit mellett Ardeche község lőszergyárában történt katasztrófa áldozatainak száma még mindig ismeretlen. A tüzet kedd reggel sikerült lokalizálni. A lőszergyár raktáraiban 80 000 gránát, több ezer tüzérségi lövedék és nagy mennyiségű lőpor robbant fél. Ardeche községet kiürítették. A lőszergyárban közel 100 munkás és katona tartózkodott. Eddig 16 halottat állapítottak meg és 15 súlyosan összeégett sebesültet mentettek ki. A katasztrófa okáról még nem adtak ki jelentést. A vizsgálatot titokzatosság veszi körül. A Francia Kommunista Párt Ardeche-i szervezete nyilatkozatot tett közzé. Ebben rámutat, hogy a közeli katonai repülőterekről felszállt lökhajtásos gépek gyakran írták az OAS jeleit az égre. A robbanás időpontjában egy repülőgép szállt él a lőszergyár felett. Az üzemben az utóbbi időben több kisebb robbanás történt. Az egyik kaput ismeretlen tettesek felrobbantották. Az Ardeche-i kommunista szervezet követeli, derítsenek fényt a borzalmas tragédia okaira. Párizs (MTI) De Gaulle francia államfő hétfő délután négyszemközt tanácskozott az Elysée-palotában Michel Debré miniszterelnökkel, hogy tanulmányozzák a vasárnapi népszavazás eredményét. Egyes kommentátorok illetékes forrásra hivatkozva olyan jóslásokba bocsátkoztak, hogy a rendkívül hosszúra nyúlt tanácskozás alkalmából Debré benyújtotta lemondását De Gaulle-nak. A hírt ebben a formában cáfolta a miniszterelnökség szóvivője. Politikai körökben úgy tudják, hogy a miniszterelnök hajlandó lemondani tisztségéről, ha a pillanatnyi politikai helyzet ezt a megoldást kívánja, de kész mindaddig a kormány élén maradni, amíg a politikai vagy parlamenti helyzet miatt ez célszerűnek mutatkozik. A francia sajtóban egy idő óta sok szó esik az általános választások közeli lehetőségéről is. A kérdésben 48 órán belül döntést várnak. A Reuter ezzel kapcsolatban emlékeztet De Gaulle legutóbbi beszédére, melyben világosan célzott rá, hogy a választók nemcsak az algériai béke ügyében szavaznak, hanem kérték őket, hogy személyének szavazzanak bizalmat ahhoz, amit önmaga úgy fogalmaz meg, mint „saját feladatát a nemzeti megújhodásban”. Más szóval ez azt jelenti, nem osztja a véleményt, hogy csak az algériai probléma „felszámolása” céljából választották meg elnökké és további célok megvalósítására törekszik. E célokat a Reuter a következőképp összegezi: 1. A második világháborús francia védelmi hadsereg kiképzése és felszerelése korszerű atomütőerővel bíró hadsereggé. 2. Az európai politikai unió megvalósítása, egy olyan unióé, amely meg tud állni saját lábán, saját védelmi ereje, külpolitikája és gazdasági ereje van. 3. Erőteljes szociálpolitika folytatása, amelyben a munkásokat szorosan belekapcsolnák a vállalati vezetésbe, és amely az életszínvonal fokozatos emelését biztosítaná. 4. A közoktatási rendszer korszerűsítése. Szerdán kezdődik Jouhaud volt tábornok bűnperének tárgyalása Párizs (MTI) A párizsi katonai főtörvényszék előtt szerdán kezdődik meg Edmond Jouhaud volt tábornok, Sálán helyettesének pere. Jouhaud az első az OAS legfelsőbb vezetői közül, aki bíróság elé kerül. A titkos hadsereg orani körzetének főparancsnoka volt, számtalan gyilkosságért, merényletért felelős. Többek között Jouhaud adott utasítást az orani börtön elleni támadásra, amelynél igen sok arab fogoly halt meg az OAS-banditák bombáitól és sortüzétől. Ranson alezredes, valamint több más katonai és polgári személyiség meggyilkolása, az Oranban rendezett „arabvadászatok” is Jouhaud lelkiismeretét terhelik. Összeült a Biztonsági Tanács New York (MTI) Hétfőn délelőtt — magyar idő szerint 16.50 órakor — összeült a Biztonsági Tanács, hogy folytassa a vitát a legutóbbi szíriai—izraeli határincidens kérdéséről. Híj-ügynökségi jelentések szerint várható, hogy a hétfői ülésen sor kerül a szavazásra a múlt héten előterjesztett szíriai, illetve közös angol—amerikai határozati javaslatról. Robbanó zongora A pusztulás szimfóniája új hangszeren — Pisztolylövés C-durban — „önmagát elpusztító gépezetnek" nevett a francia származású Jean Fingluey új hangszerét, amely a zenetörténelemben még a nyugati világ dekadens ötletei mellett is fantasztikusnak és megdöbbentőnek hat. A párizsi Le Monde tudósítása szerint a gépezet szállításához 10 teherautóra van szükség. „Egy zongora, 12 villanymotor, számtalan anyacsavar és pánt, bútorok, játékok gyújtóbomba. és végül acél rúdon egy vadonatúj hűtőszekrény képezik az új „hangszer” lényegét. „Ennek a megdöbbentő gépezetnek az aránya’ is meg lepőek, hossza 10 méter, magassága 12. Jean Tingluey új hangszerén akarja szerzeményét: „Etűd1 a világvégéről” előadni. A zongora billentyűinek a lenyomása robbantószerkezetet hoz működésbe és minden alkalommal akkora mennyiségű ócskavas repül a levegőbe, amennyit a partitúra előír. A „mű” előadása közben Tingluey aszsttsztensnője 22-es kaliberű revolverrel festett cserepekre lövöldöz, amely a zongora felett van elhelyezve. Fél óira alatt Tingluey előadja darabját — az új hangszer önmagát semmisíti meg. Ezzel a pusztulás szimfóniája befejeződött. Nem irigyeljük Jean Tinglueyt, aki a mai francia művészi életből csak a pusztulást és halálkultuszt vallja a magáénak. Szentirmai László
