Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-11 / 84. szám
1362. április 11., szerda HÉPÜJSÁG 3 Tsz-közi hizlaló-telepeket szerveznek Az elmúlt évijén megyénk határán túl több helyen, főként azokban a községekben, ahol több termelőszövetkezet működött, a beruházások összpontosítására, a termelés hatékonyabb növelésére a szövetkezetek közösen úgynevezett tsz-közi hizlaló-telepeket hoztak létre. Ä Bács-Kiskun megyei Tataházán baromfinevelésre társultak a szövetkezetek. Évente félmillió baromfit nevelnek fel. Jó példájukat megyénk termelőszövetkezetei tanulmányozzák, és felhasználják nagyobb hizlaló- és baromfitelepek létesítésére. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei központjában április 17-én nyilvános vitát rendeznek a tsz-közi hizlalótélepek jelentőségéről, fontosságáról, a termelékenység növelésére gyakorolt hatásáról. Ifjú mesterek a kereskedelemben A fiatal, már felszabadult szakmunkások továbbképzését segíti elő A szakma ifjú mestere cím elnyeréséért indított mozgalom a kereskedelemben. A szakszervezet és a KISZ kezdeményezésére a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál 29, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál 12, a Vendéglátóipari Vállalatnál 2 és a földművesszövetkezeteknél 91 fiatal jelentkezett a cím elnyeréséért A jelentkezett fiatalok vizsgát fognak tenni a bizottságok előtt, ahol arról adnak számot, hogy mennyire tettek eleget a mozgalom által megszabott feltételeknek. Hogyan növelhetjük a kukorica termésátlagát? írta: Kovács Gáborné, a szarvasi ÖRKI tudományos munkatársa Oékés megye mezőgazdasági termelésének ötéves terve előírja, hogy megyénk területén a szemeskukorica-termésátlagot 20—22 q/kh-ra kell emelni. Ha az utóbbi évtizedek kukorica-átlagtermését nézzük, azt látjuk, hogy 1920—1930 évek átlagában 8,6 q/ kh, az 1930—1940 évek átlagában 10,8 q/kh és az 1950—1957 évek átlagában 11,6 q/kh volt az országos kukorica-átlagtermés. Ezekhez a számokhoz viszonyítva, ha a megyei átlag valamivel magasabb volt is, a 20—22 q/kh átlagtermés elérése nem könnyű feladat. Ehhez alkalmaznunk kell a kukoricatermesztésben azokat a korszerű eljárásokat, amelyek a jelenlegi üzemi viszonyaink között és anyagi felkészültségünk mellett úgy-Másfél millió forint megtakarítást értek el tavaly a Battonyai Téglagyár gázfűtésre állításával Naponta 15 ezer normál köbméter hullógáz illant el haszontalanul a battonyai olajmezők felett, melyet, hogy ne szennyezze a levegőt, elégettek a bányászok. Az olajfeltörésnek ezt a melléktenné, két azonban több mint egy évvel ezelőtt igába fogták a megyei tanács Bánya- és Építőipari Egyesülésének újítói. Elhatározták, hogy nem hagyják veszendőbe menni a nagy mennyiségű hullógázt, hanem azt bevezetik a Battonyai Téglagyárba és segítségével oldják meg az égetést. Hosszú, több mint fél évig tartó kísérletezés után sikerült is megaldaniok a feladatot. Egyik legnagyobb probléma volt az égési termékek elvezetése, valamint a gyár 16 ke-Rekonstruálják a tsz-ek régebbi épületeit 1958 és 1960 között, a közös gazdaságokban sok ezer épületet emeltek. Sok száz szövetkezetben kellett megteremteni a közös állatállomány elhelyezésének alapvető feltételeit, s ez szükségképpen a rendelkezésre álló pénz és építőanyag bizonyos fokú elaprózódásához, egyenként kisebb méretű beruházásokhoz vezetett. A termelőszövetkezetek megszilárdulása, a mezőgazdasági technika fejlődése következtében ezeknek a néhány évvel ezelőtt készült épületeknek egy része máris elavult. A Földművelésügyi Minisztérium Építési-Beruházási Igazgatóságán ezért kidolgozták az ilyen termelőszövetkezeti épületek rekonstrukciójának tervét és módszereit. Az alapvető elv: egyetlen épületet sem szabad lebontani, mert ez oktalan pazarlás lenne. A feladat: a még csak „üzemi” jellegű épületeket úgy kell „nagyíj zemesíteni”, hogy az átalakítás idejének zömében az állatállományt is bent tarthassák. Ehhez a műszakilag is bonyolult, újszerű munkához a Mezőgazdasági Tervező Vállalat dolgozta ki az irányelveket, míg az átalakítással elérendő célt az állattenyésztő szakemberek határozták meg. Az épületeket általában olyan mértékben bővítik — például az 50—100 férőhelyes tehénistállókat százhuszasra, a húsz férőhelyes sertésfiaztatókat harmincasra —, hogy a gondozók munkája termékenyebb, a gépek, munkaeszközök használata gazdaságosabb legyen. mencéjének alakjára megszerkeszteni a legjobb hatásfokkal működő égőfejeket. Tapasztalatcserére a Dunántúlon is ‘ jártak azokon a helyeken, ahol szintén kísérleteztek már a különböző üzemek gázfűtésre való átállításával. Több mint egy évvel ezelőtt aztán a Bánya SE műszaki kollektívája Czike Gábornak, a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat főmérnökének segítségével két kilométer hosszan lefektették a gázvezető csöveket, megoldották a nyomás redukálását, felépítették a gázházat, s mindazokat a kellékeket, amelyek szükségesék voltak a téglaégetés gázfűtéses műveléséhez. A napokban a Bánya SE-ben kiszámították, hogy tavaly másfél millió forint tiszta eredmény származott a gázfűtéses eljárásból. A megtakarítás a hagyományos energiából, a minőség javulásából és nem utolsósorban a munkabérből ered. Az öt újító csaknem ötvenezer forint újítási díjban részesült nagy jelentőségű munkájáért. A = 20—35 = kérdezi Felfutott“ a Tatarozó Vállalat Hallottuk, hogy a Békés megyei Építő és Tatarozó Vállalat ebben az évben 58 százalékkal magasabb tervvel dolgozik, mint tavaly. Erről kértünk felvilágosítást Varga Mátyás elvtárstól, a vállalat igazgatójától. — Tavaly 20,5 millió volt vállalatunk terve és ezt 26 millióra teljesítettük. Az idén azonban megnövekedtek a feladataink, 40,5 millió forint értékű munkát kell elvégeznünk, hát így „futott fél” vállalatunk. — Mit jelent ez a 20 millió forintos növekedés a vállalat munkájában? — A Tatarozó Vállalat a 100 ezer forinttól egymillió forintig terjedő munkákat vállalja, ezen felül már az Építőipari Vállalat dolgozik. így nekünk 116 különböző nagyságú építkezést, javítást, felújítást kell végeznünk ebben az évben, hogy tervünket teljesítsük. Legnagyobb munkánk most az AGROKER • Vállalatnál van, ahol raktárhelyiségeket építünk, de vállalatunk munkásai sok más helyen dolgoznak még. — A megnövekedett feladatokat hogyan tudják majd végrehajtani? — Elsősorban arra törekszünk, hogy növeljük a termelékenységet, de emelnünk kell a munkáslétszámot is. Nagy gondot jelent ez nekünk, mert a munkáslétszám növekedésével a szociális kiadások is növekszenek. Még annyit szeretnék mondani, ha már a vállalatról beszélünk, hogy a múlt évi eredményeink alapján a héten osztjuk ki a 19 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést. —Kis.— Metyovszky Mária még csak 17 éves, de a Békéscsabai Ruhagyárban a vezetők is, dolgozók is már számítanak rá. Szakszervezeti bizalmi és a KISZ vezetőségének is aktívája. Jó munkájáért a felszabadulási ünnepen jutalmazta a gyár vezetősége. szólván minden gazdaságban bevezethetők. * A kukorica nagy termést csak akkor adhat, ha nedvességben nem szenved hiányt. Ezért a kukorica alá úgy készítsük elő a talajt, hogy a talaj vízkészletét megőrizzük és gyarapítsák. Erre még öntözési lehetőségek mellett is ügyelnünk kell. A kukorica talajelőkészítő munkáiról szólva, nem lehet eléggé hangsúlyozni az őszi mélyszántás fontosságát. A mélyrétegű mezőségi és réti agyagtalajokon a kukorica a mély, 35— 45 cm szántást is meghálálja. A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben végzett kísérletek azt mutatják, hogy a 35 cm-re szántott területen a kukorica 23, a 45 cm mélyre szántott területen 31 százalékkal adott több termést, mint a 25 cm-re szántott területen. Ezt a módszert az utóbbi években megyénk több termelőszövetkezetében, állami gazdaságában sikerrel alkalmazták. .. A mélyművelést nem alkalmazhatjuk sablonosán. A sekély termőrétegű talajokon nem ajánlatos mélyszántást végezni, ott inkább altalajlazítást kell alkalmazni. A kukorica-termésátlagok növelésének egyik alapvető feltétele a szükséges tápanyagok biztosítása. A kísérleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy istállótrágyával nemcsak a növényeket látjuk el könnyen felvehető tápanyagokkal, hanem elősegítjük a talajszerkezet kialakulását, s ezáltal növekszik a talaj vízbefogadóképessége is. Ez a kukorica számára igen fontos. Minthogy a nagy kukoricatermést biztosító istállótrágyával még országosan nem rendelkezünk, komoly figyelmet érdemelnek azok a kísérletek, amelyeket a martonvásári kutatóintézet munkatársai végeztek. Ezek a kísérletek azt mutatják, hogy a kukorica alá kh-ként adott istállótrágya menynyiségét mintegy 50 százalékkal csökkenthetjük akkor, ha az istállótrágyát műtrágyával egészítjük ki. A kísérletek azt bizonyítják, hogy ha féladagú istállótrágyával (100—120 q/kh) kombinált műtrágyázás (150—200 kg/kh szu perfoszfát és 100—150 kg/kh nitrogén műtrágya) ugyanolyan, sőt helyenként nagyobb termést biztosít, mint a teljes adagú istállótrágya, így nagyobb területet tudunk megtrágyázni szervestrágyával. A kukorica tápanyag-igényét az istállótrágya és a műtrágyák együttes alkalmazásával jól ki lehet elégíteni. A műtrágyák közül szuperfoszfátot az istállótrágyával egy időben juttatjuk a talajba őszi mélyszántás előtt. A nitrogéntartalmú műtrágyát két részletben adjuk a kukorica alá: az első részét vetés előtti kultivátorozással dolgozzuk be a talajba, a másik felét pedig az egyelés után adjuk rej trágyaként. pz évben a késői kitavaszodás miatt összetorlódnak a tavaszi munkák és ezért a kukorica vegyszeres gyomirtása különösen fontos. A kukorica kelés előtti permetezése a korai gyomosodás ellen is véd és jó hatású a kukoricamoly ellen is. Ezt a kelés előtt 3 nappal kell végrehajtani. Ez a második kapálásig majdnem gyommentesen tartja a talajt. A későbbi kelés utáni permetezést a kukorica 15—20 cm-es állapotában kell végezni, ezzel még egy kapálást takaríthatunk meg. A Növényvédelmi Kutató Intézet tapasztalataiból kitűnik, hogy leghálásabb az a gyomirtási módszer, amikor kelés előtt 1,2—1,3 kg/kh, majd 15—20 cm magas kukoricaállomápyba 1 kg/kh Dikonirttal permetezünk. A hazai gyártmányú Hungazinból általában lazább talajon 3,5 kg, kötöttebb talajon 4,0 ■4,5 kg szükséges kh-ként. A kukorica-termésátlag növeléséhez világszerte hozzájárul a hibrid-vetőmag használata. A hibridkukorica a szabad levirágzású fajtáknál 25—30 százalékkal ad nagyobb termést. A mi megyénk területén a későbben érő nagy termést adó Martanvásáii-l hibridét érdemes vetni. A kukorica vetését időben kell elvégezni, ahogy a talaj 10—11 Celsius fokra félmelegszik, mert a kései vetés terméscsökkenéssel jár. A korai vetésnek különösen száraz időjárás mellett és öntözéses termesztésnél van nagy jelentősége — az öntözés hatására ugyanis a tenyészidő pár nappal megnyúlik., A kukorica-termésátlag növeléséhez feltétlen hozzátartozik a megfelelő növényszám biztosítása kataszteri holdanként. Ez a mi viszonyaink között 16—18 000. Ilyen tőszámot biztosíthatunk, ha 70x50 cm, vagy 80x45 cm sor-, illetve tőtávolságra vetjük a kukoricát. Ha négyzetes vetést alkalmazunk, akkor 70x70 cm kötésben fészkenként 2 növényt kell meghagynunk, kukonca-termésátlagok nö. velésének egyik legfontosabb eszköze — ahol erre lehetőség van — az öntözés. A kukorica rövid ideig tartó szárazságot át tud vészelni, de nagy termésre csak akkor számíthatunk, ha tápanyagigényén kívül vízigényét is az egész vegetációs időszak alatt folyamatosan kielégítjük, öntözéssel — ha a többi agrotechnikai rendszabály végrehajtásáról is gondoskodunk — a termést megduplázhatjuk. Az ÖRKI nagyüzemi öntözött tábláiról évek óta ötvenöt-hatvan q/ katasztrális hold csöves-kukoricát takarítanak be. Jó eredményeket érnek el a termelőszövetkezetek is, ahol öntözést folytatnak. Például a kunszentmártoni Zalka Máté tsz-ben az öntözött kukorica termése 48 q volt, míg az öntözés nélkül termesztett kukorica termése 25 q/kh-ként. A gyulai Népköztársaság tsz-ben szintén 48 q volt az öntözött kukorica termése, míg az öntözés nélkül termesztett kukorica 33 q/kh. Az elmondott néhány példa is bizonyítja, hogy érdemes a kukorica öntözésével foglalkozni. Inkurrencia-ajánlat! Egy darab jókarban levő biliárdasztal eladó. Érdeklődni lehet: Kondorosi Földművesszövetkezet irodájában. Telefon: 53. Ügyintéző: Melis György. 193
