Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-10 / 83. szám
1962. április 19., kedd l hépújsA a 3 Jelentősen fejlődik a második ötéves tervben a megye élelmiszeripara Megtartotta küldöttértekezletét az ÉDOSZ — A holdanként! 7,9 mázsa búza helyett 12,5 mázsa — Elfogadták a szeghalmi járás ötéves tervét — Az ÉDOSZ vasárnap rendezte meg megyei küldöttértekezletét Békéscsabán, a Barmevál kultúrtermében. A tanácskozáson a küldötteken kívül részt vett Nörer Árpád, az ÉDOSZ elnöke, Lipták Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, Mitykó Mihály, az SZMT elnöke és M ed gyesi Dezső, az SZMT titkára. Sajti Mihály, a Sarkadi Cukorgyár dolgozója nyitotta meg az értekezletet, majd Faragó Mária, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára mondta el beszámolóját, amelyben a szakszervezet elmúlt két évi munkáját értékelte. Elmondotta, hogy az élelmiszeriparnak a második ötéves tervben 41 százalékkal kell a termelést növelnie. Tavaly a megye élelmiszeripara túlteljesítette tervét, néhány vállalatnál azonban lemaradás volt. Kielégítően alakult a termelékenység, amit elsősorban a műszaki fejlesztés segített élő. A cukoriparban új gépeket és berendezéseket szereltek fel, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál pedig bevezették a folyamatos pulykafeldolgozást. Az elmúlt két évben fejlődött és minőségileg sokat javult a szocialista brigád- és újítómozgalom. Ezután arról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy az idén tovább bővül a megye élelmiszeripara. Az első félév végén megkezdik a termelést a Békéscsabai Konzervgyárban, később pedig üzembe helyezik a Békéscsabai Tanács Más Szeghalmon A szeghalmi községi tanács végrehajtó bizottsága április 5-én ülést tartott, amelyen a községi könyvtár helyzetével foglalkoztak. A szeghalmi tanács évenként 16 ezer forintot fordít a könyvtár helyzetének javítására, s a könyvállomány fejlesztésére. Könyvtáruk nemrég kapott új helyiséget és olvasótermet. Az idén már 600 olvasótagjuk van, akik közel 9 ezer könyv között válogathatnak. A vb.-ülés foglalkozott az Oj Barázda Termelőszövetkezet munkájával is, különös tekintettel a tavaszi munkák előkészítéseire, valamint a közelmúltban bekövetkezel sertéselhullásból adódó tetemes kiesés pótlására, amelyet a termelőszövetkezet a baromfitenyésztés terven felüli növelésével kíván pótolni. Mint minden gazdasági év lezárása után, a statisztikai hivatal most is összeírja a megye állatállományát. A szombati tájékoztatás szerint termelőszövetkezeteinknél, az állami gazdaságokban, s a háztáji és egyéni gazdaságokban mindenütt befejezték az állaitösszeírást. A járási statisztikai hivatalok megkezdték az összeírás feldolgozását. E hónap második felében már elkészült a megyei összesítő is, mely hű tükörképet ad majd megyénk állatállományának jelenlegi helyzetéről, vagyis Hűtőházat. Bővítik a békéscsabai és a Gyulai Húsipari Vállalatot, tovább korszerűsítik a megye két cukorgyárát. Faragó elvtársnő beszámolójában részletesen elemezte a munkásvédélem helyzetét, majd arról beszélt, hogyan javultak a dolgozók élet. és munkakörülményei. A megyei bizottság beszámolója után Boér Gézáné, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő jelentését a szakszervezetek pénzgazdálkodásáról. Ezután megkezdődött a vita a két beszámoló és a határozati javaslat felett. A küldöttek és a meghívottak az életből, a termelésből merített példákkal bizonyították a szakszervezeti mozgalom fejlődését. Mészáros Gábor, a Békéscsabai Sütőipari Vállalat sz. b.-titkára arról beszélt, hogy üzemükben versenyt kezdeményeztek a VIII. pártkongresszus tiszteletére. Arra kérte az új megyei bizottságot, hogy a lakások elosztásánál ezután jobban érvényesítsék a munkások érdekeit. Lipták elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa felszólalásában az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségéről és a szocialista brigádmozgalom fejlesztésének fontosságáról szólt. Medgyesi elvtárs a szakszervezeti választások néhány tapasztalatát ismertette, majd a szocialista munkaverseny eredményeinek rendszeres értékeléséről, a szakszervezetek politikai nevelőmunkájónak javításáról beszélt. Igen hasznos tanácsokat adott a küldötteknek Nörer élvtárs, az ÉDOSZ elnöke. A szakszervezeti tevékenység sokoldalúságáról szól. va elmondotta, hogy eközben sose feledkezzenek meg az utánpótlás, a káderek neveléséről, a munkában pedig mindig hasznosítsák a dolgozók kezdeményezéseit. A tanulságos vita után a küldöttek megválasztották az új megyei bizottság és számvizsgáló bizottság tagjait és póttagjait. Az elmúlt évben 622 mázsa baromfit és 498 ezer tojást vásárolt fel a kamuti földművesszövetkezet. Baromfifelvásárlási tervét ezzel csaknem 111, tojásfelvásárlási tervét pedig 100 százalékon felül teljesítette. A földművesszövetkemegmutatja, hogy az 1961-es gazdasági évben mennyivel növekedett megyénk szarvasmarha-, serAz Endrődi Szabó Ktsz kedden tartotta évi mérlegzáró közgyűlését, mélyen Hanak László, a szövetkezet elnöke számolt be az egy évi munkáról. Örömmel állapította meg hogy a tagság nem dolgozott rosszul. Ennek eredmé„Nagy szerű perspektíva körvonalait látjuk szemünk előtt kibontakozni, ha belelapozunk járásunk elkészített, s jóváhagyott mezőgazdasági ötéves tervébe...” A szeghalmi járás egyik vezetője jellemezte így a járás ötéves tervét. Lapozzunk bele a tervbe, s vegyük szemügyre: mit akarnak valóra váltani, meddig akarnak eljutni öt év alatt a járás mezőgazdasági terméshozamának növelésében? Lássuk: hogyan mérték fél a lehetőségéket? A tervidőszakban ebben a járásban a jelenlegihez képest 23—24 százalékkal akarják növelni a mezőgazdaság össztermelését. Alapvető tennivalóként jelöli meg a terv a mezőgazdasági termelés szerkezetének megváltoztatását a belterjes gazdálkodás javára, mert csak így látszik biztosítottnak a területegységre eső termelési érték növelése. Másik ilyen fontos tennivaló, hogy a termelés növekedésével járjon együtt az önköltségcsökkentés. Vagyis olcsóbbá kell tenni a termelést. A terméshozamok növelésével párhuzamosan jelöli meg a terv az anyagi érdekeltség szocialista elvének betartását Ugyanakkor felhívja a mezőgazdáságban dolgozó szakemberek figyelmét, hogy a jelenleginél sokkal aktívabban vegyenek részt a termésátlag növelésében, a gazdálkodás szervező és irányító munkájában. S az új módszerek, az új eljárások alkalmazásával járjon együtt a talajerő-utánpótlás, a talajjavítás, s az öntözés és a növényvédelem. A megye ossz kenyérgabona-hozamának 12 százalékát a szeghalmi járásban kell megtermelni. Ez azt jelenti, hogy az előző öt év 7,9 mázsás kenyérgabona átlagtermését az ötéves terv végére 12,5 mázsára kell növelni. Az élőn _nyzetnek erre az évre csirkéből 3600 kiló, libából 2500, kacsából 800, pulykából 2800, tojásból pedig 250 ezer darab a szerződéskötési terve. Emellett természetesen jelentős mennyiséget vásárolnak szerződéskötés nélkül is. Az év első negyedében 24,25 mázsa baromfit és 101 ezer tojást vásároltak fel. Bár magas az ez évi felvásárlási terv, de a földművesszövetkezet vezetői bíznak a tervteljesítés sikerében, hiszen a kamuti termelőszövetkezti tagok élnek a lehetőséggel és sok baromfit nevelnek a háztáji gazdaságokban. nyeképpen a tiszta nyereségük 174 ezer forint lett, melyből a közgyűlés alkalmával 68 ezer forintot osztottak szét nyereségrészesedésképpen a tagoknak, ami személyenként 16 napi munkabérnek felel meg. Többek között Csuvár József! 1460, Uhrin Nándor 1270, Hanyecz Ernőné 1170 forintot kapott. A közgyűlés után bőséges vacsora volt a tagság és a meghívott vendégek részére, majd megszólalt a zene és a vidám mulatságnak a hajnal vetett véget. Sstanyik Károly Inkurrencia-ojánlatl Egy darab jókarban levő biliárdasztal eladó. Érdeklődni lehetr Kondorosd Földművesszövetkezet irodájában. Telefon: 53. Ügyintéző: Melis György. 193 Befejezés előtt az állatszámlálás p. p Az idén is túl akarják teljesíteni a baromfifelvásárlási tervet tés-, baromfi- és más állománya. 174 ezer forint nyereség zott kenyérgabona-terméshozam növelését egyrészt a hazai búzafajták nagyobb terméshozamával, másrészt a nagy termőképességű külföldi búzafajták vetésterületének növelésével a szántóföld 29,31 százalékán akarják biztosítani. A szeghalmi járásban igen elterjedt az állattenyésztés. Ezért különös fontossággal jelöli meg a terv a takairmánytermélés hozamának növelését. Őszi árpából például 12,5, tavaszi árpából 9—10 mázsa holdanként! átlagot irányoz elő. Kukoricát a szántóterület 25 százalékán termelnek a tervidőszakban. A növekvő sertés- és baromfiállományt figyelembe véve, holdanként 15 —16 mázsa szemeskukorica termelését határozták meg. Hangsúlyozza a terv az őszi mélyszántás fontosságát, s azt, hogy az ötéves terv utolsó évében az egész kukoricavetés-terület hibrid vetőmaggal legyen bevetve, s érjék el a termelőszövetkezetek szárazföldi kukoricából a holdankénti 16—18 ezres, öntözött területen pedig a 20—21 ezres tőszámot. A vegyszeres gyomirtásról is sok szó esik a tervben, de a silókukorica termeléséről is. Pillangós növényeket a szántóterület 16 százalékán termelnek a tervidőszak végére a szeghalmi járásban. Az állványos szénaszárítás jelentős helyet foglal el a tervben. S ami különösen szembetűnő: csaknem minden növényféleség vetésterületét konkrétan határozták meg. Mindez azt érzékelteti, hogy a szeghalmi járás párt- és gazdasági vezetői nemcsak a hozamok növelését határozták meg körültekintően, hanem azt is, hogy a különböző növényféleségek a járás talajadottságaitól függően, hol hoznak nagyobb termést. A kenyér- és takarmánygabona hozamának céltudatos növelése mellett a különböző ipari növények is megfelelő helyet kaptak a tervben. Cukorrépából például 140—150 mázsás átlagtermést irányoztak elő. A járás cukorrépatermelésének felét a két füzesgyarmati, valamint a kertészszigeti Győzelem, a vésztői Béke és a körösújfalui Rákóczi Tsz-ek adják az ötéves terv végére. Vetőmagvak termelésére igen nagy lehetőség van a szeghalmi járásban. A tervben ez megfelelő hangsúlyt is kapott, de a zöldségtermelés is, amit a szántóterület 2,5 százalékára irányoztak elő. A terméshozam növelésének meghatározásával gondoltak a talaj javítására is. Az utóbbi években 14 295 hold szikes és gyengén termő talajt javítottak meg digózássai és kémiailag. Jelenleg még 35 ezer hold vár javításra. Ebből 20 ezer holdat terveztek az ötéves terv végéig megjavítani, főleg Bucsa, Körösladány, Szeghalom és Vésztő termelőszövetkezeteiben. Az állatállománynál egyrészt számszerű, másrészt minőségi eredményre törekszenek. Vágóállatból, tejből, tojásból az 1960 évihez viszonyítva 26—45 százalékos növekedést terveztek. Nagy gondot fordítanak a 100 holdra jutó számosállat szaporítására is. Ennek a lehetőségeit alaposán elemzi a terv. Megfelelő helyre került a járás ötéves tervében a mind nagyobb népszerűségnek örvendő baromfi nevelés is. A törzstenyésztő-telepek létrehozása mellett konkrétan megjelölték az árubaromfi és a tojáshozam növelését, s a víziszárnyasok szaporítását. Ugyanakkor a terv készítésekor gondoltak a szükséges takarmánybázisra, az elhullás fokozatos csökkentéséire, mely a megfelelő egészségügyi viszonyok kialakításával válik lehetségessé. A szeghalmi járás ötéves tervének második részében egy sor szervezeti intézkedést is találunk. Többek között néhány termelőszövetkezetnél végleges földrendezést* a termelési tájegységek kialakítását, a központok és az üzemegységek végleges megjelölését, a gépesítés fejlesztését. De a termelőszövetkezetek párt- és gazdaságvezetőinek politikai és gazdasági ismereteinek gyarapításáról is olvasunk a tervben. Reszletesen elemzi a terv azokat a soron következő intézkedéseket, mélyek biztos zálogai lesznek a párt- és gazdasági vezetők nagyobb képzettségének, a pártszervezetele, a kommunisták politikai és szakmai ismeretei továbbfejlesztésének. De az egész szövet, kezeti parasztság tudata átformálásának lehetőségeit is boncolja. Ugyanakkor valamennyi tái’sadalmi és tömegszervezetnek megszabja helyét és feladatát a járás ötéves terve. Balkus Imre Területi növekedéssel együtt minőségileg is fejlődik az öntözéses gazdálkodás Az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaságról hozott határozata többek között megállapítja: szükséges és lehetséges, hogy az öntözés fejlesztését a második ötéves tervben előirányzott 460 000 holdon túlmenően további 150 000—180 000 holddal túlteljesítsük. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséről az MTI munkatársa az alábbi tájékoztatást kapta a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságán: Az öntözéses gazdálkodásnak már az idei terve is nagyobb, mint amennyit a második ötéves terv előírt: az eredeti 240 000 hold helyett körülbelül 280 000 hold. Ezt lehetővé teszi, hogy az öntözési előirányzatot tavaly jelentősen túlteljesítettük, továbbá, hogy nagy kapacitású gépi berendezéseket helyeztünk üzembe. Külföldről 30 000 holdra vásárolunk komplett permetező-berendezést, s ezeket az öntözési főidény kezdetére munkába is állítjuk. Ugyanakkor a hazai ipar is továbbfejleszti az öntözési berendezéseket s több csövet, új típusú szórófejeket gyárt, ami szakszerűbbé, zavartalanabbá teszi az öntözést. Az idén hét-nyolcezer holdon alkalmaznak műanyagcsöveket is. (MTI)
