Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-10 / 83. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. április 10., kedd Irodalmi színpadok és szavalok megyei szemléje A „Népek Barátsága” Békés me­gyei kulturális hónap keretében tartott járási szemlék alapján Orosházán, a járási művelődési házban április 7-én, szombaton a megyei szemlén a gyulai Erkel Ferenc művelődési otthon, a me­­zőberényi Pamutszövő művelődési otthona és az orosházi Petőfi mű­velődési ház irodalmi színpada szerepelt. A zsűri úgy találta, hogy legsikeresebben a gyulai Er­kel Ferenc művelődési otthoni iro­dalmi színpad együttese szerepelt. A műsor végén mindhárom iro­dalmi színpad kollektívája elis­merő oklevelet és értékes könyv­­jutalmat kapott. Április 3-án, vasárnap Békés­csabán, a Kállai Éva központi út­törőházban tartották meg a közép­iskolai tanulók szavalóversenyét és irodalmi színpadi bemutatóját, mélyen — a gyomai és a sarkadi gimnázium kivételével — a me­gye minden középiskolája képvi­seltette magát. A 39 szavaló kö­zül a legjobb hat elismerő okleve­let és könyvjutalmat kapott. A zsűri összesen 14 szavaiét talált érdemesnek arra, hogy Kecske­méten — az országos kulturális szemle keretében — öt megye te­rületi döntőjében megyénket kép­viseljék. Jól szerepéitek a me­gyei szemlén a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és a szarvasi Vajda Péter Gimnázium irodalmi színpadának tagjai is. Felvétel az Állami Balett Intézetbe Az intézet keretén* belül mű­ködő általános és középiskolába felvételre jelentkezhetnek 9— 14 éves korú fiú- és 9—11 éves ko­rú leánygyerekek, akik a tánchoz kedvet éreznek, elvégezték az ál­talános iskola első három osztá­lyát. A felvételi vizsgára a jelentke­zések május 1-től 15-ig lesznek. A vidéki gyermekek felvételi vizs­gái az iskolai év befejezése után­ra vannak beütemezve, melynek pontos időpontjáról értesítik azo­kat, akik levélben jelentkeznek az Állami Balett Intézetnél. (Buda­pest, VI., Népköztársaság útja 25.) Újszafonta is rendezett községgé válik Űjszalontára a kíváncsiság vitt eb Az érdekéit, hogyan él, hogyan dolgozik és főleg hogyan fejlődik megyénk e lélekszámban legki­sebb községe. Ott fekszik a sarkadi járásban a Mezőgyán, Méhkerék és Sarkad­­keresztúr által határolt három­szögben. Keleten a román határra támaszkodva. Valamikor nem volt belterülete sem, lakossága a há­rom és fél ezer holdas tanyavilág­ban élt. Most már... Igazi község kezd kialakulni. So­káig csak egy utcája volt, amely az országút mellett nyújtózkodott el, most viszont több kereszt-, sőt a főutcával párhuzamos utcája is kezd benépesülni A lakosságnak több mint fele a községben él és évről évre gyarap­szik a beköltözők, a házépítők száma. A község ma már közel 80 lakóházból áll. Van iskolája, ta­nács- és kultúrháza is. Az épülő, szépülő, községesedő település igen fontos feladatává vált a községfejlesztés, a község szépítése, modernizálása, sőt las­san a közművesítés is. Ebben az évben végre villamosítják a községet, közel 800 ezer forint költséggel, amelyhez a község lakossága 100 ezer forinttal és társadalmi mun­kával járul hozzá. — Ideje is már — mondja Gyen­ge Mihály, a községi tanács elnö­ke. — A bentlakók régi vágya, hogy bevezessék a villanyt, hogy véglegesen félretegyék a gyenge­fényű, egészségtelen petróleum­­lámpákat. Csaknem minden ház­­tulajdonos be szeretné vezetni a villanyt. Ha jó lesz az idő, újra elkezdik a járdásítást is. Nem egészen egy kilométer járda szükséges még ahhoz, hogy minden ház előtt meg­szűnjön a sár. A járdalapok már aiz út szóién pihennek, várva a község lakosainak társadalmi ere­jét, meg a jó időt, mert a járdá­sítást teljesen társadalmi rnunká-BÁBJÁTÉKOS Mint már lapunkban közöltük, április 6-án és 7-én rendezték meg Békéscsabán a Balassi művelődési otthonban az V. bábjátékos tájkonferenciát, ahol több város és község bábosai bemutatókat is tartottak. Képünkön a mezőkovácsházi bábcsoport égjük tagját láthatjuk a bábuval. ban vállalták el Űjszalonta lako­sai. — Ezt a két feladatot, ha meg­oldjuk az idén, meg leszünk elé­gedve — mondja a tanács elnöke. Rádió minden házban van így is, sőt, ha lesz villany, azonnal ki­hozzák a televíziót, mert a párt­­szervezetnek már az is van, de biztosan vesz más is. — Orvosunk még nincs — mondja az elnök —, de egészségesek itt az emberek. Igazi vasgyúró-pa­­rasztok, Arany János leszármazot­tai. Baloghokból meg Kenézekből áU a fél falu. ősi nevek és igen elszaporodtak. K. Balogh, P. Ba­logh, T. Balogh, aztán meg Hetes- Balogh, Nyolcas-Balogh is van egynéhány. A Kenézek között is van H. meg B. sőt G. Kenéz is. Aztán Kutajos-Kenéz, merthogy ott laktak a Kutajnak nevezett vi­zenyős részen — mutat észak felé az elnök. — Az egész falu a közösben dol­gozik... illetve négyen nem léptek be. Most már kezdenek elégedet­tek lenni a közössel is, kikerült a kátyúból, hiszen tavaly már 22 fo­rintot osztott. Reméljük, az idén jóval több lesz. Ez a szövetkezet most lendül majd bele — mondja az elnök. Az állattenyésztést akarják fej­leszteni, sok a birka és a baromfi. Pulykatörzsük 600 tojó, tyúkból meg 700 tojóval rendelkeznek. Sokat olvasnak az emberek, még a petróleumlámpa mellett is. Egy-egy ember 8—10 könyvet is elvisz a könyvtárból egyszerre és egy hét múlva kiolvassa, aztán vi­szi a másik tízet. A tanács most adott ezer forintot a könyvtárnak, de ha kell, hát jut még. És biztos, hogy kell. mert villanynál más lesz a betű, más lesz a tartalom. Még jobban fognak olvasni az em­berek. Kielégítő a kulturális élet, sőt a sportmunka is. Színjátszó-csoport­juk máshol is szerepelt már. Az általános iskola sportolói pedig most hoztak el a járásból néhány babért. Jelenleg a futballcsapat kialakításán tevékenykedik Berta Károly, az iskola pedagógusa. Elkészült az első liget, a játszó­tér parkosítási terve, amelyet Hor­­váth Papp Pál, iskola-igazgató dolgozott ki, és amelyet már ez év tavaszán megvalósítanák. Űjszalonta útja a tanyavilágtól a rendezett község kialakításáig hosszú volt, de a lelkes, szorgal­mas lakossága ezt az utat nagyon megrövidítette. Koliárik János „Én sem akarok lemaradni..“ Nem megy ritkaság számba, sőt évről évre ismétlődik megyénk csaknem minden községében, váro­sában az. hogy bankettet tartanak az általános iskola VII.—VIII. osz­Láda Anidrásné tavaly a hetedik­ből, most a nyolcadikból vizsgázott, neki sem volt könnyű, hiszen hat családja közül még négy otthon van, s ráadásul nap mint nap díol-Dr. Pásztor Józsefné, az I. számú általános iskola igazgatóhelyettese, a megyei nőtanács elnöke tanfolyamvezető volt a dolgozók esti iskolájá­ban, s a banketten felelevenítette a tanulás élményeit Soós Sándorné­­nak és férjének. tályát elvégzett felnőttek. Nem rit­kaság ez, de az ember mégis úgy megy be egy ilyen bankettre újra és újra, mintha valami új jelenséggel találkozna. Jóleső érzés olyan embe­rekkel beszélgetni, akik immár de­resedé fejjel, három—négy gyer­mek nevelésének gondjával daccá­gozflk is. Éhnek ellenére mégis jő­­rendűen vizsgázott. Hiába, az aka­rat Jeküzdi a nehézségeket. Molnár István is, aki egyike volt a legidő­sebb hallgatóknak, betöltötte négy­­vennyolcadák évét, ugyancsak nagy akaraterővel tanult tavaly a hetei A koccintásban benne van Sándor Jánosné köszöneté a tanároknak, a sikeres vizsgáért. va beülnek az iskolapadba és tanul­nak. Nemrégiben Szeghalmon banket­­tóztak az általános iskola nyolcadik osztályát elvégzett felnőttek. A negyven végző közül tizenhárom nő, tizenegy pedig családos anya, ráadásul négy kivételével nap mint nap dolgoznak is, tehát kétszeresen megerőltetés volt számukra a ta­nulás. Miért tanultak? — Én ugyan háztartásben va gyök — mondotta Kovács Sánüor­­né, akf kitűnőre vizsgázott — s csu­pán azért tanultam, nehogy lema­radjak a fejlődésben, az általános műveltségben. — Nehéz volt heti háromszor be­ülni az , iskolapadba — emlékszik vissza Sándor Jánosné —, hiszen .két iskolás gyermekem van. a har­madik is otthon van még, termelő­­szövetkezetben dolgozik. A tanulás mellett tehát reám hárult a főzés, a takarítás, és még sok más fiáziasz­­szonyl teendő. — Néhányszor előfordult, hogy nem volt vacsora, amikor haza­mentem — szólt közbe mosolyogva Sándor János, a férj —, de azért nem pereltem az asszonyra, azt mondtam: hadd tanuljon, így leg­alább jobban tud segíteni a gyer­mekeknek a tanulásban. Soós Sándor, a vésztői fűtőház dolgozója még az elmúlt évben vizsgázott kitűnővel az általános is­kola nyolcadik osztályából. Felesé­ge nemhogy haragudott volna azért, hogy a férje otthon csak a könyvekkel, a tanulással törődött, hanem 6 maga is kedvet kapott a tanuláshoz, s most sikeresen le is vizsgázott. Nem volt könnyű, hi­szen bárom családja van, ráadásul dolgozik is a szeghalmi baromfikel­tető állomáson. dikben, most meg a nyolcadikba», A földművesszövetkezet vendéglátó­­ipari üzemágának a vezetője, tízhó­­napos szaktanfolyamot végzett a ko­rábbi években, de mégis szükségét látta, hogy tanulfbn. Szívós Lajos is négycsaládos apa, s most azért vizs­gázott az általános iskola nyolcadik' Fiatal ember vagyok én még, »e tévesszen meg senkit az, hogy de­res a, hajam — mondja derűse« Molnár István. osztályából, hogy be akar iratkozni a mezőgazdasági technikumba. Fe­kete László pedig közgazdasági technikumiba akar iratkozni, azért szerezte meg a bizonyítványt a dol­gozók esti iskolájának nyolcaduk osztályából.

Next

/
Thumbnails
Contents