Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
Művelődési feladataink A megyei pártbizottság március 14-1 ülésén — több kiegészítéssel és módosítással — elfogadta és határozattá emelte Békés megye ötéves művelődési tervjavaslatát. Ez a mezőgazdaság ötéves terve után a második olyan dokumentum, amely a párt-, állami és társadalmi szerveknek hosszabb időre megjelöli az országos második ötéves tervből reájuk háruló konkrét feladatukat. Az ötéves művelődési tervben realizálódnak mindazok a gondolatok, észrevételek, javaslatok, amelyek a széleskörű előkészítő bizottság, a kibővített megyei művelődési bizottság, a párt megyei végrehajtó jizottsága részéről hangzottak el. A megyei pártbizottság tagjainak értékes javaslatai, bírálatai hozzásegítettek ahhoz, hogy végleges formába kerüljön a megye kulturális életének továbbfejlesztését szolgáló ötéves terv. AA egyénkben is nagy változások * » ■ következtek az utóbbi esztendőkben a falun. A mezőgazdatágban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Megváltoztak a parasztság gazdasági, politikai körülményei, emelkedett műveltségi színvonala. Azonban a szocialista forradalom előretörése alu kulturális életében — a pokai és gazdasági eredményekhez >est — viszonylag elmairaidt. Nánk most az a fő' feladat, hogy gyorsabb ütemben emeljük a mezőgazdasági termelést, a növényi és állati termékek hozamát, politikailag és gazdaságilag tovább erősítsük a mezőgazdaság szocialista szektorait — különösen a termelőszöszövetkezeteket —, ennek útján növeljük jövedelmezőségüket, a tagok jólétét és több mezőgazdasági árut adjunk a népgazdaságnak. it célozza megyénk ötéves mezö,azídasági fejlesztési terve Is. De a nezőgaadaság és általában a második ötéves terv célkitűzéseinek negvalósítása elválaszthatatlan a zakmai ismeretek bővítésétől, a zocialista gondolkodás kialakításáéi, az újért folyó harc meggyoreisától. Ez pedig feltételezi, hogy ásozottabban erősítsük a közoktaís, a népművelés világnézeti tarimát és módszerét, tudatosabban >rmáljuk a nép szocialista öntudaít, új erkölcsét és jellemvonásait. A szocialista építés megnövekedett feladatai szükségessé teszik az iskola és az élet kapcsolatának elmélyítését; az általános 'és szakmai műveltség színvonalának emelését; a szocialista világnézetre való nevelés általános kibontakoztatását; az oktatási keretek szélesítését, a levelező és esti tagozatok bővítését; valamennyi művelődési intézmény szolgáltatásainak fokozását. Kulturális célkitűzéseink alapgondolatát a párt művelődéspolitikai irányelvei, az országgyűlés által törvényerőre emelt iskolareform, a párt és a kormány ezzel kapcsolatos egyéb határozatai, valamint az SZKP XXII. kongresszusának útmutatásai képezik. Pártunk művelődéspolitikai irányelvei és gyakorlati intézkedései eddig is nagy segítséget nyújtottak kulturális életünk eredményeinek eléréséhez és a továbbiakban is biztonságos segítőink lesznek. Közoktatásunk biztatóan fejlődik. Emelkedett az oktató-nevelőmunka színvonala, amely pedagógusaink jobb és elmélyültebb tevékenységének mutatója. A különböző iskolatípusokban jelentősen megnövekedett az 5 + 1- es rendszerű, a munka megszerettetésére irányuló oktatás és nevelés Néhány középiskolában szakközépiskolai osztályok alakultak. Bővült a gimnáziumi és technikumi tanulók létszáma. Az 1960-as 5481 tanulóval szemben ezekben most 6599- en végzik tanulmányaikat. Jelentősen emelkedett a felnőttek általános és középiskolai, levelező és es ti tagozatos hallgatóinak száma. Komoly erőfeszítések történtek a körzeti iskolahálózat kiépítésére. Szélesedett a társadalmi ösztöndíjrendszer. Figyelemre méltó a népművelési tevékenység is. Az utóbbi években tíz új művelődési otthon épült 25 millió forintos értékben, ’erandezéseikre kétmillió forintn$l többet költöttek. A megyében 119 mozi 178 helyen rendszeresen vetít. A lakosság szolgálatában áll egy megyei, 8 járási, 68 községi könyvtár, valamint 149 könyvkölcsönző és fiókkönyvtár, a múlt esztendőben egymillió forintnál nagyobb értékben gyarapodott könyvtáraink állománya. Az ismeretterjesztő előadások száma a múlt évben meghaladta a háromezret, amelyeket 170 ezernél többen hallgattak meg. A megyei színház előadásait Békéscsabán csaknem 100 ezren, vidéken 50 ezernél többen látogatták. Az eredmények birtokában ugyanakkor számolnunk kellett a kulturális életünkben fellelhető problémákkal, fogyatékosságokkal is. Közoktatásunkban még korántsem értük el a szocialista iskola követelményeit. A materializmust kell minden pedagógus világnézeti alapjává tenni. Az ideológiai és a pedagógiai egység kialakítása, megszilárdítása még megoldásra váró feladat sok tantestületben. A túlterheltség csökkentéséért sokat lehet még tenni az oktatás-nevelés módszereinek tökéletesítésével is. Nem lehetünk elégedettek a felnőttek oktatásával sem. A színvonal emelése és a hallgatóság létszámának növelése nagyobb erőfeszítéseket kíván. Az eszmei-tartalmi munka a népművelés ágazataiban sem teljes. A különböző rendezvényeik látogatottsága nem éri el azt a foköt, amelyre a lehetőségek megvannak. Kulturális életünk gyorsabb előrehaladását fékezi az is, hogy a művelődés szellemi és anyagi erőinek egységesítése nem teljes és a kulturális munka helyenként egyesek téves szemlélete miatt nem talál kellő társadalmi támogatásra. Megyénk kulturális életében a következő öt év feladata: az általános Iskola általánossá tétele, a középiskolai tanulók számának növelése, a felnőttek oktatásának széles körű kibontakoztatása. Törekednünk kell arra, hogy az általános iskolai tanulók va lamennyien, a felnőttek közül pedig a lehető legtöbben végezzék el az általános iskola nyolc osztályát. Ehhez miniden társadalmi és anyagi segítséget meg kell adnunk., Előrehaladással csak akkor számolhatunk, ha magasabb színvonalra emeljük az ifjúság és a felnőtt lakosság oktatását s nevelését, az iskolareform törvényben rögzített alapelvei végrehajtását. A felnőttek oktatása azért oly szükséges, mert az ipari termelés, s a kialakult mezőgazdaság! nagyüzemek gazda'sági eredményeinek növelése nem valósítható meg a régi gondolkodással, és elavult termelési tapasztalatokkal. A tanulás iránti még fokozottabb érdeklődés felkeltéséhez ajánlatos, hogy az üzemek és különösen a termelőszövetkezetek a végzettséget méltányoló premizálást, díjtételeket, illetve munkabéreket vezessenek be. Az oktató-nevelőmunka tartalmának és módszerének javítása, az iskolák nappali, esti és levelező tagozatai egyaránt a vezetés színvonalának emelését követelik meg valamennyi művelődési intézményben. Különösen jelentős szerep hárul az általános és középiskolai igazgatókra. Elsősorban tőlük várjuk a gyorsabb és magasabb szintű előrehaladást. Az igazgatók tevékenységének elbírálását az Iskolai munka határozza meg. Az élet bebizonyította hogy az- aránytalan társadalmi munka túlterheléshez, az önképzés elhanyagolásához, végső soron a tanulmányi színvonal csökkenéséhez vezet. Ez természetesen nem. jelentheti a társadalmi feladatokban való közreműködés mellőzését. Az iskolai munka színvonalának emelése szükségessé teszi a pedagógusok politikai, világ nézeti nevelését, a téves néze tek elleni küzdelmet, és a szak mai továbbképzést. A különböző továbbképzési rendez vényeken foglalkozni kell azokkal a kérdésekkel, amelyek az egyes tantárgyak eredményesebb tanítását írta: FRANK FERENC segítik elő, fokozzál-: a nevelők szaktárgyi munkájával kapcsolatos módszertani tudatosságát a szocialista pedagógiai elveknek megfelelően. pfc , V Megyénk ötéves kulturális terve konkrétan előirányozza, hogy az óvodai ellátás javítása érdekében — a lehetőségekhez mérten — 1965-ig 11 községben, és Békéscsabán új óvodákat kell építeni. Már ebben aiz évben új óvodát kap Békéscsaba város. Elek, Magyardombegyháza és Murony községek. A következő években pedig Füzesgyarmat, Szentetomya, Bókéssámson, Pusztaföldvár, Nagyszénás, Szeghalom-Űjtelep, Dombegyháza és Kisdombegyháza jut új óvodákhoz. A jelenlegivel együtt az ötéves terv végére elérjük, hogy az óvodás korú gyermekek 50 százaléka részesül óvodai ellátásban. Az ötéves tervidőszak alatt 30 új tantermet építünk. Ez a" jelentkező igényeket nem fogja kielégíteni, dte többre állami erőből nincs lehetőség. Ezért szükséges, hogy a községi, járási szervek minél nagyobb sziámbán — társadalmi erőforrások felhasználásával — új tantermeket létesítsenek. A középiskolai tantermek állami beruházásból történő bővítése nem elégíti ki a szükségleteket, ezért öt év alatt még legalább nyolc gimnáziumi tantermet kell társadalmi úton létesíteni. A tanteremhiány enyhítése, a növekvő iskoláztatási igények kielégítése érdekében Békéscsabán, , Gyulán, Orosházán — s esetleg másutt is — váltakozó tanítást kell bevezetnünk. Szükséges szakközépiskolai osztályokat létesíteni, elsősorban mezőgazdasági nagyüzemekre és gépállomásokra építve. A békéscsabai tanulók részére a felsőnyomási, a szarvasi tanulók számára a szarvasi tangazdaság, a gyulai tanulók részére a technikum tangazdasága áll majd rendelkezésre. Tervezzük Békéscsabán élelmiszeripari szakközépiskolai osztály, vasipari, profilú esztergályos szakközépiskolai tagozat és textilipari szakközépiskolai osztály létesítését.' Békésen, Sarkadon mezőgazdasági jellegű szakközépiskolai osztályokat hozunk létre. A terv nagy jelentőséget tulaj«■ donit a városi, falusi művelődési otthonoknak, a könyvtáraknak és az ismeretterjesztő tevékenységnek. A népművelés valamennyi ágazatának biztosítani kel' a dolgozók világnézeti és politikai nevelését, az általános műveltség és művészi ízlés fejlesztését, a termelőmunka segítését a szakmai ismeretek emelésén keresztül, és a dolgozók kulturált pihenésének, szórakoztatásának megszervezését. A művelődési otthonok váljanak a kulturális élet központjaivá tartalmi munkájuk színvonalának emelésével, és igényes rendezvények szervezésével. Lássák el ezeket kulturált berendezéssel, hogy így is vonzók legyenek a lakosság számára. A művelődési terv hangsúlyozza a könyvtárak feladatait is, elsősorban az olvasótábor bővítését — főleg munkás- és parasztolvasóikból, a könyviállomány növelését, a hálózati könyvtárak korszerűsítését. A könyvtárak hatókörének szélesítésével 1965-ig a megye lakosságának 15 százalékát nyerjék meg szervezett olvasónak, és ennek legalább 30 százaléka parasztolvasó legyen. Az olvasók számának jelentős növekedésére számítva, évenként 65 000 —90 000 kötet könyvet szerezzenek be 2—3 millió forint értékben. ' Az ismeretterjesztő munkában különösen a világnézeti, természettudományos nevelés fokozása, a szakmai ismeretek (elsősorban műszaki és agrárismeretek) bővítése a feladat. Azonban ez feltételezi olyan tematikák kidolgozását, amelyek az élettel szoros kapcsolatban vannak, és érdeklik az embereket. Az ismeretterjesztés hatáskörének kiterjesztése azt is megköveteli, hogy tovább javítsuk az előadások színvonalát, sokat szemléltessünk, és jobban megszervezzük a hallgatóságot. A tervezet szerint 10—15 százalékkal kell növelnünk a jelenlegi hallgatói átlagot, különösen a közvetlen szakmai Ismereteket nyújtó előadásokon. A jelenlegi agrár-előadások számát közel duplájára kell felemelnünk. Az ötéves terv végére megyénk minden nagyobb üzemében munkásakadémiákat kell szervezni, amelyek több szakágból nyújtsanak szakmai ismereteket. A tsz+agok részére a mezőgazdasági akadémiák számiát kell növelni. Kisebb fcsz-eknek ajánlatos ezt közösen szervezni. Az ötéves tervben tovább folytatjuk a keskeny mozik normálosítását és szélesvásznúsítáisát. Hat községben normállá, 21 mozi szélesvásznúvá lesz átalakítva. A mo-zipark műszaki és egyéb irányú fejlesztésére mintegy 35 millió forintot fordítunk. Az ötéves művelődési feladatok megvalósításával azt a célt tűztük ki, hogy a kultúra eszközeivel hozzájáruljunk a szocialista építés mindennapi, gyakorlati problémáinak megoldásához. A kultúra adta lehetőségekkel is segítjük az ipari és mezőgazdasági termelés növelését, a termelőszövetkezetek megszilárdítását, a szocialista termelési viszonyok erősítését. Céltudatos neveléssel gyorsítsuk (azoknak az ellentmondásoknak leküzdését, amelyek a falu termelési viszonyaiban ma még fellelhetők. A terv feladatainak végrehajtásával fokozzuk a szocialista jellemvonásokat, küzdve a régi szokások, előítéletek, téves nézetek ellen. A kultúra ráhatásával erősítsük a társadalmi tulajdon megbecsülését és védelmét, az egyéni, közös, és társadalmi érdek összhangját, a munkához való új, szocialista viszony kialakítását, és elmélyítsük a proletárintemacionailizmus eszméjét. lelentős szerepet tulajdonít a J tervezet a kulturális nevelőmunka irányításának. A művelődés vezetésének hatékonyabbá tétele érdekében véglegesen fel kell számolni azt a szemléletet, hogy a művelődéspolitikai feladatok végrehajtása a művelődési apparátus feladata. A járási, helyi tanácsok társosztályai — különösen a járási mezőgazdasági osztályok — jobban vegyék lei részüket a kulturális nevelőmunka feladatainak végrehajtásából. Általánosan kell kibontakoztatnunk a kulturális munka társadalmi támogatását. A pártbizottságok és pártszervezetek irányítsák, ellenőrizzék és segítsék a kulturális nevelőmunkát. Az irányítás fő eszköze továbbra is az eszmei befolyásolás, módszereiben pedig figyelembe veszi az egyes kulturális területek sajátosságait. Küzd a sablonosság és bürokratizmus ellen. A párt-, állami és társadalmi szervek törekedjenek a kulturális munka konkrétságára, a gyakorlati intézkedések, határozatok kialakítására és végrehajtásának ellenőrzésére. Időközönként vizsgálják meg a művelődés egy-egy részterületét, s a választott szervekben azt tárgyalják meg. A járási szervek mellett különösen a községi pórt-, állami szervek kulturális munkáját kell kijavítani, valamint a pártszervek irányítása alatt működő művelődési bizottság tevékenységét. E bizottságok azonban nem csökkentik a választott szervek jelentőségét a kulturális munka irányításában. Ez továbbra is a pártbizottságok állandó feladata marad'. A kulturális fejlődés attól is függ, hogy a gaadiajságvezetők mennyire támogatják azt. Egyesek még nem találták meg a gazdasági és kulturális feladatok összhangját. Az utóbbinak nem tulajdonítanak megfelelő jelentőséget, s ez gyakrolati munkájukban is tükröződik. Ezek még nem ismerték fel, hogy a mű velődésért végzett munka idővel megtérül, és gyümölcsözően hat a termelésre, a közösségek életire. Ezért nem szabad sajnálni — vagy éppen megvonni — a művelődéspolitikai feladatokra fordított anyagi eszközöket. Azt ajánljuk, hogy a községfejlesztósl alapból és más társadalmi lehetőségekből a szervek a művelődést megillető anyagi eszközöket mindenképpen biztosítsak. A termelőszövetkezetek legalább annyit, amennyit kulturális célra irányoztak elő, rendeltetésszerűen biztosítsanak is. Figyelembe véve a termelőszövetkezetek szociális problémáit, a terv azt javasolja, hogy a szociális, kulturális alapot úgy bontsák meg, hogy annak 30—35 százalékát fordítsák kulturális, 65—70 százalékát pedig szociális oélokra. A művelődési feladatok megvalósításában számítunk a tömegszervezetek, társadalmi szervezetek munkájára. ÖJ< is hathatósabban szervezzék, támogassák a kulturális nevelést. A KlSZ-szervezetek segítsék a fiatalok kulturális igényeinek felkeltését, és azok kielégítését. Nagyobb üzemekben vállaljanak védnökséget a mun. kahelyi klubélet megszervezésére. Fő feladatnak tartsák a falusi fiatalság kulturális nevelését. Az ifjúság köréből szervezzenek tartós műkedvelő, művészeti csoportokat. Szervezzék a kulturális seregszemléket, és szélesítsék a József Attila olvasómozgalmat. A szakszervezetek segítsék elő a szocialista gondólkodású, öntudatos, művelt, szakmáját ismerő, szocialista erkölcsű munkás kialakítását. Szervezzék a munkásakadémiákat. A munkások műszaki, technikai műveltsége, a természettudományos propaganda, és a művészetek sokoldalú megismerése körébe tartozó témákból nyújtsanak ismereteket. Szélesítsék a szocialista brigádok tagjainak művelődését szolgáló agitációs és nevelőmunkát. A Hazafias Népfront, a nőtanács, a földmüvesszövetkezetek működjenek közre a falusi ismeretterjesztésben, szélesítsék az olvasómozgailmat. Szervezzék az ezüstkalászos tanfolyamok, a kihelyezett mezőgazdasági technikumok hallgatóit. A földiművesszövetkezetek — s ezt a termelőszövetkezeteknek is ajánljuk — évenként legalább egyszer közgyűlésen tárgyalják meg a kulturális munkát. A nőtanácsok segítsék a szülői munkaközösségeket az iskola és a családi ház nevelési összhangjának elmélyítésében. Vezetőik tevékenykedjenek a művelődési bizottságokban a kulturális feladatok egységes megoldásáért, az anyagi eszközök rendeltetésszerű felhasználásáért. Számítunk megyénk ötéves művelődési tervének megvalósításában a párt minden tagjának és a pártonkívüliek aktív támogatására. A tervben foglaltak végrehajtására felhívjuk a párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőket: . megértéssel, segítéssel támogassák a szocialista nevelést. Kezdeményezzék a konkrét művelődési feladatok meghatározását és végrehajtását. A gazdasági lehetőségekkel arányban növeljék a művelődésre fordított anyagi eszközöket. Tárják fel a társadalmi erőforrásokat, és a kulturális rendeltetésű pénzösszegeket ■ tervszerűen, takarékosan használják fel. A megyei, járási, községi kulturális intézmények vezetői és dolgozói járjanak élen a kulturális célkitűzések megvalósításában, legyenek szenvedélyes harcosai a szocialista kultúra terjesztésének. A városi és falusi értelmiségiek, mérnökök, pedagógusok, agronómusok, orvosok és más értelmiségi foglalkozásúak hozzáértésükkel, szaktudásukkal, lelkesedésükkel támogassák a szocialista kultúra ügyét. Vállaljanak részt a számukra legfőbb társadalmi munkát képező kulturális feladatok valóra váltásában. A párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek fokozatosan igényeljék az értelmiség közreműködését. Bátran bízzák meg őket a foglalkozási és érdeklődési körükhöz legközelebb álló feladatokkal. Eredményes munkájuk elismerésével buzdítsák őket újabb sikerekre.
