Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
6 MÉPŰJSAa 1962. április 1., vasárnap ritt lista jjuj rendszerünk A KÖZÖS TULAJDON Közös tulajdonrój akkor beszélőnk, ha valamely vagyontárgy egyszerre több személyé s a több tulajdonosnak együttvéve annyi joga van, mintha a dolog csak egy személyé lenne. Már ebből is látszik, hogy a közös tulajdon a több résztulajdonos között sajátos belső viszonyt teremt s a belső viszony következtében a közös tulajdon feletti rendelkezésnek külön szabályai vannak. Házasság, öröklés, de szerződéses és bírói ítélet is létesíthet ingatlanon éppen úgy, mint a személyi tulajdon egyéb használati tárgyain: autón, televízión, stb. közös tulajdont. Leggyakoribb formája a beltelkes házingatlanon kialakuló közös tulajdon. Nézzünk tehát egy ilyen példát: A szóban forgó városi házat három testvér örökölte: Péter, Pál és György. Megállapodásuk szerint az utcai 2 szobát, meg a hozzá tartozó konyhát és kamrát György lakja a családijával, míg Pál, aki már özvegyember, egy udvari szobában konyhában és kamrában lakik, Péter nem lakik itt, mert neki egy másik háza is van. Györgynek, Pál nak és Péternek — annak ellenére, hogy egyenlő arányban és osztatlan közös tulajdonosai a háznak — külön meg kell állapodniok nemcsak a 2 testvér által különböző mértékben használt házingatlan közterheinek és a ház karbantartása költségeinek viseléséről, annak egymás közötti arányáról, valamint a ház környékének, tisztántartásának mindennap megoldandó feladatáról (hóseprés, járdatakarítás, felszórás fagy idején stb.) és abban való közreműködés módozatairól, hanem a kert gyümölcsfái jövedelmének, termésének egymás közötti elosztásáról is. Ezek tekintetében és a közös tulajdonban lévő ház minden egyéb — a közös tulajdonnal öszszefüggö — kérdésében elsősorban tehát az érdekelt tulajdonostársaik megállapodása lesz az irányadó és kötelező. Közös tulajdonnal szükségszerűen Keletkező belső viszony ilyen rendezése nem változtat azon a helyzeten, hogy az említett házon közös tulajdon áll fenn s hogy a tulajdonostársak csak egy-egy hányad tulajdonosai. Törvény biztosítja ugyanis, hogy a közös tulajdonon belül az egyes tulajdonostársak tulajdonjogukat a másik sérelme nélkül a birtoklás és használat tekln tétében gyakorolhatják anélkül, hogy a tulajdonközösséget meg kellene szüntetni. A fentiekből kitűnően a belső viszony számos kérdés megoldását, intézkedés megtételét teszi, szükségessé. Hogyan történik ez? A tulajdonostársak határozata alapján. Vannak olyan kérdések, amelyekben csak egyhangú határozat alapján lehet dönteni. Így egyhangú határozat szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásokra (pl. a régi, használható ablakok helyett ikerablakok beépítése), az egész ingatlan, dolog, tulajdonjogának átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe, használatba, zálogba adásához, vagy más módon való megterheléséhez. Szótöbbség alapján döntenek a tulajdionostársak a kövek-e zó kérdésekben: ki és miiyen mértékben használja ténylegesen az ingatlant, dolgot és ennek fejében milyen mértékben veszi ki részét a közterhek, rend- és tisztaságfenntartás, karbantartási és üzemi költségekből? — miként kapnak kárpótlást a használatból nem részesülő tulajdonostársak? — adott esetben miként történjék a más részére való hasznosítás és ebből a tulajdonostársak hogyan részesüljenek? — mi Iyen arányban kerülnek elszámolásra a közterhek és a karbantartás költségei stb. — miként történjék a szükséges javítás és felújítás valamint ennek költségviselése? A szavazati jog természetesen a tulajdoni arányban illeti meg a tulaj donos társakat. Amennyiben a tulajdonostársak a közös tulajdon belső viszonyával kapcsolatos kérdéseket maguk között szerződéssel, megállapodással nem rendezik és nem szabályozzák. a Polgári Törvénykönyv erre az esetre az alábbi, a felek rendelkezését pótló szabályozást tartalmazza: 1. A tulajdonostársaik mindegyike jogosult a dolog birtokára és használatára — a többiek sérelme nélkül. PI. a fenti példában szereplő Péter térítést igényelhet a birtokban lévő Györgytől és Páltól, akik a házban laknak és a kert terméséből részt is igényelhet. 2. A dOlog hasznai és a dologgal kapcsolatos kiadások a tulajdonosokat tulajdoni arányuk szerint illetik illetve terhelik. 3. A dolog állagának megóvásához és fenntartásához szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs elvégeztetheti — sürgős esetben köteles is haladéktalanul, felelősség terhe mellett eljárni — és e kiadásokat, ráfordításokat a többiek kötelesek a tulajdoni arányuk szerint megtéríteni. 4. A kisebbség a jogos érdekeit sértő szótöbbségi határozat ellen a bíróságnál keresettel léphet fel. A bíróság kérelemre a sérelmesnek látszó határozat végrehajtását fel is függesztheti. A Polgári Törvénykönyv azt is kimondja, hogy a tulajd-onostárs saját tulajdoni hányadával rendelkezhet — pl. azt el is adhatja. Minthogy azonban a tulajdonostársak között a már említett belső viszonynak igen nagy jelentősége van; s mert nem közömbös, hogy kik e belső viszonyban állók, abban az esetben, ha a tulajdonostárs a saját hányadát, illetőségét el akarja adni, a kapott, külsp személytől származó ajánlatot köteles a szerződés megkötése előtt a többi tulajdonostárssai közölni és nyilatkozatukat bevárni. A már Ismert példánkban: Péter el akarja adni a maga egyharmad illetőségét egy idegennek, aki 20 000 forintot Ígér. Péter köteles lesz ezt az ajánlatot Györgygyel és Pállal írásban közölni, s kérni, hogy 8 napon belül nyilatkozzanak, kívánnak-e élni elővételi jogukkal, vagy nem? Ha közben az idegen az ajánlatot viszszavonja és csak 15 000 forintot kínál, akkor ez új vételi ajánlat és ezt újból közölni kell az elővételi jog gyakorlása végett a többi tulajdonostárssal. Ugyanezen eljárást kell követni akkor is, ha a tulajdonostárs tulajdoni hányadat bérbe vagy haszonbérbe kívánja adni. Ha történetesen György akarja megvenni a Péter hányadát, akkor erre az eljárásra szükség nincs, mert tulajdonostárs a vevő, akivel szemben másnak egyébként sincs elővásárlási joga. A közös tulajdon fenntartása mellett, és annak érintése nélkül megegyezhetnek a tulajdonostársak az ingatlan, dolog, természetben megosztott, fizikai elkülönítés folytán önállóvá való használatában is. Példánk szerint a házas beltelket, ha az elkülönítés lehetséges, György, Pál és Péter is természetben megosztva használhatják külöm-külön és önállóan, de anélkül, hogy jogilag a közös tulajdon megszűnne, vagyis kifelé: mind' a hárman az egész ház tulajdonosaiként szerepelnek, egyetemleges felelősség terheli őket az adókért és egyéb köztérhekért. Hasonlóan történhet önálló használati megosztás az egész dolog tekintetében. Pl.: a közös tulajdonban lévő személygépkocsit, mosógépet, porszívógépet, balatoni vitorlást, motorcsónakot: a hét meghatározott napján egyik kijelölt tulajdonostárs kizárólagosan, önállóan használja anélkül, hogy aznap felette a többiek rendelkeznének. Ilyen esetben is ez belső viszonnyal összefüggő jelenség, ami a közös tulajdon lényegét és fennállását nem érinti.' Sajátos rendelkezése a Polgári Törvénykönyvnek, hogy a már ismertetett elővásárlási jog stb. törvényen alapuló jogosultság, ami a telekkönyvi bejegyzés nélkül is érvényesül, és megelőzi a telekkönyvi bejegyzés alapján álló hasonló jogosultat. Mindezekre figyelemmel a telekkönyvi hatóság a harmadik személy javára szóló szerződés alapján való telekkönyvi bejegyzést mindaddig nem rendeli el, amíg igazolva nincs, hogy a bejegyzésit kérő a többi tulajdonostársait az elővételi jog gyakorlására eredménytelenül megfelelően felhívta. Dr. Bakó József Dr. Márai György Dr. Fodor György Orvos-egészségügyi szakszervezeti Békéscsabán küldöttgyűlés volt Békéscsabán március 28-án tartották közgyűlésüket az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés megyei tagságának a küldöttei. Gulyás Sándorné, az OEDSZ megyei titkára tartott beszámolót a szakszervezet két esztendei tevékenységéről. Elmondotta, hogy az 1960—61. esztendő a szocialista egészségügyi ellátottság még jobb megszervezésére fordítódott. Ennek során a szegedi orvosegyetem és a helyi kórházak orvosai, összesen 41-en segítették a falusi betegellátást. A továbbiakban az előadó beszólt az egészségügyi, szervek, a Vöröskereszt és a tanácsok szoros együttműködéséről, a táppénzfegyelem megszilárdításáról, az üzemi orvosok számának örvendetes növekedéséről, á tüdőbetegek egyre szervezettebb felkutatásáról, a mozgó-fogászati rendelés, általában a fogászati ellátás javulásáról, s arról, hogy mind több orvos teszi magáévá a fertőző betegségek közegészségügyi megelőzésének elvét. Szólt a hiányosságokról is. A betegellátásban sokat javított a békéscsabai és a gyulai rendelőintézet bővítése, azonban a személyzeti létszám ezzel párhuzamosan nem nőtt, holott a minőségi szakrendelésnek csak jobb munkafeltételek mellett tehetnek Magyar filmhét szovjet városokban Moszkva (MTI) Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából magyar filmhetet rendeznek Moszkvában, Kijevben, Minszkben, Tallinban, Kalínyinban, Ogyesszában, Lvovban, Szimíeropolban, Herszonfoan és Ungváron. Április 2-án Moszkvában ünnepélyesen bemutatják a Katonazene című magyar filmet. A filmhéten több régebbi magyar filmet is műsorra tűznek. Megyei fotókiállítás nyílik Békésen A Kulich Gyula kulturális szemle keretében megrendezett megyei fotókiállítást április 1-én, ma délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg Békésen, a Munkácsy Mihály járási művelődési házban. A kiállításra 352 szerzőtől 1025 kép érkezett be, ebből 146 szerzőtől 270 képet állítanak ki. A kiállítás április 8-ig lesz nyitva. eleget. Békés megyében a kórházi ágyak száma kevés. E tekintetben különösen a centrális helyzetben lévő csabai kórház van nehéz helyzetben. A továbbiakban az előadó arról beszélt, hogy az orvosok, gyógyszerészek, s a középkáderek rendszeres politikai és szakmai továbbképzésen vesznek részt. Mind erőteljesebben bontakozik Iá a kulturális élet. A csabai, gyulai kórházakban s a gyógyszerellátónál például jól működő kultúrcsoportok vannak. Ezután az orvos-etikai bizottság tevékenységéről számolt be, közölve, hogy a mind jobban eluralkodó szocialista erkölcsi szemlélet is segít az illegális praxis ellen folytatott harcban. Gulyás Sándorné befejezésül arról a nélkülözhetetlen elvi segítségről szólott, melyet a szakszervezet a központtól és a megyei pártbizottságtól kap. A beszámolót vita követte. im« Nagy érdeklődés a divatcikkek bemutatóján Március 26-tól három napon át divatcikk-bemutatót rendezett fii késcsabán a MÉSZÖV kultúrtermében a Divatáru Nagykereskedet mi Vállalat. Képünkön az új vonalú fürdőruhákat láthatjuk. r Igen sok, szép divattáska is volt a bemutatón, melyek közül különösen a strandtáskák tetszettek. Újszerű kidolgozással, ízléses mintákkal és színekkel készültek ezek a műanyagtáskák. Második képünkön a táskák láthatók. Á Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Április 5-éíi — csütörtökön — Április 6-án — pénteken — Április 7-én — szombaton — Április 8-án — vasárnap — este fél 8 órakor este fél 8 órakor este fél 8 órakor este fél 8 órakor GYULÁN, a Komló Étteremben BÉKÉSCSABÁN, a Csaba télikertjében OROSHÁZÁN, az Alföld Étteremben BÉKÉSEN, a földművesszövetkezet éttermében műsoros divatrevűt rendez Közreműködik: > Balassa Tamás tánczenekara, Vámosi János, Zárai Márta tánc dalénekesek, Halmi Gábor konferanszié Belépődíj: 10 Ft Számozott helyek! TEGYEK ELŐVÉTELBEN: a ruházati boltokban, illatszer-boltokban és az éttermekben. A műsor után záróráig a tánczenét Balassa Tamás és együttese szolgáltatja. Kérjük a kedves közönséget, hogy a nagy 'érdeklődésre való tekintettel jegyét időben, elővételben biztosítsa. 15372 rr
