Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-06 / 80. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara»«»* * Vtté$ proletárjai, egye«ülj«t*kl 1962. ÁPRILIS 6., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 80. SZÄM 0 megye minden adottságát fel kell használni a második ötéves terv feladatainak végrehajtásához •• — Ülésezett a megyei tanács — Tegnap, április 5-én tanácsko­zásra ült össze Békés megye Ta­nácsa, ahol megtárgyalták a me­gye második ötéves terve végre­hajtásának megszervezésére irá­nyuló intézkedési tervezetét, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1961. évben végzett munkáját. A megyei tanácstagok meghallgat­ták a pénzügyi osztályvezetőjének jelentését, az országgyűlés által megállapított 1962. évi megyei központi és összesített költségve­tésről. Részt vett a tanácsülésen Klau­­kó Mátyás elvtárs, a megyei párt­­bizottság első titkára, Szobek András, az Elnöki Tanács tagja, Köböl József a Tervhivatal főosz­tályvezetője. Az első napirend előadója Arany Tóth Lajos elvtárs, a vég­rehajtó bizottság elnöke ismertet­te jelentésében a második ötéves terv végrehajtásának megszerve­zésére irányuló intézkedési ter­vet. Hangsúlyozta a jelentés, hogy a megye mezőgazdasági termelé­sének továbbfejlesztésénél figye­lembe kell venni a megye adottsá­gait talajviszonyait, éghajlatát, sajátos hagyományait, termelési profilját. A termelési terv megva­lósításánál figyelembe kell venni az élenjáró gazdaságok tapaszta­latait, tudományos megállapí­tásait, a termelőerők tervsze­rű elosztását, és az egyes terü­letek arányos fejlesztését. Nö­velni kell az anyagi és tech­nikai bázis alapjait. A tervidőszak alatt a mezőgazda­ság termelését az 1961—65-ös évek átlagában a megelőző öt év átlagá­hoz képest 24—25 százalékkal kell növelni. Biztosítani kell a mező­­gazdaságban dolgozók anyagi ér­dekeltségét. A termelés növekedé­sével együtt emelkedni kell a ter­melőszövetkezeti tagok életszínvo­nalának. Részletesen foglalkozik a jelen­tés a növénytermesztés főbb fel­adataival. Megállapítja, hogy a lakosság kenyérgabonával való el­látása, a növekvő állatállomány takarmányszükségleteinek megte­remtése, az ipari növények, vala­mint a kertészeti termékek ter­mesztésének fokozása a fő feladat. E célok elérése érdekében el kell érni, hogy a legjobban bevált ta­lajművelési eljárásokat alkalmaz­zák. A második ötéves terv végé­re a szántóterület 18—20 szá­zalékán végezzenek a megyé­ben szervestrágyázást. Tovább kell javítani a lakosság hússal, vajjal, tejjel és tojással való ellátását. Ezt az állatállo­mány kisebb mértékű növelése mellett, elsősorban az állomány minőségének javításával, tennelő­­képességének jobb kihasználásá­val kell megvalósítani. Megyénk­ben a második ötéves terv végére a vágóállat termelését 30—32 százalékkal, a tejtermelést 25—30 százalékkal, a tojáster­melést 40—45 százalékkal, a gyapjútermelést 20—25 száza­lékkal kell 1960-hoz képest növelni. A megyei tanács elé megvita­tásra került jelentés is, de a hoz­zászólók többsége, mint Kucsera Mihály tanácstag, Novak Mátyás, Supala Pál, Almási Tibor tanács­tagok és mások részletesen foglal­koztak azzal, hogy az állattenyész­tés legelmaradottabb területe az állategészségügy. Ebből adódóan évről évre nagy veszteség van, el­sősorban a sertés- és baromfiál­lományban. Az állatelhulláshoz hozzájárul az utóbbi időben tör­tént nagyarányú állatmozgatás, a férőhelyek hiánya, a tapasztalat­lan gondozás, a szakszerűtlen ta­karmányozás, és néhány állator­vosnak nem megfelelő munkája. Az intézkedési terv javasolta a megyei tanácsnak — a hozzászó­lók is ezzel foglalkoztak —, hogy a betegségek megelőzése érdeké­ben meg kell javítani az állatok gondozását, takarmányozását, megfelelő elhelyezését. Gondos­kodni kell a beteg állatok megfe­lelő elkülönítéséről. Az intézkedési terv további ré­szében a termelőszövetkezeti ta­gok anyagi ösztönzésével, majd a termelőszövetkezeti beruházások­kal foglalkoztak. Az utóbbiról szólt hozzászólásában Szobek András elvtárs, az Elnöki Tanács tagja is. Hozzászólásában említet­te, hogy még mindig nem kielégítő a seerfás épületek építése. Na­gyobb gondot kell fordítani az építkezéseknél az állategész­ségügyre. Mivel az 1961. november 1-i ta­nácsülésen részletesen megtárgyal­ták az ipar termelési és fejlesz­tési célkitűzéseit, a tegnapi tanács­ülés ezzel kapcsolatban csak a leg­szükségesebb intézkedési javasla­tokat tette meg. A megyei tanács az intézkedési tervet a javasolt módosításokkal elfogadta, majd a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1961-ben végzett munkáját tárgyalta. Megállapították, hogy az ellen­őrzési munka területén a Népi El­lenőrzési Bizottságnak jelentősen megnövedekett a feladata, azon­ban megfelelően ellátta. A beszá­molási időszakban a vizsgálatok sokkal nagyobb területeket öleltek fel, mint a korábbi években. A helyes módszerek alkalmazásával eredményesen fejlődött a vizsgá­latok hatékonysága. A megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1961-ben 40, a járási Népi Ellenőrzési Bizottságok pedig 317 vizsgálatot folytat­tak le. A munkákban közel 3000 népi el­lenőr és szakember segített. Harmadik napirendként hallgat­ta meg a megyei tanács a pénzügyi osztály jelentését Békés megye 1962. évi összesített és központi költségvetése végleges jóváhagyá­sáról, majd folyó ügyeket tárgyal­tak. . Tovább gyilkol és rabol az OAS Algériában Algír (MTI) Az OAS merényleteinek követ­keztében szerdán 15-en vesztették életüket Algériában, harminché­tén pedig megsebesültek. Az áldo­zatok csaknem valamennyien ara­bok. A sebesülteket nem merik kórházba szállítani, mert — mint ismeretes — kedden az OAS- banditák behatoltak egy algíri klinikára és géppisztollyal tüzel­tek az ágyban fekvő betegekre. A sebesülteket most otthonaikban ápolják. Az OAS tagjai szerdán nyolc Vetik a borsót Az örmény kúti Előre, Petőfi, a csabacsüdi Lenin, a szarvasi Tán­csics szövetkezetek igyekeznek jól kihasználni a jóra fordult időt és kedden, szerdán a Szarvasi Gépál lomás harmincöt gépe simítózott, boronáit, árpát, borsót vetett, va­lamint vetőmagágyat készített. Á felszabadulási ünnepségről képekben Mint mindenütt megyénkben, április 4-én Békéscsabán is meg­­coszorúzták a félszabadulási em­lékművet. A koszorúzási ünnep­ségen több száz fiatal és idősebb dolgozó vett részt, A szovjet és magyar Himnusz elhangzása után a megyei és városi párt- és állatni vezetők, a társadalmi szervek, termelőszövetkezetek és intézmé­nyek képviselői, valamint az ün­nepségen részt vevő szovjet és ro­mán vendégek elhelyezték a ko­szorút. bank- és egyéb rablást követtek el Algírban és több mint százezer új frankot zsákmányoltak. Oran­­ban megtámadtak két bank-kül­döncöt és 160 000 új frankot rabol­tak el tőlük. A rendőrség jelentése szerint szerdára virradó éjszaka plasztik­bombát találtak Abderrahman Faresz, az algériai ideiglenes vég­rehajtó szerv elnökének algíri vil­lája előtt. A bombát hatástalaní­tották. Az OAS egyébként szerdán 27 bombát robbantott és levélben fe­nyegetett meg több algériai kép­viselőt, illetve polgármestert, kö­zölve, hogy a terrorista szervezet halálra ítélte őket. * Az Ouarsenis-i hegységben to­vább folyik az OAS gerilla-ban­dáinak üldözése. A hadművelet­ben páncélos csendőrcsapatok és repülőgépek is részt vesznek. Meg­figyelők véleménye szerint Gardes volt ezredesnek már sikerült egér­­utat nyernie. Szemjon Cimmermanm szovjet gárdaőrnagy a koszorúzási ségen. ünnep­lőn Baba és Aristide Blean román küldöttek kegyelettel adózna! az elesett hősök emlékéinek. Az ünnepség után Szabó Sándor elvtárs, a párt megyei bizottságá­nak titkára, Arany Tóth Lajos elv társnak, a megyei tanács elnökének társaságában emléktárgyat ad át Szemjon Cimmermann szovjet gárdaőrn agynak. Román vendégeink látogatása a megyében A felszabadulás 17. évfordulójá­nak ünnepségein részt vevő román párbküldöttség tagjai: Jón Baba, a Román Munkáspárt bánáti tartomá­nyi végrehajtó bizottságának tágja, az aradi pártbizottság első titkára, Aristide Blean, a bánáti tartomá­nyi végrehajtó bizottság póttagja, az aradi pártbizottság szervezési tit­kár első helyettese és Teodíore Gherman pedagógus, az aradi ha­­joni néptanács aleloöke, a megyei pártbizottság vendégeként néhány napot megyénkben maradnak. Ro­mán vendégeink csütörtökön á fü­­zesgyarmati Vörös Cshlag Terme­lőszövetkezetbe látogattak el, ahol megtekintették a több ezer holdas gazdaságot. Pénteken Gyulán, szombaton pedig Békéscsabán tesz­nek üzemi látogatást. Vasárnap bú­csúztatásuk után megtekintik; ha­zánk fővárosát és onnan indulnak haza, . t ■

Next

/
Thumbnails
Contents