Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
1962. április 4., szerda M E P UJ S A G 3 104 százalékra teljesítette módosított tervét a Békéscsabai Szlnyegbáz Mérlegzáró közgyűlés — Egyhavi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés A műit évben kétszer módosították a Békéscsabai Szőnyegház Az orosházi járás hű marad korábbi hírnevéhez sodifc ötéves tervben a mezőgaztervét. Mindkét alkalommal a vállalat kérte a módosítást, mert úgy látták, hogy többet tudnak termelni, mint amennyit terveztek. így is 104 százalékra teljesítették tervüket, s mintegy 25 millió forint értéket termeltek. A Békéscsabai Szőnyegház nyolcszáznál több dolgozója tegnap tartotta mérlegzáró közgyülé-A megyei tanács végrehajtó bizottsága április 3-án rendes ülést tartott, melyen több napirend szerepeit. Elsőként Arany Tóth bajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke az előző v. b.-üléseken hozott határozatok végrehajtását ismertette, majd a sét, ahol dr. Blahut János, a szövetkezet elnöke mondott beszámolót. Itt tudták meg a részvevők, hogy közel egyhavi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak, minden megkeresett forintra 5,34 fillért. A Békéscsabai Szőnyegház termelvényeinek 80 százalékát exportra küldik, de különleges esetekben belföldi megbízatásnak is eleget tesznek. megyei tanács irányítása alatt álló Építőipari és Tatarozó Vállalat fejlődésével és munkájával foglalkozott. A végrehajtó-bizottsági ülés megállapította, hogy a vállalat fejlődése továbbra is egyenes irányú és ez évben is mintegy 64 és fél százalékos a tavalyi évhez viszo-Az utóbbi hónapokban sokan bírálták az orosházi járás vezetőszerveinek munkáját. A bírálat jogos volt, mert a termelőszövetkezetek ellenőrzésében és segítésében nem érvényesült eléggé az operatív munka. így adódott, hogy a járás nem teljesítette kenyérgabona-vetéstervét. (Néhány száz holddal — elmaradtak a tervtől.) Januárban egy-két helyen még a .kukoricaszár betakarításával foglalatoskodtak. Mindezek a hiányosságok éveken át nem jellemezték az orosházi járást. A 31 termelőszövetkezel közül két tucat is van, amelyik évről évre rendszeresen eleget tesz tervfeladatának, teljesíti a népgazdaság kérését, s évről évre egyre több árut ad az országnak. Az orosházi járás szövetkezeteinek gazdálkodására az előbb említett szórványos hibák ellenére összességében jót mondhatunk. A jó gazdálkodásnak itt nagy múltja van. A szövetkezetek többre is képesek, mint amennyit gabonából, húsból, tejből és baromfitermékből az utóbbi években előállítottak. Ezt tükrözi a járás ötéves terve is, amelyben olyan célok megközelítését tűzték ki, mint a termelés nyitott fejlesztése. A válalat termelési terve 1962-ben meghaladja a 40 millió forintot. Ez a termelési terv 116 munkahely termelési értékéből tevődik össze. A jelenlegi műszaki és szakmai felkészültsége alkalmassá teszi a vállalatot arra, hogy nagyobb létesítményeket, iskolákat, óvodákat, kultúr- és filmszínházakat építhessen. Az első negyedévi terv teljesítését erősen befolyásolta a — folyamatos anyagellátást megnehezítő — kedvezőtlen időjárás, mégis a végrehajtó bizottság ülése úgy határozott, hogy jegyzőkönyvileg megdicséri az Építőipari és Tatarozó Vállalat vezetőségét és munkáskollektíváját. A végrehajtó bizottság ezt követően a megye területén lévő kórházak és rendelőintézetek helyzetével foglalkozott. Megállapította, hogy kórházaink zsúfoltak és emiatt a betegek kórházi felvétele elhúzódik, illetve a kórházak tevékenysége zömében csalt a baj megállapítására, kivizsgálására szorítkozik. A zsúfoltság miatt erősen le kell rövidíteni az ápolási időt és a betegek nagy részét gyógyításra már haza kell küldeni. Megyénk, az egészségügyi dolgozók — orvosok, ápolók, stb. — számát, sőt az ágyviszonyokat tekintve is az országos vidéki átlag alatt van. Ezért — javasolja a végrehajtó bizottság ülése — intézkedéseket kell kidolgozni, többek között a ; gyulai kórház elmeosztályának I kitelepítésére, ahol így csaknem 500 ágy szabadulna fel, továbbá szükség volna új Vérkonzerváló Állomás építésére, amely viszont a békéscsabai városi kórház helyzetén javítana lényegesen. Ezek, és más, a végrehajtó bizottság által javasolt intézkedések maguk után vonják nemcsak a kórházi viszonyok megváltozásét, hanem az egész megye egészség! ügyi helyzetének általános javulá- Isát is. dasági termelést országosan 22— 24 százalékkal növeljük. Megyei szinten a mezőgazdasági termelés növekedése 1—2 százalékkal az országos szint felett lesz. S az orosházi járásban jóval a megyei szint fölé terveznek.) Mire alapozzák tervüket? Az élenjáró mezőgazdasági üzemek tapasztalataira, a tudományos kutatások eredményeire, és a dolgozók anyagi érdekeltségének növelésére. A tervben konkrétan ugyan nem határozzák meg az életszínvonal fejlődését. Ezt az ötéves terv járási vitáján többen szóvá is tették. Nyilvánvaló, ha a járás mezőgazdasági termelése az országos szintet 8—9 százalékkal túlszárnyalja, akkor a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának öt évre beütemezett 16 százalékos növelését szintén túlteljesítik. A járás mezőgazdaságának fejlesztési terve a magas célkitűzések ellenére reális. Ért állapította meg a párt járási bizottságának és a járási tanács végrehajtó bizottságának együttes ülése is. A népgazdaságtól kapott beruházásokat — gépek, műtrágyák, épületek — alapos körültekintéssel vetették papírra, s ehhez hozzátették a járás szövetkezeteinek erőforrásait, amelyekkel az ötéves terv megvavalósítását még eredményesebbé tehetik. Szembetűnő például, hogy a talajművelésben, de a növénytermesztésben is a gépesítésnek milyen nagy fontosságot tulajdonítanak. A szántóföld minden holdjára 7—8 normálholdnak megfelelő gépi munkát fordítanak. (Ez általában azt jelenti, mintha minden holdat egy évben 7—8-szor szántanának meg középmélyen.) Ezzel elérik, hogy a termelés jelentős részét teljesen gépesítik. Célul tűzték, hogy a tervidőszak végére a tavaszi szántást teljesen megszüntetik. A kora tavasziakat ősszel mélyen szántott, vagy nyár végén istállótrágyázott földbe vetik. A talaj jó művelésével alapozzák meg a terméshozamokat. Ebből indultak ki, mikor meghatározták, hogy a külföldi magas terméshozamú búzák átlagtermését 4 mázsával növelik, s 1965-re holdanként 18 mázsa termést takarítanak be. Az állatállomány takarmányellátását a silókukoricára, at őszi árpára és a lucernára építik. A tavaszi árpa vetésterületét a szántó 3,2 százalékáról 1 százalékra csökkentik, az őszi árpáét pedig 8 százalékra növelik. Az állattenyésztésnek jelenleg 950 vagon árpát adnak, 1965-re 1300 vagon takarmányárpát biztosítanák. A kukorica termésátlagát a jelenlegi 16.8 mázsáról 24 mázsára növelik. A hét mázsa átlagtermés-emelkedésnek megvannak a feltételei. A kukoricát csak őszi mélyszántásba vetik. Minden üzemben hibridkukorica-vetőmagot vásárolnak. Az eddigieknél több műtrágyát juttatnak a kukorica talajába, a tőszámot pedig 17 ezer fölé emelik. Nagy gondot fordítanak a művelésre. Háromszor géppel, kétszer pedig kézzel kapálják meg. Számottevő a silókukorica termesztése is. A szántóterület három százalékán termelik majd ezt a növényt. Holdanként! hozamát 100 mázsáról 180 mázsára fokozzák. A tudományos intézetek ku.járja a közös utat. Járja, és mutatja a többieknek, segítő őket ezen az úton. Tar György középparaszt volt, de olyan, aki bamar felismerte, merre kell tartania. Nemcsak a közösbe, a pártba is megtalálta az utat, A save mutatta meg nwodfceMsu*. tatásait felhasználják a silókukorica termesztésére, s több helyen szójával vagy borsóval vegyesen vetik, hogy fehérjében gazdagabb takarmányt kapjanak. A lucerna termésátlagát — szénából — a jelenlegi 21 mázsáról 28 mázsára, cukorrépa termését 140 mázsáról 190-re, a létek fűhozamát pedig 8 • mázsára fokozzák. Az öntözéses gazdálkodás is előtérbe lép. Az ötéves terv végére 2100 holdon építenek csőkutakat, de a szárazér kínálta öntözési lehetőséget sem hagyják kihasználatlanul. Sorolhatnánk tovább azokat a célkitűzéseket, amelyeket az orosházi járás ötéves terve a növénytermesztés fejlesztésére tartalmaz. E célkitűzések között számottevő az az elhatározás, hogy a járás termelőszövetkezeteiben 1965-re elérik, hogy a növénytermesztés megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányt biztosít a közös és a háztáji gazdaságok jószágállományának, figyelembe véve, hogy a tervben számottevően szabják meg a szarvasmarha- és a sertésállomány fejlesztését. 1965-re csaknem négyezerrel tartanak több szarvasmarhát, mint a tervidőszak kezdetén. A tehénlétszámot ötezerről hétezerre növelik. A végrehajtó bizottság több tagja magasnak találta a száz tehén utáni 82 borjúszaporulat elérését. A hangulat tetőfokán az egyik járási szakember felállt és kijelentette: „Ha évente 1,3 százalékkal nem tudjuk a jelenlegi 76 százalékos borjúszaporulatot növelni, akkor nem jól dolgozunk. Nem topoghat az állattenyésztés egy helyben, előrébb kell lépni ezen a területen is.” Nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezetek szakembereinek jő munkájára, de az állatorvosok segítségére is számoltak, amikor a tervben ezt a javaslatot megtették. Alapos körültekintéssel mérlegelték a sertéstenyésztés helyzetét is. A jelenlegi 66 400-as sertésállományt a tervidőszak végére 80 ezerre szaporítják, s 5376 koca helyett 7400-at tartanak. A törzsbaromfi-állományt is fejlesztik. A szövetkezetek minden száz holdjára öt év múlva 324 törzsbaromfi jut. és 1965-ben másfélmillió árubaromfit adnak a népgazdaságnak. A növénytermesztés és az állattenyésztés jó gazdálkodása folytán a népgazdaságnak 1913 vagon kenyérgabonát — 1013 vagonnal többet, mint iö60-ban —, 48 500 hízott sertést. 2600 hízott marhát, 159 vagon baromfit, négymillió liter tejet és 11 millió 336 ezer tojást adnak. Ezek a célkitűzések — mint ahogyan a kenyérgabonánál is érzékelhető, lényegesen magasabbak az 1960. évi felvásárlás tényszámainál. A terv elkészült, s az reális, ezért jóváhagyták. Most már- a terv végrehajtásán a sor. E terv megvalósításához három és fél évnél alig jut hosszabb idő. Első teendő, hogy célkitűzéseiket a járás községeiben, termelőszövetkezeteiben az emberek megismerjék. A járási terv alapján minden munkahelyre, minden termelésben dolgozó emberre határozzák meg a feladatot, hogy a terv 1965-re valósággá váljon. Dupsi Károly gádvezeto lett, a tagság bizalmából. Az állattenyésztést bízták rá. Tegnap pedig. felszabadulásunk emlékére a városi tanács termében a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntető jelvényt vette Háztartási újdonságok a háziasszonyoknak és autósoknak Az Autófém Ktsz ebben az évben hétféle háztartási újdonságot gyárt a belföldi és külföldi vásárlók részére. Közülük nagy sikerre számíthat nak a budapesti műszeripari kiállításon bemutatott Liliput 2—4—6 személyes kávéfőzők, a turistavasalók, valamint az autóban használható kávéfőzők. Egy kollekció az újdonságokból. CMTI-foto—Bereth Ferenc íc*»4 Öntözőmesterek lesznek... Tíz hónapig tanult a békési mezőgazdasági szakiskola öntözéses ssaktanfolyamán 18 termelőszövetkezeti és két állami gazdasági brigádvezető. A szakiskola tanárai minden segítséget megadtak abbén, hogy a tanulók lelkiismeretesen felkészülhessenek s a nagyüzemi gazdaságokban az öntözést szakszerűen segítsék. A kollektív tannlás eredménye: 4,2 átlaggal vizsgáztak a brigádvezetők. Az új dntözőmesterek főleg a békési termelőszövetkezetek földjén nyújtanak komoly segítséget az öntözéses gazdálkodás megszervezéséhez ■ tanulásuknak rövid időn belül hasznát látja az egész tagság. 30—31 százalékos novelese. (A maA kórházak és rendelőintézetek helyzetéről, az Építőipari és Tatarozó \ általat munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Gyuri bácsit kitüntették Így hívják öt, Gyuri bácsi — ott a Tizenkét év, tizenkét nehéz, átdozaffyulai Vörös Csillag-ban. Tizenkét éve tos év munkája áJl mögötte. Most bri—K— K—ü.
