Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. április 4., szerda Alkotó kezdeményezések Alighogy szétröppent e hír, hogy a párt ez év őszén tartja VIII. kongresszusát, megyénk szövetkezeti gazdái és munkásai máris gondolkodni kezdtek azon, hogy mivel köszönthetik a legméltóképpen e történelmi eseményt. Mind gyakrabban ültek össze alkotó vitára, melyekből azután megszülettek az alkotó kezdeményezések, kongresszusi vállalások. A legértékesebbel: a munkával fejezik ki párt iránti szeretetüket. A Viharsarok megindult. Egymás után láttak napvilágot azok a tervek, amelyeket a termelőszövetkezetekben és gyárakban fogadtak magukévá az emberek. Hogyne tekintenék sajátjuknak, hiszen mindegyikben ott van valamennyiük hozzájárulása, javaslata. Közösen alkották •— közösen is küzdenek a vállalások teljesítéséért. önkéntelenül is ezek a gondolatok ébrednek mindazokban, akik elolvassák a termelőszövetkezetekben és ipari üzemekben immár ^törvényerőre emelt” munkaprogramokat Valamennyinek több közös vonása van. Megegyeznek abban, hogy mindegyiket alapos mérlegelés, a lehetőségek kutatása és a rejtett tartalékok hasznosításának számításba vételével alkotó vitában készítették el. Abban is rokonságban állnak egymással, hogy kisugárzik belőlük a rendíthetetlen meggyőződés: ezt vállaljuk, de úgy, hogy ennek eleget is teszünk. S ami talán a legszembetűnőbb, hogy egyikben sincs nyoma a jó néhány évvel ezelőtt volt divatos, szépen csomagolt semmitmondásoknak, sablonoknak. A versenykezdeményezések a számokra, a termelésre, tehát reális és viszonyítható talajra épültek, s így minden időben értékelhető a teljesítés. A számokat nem lehet becsapni, a korábbi nagy szavak megengedték ezt a játékot. Továbbá abban van mozgósító ereje a mostani vállalásoknak, hogy áttekinthetőek, közérthetőek és az élet, a munkások és parasztok tettvágya szülte őket. Mennyire komolyan veszik, azt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a verseny kezdeményezői az idei esztendőt kongresszusi évnek nyilvánítják. Ehhez igazítják munkájukat, ez adja meg a vetélkedés tartalmát. Az MSZMP Központi Bizottsága a kongresszusi munkaversenyről szóló határozatában a többi között kimondja: „A verseny céljának az iparban és a mezőgazdaságban a munka termelékenységének fokozását, a műszaki színvonal fejlesztését, a termékek önköltségének csökkentését, az anyagtakarékosságot, és az exporttervek maradéktalan teljesítését tűzték ki. ... A Központi Bizottság szívből üdvözli ezt a nagyszerű kezdeményezést, helyesli a verseny célkitűzéseit. Ügy véli, hogy ez a kezdeményezés a magyar munkásosztály, a szocialista útra lépett parasztság, a műszaki és adminisztratív dolgozók együttes fellépése a magyar nép szocializmusba vetett hitét, egyre szilárduló erkölcsi és politikai egységét tükrözi.” Valóban így van. A vállalások mindegyike híven tükrözi a szocializmusba vetett hitet, ugyanakkor azt a cselekvőkészséget is megmutatja, amellyel e hit további erődítéséért munkálkodnak. Ez sugárzik ki abból a februárban tartott együttes ülésről is, amelyet a járási pártbizottság és a járási tanács rendezett Mezőkovácsházán, amikor a járás második ötéves tervjavaslatát vitatták meg. A kunágotai termelőszövetkezetek az értekezleten javasolták, hogy az idei esztendőt a VIII. pártkongresszusra való készülődés jegyében a termésfokozás évévé teszik, s ezért versenyre hívták a járás valamennyi szövetkezetét. Vajon ki nem örül annak a törekvésnek, hogy a szövetkezeti gazdák az idén a nagyobb terméshozam elérésén, több hús és állati termék előállításán fáradoznak, hogy jobban kielégítsék a növekvő igényeket. Kissé prózaian hangzik, de hát nem az e a célunk, hogy holnap jobban éljünk, mint tegnap? Ehhez pedig több élelmiszerre és iparcikkre, sőt ipari növényre van szükség. Ezeket a mezőgazdaság termeli, nem mindegy hát, hogy többet avagy kevesebbet. A tavaly országos versenyt kezdeményezett gyomai és szarvasi járás ismét, híréhez méltóan a kezdeményezők sorába lépett és a VIII. pártkongresszus tiszteletére egész éves termelési versenyre szólította fel a megye közös gazdaságait. A rendkívül értékes felajánlásból, melyet lapunk tegnapi számában közöltünk, csak két számot idézünk. Ezekben, mint cseppben a tenger, tükröződik a két járás szövetkezeti gazdáinak felelősségteljes elhatározása. Jól szervezett és minőségi munkával — olvasható — a mezőgazdasági össztermelést tíz százalékkal teljesítjük túl az 1961. évi tényhez viszonyítva. A termelőszövetkezetek áruértékesítési mutatóit a tervezetthez viszonyítva tíz százalékkal túlteljesítik. Ezek a tíz százalékok ezer és ezer mázsa gabonát és húst, a tavalyinál több tejet és tojást jelentenek a népgazdaságnak, tehát mindannyiunknak. A kezdeményezés terjed. A muronyi Lenin Termelőszövetkezetben olyan kollektívákat alakítottak, amelyek a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyeznek egymással. A szocialista munkabrigádokat megalakító szövetkezeti gazdák vállalták, hogy tíz százalékkal többet termelnek — á kongresszus tiszteletére —, mint amennyit a termelési terv meghatároz, a gépesítési csoportnál pedig tíz százalékos anyagmegtakarítást határoztak el. A mezőgazdasághoz hasonlóan a megye ipari üzemeiben is mind szélesebb méreteket ölt a kongresszusi versenykezdeményezés. A Békéscsabai Téglagyár munkásai voltak az elsők, akik megfontolt viták után elkészítették kongreszszusi verseny vállalásukat. Ebben a Központi Bizottság- határozatának megfelelően a termelés gazdaságosságára, a termelékenység növelésére, a gyártmányok minőségének javítására törekednek. A termelés önköltségét például a tervezett két százalék helyett három százalékkal csökkentik, s ezzel terven felül csaknem egymillió 200 ezer forint megtakarítást érnek el. A selejt 5 százalékos csökkentésével 200 ezer forint megtakarítását vállalták. Igen figyelemre méltó az a vállalás is, mely szerint a téglagyáriak a múlt évi bázishoz képest 7,5 százalékkal növelik a munka termelékenységét. A Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalatának dolgozói kongresszusi versenyvállalásukban a téglagyáriakhoz hasonlóan számot vetettek a múlt év termelési tapasztalataival, s olyan felajánlásokat tettek, amelyeknek teljesítésével gyorsítják az építkezéseket, csökkentik az önköltséget Ahány vállalás, annyi kezdeményezés, annyi erőfeszítés van arra, hogy az idei esztendő kedvezőbb legyen a tavalyinál. Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalatnál elsősorban, mivel ez rendkívül szükséges, a ^gyártmányok minőségének javítására tettek kezdeményezést. Valamennyi üzemben új lendületet kölcsönöz a szocialista munkaversenynek a kongresszusra való készülődés. S eközben nemcsak a termelésre, a munka- és életkörülmények javítására fordítanak gondot, hanem a szocialista embertípus kialakítására is. Ez tűnik ki a muronyi Lenin Termelőszövetkezet kezdeményezéséből is, mert a szocialista címért versenyző kollektívák létrehozásával már nemcsak a nagyobb termés betakarítása, a több állati termék előállítása a cél, hanem a szövetkezeti gazdák tudatának fejlesztése is. S ez teszi még eredményesebbé a kongresszusi, alkotó kezdeményezéseket. Podina Péter Új üzemmel bővült a Békési Kosáripari Vállalat A Kettős-Körös melletti Békés valóságos „kosárfonó községgé” fejlődött az eltelt öt évben. A helyi Kosáripari Vállalatnál, *alamint a Kosárfonó Háziipari Szövetkezetben jelenleg mintegy kétezren készítik a világhírű békési kosarakat. A Békési Kosaripari Vállalat 1957-ben még csak ötvenféle, most már csaknem ezerféle kosarat szállít több világrészbe. A vállalatnál évről évre több árucikket gyártanak, az öt évvel ezelőtti tízmillió forintnyihoz képest tavaly 22 és fél millió forint értékű kosarat fontak, az idén pedig huszonnégy és fél millió forint értékű divat-, ruha-, bölcső-, piaci-, virág-, kutyaháló- és egyéb használati kosarat gyártanak külföldre, közte a nyugat- és észak-európai országokba, az Egyesült Államokba és Kanadába. A Békési Kosáripari Vállalatot ebben az évben a használaton kívül volt békéscsabai Erzsébet-malommal bővítették. A régi malomépületet mintegy négymillió forint több évi beruházási költséggel átalakítják; az új üzemrészben je!-nieg száz békéscsabai kosárfonó dolgozik, négy év múlva pedig négyszázra növekedik a munkáslétszám. Ünnepségek megyénkben a felszabadulás 17. évfordulóján Idős kisiparosokat tüntettek ki Kedden délelőtt Békéscsabán, a KIOSZ megyei titkárságán ünnepséget rendezték. Erre az olyan kisiparosokat hívták össze a megyéből, akik 50 esztendeje dolgoznak szakmájukban. Tizenhárom idős kisiparosnak adták át az 50 éves kisipari munkásságért oklevelet és jelvényeket. Kitüntetésben részesült többek között Bonka Mózes békéscsabai cipész, id. Megyeri Lajos gyomai kovács, Mázor Ferenc keVermesi cukrász, Komendant Bálintné kondorosi női szabó. Előléptetések a honvédségnél A Magyar Néphadsereg békéscsabai egysége tegnap délután tartotta ünnepségét hazánk felszabadításának 17. évfordulója tiszteletére. A katonai ünnepségen részt vett Barna Pál elvtárs, a párt megyei bizottságának munkatársa, Hidas Mihály elvtárs,_á Békés megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Faragó Elek elvtárs, a Munkásőrség megyei parancsnoka, és Baukó Mihály, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára. A honvédelmi miniszter elvtárs parancsának felolvasása után Kormány- és miniszteri kitüntetést adományoztak megyénk több dolgozójának Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából a szocialista építömunkában elért eredményekért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a minisztériumok vezetői kitüntették megyénk több vezető beosztású dolgozóját és munkását. A kitüntetettek között találjuk Papp Istvánt, a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetőjét, Csillag Nándort, a Békés megyei Gépállomások Igazgatóságának vezetőjét, Farkas Pált, a megyei tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályvezetőjét, Takács Lőrineet, a Medgyesegyházi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét és Purcsi Jánost, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatóját, akik Szocialista Munkáért Érdemérmet, illetve'Munka Érdemérmet kaptak. Kormánykitüntetésben részesült még Borgye György, az elek! Lenin Tsz elnöke, továbbá Lipták György, a modgyesegyházi Béke Tsz elnöke is. A megyei tanács ipari vállalatainak dolgozói közül a Könnyűipar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést Ádász István, az Orosházi Vasipari Vállalat munkása, Zelencsik Ferenc, a Békéscsabai Vasipari Vállalat alkalmazottja, továbbá Paulik János, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat igazgatója kapta. Misur Jánost, a Békés megyei Kéményseprő Vállalat igazgatóját Kiváló Dolgozó jelvénnyel és oklevéllel tüntették ki. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést Fazekas Tamásné, a megyei tanács v. b. kereskedelmi osztályának főelőadója, Kraszkó Mátyás, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltvezetője, Karácsonyi Béla, a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi VáHa'at alkalmazottja, továbbá Bedák Józsefné, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat üzletvezetője kapta. Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetést Csernai Istvánnak, aa orosházi járási tanács pénzügyi osztálya, továbbá Szabó Erzsébetnek, a gyulai városi tanács pénzügyi osztálya dolgozójának adományoztak. Kitüntettek több termelőszövetkezeti gazdát is. Kiváló tsz-tag kitüntetést kapott Benkő Bálint, az orosházi Petőfi Tsz kertészeti vezetője, Nagy Lajos, a dévaványai Aranykalász Tsz főkönyvelője, Lupsán Sándor, a zsadányi Dózsa Tsz munkacsapat-vezetője, Sándor Lajos, a vésztői Béke Tsz takarmányosa, Szűcs Gyula, a mezőberényi Petőfi Tsz elnöke, Tarr György, a gyulai Vörös Csillag Tsz állattenyésztési brigádvezetője, Fehér András, a nagykamanási Új Élet Tsz állattenyésztője, Czanik Teréz, a tótkomlós! Alkotmány Tsz növénytermesztési brigád’ tagja, Kurilla Sándor, a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz elnökhelyettese, és Horváth Sándor, az orosházi Béke Tsz föagronómusa. Oravecz István ezredes elvtárs tartott ünnepi beszédet. Méltatta hazánk felszabadításának jelentőségét, a szocializmus építésében elért eredményeinket, majd többek között ezeket mondotta: — A mi népünk jól tudja, hogy a háborút csak a teljes, s ellenőrzött leszereléssel lehet elkerülni. De azt is tudja, hogy addig erősíteni kell fegyveres erejét, amíg az imperialisták háborút kovácsolnak. Népünknek kedves és drága, amit a 17 év alatt kivívott, éppen ezért mindent elkövet hadseregének erősítéséért. Mi pedig fogadjuk, hogy a nép akaratát szentnek tartjuk, készen állunk szocializmust építő hazánk megvédésére. Az ünnepi beszéd után több tisztet, tiszthelyettest és honvédet léptetett elő, tüntetett ki, illetve dicsért meg a parancsnak. Ünnepség a Vöröskeresztnél A Vöröskereszt Békés megyei Titkát» tógán bensőséges ünnepség zajlott le április 3-án délelőtt. Az ünnepség keretében a Vöröskereszt legjobb dolgozóinak és aktíváinak kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. A Magyar Vöröskereszt kiválő dolgozója kitüntetést kapott dr. Ácsai Pál, a tótkomlóst vöröskereszt elnöke, Hericó György gépkocsivezető, Salát Jánoené, a Luther utcai óvoda vezetője, Gál János, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz Vöröskereszt-titkára, Budai István, a szeghalmi járási Vöröskereszt számvizsgáló bizottsága elnöke és dr. Tóth Mihály, a Békéscsabai Téglagyár üzemi szervezete elnöke. Eredményes volt a békéscsabai vasutasok felszabadulási műszakja A békéscsabai vasútállomás forgalmi dolgozói a felszabadulás 17. évfordulójának tiszteletére kéthetes felszabadulási műszakot kezdeményeztek. A versenyben olyan vállalásokat tettek, mint a menetrendszerű vonatközlekedcs biztosítása, a balesetmentes szolgálat, a gazdaságos üzemvitel, a munkafegyelem megszilárdítása. Az elmúlt napokban a felszabadulási műszak máris több eredménnyel járt. A személyvonatoknak menetrend szerinti indításánál kimagasló eredményt ért el Börcsök János forgalmi szolgálattevő és KISZ-brigádja, mert a személyvonatoknak 97 százalékát közlekedtették menetrend szerint. A tehervonatok menetrend szerinti indításánál Alföldi Károly forgalmi szolgálattevő és brigádja a tehervonatoknak 92 százalékát menetrend szerint közlekedtette. Az árumozdításnál Szabó János raktárnok és Ady-brigádja 114 százalékos. Heidt József raktárnok és Béke-brigádja pedig 109 százalékos teljesítményt ért el. Kmetykó András levelező
