Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-30 / 100. szám
1962. április 30., hétfő NÉPÜJSA 6 3 Először kapott Élüzem-eímet a Mezőherényi Gépállomás Kedves ünnepségre jöttek össze szombaton este a Mezőberényá Gépállomás dolgozói. A megyei, járási, községi pártbizottságok küldöttei, valamint a Gépállomási Főigazgatóság vezetőinek jelenlétében adta át dr. Gajdár László, a MEDOSZ elnöksége nevében Valaoh István gépállomási igazgatónak az élüzem-kitüritetést. Tavaly ez a gépállomás a 11 f ezer normálhold tervfeladatát ezer normáiholddal túlteljesítette. Az erőgépek 91,5 százaléka kettős műszakban dolgozott. Ennek ellenére 5 százalékkal tudta csökkentem az önköltséget. Az eredményes munka nyomán 240 ezer forint nyereségrészesedést osztottak ki. Az Élüzem-cím és oklevél átvétele után Valaoh elvtárs, a gépállomás igazgatója méltatta a gépállomás dolgozóinak szorgalmát, és tettrekészsé^ét. Többek között beszélt a KISZ ifjúsági brigádról, mely a múlt évben országos első lett. Ez a brigád most szocialista munkabrigád címet és oklevelet kapott. Ezután a gépállomás igazgatója 20 ezer forint jutalmat osztott ki. Sajgó Mihály körzeti szerelőnek, Berg Ádámné adminisztrátornak, Öllé István brigádvezetőnek, Török Antal traktorosnak, Bíró János szerelőnek pedig átnyújtotta a Kiváló Dolgozó jelvényt, s az ezzel járó pénzjutalmat. \egyyen fiatalt „csábított’* vissza a készpénzfizetés a tótkomlósi Viharsarok Tsz-be A tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezetben az elmúlt évben vezették be a készpénzfizetési jövedelemelosztást. A tagok havonta munkanormánként harminc forintot kaptak. Az új fizetési formát nagyon megkedvelték a ta-Tizennégy új palántázógép érkezett megyénkbe Megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt évben 26 palán tázógéppel rendelkeztek és emellé ez év elejére újabb 28 darabra adtak be igényt, mert ezeket a gépeket nemcsak a különböző zöldség: káposzta, karalábé, paprika, hanem a dohány palántálásához is nagyszerűen fel tudják használni. Az igényelt 28 palántázógépből 14 már megérkezett az AGROKER csabai telepére, s a vállalat vezetői nyomban értesítették a termelőszövetkezeteket, hogy még május elseje előtt átvehetik az érkezett gépekit. gok, s ez évben is így kapják a munkadíjat. Akik szorgalmasan dolgoznak, 1200—1400 forintot kapnak havonta a növénytermesztésben, az állattenyésztők pedig 1700—1800 forintot. A készpénzfizetés és a jó kereseti lehetőség az utóbbi hetekben negyven olyan fiatalt „csábított” vissza a Viharsarok Tsz-be, akik korábban elmentek az iparba dolgozni. A tótkomlósi Viharsarok Tsz-be csaknem kétszáz fiatal dolgozik, s becsületes munkájuk jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az elsők között készülnek el minden időszerű munkával, és évről évre kimagasló termésátlagokat takarítanak be. Az üzemi demokráciáról A második ötéves terv az ipa” ri termelés fejlesztését, a termelőszövetkezetek megszilárdítását, a szocializmus alapjainak lerakását írja elő. E nagy feladatok megvalósítása azt követeli meg, hogy céltudatosan használjuk fel anyagi és szellemi erőinket, fokozzuk a dolgozó tömegek termelési és politikái kezdeményező készségét. Ne tévesszük szem elől az MSZMP VII. kongresszusának útmutatását, mely szerint: „A gazdasági élet vezetőinek feltétlenül meg kell tanulniuk, hogy munkájukban az eddigieknél nagyobb mértékben és bátrabban támaszkodjanak fejlődésünk legnagyobb lendítő erejére, a tömegek öntudatára, véleményére és lelkesedésére”. Ilyen körülmények között nagyon fontos az üzemi demokráciáról beszélni, számba venni az eddig nem teljesen felhasznált tartalékait. Ismeretes, hogy egy adott társadalomban a demokrácia jellegét és formáját a mindenkori termelési viszonyok határozzák meg. Vagyis meghatározzák a demokráciát, a tulajdon formáját, ennek alapján az emberek csoportjának helyzetét a termelésben és meghatározzák a megtermelt javak elosztásának módját. Akik rendelkeznek a termelőeszközökkel, azok irányítják a termelést. Ezek a tulajdonosok és ők alkotják az adott társadalom uralkodó osztályát. A demokráciát saját érdeküknek megfelelően használják fel, ezért a demokrácia mindig osztályjellegű. 1/ öztudomású, hogy minden társadalom alapvető érdeke a termelés. Ezért a demokráciát olyan irányba fejleszti az uralkodó osztály amely előre viszi az adott Szakszervezeti társadalmi funkcionáriusok és aktívák kitüntetése got látott. De délutánra már lecsitult, leülepedett benne a vihar. A gépzaj, a szérszámok csattogása, a fiatalok nevetgélése feloldotta benne az óriási feszültséget. Már Forraira se gondolt olyan gyűlölettel. Csak Magdát kerülte. Tudta, hogy Magda végignézett mindent, látta, hogy mi történt... Mégse sietett a segítségére! De amikor a munkaidő végén Magda odalépett hozzá, hogy tartsanak együtt, nem volt bátorsága elzavarni. Félt, hogy az elvált aszszooy kdáll a munkahely közepére és kikiabálja, mi történt vele. Először szótlanul mentek a gyorsvasúthoz, aztán közömbös dolgokról beszélgettek... Teltek a hetek, Fellegi már lemondott arról, hogy valaha is udvarolni fog ennek a lánynak. A KISZ-vezetőségben már szólni sem mert Beke Mariról, mert abban a pillanatban kinevették. Pedig érezte, hogy itt nemcsak vonzalomról van szó, hanem arról is, hogy a lányt közelebb kellene hozni a KISZ-hez. Felleginek nem tetszett az, ahogyan ez a vezetőség dolgozott. Például milyen gyorsan elfelejtették a saját határozatukat, hogy a Beke Marival foglalkozni kell, meg kell hívni a KISZ-rendezvényekre, könyveket kell ajánlani neki stb. S Fellegi jól látta, hogy ez abból fakad, amiből a többi hiba: csak akkor érezték jól A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége vasárnap délelőtt rendkívüli ülést tartott Békéscsabán, amelyre a megyéből több olyan szakszervezeti társamagukat, ha egymás között voltak, minden tervüket úgy építették fel, hogy annak végrehajtásában csak a KISZ-tagok vehettek részt. Zárt kollektíva volt ez, s bár sokat segített a gyárnak, hiszen csupa lelkes fiatalokból állt, mégis elharapózott közöttük valamiféle egészségtelen magukba zárkózó szemlélet. Szóba álltak ők persze Beke Marival is, meg a többiekkel is, csak éppen nem számítottak ezekre a fiatalokra, s ennélfogva nem is nagyon törődtek velük. Marinak viszont eszébe sem jutott, hogy Fellegiek társaságát keresse. Azok olyan komolykodó fiúk, sehova nem járnak szórakozni, csak néha a KISZ-rendezvényekre... Igaz, egyszer Fellegi elhívta a lágymányosi vásárvároshoz társadalmi munkára, ő is elment, és elég jól érezte magát a többiek között. De máskor nem szóltak neki, így hát aztán maradt ő is Magda és Forrai társaságában. Mert attól a bizonyos szombat estétől kezdve nem szakadt meg a kapcsolat Mari és Forrai között. A lányt először a szégyen nyomta, de aztán egyre jobban imponált neki, hogy a 23 éves fiú mindig tele van pénzzel, ajándékokat hoz neki; sőt a minap még cipőt is együtt vettek, amit Forrai fizetett! Ebből biztosan házasság lesz, akárki meglátja ... (Folytatjuk) társadalom termelésének fejlődését. A kapitalizmusban a termelőeszközök magántulajdonban vannak. A termelés a dolgozó tömegek kizsákmányolásán alapul. Ebből következik, hogy a demokrácia a tőkés termelést szolgálja. A tőkés társadalomban a demokrácia a tőkések demokráciája. A tőkések vigyáznak arra, hogy a jogokat úgy alakítsák, ahogy érdekeik megkívánják. A proletárdiktatúrában a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak. Ezért nincs kizsákmányolás. A termelőeszközök társadalmi tulajdona lehetővé teszi a termelés központosítását, tervszerű irányítását azzal a céllal, hogy a dolgozó tömegek életszínvonala a megtermelt javak arányában állandóan növekedjék. A társadalmi tulajdon, a tervszerűség, a dolgozó nép előtt álló perspektíva feltételezi a dolgozók kezdeményezését a gazdasági munka feladatainak kidolgozásában és megoldásában. A kezdeményező alkotómunka kibontakozásának feltétele a szocialista demokrácia megvalósítása. A proletárdiktatúrában tehát objektív törvényszerűség a dolgozó tömegek demokráciájának kifejlesztése; a jogok érvényesüléséhez biztosítja a feltételeket. Üj elemekkel is bővül az üzemi demokrácia, például az üzemi tanácsokkal. Ez a mi viszonyunk között természetes. A dolgozó emberek cselekvő támogatása, alkotó kezdeményezése nélkül a szocializmust nem tudnánk felépíteni. Az üzemi demokrácia lehetőséget nyújt arra, hogy a dolgozók megismerjék a vállalat, gazdaság előtt álló feladatokat, a vezetők meghallgassák a dolgozók* véleményét és ezt érvényesítsék a feladatok meghatározásánál. Az üzemi demokrácia három dolog köré csoportosul: először a munkáskollektíva előzetes tájékoztatása, másodszor véleményeinek, javaslatainak meghallgatása és harmadszor, ezek érvényesítése a kérdések eldöntésénél. C amely vállalatnál széles ** körben valósulnak meg a gazdasági és mozgalmi vezetésben ezek az elvek, ott a dolgozók ily módon is gyakorolják a munkáshatalmat a vállalat irányításában, a gazdasági vezetők munkájának ellenőrzésében, a gazdasági feladatok kidolgozásában és megoldásában. Fontos az üzemi demokrácia fejlesztése azért is, mert az üzemi demokrácia által biztosított fórumok — különböző munkásgyűléTermeiőszövetkezetek, állami gazdaságok, figyelem 1 Több és nagyobb jövedelmet biztosít a szerződéskötés Értékesítési szerződést kötünk 1962. évi termésű ssálastakarmányra, takarmány szalmára, ipari rizsssalmára Árak telepre beszállítva: takarmányszalma 33,— Ft/q-f-3,— Ft/q szerz. felár, ipari minőségű búzaszalma (cséplőgéppel csépelt) 32,— Ft/q-f-4,— Ft/q szerz. felár, ipari minőségű rizsszalma 20,— Ft/q+2,— Ft/q szerz. felár. Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja 15514 sek — a munkásosztályt nevelő iskoláik, itt tanulnak irányítani, vezetni. Megtanulják helyesen összeegyeztetni az egyéni és társadalmi érdekeket, felelősséget vállalni a feladatok fegyelmezett végrehajtásáért. Tehát az üzemi demokrácia munkásállamban tükrözi a. dolgozók megváltozott helyzetét, azt, hogy a termelőeszközök tulajdonosává, a hatalom birtokosává váltak. Az üzemi demokrácai fejlesztésének rendkívül nagy a társadalmi és politikai jelentősége, mert erősíti a munkásosztály államhatalmát, és a dolgozókban a szocialista tudatot. Ott, ahol megfelelően élnek vele, megteremti azt a légkört, amelyben a dolgozó egyre inkább a vállalat, az ország gazdájának érzi magát. A szakszervezeti alapszervek újjáválasztása kapcsán számos megnyilvánulásból tapasztaltuk a dolgozók szocialista tudatában bekövetkezett pozitív változásokat. Ismeretes, hogy üzemeinkben a demokratikus szellem a vezetésben igen sokat fejlődött. Ez is hozzájárult ahhoz a gyorsuló folyamathoz, amely a dolgozók szocialista tudatának kialakításában tapasztalható. fZm yakran a látszat az, hogy az üzemi demokrácia léte ellene van az egyszemélyi felelősség elvének. A valóságban ez nem így van. Az az igazság, hogy a modem nagyipari vállalatok irányítása nem oldható meg egy felelős személy operatív vezetése nélkül. A termelés, az egységes vezetés biztosítása érdekében szükség van a vezető utasításának végrehajtására. Az üzemi demokrácia, a dolgozók részvétele a vezetésben és ellenőrzési joguk nem csökkenti, hanem növeli az igazgató tekintélyét, döntésének hatékonyságát. A gazdasági vezetők önállósága és felelőssége, amelyre feltétlen szükség van, új vonással gyarapszik. Ezelőtt egyedül az állami irányító szervnek tartoztak felelősséggel, most és a jövőben vállalatuk dolgozóinak és a dolgozókat képviselő fórumok előtt is számot kell adni munkájukról. Annál szilárdabb lesz az igazgató helyzete, annál jobbak intézkedései, minél jobban számol a dolgozók és a dolgozókat képviselő szervek álláspontjával. Az elmondottakon túl az üzemi demokráciának olyan jelentősége is van, hogy erősíti a tökésországok munkásosztályában a szocializmus iránti vonzódást, mert ily módon is megmutatja a Jcét rendszer közötti különbséget. A kapitalista országokból nálunk járt munkásküldöttségek látják, hogy nálunk valóban a munkások az üzemek gazdái. Tapasztalják, hogy minőségileg új módon alakult a vezetők és a dolgozók viszonya, hogy az állam és a vállalatok vezetői számítanak a dolgozók segítségére és igénylik azt. Meggyőződnek arról, ho^y mindez nemcsak az állam számára jelent előnyöket, hanem közvetlen kihatással van a dolgozók élet- és munkakörülményeire, az életszínvonal emelkedésére. Mindezek a benyomások és tapasztalatok segítik a kapitalista országok munkásosztályát a harcban, mely olyan társadalom felépítéséért folyik, amelyben a jog a dolgozókat illeti meg. összegezésül elmondhatjuk: élnünk kell az üzemi demokrácia által biztosított lehetőségekkel. Ily módon még jobb eredménnyel visszük sikerre ötéves tervünk célkitűzéseit. Kocsis József az SZMT -vezető titkára dalmi funkcionáriust és aktívát hívtak meg, akik kitűntek a szakszervezeti munkában. Kocsis elvtárs, az SZMT vezető titkára üdvözölte a megjelenteket, majd megemlékezett a nemzet>közi munkásság seregszemléi érői, ■ május elsejéről. Ezután átadta a ■ Szakszervezeti munkáért kitünte,tő jelvényt, amelyet az idén ado[ mányoztak első ízben. Négyen a [kitüntető jelvény arany, négyen [az ezüst, négyen pedig bronz fokozatát kapták meg eddigi szak• szervezeti munkásságukért.
