Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

2 NÉPÜJSÁG íiiöi. április 4., szerda Gyulavári elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) san 3038 forint, 1961-ben 5209 forint jutott. 1961-ben többek között 58 millió forint értékű bútort, 4159 darab mosógépet, 3313 televíziót, 1507 motorke­rékpárt vásároltak megyénk dolgozói. Csak a' rosszindulatúak mond­hatják azt, hogy ezekkel a tények­kel mi azt próbáljuk bizonyíta­ni, hogy népünk Kánaánban él. Nem! Mi tudjuk, hogy dolgozó né­pünk reáljövedelme tovább kell hogy növekedjen, mégpedig a szorgalmas munka alapján. Ma szorgalmas népünk a párt által jóváhagyott második ötéves terv megvalósításán munkálkodik. Az ötéves terv első évében elért eredmények, bár szerények, de biz. tosítékát, szilárd alapját adják az egész tervidőszak megvalósításá­nak. Megyénk szocialista ipara 1961-ben 30 százalékkal ter­melt többet, mint 1958-ban. Kedvezően alakult a termelés gazdaságossága, eredményeket értünk el az ipar vezetésében, erősödött a kollektív vezetés, csökkent a gazdasági élet­ben is a dogmatikus szemlélet, egyre kevesebb a megalapozatlan parancsolgatás, melynek következ­tében egyre kevesebb az olyan üzemünk, vállalatunk, amely gyengébben működik. Fejlődésünk motorja továbbra Is a dolgozók növekvő szocialista öntudata lesz. Munkásaink szocialista öntudatának, hazafias­ságának bizonyítéka a párt VIII. kongresszusának tiszteletére indí tott szocialista munkaverseny is. A verseny célkitűzései összefogla­lóan olyan feladatot határoznak meg a munkáskollektívák elé: meg kell gyorsítani a szocializmus építését népgazdaságunk minden területén. Tisztelet és elismerés a dolgozó embernek, aiki önfeláldozó mun­kájával szorgalmasan dolgozik a maga és az egész nép boldogulá­sára a szocializmus mielőbbi fel­építéséért. Céljaink megvalósításában igen jelentős szerepe van a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének. Ma községeinkben kialakultak a szocialista termelési viszonyok, amelyek a termelőerők fejlődésé­nek beláthatatlan fejlődését képe­sek biztosítani. A falun végbe­ment változást bátran nevezhet­jük a szocializmus újabb forradal­mi győzelmének. E forradalmi tett, a kisparaszti gazdaságok nagyüzemi gazdasá­gokká való átalakítása, mint is­meretes, sok bonyodalommal és nehézséggel járt, de az átszerve­zés után a létrehozott gazdaságok megszilárdítása még bonyolultabb feladatot jelent. Ezt igazolja az élet, a gyakorlat. Az emberek a termelőszövetke­zetekbe való belépésük után gon­dolkodásukban. felfogásukban, szemléletükben nem változnak meg egy csapásra. Ez a kezdeti időben bonyolítja és nehezíti a mozgalomban elért eredmények rögzítését. Éppen ezért feladata az egész magyar tár­sadalomnak, a társadalom éle­tét irányító pártnak, a mun­kásosztálynak és a termelőszö­vetkezeti parasztságnak a me­zőgazdaság szocialista elemei­nek megerősítése. Hiba lenne, ha ebből adódóan egyesek olyan következtetést von­nának le, éppen az ellenséges pro­paganda sugallatára, hogy „le­küzdhetetlen nehézségeink” van­nak. Nincsenek! Mert ezeket a gondokat igenis leküzdjük. Mun­kásosztályunk, termelőszövetke­zeti parasztságunk úrrá lesz a ne­hézségeken. Ügy dolgozunk, hogy a parcella-gazdálkodást felváltó szocialista nagyüzem az eddigiek­nél többet, jobbat, olcsóbbat ad­jon a népnek. Igen! A párt azt vallja, hogy népünk életszínvonalának évről évre emelkednie kell. Ennek vi­szont kulcskérdése, hogy a mező­­daság valójában nagyüzemi mó­don jelentősen fejlessze a hús, zsír, tej, baromfi, tojás és más fontos mezőgazdasági termelvé­­nyek termelését. Kedves Elvtársak! Barátaink! A felszabadulás óta eltelt 17 év népünk számára nem volt vidám szórakozással eltelt időszak. Ez a 17 év a nehéz és áldozatokat kö­vetelő harcok, a nehéz munka ide. je volt a párt, a munkásosztály, az egész nép számára. De ma, 17 év távlatából jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy népünk a kapitalizmus és há­borús pusztítás helyén virág­zó, egészséges országot terem­tett a maga számára. E népi-nemzeti egység, amelyet a munkásosztály vezet, napról napra erősödik és magába foglal­ja a parasztság, az értelmiség és a városi kispolgárság túlnyomó többségét. E népi-nemzeti egység biztosítéka annak, hogy a volt ki­zsákmányolok és nyugati szekér­tolóik mindenfajta restaurációs kísérlete csúfos vereséget szen­vedjen. Ezután a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről szólt Gyula­vári elvtárs, s beszédét így fejezte be: Számunkra április 4 a jövendő élet forrása. Népünk jobban, mint valaha, felszabadítója békét őrző erejében, a szovjet nép és a szo­cialista testvérnépek erőfeszítései­nek sikerében bízik. Bízik abban, hogy az atomerő, a nukleáris fizi­ka korszaka száműzi a háborút és elhozza a föld népeinek boldog tavaszát. Éljen drága hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen felszabadítónk, a nagy Szovjetunió! Éljen az örök szovjet—magyar barátság! Szovjet és possiáii vesidé^ek a viharsarki ünnepségen A Békés megyei felszabadulási emlékünnepségekre szovjet és román vendégek érkeztek kedden. A Román Népköztársaságból Jón Balja, a Román Munkáspárt bá­náti tartományi végrehajtó bizott­ságának tagja, az aradi városi pártbizottság első titkára, Aristide Blean, a bánáti tartományi párt­végrehajtó bizottság póttagja, az aradi városi pártbizottság szerve­zési titkár első helyettese és Teo­dora Gherman pedagógus, az aradi rajoni néptanács alelnöke látogatott Békés megyébe a vi­harsarkiak meghívására. A román elvtársakat Kevermes határköz­ségben fogadták az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának, a me­gyei tanács, a Hazafias ■ Népfront megyei bizottságának képviselői, majd a megyeszékhelyen, a Csaba étteremben tartott társasebéd után megmutatták a várost. Este Békéscsabán, á Jókai Szín­házban rendezett díszüimépségen részt vettek a hazánkban állomá­sozó szovjet hadsereg képviselői, Szemjon Cimmerman gárdaőr­nagy és Ivan Pavlov'cs Zaharov kapitány és a román vendégek is. Hz evian! egyezmény eszköz a forradalom celláinak megvalósításához -^hangoztatja az nigériai Kommunista Párt KITÜNTETTÉK az országos versenyben első helyezést elért Orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikumot A mezőgazdasági technikumok 1961—62. évi versenyében az Oros­házi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikum nyerte el az első he­lyezést s így a mezőgazdasági szak­iskolák versenyében már negyed­szer szerepel az ország legjobbjai között. Ebből az alkalomból ked­den ünnepséget rendeztek az orosházi városi tanács díszterme ben. A vörös selyem vándorzász­lót a Váci Mezőgazdasági Techni­kumtól vették át, a Földművelés­­ügyi Minisztérium oklevélét és a 10 000 forintos pénzjutalmat dr. Soós Gábor, a minisztérium fő­igazgatója adta át. (MTI) A laoszi partizánok harcai Peking (TASZSZ) A savannakheti-csoport ameri­kai tisztek vezetése alatt álló csa­patai folytatják „tisztogató had­műveleteiket” az általuk meg­szállt körzetekben és fokozzák a felszabadult laoszi területek elleni támadásaikat. Válaszul erre azoknak a körze-Istenem, te tudod, hogy mennyit szenvedtem, mire megértem a hetven esztendőt. Sokáig nem volt más örömöm az életben, mint az a gyötrelmekből fakadó elégedett­ség, ha naponta úgy-ahogy enni tudtam adni hét éhes gyermekem­nek. Te tudod azt is, hogy kettő közülük a silány táplálkozás mi­att halt meg, mert gyenge szerve­zetük nem tudta legyőzni a beteg­séget. Az első háborúban elvesz­tettem az urámat, úgy maradtam itt, mint a fa, ha levágják leg­szebb ágait. Az éjszakákat és a nappalokat de sokszor töltöttem kétségbeesett sírássalszórtam az átkot az urak­ra, mert elnyomorítottak bennün­ket, szegényeket... De te meg­hallgattad, istenem a sok elesett ember fohászát, és ma már nem ülnek nyakunkon a kényurak, a bűnös ingyenélők. Életben maradt öt gyermekem­re büszke vagyok, mert derék, be­csületes emberek, szép családi éle­tet élnek, megvan mindenük. La­kásukban, ha néha meglátogatom őket, félve járok, mert olyan az, mint régen a kastélyok belseje volt. S engem mindnyájan- szeret­nek, segítenek, hívnak magukhoz. Ezért gyakran van úgy, hogy el­szorul a szívem, és sírok az öröm­től. Hát ezt is megértem! Van-e nagyobb boldogság egy anya szá­mára ennél?! Jólesik, hogy támo­gatnak és hívnak, de én, ameddig nem szorít a sorsom, és te is meg­segítesz, istenem, nem megyek teknek a lakói, amelyek a Kosa van—Boun Oum-klikk uralma alatt maradták, fegyvert ragadnak és partizánosztagokat szerveznek. Nem teljes adatok szerint dél­laoszi partizánegységek eddig megöltek és megsebesítettek több mint 200 ellenséges katonát és sok fegyvert zsákmányoltak. Párizs (MTI) Az Algériai Kommunista Párt Algírban közzétette az eviani egyezménnyel kapcsolatos állás­­foglalását. Ebben elemzi a jelenle­gi helyzetet és megjelöli a párt feladatait. A nyilatkozat hangoztatja, a nemzetközi helyzetben, amelyet a szocialista tábor és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak közötti ter­mészetes szövetség, a béke erői­nek növekedése jellemez, sejnmi sem akadályozhatja meg az algé­riai forradalmat demokratikus, szociális és gazdasági céljainak elérésében, ha az új algériai kor­mány belpolitikájában a nemzeti és haladó erők egységére, külpoli­tikájában pedig az imperializmus­ellenes, békés erőkre, a szocialista táborra fog támaszkodni. Reahc'ós kormányt alakít a% új argentin elnök Buenos Aires (MTI) Jósé Maria Guido, a reakciós katonatisztek által hatalomra jut­tatott új argentin elnök jobboldali kormány alakításával igyekszik át­vészelni a hetek óta tartó válsá­got. Hírügynökségi jelentések sze­rint már letette a hivatali esküt a három fegyvernem minisztere is. Jobboldai politikusok a kor­mány eddig kijelölt többi tag­jai is. Poggi tábornok, az argentin had­sereg főparancsnoka nyilatkozatot adott ki és ebben kijelentette, Frondizi volt elnököt a Martin Garcia szigeten tartják őrizetben. A tábornok hozzáfűzte, hogy Frondizi „saját kérésére és a fegyveres erők határozata alap­ján tartózkodik a szigeten”. ■>*&. Loholaberry, a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének egyik ve­zetője hangsúlyozta, a szakszerve­zet meghatározatlan időre általá­nos sztrájkot hirdet, ha a pero­nista jelöltek május 1-én nem foglalhatják el helyüket. Beszélgetés az istennel egyik gyermekem nyakára sem. Pár hold földem után ad nekem megélhetést a csoport — és ez olyan jó érzés.., Sajnos, elfordultak tőled a gyermekeim, nem hiszik, hogy létezel. Nagyon fájt ez nekem eleinte, s ma sem tudok belenyu­godni, de hát mit tegyek? Már nem uralkodhatok rajtuk. Amíg velem voltak, rendesen imádkoz­tak, és jártak a templomba is... Valahogy nem értem én ezt, hi­szen a tíz parancsolatnak eleget tesznek, becsületesen élnek, s a maguk és embertársaik boldogu­lásáért munkálkodnak. Azt mond­ják, az ö istenük az igazság. Ben­ned nem bíznak, mert elvetted szegény apjukat, hagytad, hogy az urak a vágóhídra vigyék őt és a hozzá hasonló nyomorultakat, hagytad, hogy gyermekeimet hosz­­szú éveken át megalázzák, soha nem segítettél rajtuk, pedig meny­nyit imádkoztak! Kérték a min­dennapi kenyeret, de te' nem ad­tad meg nekik... Ök így mondják, és én mit te­hetek? S azt is mondják, hogy nem minden népnek egyazon iste­ne van, vannak, akik a Napot, a szelet, a tüzet, a vizet, meg Al­­lahot, vagy hogy is hívjákot imádják. Hát ezek nem lennének becsületes emberek? ... Az én gyermekeim az emberiséget imád­ják, azt mondják, ez a legszebb vallás a Földön ... öreg vagyok már ahhoz, istenem, hogy el tud­jak ezeken a dolgokon igazodni. Én már megmaradok hívednek egész életemben, s imádkozom a gyermekeim helyett is tehozzád ... Bocsáss meg hát nekik, s áldd meg őket azért, hiszen olyan be­csületes emberek, tele van a szí­rjük meleg jósággal... El kellett mondanom ezeket ris­ked, istenem, hogy igazságosab­ban mérjed az én bűnömet, s job­ban remélhessem, hogy megbo­csátasz nekem, esendő embernek, amiért yétettem a te szent törvé­nyeid ellen: szent fiad vértanú­­halálának napján, nagypénteken megettem a húst! Én vittem a főmérnök fiamnak a sonkát abból a hízóból, amelyet segedelmeddel levágtam. Egy anya mindig bol­dog, ha adhat valamit a gyerme­keinek, ha még oly’ jól is megy a sorsuk. Nekik is jólesik ez... S ettem a sonkából nagypénteken! Talán, ha nagyon erős vagyok, meg tudtam volna állni, de hát engedtem a csábításnak. Megszé­dített a nagy szeretet és ünneplés, amely uekafti szólt. Eljött a fiam párttitkára is vendégségbe — olyan magunkfajta ember —, s nagyon kedves volt hozzám ő is. Odaültettek maguk közé az asz­talhoz, és szeretettel ajnároztak. A párttitkár olyan szépen beszélt a jövő életről, amikor a mainál is jobb sorsa lesz a munkásember­nek! ... Közben ették a sonkát, a kolbászt és a főtt tojást, s itták rá a finom bort. Nekem is adtak egy pohárral... és ettől végleg elment az erőm. A párttitkár ara­nyos volt, biztatott, hogy az ő ked­vükért ne szegjem még a böjtöt, hiszen tudja, hogy vallásos va­gyok, s ezt a kommunisták tiszte­letben tartják. De hozzátette: megböjtöltem én már akár száz ember helyett is egy egész életre­valót, valamikor régen ... Hát bi­zony, istenem, te tudod, hogy sok­szor hetekig, hónapokig nem lát­tunk húst, de még rendes fehér kenyeret sem... Erre gondoltam én akkor, ami­kor hajlottam a csábításra. Meg aztán, mintha a párttitkár hang­jában lett volna egy kis sajnálat is irántam. Hát ezért hiszem is­tenem, hogy megbocsatász nekem, mert valóban megszenvedtem én már azért, hogy egy böjt megsze­géséért még ne kárhozzak el. Jó­ságos és bölcs istenem, bocsásd meg egy szegény öregasszony bű­nét, és békességet adj lelkemnek...- Sz. Farkas Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents