Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

••V Fejlődésünk motorja a dolgozók növekvő szocialista öntudata — Felszabadulási díszünnepség a Jókai Színházban — KOVÁCSOLJUNK EKEVASAT A KARDOKBÓL! .................................................................................................... Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából április 3-án este a Hazafias Népfront megyei elnöksége, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága me­gyei díszünnepséget rendezett Bé késcsabán, a Jókai Színházban. Az elnökségben helyet foglaltak kedves szovjet és román ven­dégeink, a párt-, az állami, a tár sadalmi szervek megyei, helyi ve­zetői, munkások és termelőszövetkezetek képviselői. Such János elvtárs, a békése sabai városi pártbizottság titkára ünnepi megnyitója után Gyulává ri Pál elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője mo ndott ünnepi beszédet. Gyulavári elvtárs beszéde Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Tisztelt ünneplő közönség! Küzdelmekkel téli, keserves volt a magyar nép élete addig, amíg ránkvirradt a szabadság hajnala. A magyar nép fiai, a kegyetlen sors ellen lázadó parasztok, a szo­cialista eszme öntudatos és törhe­tetlen harcosad, a munkásosztály fiai évszázadokon keresztül har­coltak a mérhetetlen kizsákmá­nyolás ellen. Dózsa, Rákóczi, Kos­suth és a Tanácsköztársaság zász­lói alatt ezrek ontották vérüket és adták életüket a szabadabb éle­tért Kommunisták harcoltak a 25 éves Horthy-önkény ellen és ad­ták életüket hazánk felszabadítá­sáért. A szabadság a második világhá­ború tűz- és lángtengerén át tört utat magának. Népünk nem tudta saját maga lerázni a fasizmus bék­lyóit. Barátra, segítőtársra volt szüksége. Nem akármilyen barát­ra, hanem olyanra, aki önzetlenül a kivívott szabadságot örökre a nép kezébe adja. Soha el nem múló hálával gondolunk a nagy Szovjetuni­óra, amelynek dicsőséges had­serege, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom szülötte, felszabadította a sokat szen­vedett magyar népet a Hitler­­fasiszták karmaiból. Kegyelettel adózunk azoknak a szovjet hősöknek, akiknek sírhal­mai hazánk földjén domborulnak, ígérjük, hogy emlékük örökké él­ni fog a magyar nép szívében. Hálánkat és forró köszönetün­­ket küldjük a Szovjetunióba azok­nak az édesanyáknak, akiknek hős fiai a magyar nép szabadsá­gáért áldozták fiatal életüket. Kegyelettel emlékezünk meg azokról a román, bolgár hősökről, akik a szovjet hadsereg oldalán harcolva hazánk földjén adták legdrágább kincsüket: életüket a mi szabadságunkért. Áldozva az elesettek emlékének, ígérjük és cselekedeteinkkel bizonyítjuk, hogy szabadságunkat, független­ségünket, szocialista vívmányain­kat megőrizzük, védelmezzük és új társadalmi rendünket tovább építjük. Hitet teszünk amellett, hogy kiontott vérük nem volt hiá­bavaló. Elvtársak! Tisztelt barátaink! 1945 tavaszán szomorú örökség maradt ránk az arisztokraták, földbirtokosok, gyárosok, banká­rok jóvoltából. Hagyatékuk volt egy romokba döntött ország s fél­­millió. magyar életet sirattak az édesanyák, gyermekek és felesé­gek. Romokban hevert az ipar fele állatállományunknak több mint felét elrabolták, összes hídjaink­­nak csak a roncsai meredtek a kék ég felé, közlekedési jármű­parkunkat csaknem teljes egészé­ben nyugatra vitték. A testileg, lelkileg elgyötört, sá­padt emberek azonban nemcsak megáhították a szabadságot, de hallatlan nehézségekkel meg­­küzdve, erős akarattal fogtak hoz­zá a romok eltakarításához, az élet megindításához. Szorgalmas népünk tengernyi nehézséggel és nélkülözéssel megküzdve, a mun­kásosztály vezetésével úrrá lett a romokon. Ma az országban, de megyénk­ben sincs olyan termelőüzem, amely az elmúlt 17 év során ne fejlődött volna. Nincs olyan vá­ros és község, amelyben a 17 év előtti állapotok uralkodnának. Űj községek és városok nőttek ki a termelőmunka során. Megyénkben olyanok, mint Felsőnyomás, Te­lekgerendás, Kamut, Tarhos és Kertészsziget Olyan üzemek nőt­tek ki, illetve fejlődőben vannak, mint a Forgácsoló, az Orosházi Ruhagyár, Békéscsabai Konzerv­gyár, a Hűtőház, az Orosházi Üveggyár és egy egész sor kis­ipari szövetkezet. A politikai és gazdsági forrada­lom mellett hatalmas kulturális fonradalom ment és megy végbe. Mint országos probléma, az írás­­tudatlanság megszűnt. A dolgozó nép közvetlen anyagi igényeinek kielégítését ma nem szükséges adatok özönével bizonyítanunk. A dolgozó osztályok és rétegek ma minden tekintetben jobban élnek, mint a nópelnyomó, fasiszta Hot­­thy-rendszer idején. Ezt bizonyít­ja a megye munkásai átlagkerese­tének alakulása. Amíg a felszaba­dulás plőtt éhbérórt voltak kényte­lenek dolgozni s a tőkés a szó igazi értelmében kisajtolta erejü­ket, addig ma normális munkafel., tételek mellett emberséges kere­sethez jutnak. Azok pedig, akik jobban dolgoznak, többet adnak az ország asztalára, különböző jut­tatásokban — nyereségrészesedés­ben, prémiumban részesülnek. De nemcsak városon élnek Jód­ban az emberek. Ma a falvak népe is — munkáján keresztül — töb­bet leap a megtermelt javakból. A múlt megalázott béresei, cselé­dei ma a társadalom megelégedett tagjaiként egyre jobb életkörül­mények között élnek. Az alkotó­munka alapján pedig az elkövet­kezendő években még jobban fog­nak élni. A munkások és parasztok élet­­színvonalának növekedésével együtt a proletárdiktatúra állama jelentősen emelte az értelmiségiek életszínvonalát is. Ezt senki nem vonhatja kétségbe, mert itt is té­nyekkel találja magát szembe. A dolgozó nép életszínvonalának növekedését bizonyítja a keres­kedelmi forgalom növekedése is; 1954-ben egy lakosra átlago­­(Folytatás a 2. oldalon) * Megkezdték a vetést a lófogatok a termelőszövetkezetek földjén — Ültetik a kora tavaszi palántákat a kertészetekben — A termelőszövetkezetek határá­ban a többszöri márciusi hófúvás és a későbbi esőzés komolyan hátráltatta a tavaszi mezőgazdasá­gi munkát. A gépállomások és termelőszövetkezetek tagjai teljes felkészültséggel várták a jó időt, hogy mielőbb megkezdhessék a vetést. A traktorok még nem me­hetnek rá a lágy talajra, de lófogatokkal több helyen meg­kezdték a talajelőkészítést és a vetést. Az endrődi Űj Barázda Tsz-ben például — amely az elmúlt ősz­szel országosan elsőnek fejezte be a búzavetést — lófogatok vetik a tavaszi árpát, s kedden estig föld be tették a magot a tervezett 58 holdon. A kertészetben is teljes lendülettel dolgoznak: ültetik a korai palántát, s pikírozzák a későbbieket. , Az újkígyósi Aranykalász Tsz­­ben — ahol 22 holdon ültetnek kora tavaszi káposztát, karalábét ■ és karfiolt — rendkívüli erőfeszítésekkel mentették meg a késői hóvi­haroktól a palántákat. Kedden, mivel a palántázógépek még nem mehetnek rá a gyenge talajra — 80 termelőszövetkezeti tag kézzel ültette gyepkockás mód­szerrel a korai palántát. A meleg­ágyakban pikírozták a későbbi paprika- és paradicsom-palántá­kat. A mezőgazdászok bejárták az egész határt, s elhatározták, hogy szerdán, felszabadulásunk ünnepén 80 fogat megkezdi a tavaszi ár­pa és a lucernamag vetését. Ugyancsak lófogatok láttak munkához Gyoma, Dévaványa és több termelőszövetkezeti község határában.

Next

/
Thumbnails
Contents