Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
••V Fejlődésünk motorja a dolgozók növekvő szocialista öntudata — Felszabadulási díszünnepség a Jókai Színházban — KOVÁCSOLJUNK EKEVASAT A KARDOKBÓL! .................................................................................................... Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából április 3-án este a Hazafias Népfront megyei elnöksége, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága megyei díszünnepséget rendezett Bé késcsabán, a Jókai Színházban. Az elnökségben helyet foglaltak kedves szovjet és román vendégeink, a párt-, az állami, a tár sadalmi szervek megyei, helyi vezetői, munkások és termelőszövetkezetek képviselői. Such János elvtárs, a békése sabai városi pártbizottság titkára ünnepi megnyitója után Gyulává ri Pál elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője mo ndott ünnepi beszédet. Gyulavári elvtárs beszéde Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Tisztelt ünneplő közönség! Küzdelmekkel téli, keserves volt a magyar nép élete addig, amíg ránkvirradt a szabadság hajnala. A magyar nép fiai, a kegyetlen sors ellen lázadó parasztok, a szocialista eszme öntudatos és törhetetlen harcosad, a munkásosztály fiai évszázadokon keresztül harcoltak a mérhetetlen kizsákmányolás ellen. Dózsa, Rákóczi, Kossuth és a Tanácsköztársaság zászlói alatt ezrek ontották vérüket és adták életüket a szabadabb életért Kommunisták harcoltak a 25 éves Horthy-önkény ellen és adták életüket hazánk felszabadításáért. A szabadság a második világháború tűz- és lángtengerén át tört utat magának. Népünk nem tudta saját maga lerázni a fasizmus béklyóit. Barátra, segítőtársra volt szüksége. Nem akármilyen barátra, hanem olyanra, aki önzetlenül a kivívott szabadságot örökre a nép kezébe adja. Soha el nem múló hálával gondolunk a nagy Szovjetunióra, amelynek dicsőséges hadserege, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, felszabadította a sokat szenvedett magyar népet a Hitlerfasiszták karmaiból. Kegyelettel adózunk azoknak a szovjet hősöknek, akiknek sírhalmai hazánk földjén domborulnak, ígérjük, hogy emlékük örökké élni fog a magyar nép szívében. Hálánkat és forró köszönetünket küldjük a Szovjetunióba azoknak az édesanyáknak, akiknek hős fiai a magyar nép szabadságáért áldozták fiatal életüket. Kegyelettel emlékezünk meg azokról a román, bolgár hősökről, akik a szovjet hadsereg oldalán harcolva hazánk földjén adták legdrágább kincsüket: életüket a mi szabadságunkért. Áldozva az elesettek emlékének, ígérjük és cselekedeteinkkel bizonyítjuk, hogy szabadságunkat, függetlenségünket, szocialista vívmányainkat megőrizzük, védelmezzük és új társadalmi rendünket tovább építjük. Hitet teszünk amellett, hogy kiontott vérük nem volt hiábavaló. Elvtársak! Tisztelt barátaink! 1945 tavaszán szomorú örökség maradt ránk az arisztokraták, földbirtokosok, gyárosok, bankárok jóvoltából. Hagyatékuk volt egy romokba döntött ország s félmillió. magyar életet sirattak az édesanyák, gyermekek és feleségek. Romokban hevert az ipar fele állatállományunknak több mint felét elrabolták, összes hídjainknak csak a roncsai meredtek a kék ég felé, közlekedési járműparkunkat csaknem teljes egészében nyugatra vitték. A testileg, lelkileg elgyötört, sápadt emberek azonban nemcsak megáhították a szabadságot, de hallatlan nehézségekkel megküzdve, erős akarattal fogtak hozzá a romok eltakarításához, az élet megindításához. Szorgalmas népünk tengernyi nehézséggel és nélkülözéssel megküzdve, a munkásosztály vezetésével úrrá lett a romokon. Ma az országban, de megyénkben sincs olyan termelőüzem, amely az elmúlt 17 év során ne fejlődött volna. Nincs olyan város és község, amelyben a 17 év előtti állapotok uralkodnának. Űj községek és városok nőttek ki a termelőmunka során. Megyénkben olyanok, mint Felsőnyomás, Telekgerendás, Kamut, Tarhos és Kertészsziget Olyan üzemek nőttek ki, illetve fejlődőben vannak, mint a Forgácsoló, az Orosházi Ruhagyár, Békéscsabai Konzervgyár, a Hűtőház, az Orosházi Üveggyár és egy egész sor kisipari szövetkezet. A politikai és gazdsági forradalom mellett hatalmas kulturális fonradalom ment és megy végbe. Mint országos probléma, az írástudatlanság megszűnt. A dolgozó nép közvetlen anyagi igényeinek kielégítését ma nem szükséges adatok özönével bizonyítanunk. A dolgozó osztályok és rétegek ma minden tekintetben jobban élnek, mint a nópelnyomó, fasiszta Hotthy-rendszer idején. Ezt bizonyítja a megye munkásai átlagkeresetének alakulása. Amíg a felszabadulás plőtt éhbérórt voltak kénytelenek dolgozni s a tőkés a szó igazi értelmében kisajtolta erejüket, addig ma normális munkafel., tételek mellett emberséges keresethez jutnak. Azok pedig, akik jobban dolgoznak, többet adnak az ország asztalára, különböző juttatásokban — nyereségrészesedésben, prémiumban részesülnek. De nemcsak városon élnek Jódban az emberek. Ma a falvak népe is — munkáján keresztül — többet leap a megtermelt javakból. A múlt megalázott béresei, cselédei ma a társadalom megelégedett tagjaiként egyre jobb életkörülmények között élnek. Az alkotómunka alapján pedig az elkövetkezendő években még jobban fognak élni. A munkások és parasztok életszínvonalának növekedésével együtt a proletárdiktatúra állama jelentősen emelte az értelmiségiek életszínvonalát is. Ezt senki nem vonhatja kétségbe, mert itt is tényekkel találja magát szembe. A dolgozó nép életszínvonalának növekedését bizonyítja a kereskedelmi forgalom növekedése is; 1954-ben egy lakosra átlago(Folytatás a 2. oldalon) * Megkezdték a vetést a lófogatok a termelőszövetkezetek földjén — Ültetik a kora tavaszi palántákat a kertészetekben — A termelőszövetkezetek határában a többszöri márciusi hófúvás és a későbbi esőzés komolyan hátráltatta a tavaszi mezőgazdasági munkát. A gépállomások és termelőszövetkezetek tagjai teljes felkészültséggel várták a jó időt, hogy mielőbb megkezdhessék a vetést. A traktorok még nem mehetnek rá a lágy talajra, de lófogatokkal több helyen megkezdték a talajelőkészítést és a vetést. Az endrődi Űj Barázda Tsz-ben például — amely az elmúlt őszszel országosan elsőnek fejezte be a búzavetést — lófogatok vetik a tavaszi árpát, s kedden estig föld be tették a magot a tervezett 58 holdon. A kertészetben is teljes lendülettel dolgoznak: ültetik a korai palántát, s pikírozzák a későbbieket. , Az újkígyósi Aranykalász Tszben — ahol 22 holdon ültetnek kora tavaszi káposztát, karalábét ■ és karfiolt — rendkívüli erőfeszítésekkel mentették meg a késői hóviharoktól a palántákat. Kedden, mivel a palántázógépek még nem mehetnek rá a gyenge talajra — 80 termelőszövetkezeti tag kézzel ültette gyepkockás módszerrel a korai palántát. A melegágyakban pikírozták a későbbi paprika- és paradicsom-palántákat. A mezőgazdászok bejárták az egész határt, s elhatározták, hogy szerdán, felszabadulásunk ünnepén 80 fogat megkezdi a tavaszi árpa és a lucernamag vetését. Ugyancsak lófogatok láttak munkához Gyoma, Dévaványa és több termelőszövetkezeti község határában.
