Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-27 / 97. szám
1962. április 27., péntek 3 Zászlót és oklevelet adományoz a megyei pártbizottság a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elérő gépállomásnak, állami gazdaságnak és tsz-nek A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának tiszteletére már eddig is több járás, állami gazdaság, gépállomás és termelőszövetkezet kelt egymással versenyre. A párt megyei bizottsága nagyra éHékeli ezeket a versenykezdeményezéseket, hiszen a versenyvállalások a termelés növelésére, az önköltség csökkentésére, a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására, dolgo. zó népünk életszínvonalának növelésére irányulnak. A kibontakozó munkaverseny jelentőségét növeli az a körülmény, hogy mind több és több azoknak a dolgozóknak a száma, akik szocialista munkabrigádokban versenyeznek a magasabb terméshozamok növeléséért, általános és szakmai műveltségük emeléséért. Megyénk dolgozóinak a kongresszusi versenymozgalomban elért eredményeit a megyei pártbizottság által létrehozott versenybizottság értékeli, s a legjobb eredményt elért állami gazdaságnak, termelőszövetkezetnek és gépállomásnak kongresszusi versenyzászlót, illetve oklevelet ad. A verseny az egész éves termelési időszakot foglalja magába, s a versenybizottság külön értékeli a tavaszi mezőgazdasági munkák megfelelő időben való elvégzését; az aratás, cséplés gyors, legkevesebb szemveszteség nélküli betakarítását, a nyári mélyszántás elvégzését; továbbá az őszi betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést és a mélyszántást. Az első, második és harmadik helyezett állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek részére odaítélt zászló és oklevél alapját az képezi, hogy egységnyi területen az üzemtervben meghatározotton felül mennyivel növelik a kalászos-és a kapásnövények terméshozamát, hogyan növelik a 100 hold szántóra jutó állatlétszámot és hozamot, továbbá, hogy mennyivel növelik az üzemterven felül a 100 holdra jutó áruértékesítést, s hogyan csökkentik a kenyérgabona, a takarmánygabona, a hús, a tej és egyéb áru önköltségét. A gépállomások közt folyó verseny értékelésének, a zászló és az oklevél odaítélésének alapját az egy traktoregységre jutó teljesítmény, az önköltség és az anyagfelhasználás alakulása, a termelőszövetkezetektől vállalt kötelezettségek teljesítése, a minőségi munka és a balesetvédelem jó megszervezése képezi. A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága felhívja a megye párt-, állami, szakszervezeti és ifjúsági szervezeteit, hogy segítsék, szélesítsék a dolgozók között a kongresszusi munkaversenyt, támogassák az újabb kezdeményezéseket, hogy az egész megyénket átfogó versenyniozga- Iom kibontakozásából eredő kivá. ló munkateljesítményekkel, gazdasági eredményekkel köszönthessük majd pártunk VIII. kongreszszusát. A növényvédelem és a vegyszeres gyomirtás feladatai A növényvédelem jelentősége megyénk mezőgazdaságában is igen nagy mértékben megnőtt az elmúlt évek során. Jelentősége elsősorban abban van, hogy alkalmazásával emelkedik a terméshozam, termelvényeink exportképesek lesznek (például a vegyszeres gyomirtás, lucennakártevők elleni védekezés, gyümölcsfavédelem stb. esetében), és ezzel párhuzamosan nő termelőszövetkezeti parasztságunk jövedelme, jóléte. Továbbá a különböző védekezések végrehajtásával egyidejűleg megakadályozzuk a kártevő vagy betegség, gyom elszaporodását, elterjedését. Megyénkben már évek óta mind nagyobb és nagyobb területeken végzünk korszerű védekezést a különböző kártevők és betegségek ellen. Állomásunk a rendelkezésre álló gépparkkal 1960-ban 55 839, az 1961-es gazdasági évben 69 397 katasztrális holdon hajtott végre védekezést. Emellett a megye állami gazdaságai, valamint a növényvódlő-gépekkel rendelkező termelőszövetkezetek ilyen irányú munkája is több tízezer katasztrális höldna tehető. Megyénkben igen komoly teendőként jelentkezik csaknem minden esztendőben az amerikai fehér szövőlepke I. és II. nemzedéke elleni védekezés. A községek, városok Mégis csak okos nő ez a Magda. Vele kell tartani. Már ismeri az élet szép oldalait. S hátha tényleg igaza van, unalmasak ezek a kiszesek, s akkor elszalaszt egy szép estét. Mert biztos, hogy szép lesz. Nem is fog elmenni arra az üzemi murira, bár Lajos bácsiéknak azt fogja mondani, hogy oda megy, de Magdával tart. A Budapestbe... Másnap reggel Lajos bácsi keményen korholta a lányt az elmaradásért. Közölte vele, hogy amennyiben ez még egyszer előfordul, mehet, ahova akar, de itt tovább egy percig sem lakhat. Az üzemben Mari szólt Nagy Pálnak, hogy nem tud szombaton eljönni az üzemi mulatságra. A fiúk kérlelték. Ki ezért, ki azért. Volt, amelyiküknek nagyon tetszett Mari. Mások meg csupán arra gondoltak, hogy jó lenne ezt a lányt is bevonni a KISZ-be. De Magda szavai nyomán bárhogy is kérlelték, a lány hajthatatlan maradt. Sokkal csábítóbb volt a Budapest. Végül is a fiúk mérgesek lettek. Aznap este az üzemi KISZ vezetősége ülést tartott. Fellegi, a vezetőség egyik tagja tüzes szónoklatot tartott arról, hogy egyes lányok milyen fennen hordják az orrukat, de azért nem szabad egy KISZ-tagnak se megsértődnie, Ifjúsági üzemrész a Gyulai Harisnyagyárban Nehezen született meg ez az ifjúsági üzemrész, bár minden szervtől megkapta a támogatást. Viszont az öreg harisnyagyár nagyon kinőtte régi ruháját és benn a város közepén szorosan ölelik körül a többi épületek. Nehezen tud terjeszkedni. A tervek viszont évről évre magasabbak. Az ifjúsági üzemrész születését is ennek köszönheti. A városháza és a harisnyagyár között újabb épületrészhez jutottak, így fel tudták szabadítani a korábban irodahelyiségeknek szolgáló épületrészt, amelyben most már megszületett az ifjúsági terem. Góg György, az üzem KISZ-titkára kezdeményezte ezt a gondolatot, amelyet Borbély Jánosné, a pártszervezet titkára karolt föl. Ellenállás sehol sem volt ezzel mert bár idealista példával kell élnie, de Krisztus is azt mondta, ha megdobnak téged kővel, dobd vissza kenyérrel, és a kereszténység így tudott sok hívet szerezni magának. Letorkolták. Mit? Még hogy kenyérrel? Ha ő kővel, akkor mi egy sziklával. Még mit nem, majd nyelünk és hajbókolunk a burzsoázia előtt? Átkos kapitalista maradványok! „De ez nem kapitalista” — kockáztatta meg Fellegi Feri — Marira utalva. Ezen elvitáztak vagy húsz percet, miután Mari parasztlány, és még benne élnek a burzsoá eszmei maradványok ... Végül is megállapodtak abban, hogy azért foglalkozni kell Beke Máriával. — EH kellene hozzájuk menni és elkérni a nagybátyjáéktól — kockáztatta meg Fellegi Feri. De a többiek leintették. Fiatal $ még, otthon a helye, s egyébként is majd itt az üzemben lassanként megjön az esze. — Szólni kell a művezetőjének is, hogy többet figyeljen rá, és nekünk is többet kell vele beszélnünk — javasolta a titkár. — Csak nehogy aztán a Forraiék csapjanak le rá — akadékoskodott tovább Fellegi. — Különben is mondtam már, hogy ezeket ki kéne dobni! (Folytatjuk) kap csői altban, sőt a műszaki vezetőknél, így dr. Sipos Sándornál is a legnagyobb támogatásra talált. Ez év elején indult meg az üzemrész átszervezése és április elejére befejeződött. Most már csak fiatalok dolgoznak — és ahogy Góg György KISZ-titkár beszélt róluk — jól dolgoznak ebben az üzemrészben. Napi hatezer pár gyermek- és férfizokni a tervük, amelyet Batta-rendszerű, kéthengeres gépekkel készítenek. Az üzemrész ma már teljesen feltöltődött fiatalokkal. Tizennyolc kötőnő, tizenhat láncolónő és négy válogató dolgozik itt, de fiatalok a gépjavítók és a művezetők is, vagyis igazán ifjúsági üzemrésszé vált. A fiatalok közül nehéz volna kiemelni egyet-egyet, hisz ők még csak most indultak el az önálló munka útján. Nemrég nagy részük az iskolapadokban tanult. Elég sok közöttük — mint Hack Teréz és Gyöngyösi Teréz — az érettségizett fiatal. De meg kell említeni Erdeli Jánosné, valamint Kertész Katalin nevét is, hiszen ezek a fiatalok adják az alapot arra, hogy az ifjúsági üzemrész munkájának beindulása után többi terveinket is valóra váltsák. — Ezeket a fiatalokat képeseknek tartjuk arra — mondotta Góg György KISZ-titkár —, hogy a közeljövőben öt brigádba tömörülve megkíséreljék megszerezni a szocialista címet, majd később — teszi hozzá elgondolkozva — szeretnénk versenyt indítani a szo- Icialista üzemrész cím megszerzéséért. K. K. belterületén a védekezési munkákat időben végre tudjuk hajtani, de baj van az útmenti eperfák, gyümölcsfák növényvédelmi munkájával, valamint a házikertakben lévő gyümölcs- és haszonfák védelmével. Tanácsi szerveinknek, valamint az Útfenntartó Vállalatnak a fennálló rendelkezések értelmében mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a védekezéseket időben végrehajtsák. Tavaly igen komoly feladatot jelentett állomásunknak és- nagyüzemeinknek a lucernakártevők elleni védekezés. Mi összesen 9810 kát. holdon védekeztünk. A mezőgazdasági nagyüzemek többnyire belátták azt, hogy a lucemamag’termesztés eredményessége nagymértékben függ az idejében végrehajtott szakszerű védekezéstől. A lucerna magtermelés megyénkben az elmúlt évben nem a legjobb volt, ugyanis alig haladta meg a 40 kg-ot kát. holdanként. Voltak azonban egyes termelőszövetkezetek, mint például az eleki Lenin Tsz, ahol idejében és szakszerűen végrehajtott védekezéssel 250 kg magtermést ért el kát. holdanként. A múlt évben 1559 vagon vető magcsávázást végeztünk tsz-ekben és állami gazdaságokban, országosan legtöbbet. A csávázott vetőmag folyamatos biztosítása érdekében, ahol mód és lehetőség volt rá, nyújtott, illetve két műszakot szerveztünk. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok igen megszerették a megyei Növényvédő Állomás üzemeltetésében lévő PC csávázógépeket, és a csávázási igénylik Is. Ennek a módszernek előnye az, hogy egy mázsa vetőmagra 3 liter 3 százalékos csávázóoldátot permetez egyenletesen, amely csávázás után szárítás nélkül zsákban is tárolható. Tavaly megyénkben új betegség jelentkezett, a dohányperonoszpóra. Az állomásunk által védekezésben részesített dohányterület mintegy 600 kh. A kórokozó gomba a dohányt minden fejlődési állapotában fertőzheti. Palántaágyakban, szántóföldőn egyaránt. A párás környezet kedvez az elterjedésnek. Országos viszonylatban 1960- ban 2 százalékos, 1961-ben 7 százalékos termésveszteséget okozott. Komolyan fel kell készülni ez évben is termelőszövetkezeteinknek a d'ohányállomány védelmére, a peronoszpóma-veszély elhárítására. Tekintve, hogy Békés megye gabona- és kukoricatermelő megye, legnagyobb jelentőségű a vegyszeres gyomirtás. Évről évre nagyobb területeken kerül ez a munka végrehajtásra. Állomásunk által végrehajtott vegyszeres gyomirtás 1960-ban 12 807, 1961-ben 19 875 kh volt. A gabonafélék vegyszeres gyomirtása esetén az eddigi tapasztalatok alapján 1.—3 mázsa terméstöbblet mutatkozott kát. holdanként. A vetésterület növekedésével párhuzamosan mind fokozottabban jelentkezik a kukorica növényvédelme is. A kukorica erőteljes gyomosodása következtében előállott kártétel országosan mintegy 20—25 százalék. Vegyszeres gyomirtást kukoricán állomásunk az elmúlt évben hormon hatású szerrel (Dikonirttal) 2304 kh-on végzett permetezést jó eredménnyel. Mivel talajainkban általában az évelő szívós gyomnövények (például: tarack, acat, folyófű, csillagpázsit stb.) gyakoriak, ezért lehetőleg olyan vegyületeket kell alkalmazni kelés, illetve vetés előtti állapotban, amelyek már a gyomok Autóbusz-megállót kap u gyulai Várfürdő Belekapcsolják az autóbusz-forgalomba április 30-tól a gyulai Várfürdőt. A várható idegenforgalom miatt a vasútállomástól indul* helyi járatok útvonala módosul, és a vasútállomás, törvényszék, Dózsa György tér, SZTK- rendelő megállók után a Várfürdő végállomásnál fordul vissza a helyi járat. Visszafelé érinteni fogja útjában a Vár utca és a Román Kollégium, valamint az előbb említett megállókat. E módosítás és a Szent László utca útburkolatának munkálatai miatt nem kap közvetlen megállót a gyulai kórház. kikelését, korai fejlődését Is megakadályozzák. Ilyen vegyszerek a Simazin, Atrazin és Hungazin DT- és PK-készítmények. Ezek a vegyszerek a talajban fejtik ki elsősorban hatásukat, úgy, hogy a gyökereken keresztül felszívódnak, és a növény szervezetében súlyos mérgezést idéznek elő. A kukorica is felveszi a hatóanyagot, azonban teljesen ellenálló, nem károsodik. A szuperszelektív szerek alkalmazásával a több évi kísérletek alapján el lehet érni azt, hogy a kukorica teljes tenyészidejében kapálás nélkül megtermeszthetö, ha gondoskodtunk arról, hogy a szuperszelektív szerek kipermetezését a vetés előtt elvégeztük. Termelőszövetkezeteink az idén 2500 kh-on végeztetnek Hungazin DT- és PK-szerekkel permetezést a megyei Növényvédő Állomással. A permetezést már márciusban el kell kezdeni. A permetezésre legalkalmasabb idő a hűvös esős Idő. Mivel a szuperszelektív gyomirtószerek rosszul oldódnak, ezért hatásuk kifejtéséhez csapadékra van szükség. Célszerű nedves talajra permetezni. A permetezést cirkulációs rendiszerű géppel vetésre előkészített, elmunkált talajon lehet végezni. Az utóhatás figyelembe vételével kukoricavetések után csak kukoricavetések következhetnek, mert egyéb növények a következő tenyészidőben érvényesülő fitotoxikus hatásokat megsínylenék. A hazai Hungaz in-gy ártással a szuperszelektív gyomirtás lényegesen olcsóbbá vált. A szántóföldpermetezés 666 forintba kerül kát. holanként (vegyszer 4- munkadíj), különösen azoknál a mezőgazdasági nagyüzemeknél elsősorban jelentős, ahol munkaerőprobléma jelentkezik. Az előttünk álló feladatok nagyok. Ugyanis a második ötéves terv végére országosan mintegy 1,5 millió kát. holdon kell vegyszeres gyomirtást végezni, megyei viszonylatban pedig 1965-re több mint 100 000 kh-on. Ezeket a tennivalókat csak közös erővel — az állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel — tudjuk megoldani. Soron következő feladataink végrehajtásában a kedvezőtlen időjárás okozta egyhónapos lemaradást a legsürgősebben pótolni kell. Gépeinket és a munkaidőt maximálisan kihasználjuk, alkalmazzuk a nyújtott műszakot, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szakszerűséget, a jó munkát biztosítsuk. Több helyen, főleg az orosházi és a mezőkovácsházi járásban felütötte a fejét a csócsároló kártétele, az ellen is időben védekeznünk kell. E munkánkkal részben egy időben jelentkezik a gabonafélék vegyszeres gyomirtása. Ugyanis őszi gabonáink nem a legjobb fejlődési stádiumban vannak, és várható az erős gyomosodás. A növényvédelmi munkák közül a legtöbb munkaigény ebből jelentkezik. Az állomásra a termelőszövetkezetektől mintegy 42 000 katasztrális hold gabona vegyszeres gyomirtási Igény érkezett erre az évre. A jelenlegi gépkapacitásunk ezen igényeknek csak kb. 50 százalékát tudja kielégíteni. Nagyon számítunk a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő nagyüzemi növényvédőgépekre. E gépek kihasználását a lehető legjobban kell biztosítani. Ha a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő növényvédőgépek üzemeltetésével valamilyen probléma lenne, a megyei Növényvédő Állomás szívesen segít. Biztosítani kell, hogy a tsz-ek egymásnak is adjanak segítséget a vegyszeres gyomirtás elvégzésében, ,de egyéb növényvédelmi munkákban is. Kötelessége minden növényvédelmi felelősnek, hogy a tsz növényvédelmi helyzetét felmérje, a munkák végrehajtását megszervezze, hogy terméskiesés e munka elhanyagolása miatt se adódjon. Feltétlenül szükséges, hogy minden tsz a legrövidebb időn belül gondoskodjon a különböző vegyszerek beszerzéséről. Csomós István a Békés megyei Növényvédő Állomás igazgatója