Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-27 / 97. szám

1962. április 27., péntek 3 Zászlót és oklevelet adományoz a megyei pártbizottság a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elérő gépállomásnak, állami gazdaságnak és tsz-nek A Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusának tiszte­letére már eddig is több járás, ál­lami gazdaság, gépállomás és ter­melőszövetkezet kelt egymással versenyre. A párt megyei bizott­sága nagyra éHékeli ezeket a ver­senykezdeményezéseket, hiszen a versenyvállalások a termelés nö­velésére, az önköltség csökkenté­sére, a második ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósítására, dolgo. zó népünk életszínvonalának nö­velésére irányulnak. A kibontako­zó munkaverseny jelentőségét nö­veli az a körülmény, hogy mind több és több azoknak a dolgozók­nak a száma, akik szocialista mun­kabrigádokban versenyeznek a magasabb terméshozamok növelé­séért, általános és szakmai mű­veltségük emeléséért. Megyénk dolgozóinak a kong­resszusi versenymozgalomban el­ért eredményeit a megyei pártbi­zottság által létrehozott verseny­­bizottság értékeli, s a legjobb ered­ményt elért állami gazdaságnak, termelőszövetkezetnek és gépállo­másnak kongresszusi versenyzász­lót, illetve oklevelet ad. A ver­seny az egész éves termelési idő­szakot foglalja magába, s a ver­senybizottság külön értékeli a ta­vaszi mezőgazdasági munkák meg­felelő időben való elvégzését; az aratás, cséplés gyors, legkevesebb szemveszteség nélküli betakarítá­sát, a nyári mélyszántás elvégzé­sét; továbbá az őszi betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést és a mélyszántást. Az első, második és harmadik helyezett állami gazdaságok, gép­állomások és termelőszövetkezetek részére odaítélt zászló és oklevél alapját az képezi, hogy egységnyi területen az üzemtervben megha­tározotton felül mennyivel növe­lik a kalászos-és a kapásnövények terméshozamát, hogyan növelik a 100 hold szántóra jutó állatlétszá­mot és hozamot, továbbá, hogy mennyivel növelik az üzemterven felül a 100 holdra jutó áruértéke­sítést, s hogyan csökkentik a ke­nyérgabona, a takarmánygabona, a hús, a tej és egyéb áru önköltsé­gét. A gépállomások közt folyó ver­seny értékelésének, a zászló és az oklevél odaítélésének alapját az egy traktoregységre jutó teljesít­mény, az önköltség és az anyag­felhasználás alakulása, a termelő­­szövetkezetektől vállalt kötelezett­ségek teljesítése, a minőségi mun­ka és a balesetvédelem jó meg­szervezése képezi. A Magyar Szocialista Munkás­párt Békés megyei bizottsága fel­hívja a megye párt-, állami, szak­­szervezeti és ifjúsági szervezeteit, hogy segítsék, szélesítsék a dolgo­zók között a kongresszusi munka­­versenyt, támogassák az újabb kezdeményezéseket, hogy az egész megyénket átfogó versenyniozga- Iom kibontakozásából eredő kivá. ló munkateljesítményekkel, gaz­dasági eredményekkel köszönthes­­sük majd pártunk VIII. kongresz­­szusát. A növényvédelem és a vegyszeres gyomirtás feladatai A növényvédelem jelentősége megyénk mezőgazdaságában is igen nagy mértékben megnőtt az elmúlt évek során. Jelentősége el­sősorban abban van, hogy alkal­mazásával emelkedik a termésho­zam, termelvényeink exportképe­sek lesznek (például a vegyszeres gyomirtás, lucennakártevők elleni védekezés, gyümölcsfavédelem stb. esetében), és ezzel párhuzamosan nő termelőszövetkezeti parasztsá­gunk jövedelme, jóléte. Továbbá a különböző védekezések végrehajtá­sával egyidejűleg megakadályozzuk a kártevő vagy betegség, gyom el­szaporodását, elterjedését. Me­gyénkben már évek óta mind na­gyobb és nagyobb területeken vég­zünk korszerű védekezést a külön­böző kártevők és betegségek ellen. Állomásunk a rendelkezésre álló gépparkkal 1960-ban 55 839, az 1961-es gazdasági évben 69 397 katasztrális holdon hajtott végre védekezést. Emellett a megye álla­mi gazdaságai, valamint a növény­­vódlő-gépekkel rendelkező termelő­­szövetkezetek ilyen irányú mun­kája is több tízezer katasztrális höldna tehető. Megyénkben igen komoly teen­dőként jelentkezik csaknem minden esztendőben az amerikai fehér szö­vőlepke I. és II. nemzedéke elleni védekezés. A községek, városok Mégis csak okos nő ez a Magda. Vele kell tartani. Már ismeri az élet szép oldalait. S hátha tényleg igaza van, unalmasak ezek a ki­­szesek, s akkor elszalaszt egy szép estét. Mert biztos, hogy szép lesz. Nem is fog elmenni arra az üzemi murira, bár Lajos bácsiéknak azt fogja mondani, hogy oda megy, de Magdával tart. A Budapestbe... Másnap reggel Lajos bácsi ke­ményen korholta a lányt az elma­radásért. Közölte vele, hogy amennyiben ez még egyszer elő­fordul, mehet, ahova akar, de itt tovább egy percig sem lakhat. Az üzemben Mari szólt Nagy Pálnak, hogy nem tud szombaton eljönni az üzemi mulatságra. A fiúk kérlelték. Ki ezért, ki azért. Volt, amelyiküknek nagyon tet­szett Mari. Mások meg csupán ar­ra gondoltak, hogy jó lenne ezt a lányt is bevonni a KISZ-be. De Magda szavai nyomán bárhogy is kérlelték, a lány hajthatatlan ma­radt. Sokkal csábítóbb volt a Bu­dapest. Végül is a fiúk mérgesek lettek. Aznap este az üzemi KISZ ve­zetősége ülést tartott. Fellegi, a vezetőség egyik tagja tüzes szó­noklatot tartott arról, hogy egyes lányok milyen fennen hordják az orrukat, de azért nem szabad egy KISZ-tagnak se megsértődnie, Ifjúsági üzemrész a Gyulai Harisnyagyárban Nehezen született meg ez az if­júsági üzemrész, bár minden szervtől megkapta a támogatást. Viszont az öreg harisnyagyár na­gyon kinőtte régi ruháját és benn a város közepén szorosan ölelik körül a többi épületek. Nehezen tud terjeszkedni. A tervek viszont évről évre magasabbak. Az ifjú­sági üzemrész születését is ennek köszönheti. A városháza és a ha­risnyagyár között újabb épület­részhez jutottak, így fel tudták szabadítani a korábban irodahe­lyiségeknek szolgáló épületrészt, amelyben most már megszületett az ifjúsági terem. Góg György, az üzem KISZ-tit­­kára kezdeményezte ezt a gondo­latot, amelyet Borbély Jánosné, a pártszervezet titkára karolt föl. Ellenállás sehol sem volt ezzel mert bár idealista példával kell élnie, de Krisztus is azt mondta, ha megdobnak téged kővel, dobd vissza kenyérrel, és a keresztény­ség így tudott sok hívet szerezni magának. Letorkolták. Mit? Még hogy kenyérrel? Ha ő kővel, ak­kor mi egy sziklával. Még mit nem, majd nyelünk és hajbóko­lunk a burzsoázia előtt? Átkos kapitalista maradványok! „De ez nem kapitalista” — kockáztatta meg Fellegi Feri — Marira utal­va. Ezen elvitáztak vagy húsz per­cet, miután Mari parasztlány, és még benne élnek a burzsoá esz­mei maradványok ... Végül is megállapodtak abban, hogy azért foglalkozni kell Beke Máriával. — EH kellene hozzájuk menni és elkérni a nagybátyjáéktól — koc­káztatta meg Fellegi Feri. De a többiek leintették. Fiatal $ még, otthon a helye, s egyébként is majd itt az üzemben lassan­ként megjön az esze. — Szólni kell a művezetőjének is, hogy többet figyeljen rá, és ne­künk is többet kell vele beszél­nünk — javasolta a titkár. — Csak nehogy aztán a For­­raiék csapjanak le rá — akadé­koskodott tovább Fellegi. — Különben is mondtam már, hogy ezeket ki kéne dobni! (Folytatjuk) kap csői altban, sőt a műszaki veze­tőknél, így dr. Sipos Sándornál is a legnagyobb támogatásra talált. Ez év elején indult meg az üzemrész átszervezése és április elejére befejeződött. Most már csak fiatalok dolgoznak — és ahogy Góg György KISZ-titkár beszélt róluk — jól dolgoznak eb­ben az üzemrészben. Napi hatezer pár gyermek- és férfizokni a ter­vük, amelyet Batta-rendszerű, kéthengeres gépekkel készítenek. Az üzemrész ma már teljesen feltöltődött fiatalokkal. Tizen­nyolc kötőnő, tizenhat láncolónő és négy válogató dolgozik itt, de fiatalok a gépjavítók és a műve­zetők is, vagyis igazán ifjúsági üzemrésszé vált. A fiatalok közül nehéz volna kiemelni egyet-egyet, hisz ők még csak most indultak el az önálló munka útján. Nemrég nagy részük az iskolapadokban tanult. Elég sok közöttük — mint Hack Teréz és Gyöngyösi Teréz — az érettségizett fiatal. De meg kell említeni Erdeli Jánosné, va­lamint Kertész Katalin nevét is, hiszen ezek a fiatalok adják az alapot arra, hogy az ifjúsági üzemrész munkájának beindulása után többi terveinket is valóra váltsák. — Ezeket a fiatalokat képesek­nek tartjuk arra — mondotta Góg György KISZ-titkár —, hogy a közeljövőben öt brigádba tömö­rülve megkíséreljék megszerezni a szocialista címet, majd később — teszi hozzá elgondolkozva — sze­retnénk versenyt indítani a szo- Icialista üzemrész cím megszerzé­séért. K. K. belterületén a védekezési munkákat időben végre tudjuk hajtani, de baj van az útmenti eperfák, gyümölcs­fák növényvédelmi munkájával, valamint a házikertakben lévő gyü­mölcs- és haszonfák védelmével. Tanácsi szerveinknek, valamint az Útfenntartó Vállalatnak a fennálló rendelkezések értelmében mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a védekezéseket időben vég­rehajtsák. Tavaly igen komoly feladatot je­lentett állomásunknak és- nagyüze­meinknek a lucernakártevők elleni védekezés. Mi összesen 9810 kát. holdon védekeztünk. A mezőgazda­­sági nagyüzemek többnyire belát­ták azt, hogy a lucemamag’termesz­­tés eredményessége nagymértékben függ az idejében végrehajtott szakszerű védekezéstől. A lucerna magtermelés megyénkben az elmúlt évben nem a legjobb volt, ugyanis alig haladta meg a 40 kg-ot kát. holdanként. Voltak azonban egyes termelőszövetkezetek, mint például az eleki Lenin Tsz, ahol idejében és szakszerűen végrehajtott véde­kezéssel 250 kg magtermést ért el kát. holdanként. A múlt évben 1559 vagon vető magcsávázást végeztünk tsz-ekben és állami gazdaságokban, országo­san legtöbbet. A csávázott vetőmag folyamatos biztosítása érdekében, ahol mód és lehetőség volt rá, nyújtott, illetve két műszakot szer­veztünk. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok igen megsze­rették a megyei Növényvédő Állo­más üzemeltetésében lévő PC csá­vázógépeket, és a csávázási igény­lik Is. Ennek a módszernek előnye az, hogy egy mázsa vetőmagra 3 liter 3 százalékos csávázóoldátot permetez egyenletesen, amely csá­­vázás után szárítás nélkül zsákban is tárolható. Tavaly megyénkben új beteg­ség jelentkezett, a dohányperonosz­­póra. Az állomásunk által védeke­zésben részesített dohányterület mintegy 600 kh. A kórokozó gom­ba a dohányt minden fejlődési ál­lapotában fertőzheti. Palántaágyak­ban, szántóföldőn egyaránt. A pá­rás környezet kedvez az elterjedés­nek. Országos viszonylatban 1960- ban 2 százalékos, 1961-ben 7 szá­zalékos termésveszteséget okozott. Komolyan fel kell készülni ez évben is termelőszövetkezeteinknek a d'o­­hányállomány védelmére, a pero­­noszpóma-veszély elhárítására. Tekintve, hogy Békés megye ga­bona- és kukoricatermelő megye, legnagyobb jelentőségű a vegysze­res gyomirtás. Évről évre nagyobb területeken kerül ez a munka vég­rehajtásra. Állomásunk által vég­rehajtott vegyszeres gyomirtás 1960-ban 12 807, 1961-ben 19 875 kh volt. A gabonafélék vegyszeres gyomirtása esetén az eddigi tapasz­talatok alapján 1.—3 mázsa termés­többlet mutatkozott kát. holdan­ként. A vetésterület növekedésével párhuzamosan mind fokozottabban jelentkezik a kukorica növényvédel­me is. A kukorica erőteljes gyomo­­sodása következtében előállott kár­tétel országosan mintegy 20—25 százalék. Vegyszeres gyomirtást kukoricán állomásunk az elmúlt év­ben hormon hatású szerrel (Diko­­nirttal) 2304 kh-on végzett perme­tezést jó eredménnyel. Mivel talajainkban általában az évelő szívós gyomnövények (pél­dául: tarack, acat, folyófű, csillag­pázsit stb.) gyakoriak, ezért lehető­leg olyan vegyületeket kell alkal­mazni kelés, illetve vetés előtti ál­lapotban, amelyek már a gyomok Autóbusz-megállót kap u gyulai Várfürdő Belekapcsolják az autóbusz-for­galomba április 30-tól a gyulai Várfürdőt. A várható idegenfor­galom miatt a vasútállomástól in­dul* helyi járatok útvonala módo­sul, és a vasútállomás, törvény­szék, Dózsa György tér, SZTK- rendelő megállók után a Várfür­dő végállomásnál fordul vissza a helyi járat. Visszafelé érinteni fogja útjában a Vár utca és a Ro­mán Kollégium, valamint az előbb említett megállókat. E módosítás és a Szent László utca útburkolatának munkálatai miatt nem kap közvetlen megál­lót a gyulai kórház. kikelését, korai fejlődését Is meg­akadályozzák. Ilyen vegyszerek a Simazin, Atrazin és Hungazin DT- és PK-készítmények. Ezek a vegy­szerek a talajban fejtik ki elsősor­ban hatásukat, úgy, hogy a gyöke­reken keresztül felszívódnak, és a növény szervezetében súlyos mér­gezést idéznek elő. A kukorica is felveszi a hatóanyagot, azonban teljesen ellenálló, nem károsodik. A szuperszelektív szerek alkalmazá­sával a több évi kísérletek alapján el lehet érni azt, hogy a kukorica teljes tenyészidejében kapálás nél­kül megtermeszthetö, ha gondos­kodtunk arról, hogy a szuperszelek­tív szerek kipermetezését a vetés előtt elvégeztük. Termelőszövetkezeteink az idén 2500 kh-on végeztetnek Hun­gazin DT- és PK-szerekkel perme­tezést a megyei Növényvédő Állo­mással. A permetezést már márci­usban el kell kezdeni. A permete­zésre legalkalmasabb idő a hűvös esős Idő. Mivel a szuperszelektív gyomirtószerek rosszul oldódnak, ezért hatásuk kifejtéséhez csapa­dékra van szükség. Célszerű nedves talajra permetezni. A permetezést cirkulációs rendi­­szerű géppel vetésre előkészített, elmunkált talajon lehet végezni. Az utóhatás figyelembe vételével ku­koricavetések után csak kukorica­vetések következhetnek, mert egyéb növények a következő te­­nyészidőben érvényesülő fitotoxikus hatásokat megsínylenék. A hazai Hungaz in-gy ártással a szuperszelek­tív gyomirtás lényegesen olcsóbbá vált. A szántóföldpermetezés 666 forintba kerül kát. holanként (vegy­szer 4- munkadíj), különösen azok­nál a mezőgazdasági nagyüzemek­nél elsősorban jelentős, ahol mun­kaerőprobléma jelentkezik. Az előttünk álló feladatok na­gyok. Ugyanis a második ötéves terv végére országosan mintegy 1,5 millió kát. holdon kell vegyszeres gyomirtást végezni, megyei viszony­latban pedig 1965-re több mint 100 000 kh-on. Ezeket a tennivaló­kat csak közös erővel — az állami gazdaságokkal, termelőszövetkeze­tekkel — tudjuk megoldani. Soron következő feladataink végrehajtásában a kedvezőtlen idő­járás okozta egyhónapos lemara­dást a legsürgősebben pótolni kell. Gépeinket és a munkaidőt maximá­lisan kihasználjuk, alkalmazzuk a nyújtott műszakot, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szakszerűséget, a jó munkát bizto­sítsuk. Több helyen, főleg az oros­házi és a mezőkovácsházi járásban felütötte a fejét a csócsároló kárté­tele, az ellen is időben védekez­nünk kell. E munkánkkal részben egy időben jelentkezik a gabona­félék vegyszeres gyomirtása. Ugyanis őszi gabonáink nem a leg­jobb fejlődési stádiumban van­nak, és várható az erős gyomoso­­dás. A növényvédelmi munkák kö­zül a legtöbb munkaigény ebből je­lentkezik. Az állomásra a termelő­­szövetkezetektől mintegy 42 000 katasztrális hold gabona vegyszeres gyomirtási Igény érkezett erre az évre. A jelenlegi gépkapacitásunk ezen igényeknek csak kb. 50 száza­lékát tudja kielégíteni. Nagyon szá­mítunk a termelőszövetkezetek tu­lajdonában lévő nagyüzemi növény­védőgépekre. E gépek kihasználá­sát a lehető legjobban kell biztosí­tani. Ha a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő növényvédőgé­­pek üzemeltetésével valamilyen probléma lenne, a megyei Növény­védő Állomás szívesen segít. Bizto­sítani kell, hogy a tsz-ek egymásnak is adjanak segítséget a vegyszeres gyomirtás elvégzésében, ,de egyéb növényvédelmi munkákban is. Kö­telessége minden növényvédelmi felelősnek, hogy a tsz növényvé­delmi helyzetét felmérje, a munkák végrehajtását megszervezze, hogy terméskiesés e munka elhanyagolá­sa miatt se adódjon. Feltétlenül szükséges, hogy minden tsz a leg­rövidebb időn belül gondoskodjon a különböző vegyszerek beszerzésé­ről. Csomós István a Békés megyei Növényvédő Állomás igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents