Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-27 / 97. szám
4 1962. április 27., péntek Munkácsy-hét Gyulán A barátság virágmagvai A JÖVÖ HÉTEN Gyulán Munkácsy-hét emlékezik arra, hogy Munkácsy Mihály száz esztendővel ezelőtt indult el művészi pályáján. Most, amikor a Munkácsyhét különböző rendezvényeit falragaszok, meghívók hirdetik és tele van a város Munkácsy nevével, alkalmas időpont arra, hogy személyével, pályakezdésének körülményeivel behatóbban foglalkozzunk. Remélhetőleg Czeglédi Imre alapos adatgyűjtése nem sokáig marad kézirat és kiadva, sok apró részletet tisztáz majd Munkácsy gyulai tartózkodására vonatkozóan. Mi most nem is ezekkel az apró, de az egész Munkácsy-kérdés szempontjából nagyon is fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, hanem néhány elvi jelentőségű kérdést akarunk tisztázni. Ügy véljük, hogy kötelességünk ez, mert Munkácsy életkörülményeit oly sok hamis, célzatos és a valóságnak meg nem felelő emlékezés, regény és egyéb írás torzította el, hogy bizonyos tisztánlátás nagyon is szükséges. Mindenekelőtt rá kell mutatnunk Gyula városa rendkívül nagy jelentőségére Munkácsy Mihály életében. Ez a szempont eleddig eléggé elsikkadt. Ennek igen sok oka volt, csak a két legfontosabbat említjük; nevezetesen azt, hogy nem volt illő egy egyszerű, árva inassal olyan sokat törődni. s az, hogy a világhírnév után pedig menteni kellett a zord, sőt embertelen nagybácsit, Reök Istvánt. PEDIG GYULA VÁROSA — mint mondtuk is — rendkívüli jelentőségű Munkácsy életében. Először is azért, mert mikor idejött 6Úlyos betegen Aradról nagybátyjához, Reök először méltányolta a gyerek betegségét, először próbálta gondviselői hivatását betölteni és felhagyott a beteg inasgyerek hajszolásával. Ez az elviselhetőbb viszony tette azt is lehetővé, hogy Reök István megengedte unokaöccsének, hogy eljárjon Fischer Károly rajztanítóhöz. Igaz, hogy csak azért, mert annak — úgymond — az asztalosmesterségben hasznát veszi; tehát messze kerülve minden esetleges művészi gondolatot. De ez is nagy haladás volt és elhatároló jellegű Munkácsy egész életére nézve. Fischer bácsi pipafüstös műhelyében nyűt számára meg az át. Bármely szűk, ködös és ismeretlen buktatókkal teli út is volt ez, mégiscsak itt vezette rá Szamossy Elek. Szamossy, ez a különben jelentéktelen festő, a művészt, a művészetet hozta Munkácsynak s élete egyetlen értelme az volt, hogy meglátta Mumkácsyban a tehetséget s nemcsak meglátta, hanem küzdött is érte a maga lehetőségei szerint. Először is úgy, hogy embernek tekintette a kis inast, engedte önállóan dolgozni, kedvet csinált neki a festéshez és még inkább a rajzhoz. És ami érméi is fontosabb, megharcolta a maga harcát Reök Istvánnal a gyerekért, aki, ha nehezen is és jellemzően azzal a kikötéssel, hogy tőle Munkácsy semmi anyagi támogatást sem várhat, de elengedte Munkácsy! Szamossy val. Elengedte művészi pályájára. MUNKÁCSY rövid gyulai tartózkodásának tehát végeredményében az a legfontosabb jellemzője, hogy sanyarú körülményei ellenére gyermekkora után, hoszszú hányattatással a háta mögött, először itt volt boldog. Boldogságát az jelentette, hogy emberibb körülmények közé került családilag is és itt került végre olyan körülmények közé, kapcsolatba olyan emberekkel, akik megláttak benne valamit, maguk közé számították, emberszámba vették. Ezt a boldogságot tetőzte be az, hogy rajzolhatott, festhetett, és hogy végül is, szakítva az asztalossággal elindulhatott a művészi pályán. Ennek a pályának első lépései Ali Emma csoportosítja a becsomagolt magokat a szovjet pajtások leveleibe. Dankó Imre is itt, Gyulán történtek. Túl a Fischer bácsi és Szamossy Elek szakmai jellegű oktatásain, itt kezdett az elhanyagolt legényke tanulni. Ezen a téren is Szamossynak köszönhet sokat. Meg tudta mutatni az autodidakta legénykének, hogy mit és hogyan tanuljon. Munkácsy gyulai időzése alatt sokait pótolt hiányos műveltségén s megteremtette azt az alapot, amivel azután később nyugodtabban tanulhatott. IGEN FONTOS szempont még az, hogy Munkácsy gyulai tartózkodása alatt sok élményre tett szert. Bármilyen rideg is volt hozzá Reök István, a 48—49-es szabadságharcra való visszaemlékezéseivel, radikális felfogásával hatással volt Munkácsy eszmevilágára. A nyitott szemmel járkáló legényke naponta látta a vármegye rabjait a pandurlaktanya körül, elmélázott a vár előtt és mély barátságot kötött a Kratochvili fiúval, későbbi nevén Gyulai Lászlóval. Bizonyára mindketten itt látták meg azokat a tájakat, tájrészleteket, alakokat, az élet elesettjeit, beszédes épületekét, amelyeket aztán későbbi éveikben is még papírra, vászonra vetettek. A gyulai Munkácsy-hét azt a célt szolgálja, az emlékezésen túl, hogy megmutassa Gyula szerepét Munkácsy pályakezdésében. Arra is törekszik, hogy a romantikus kegyelet üledékétől megtisztítva vigye bele a köztudatba Munkácsy pályakezdésének, itteni időszakának egész életművére kiható körülményeit. o A bucsai úttörők több mint tizenkétfajta virágmagot termeltek az elmúlt nyáron a járdaszéleken és az iskola-kertben azzal a céllal, hogy a szovjet pajtásoknak elküldik, és cserébe a Szovjetunióban termelt virágmagvalcat kapjanak. A téli őrsfoglalkozásokon a virágmagokat rendezték, szortírozták, és küldték a szovjet pajtásoknak. A bucsai úttörők azóta kétszáz levelet kaptak, amelyben megköszönik az értékes virágmagvakat, és utánpótlást kérnek. A kispajtások a tartalékból még igyekeznek küldeni, hogy mire a virágvetés ideje elérkezik, a szovjet pajtások megkapják. o Hol játsszanak?! Békéscsabán örvendetesen sok a szép, egészséges, pirospozsgás gyermek. Különösen mos! tűnik ez fel, amikor a tavasz kicsalogatja őket a szabadba, A szabadba, de hova... A városban több ezer olyan gyermek él, akik még a „játékos” korosztályhoz tartoznak, akiknél a tanulás mellett életszükséglet még a játék, a mozgás, a szabadlevegő. Csak játszótér nincs elég! Egyes városrészekben egyáltalán nincs, máshol meg — így az újonnan felépült bérháznegyedben pedig elfelejtették „betervezni”! tak ezzel a figyelmeztető hiánynyal. Az iskolaudvarok — a III. és a IV. számú iskolában főleg — kicsinyek. A lakóházak udvarai zsúfoltak, a parkok tilos területek a gyermekek részére. Játszótér viszont alig van. Segíteni kellene ezen a helyzeten, mégpedig gyors intézkedéssel. (K—K) A virágmaghoz pontos leírást, rajzot, kezelési tanácsot készítenek az úttörők, természetesen oroszul. Képünkön a Napsugár és a Bagoly őrs készíti a postát. Ma lottósorsolás Békéscsabán Plakátok hirdetik, hogy ma délelőtt 10 árakor Békéscsabán pördül meg a lottógömb. Tulajdonképpen kettős sorsolásról van rüa n exm ö tletem szó, miután ez alkalommal a 17. játékhét nyerőszámait és az április havi jutalomsorsolás nyerőhetét húzzák ki. A számhúzókat a közönség soraiból sorsolják ki a számozott, díjmentes belépőjegyek alapján. A számhúzók egyegy ízléses lottóbabát kapnak ajándékba. Német—- magyar barátsági estek A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága április 28-án Körösladányban és 29-én Battonyán német—magyar barátsági estet rendez. A barátsági est gyűlésén részt vesz Kurt Schubert, a Népek Barátsága Liga főszerkesztője, aki a Német Demokratikus Köztársaságról ad tájékoztatót a gyűlés résztvevőinek. Nem csináltam statisztikát — ezt csinálják meg az illetékesek —, hogy a város játszóterein a csabai gyerekek hány százaléka férne el, és arról sem, hogy e játszótér homokozóiból hány apróság kisvedrét tudnánk megtölteni. Valószínű nem lenne kedvező e kép, mert a játszótérlétesítés igénye, óhaja és szükségessége állandóan visszatérő kérés. Vagy inkább követelés? így még reálisabban hangzik. Legutób a pedagógus pártszervezet taggyűlésein is foglalkoz-Kulturális napok Orosházán Az orosházi Petőfi művelődési ház igazgatósága ez évben ismét megrendezi a hagyományos ..Orosházi kulturális napokat”. Ez alkalommal április 26-án, csütörtökön este tartották meg az ünnepi megnyitót, melyen Pataki József, a népművelési állandó bizottság tagja mondott megnyitót. Ezután a művelődési ház irodalmi színpada mutatta be „Lenin csillagvetése” című zenés irodalmi összeállítását. Április 30-án nyitják meg a kulturális napok alkalmával rendezett képzőművészeti és fotókiállítást a művelődési házban. Ugyancsak itt május elsején Irodalom, zene, tánc rftnin ~l színvonalas műsoros estet rendeznek, melyen a legkiválóbb együttesek éis szólisták szórakoztatják az ünneplő közönséget. A kulturális napok további előadásait május 17-én tartják meg, melyen Friedrich Wolf: Hazafiak című drámáját mutatják be. Május 20-án, vasárnap délelőtt a város húsz legjobb szavalójának részvételével szavalóversenyt rendeznek. Este szellemi vetélkedő lesz „Séta a bölcsőhelyem körül" címmel, me lyen a résztvevők bemutatják Város-Ismeretüket Május 27-én, a nemzetközi gyermeknapon nagyszabású bábelőadással zárják a kulturális napok programját. Jól tudóim, hogy ez a mi szép magyar nyelvünk egyike a legnehezebbeknek a világon. Személyesen is tanúsíthatom, hiszen már ötvenedik esztendeje gyakorlom, még sincs a kisujjamban. Az sem vigasztal, hogy szép számmal akadnak honfitársak, akik még annyira sem tették magukévá Károli Gáspár, Arany János, József Attila által oly pompázatosán kamatoztatott szókincsünket, mint én. Fura csodaképpen mégis akad eme, nálamnál is hátrányosabb nyelvtudással bírók között nem is egy, aki átlépve hiányossága felett, gátlás és rettenet nélkül fog súlyosabb feladatba, s vakmerőén ragad mondataiba idegen szavakat. Két ilyen gátlás és rettenet nélküli szókincsgyarapító hölgy tette lehetővé az alanti párbeszéd megörökítését. A Velencei tó felé robogó vonaton hallottam: — Hogy az a terrorista milyen csodálatos ornamentikával énekelte drágám a Karuzót! Fenemenálisan! — Hol, édesem? — A filharmónikában. — Ordenáré lehetett, szívem! — Meghiszem azt! — Én is hallottam egyszer egy koldusturistát a szigeti szabadtérin. Mezőszobrászban máriázott. — De milyen szép az a gladiátorcsokor az öledben! Kitől kaptad? — A vőlegényemtől. De nem gladiátor, te kis csacsi, hanem radiátor... Más alkalommal egy lakógyűlésen jegyezhettem fel az utókor számára egy vehemens felszólaló dörgedelmes mondatát: — Szuterén jogunk. lakótársak, hogy a tisztasági versenyben konzervensek legyünk! Mire valaki a hallgatóság soraiból közbekiáltotta: — Nemcsak szuterén jogunk, de manzárd kötelességünk is! Ezek után bátorkodom megjegyezni, hogy nemcsak szuterén jogunk, de manzárd kötelességünk kerülni az idegen szavakat, ha helyükbe megfelelő magyar kifejezés akad. Itt van például ez a „koprodukció”. Véleményem szerint a „ko” meg a „produkció” helyett sokkal zengzetesebb és kifejezőbb a „közös filmgyártás”, „közös termelés”, „közös alkotás” — kinek miként tetszik. Van egy ötletem! Mi, Magyarországon élő magyarok, beszéljünk magyarul, egye fene! Gj Rezső A sorsolást 9 órai kezdettel a Belkereskedelmi Minisztérium áruházi igazgatósága és a Körös Állami Áruház közös rendezésében vidám, zenés divatbemutató előzi meg a brüsszeli világkiállításon részt vett manekenek közreműködésével. A vidám műsor keretében Záray Márta és Vámosi János is fellép. A rendező-szerveknek komoly fejtörést okozott a sorsolás színhelyének megválasztása, ezért két irányú előkészületeket tettek. Az utóbbi napok rendkívül kedvező, nyárias időjárása alapján minden jel arra mutat, hogy a sorsolás minden bizonnyal a Széchenyi-ligeti szabadtéri színpadon kerül megrendezésre, ahol azt akár 4—5 ezer érdeklődő is végignézheti. E tervbe most már legfeljebb az időjárás esetleges kedvezőtlenné fordulása szólhat bele, amely nem várt esetben a sorsolást a Jókai Színházban rendezik meg. A lottógömb, és a sorsolási eszközöket szállító gépkocsi már tegnap megérkezett városunkba, s az illetékesek ma reggel döntenek véglegesen a sorsolás színhelyéről.
