Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-26 / 96. szám
2 NÉPÚJSÁG 1962. április 26., csütörtök A békés egymás mellett élés : jelenkor legfontosabb kérdése A háború elhárításának lehetősége V Az S2KP XXII. kongresszusán elfogadott új pártprogramban, N. Sz. Hruscsov xxn. kongresszusi beszámolóiban, a küldöttek felszólalásaiban, s a kongresszus határozataiban különleges helyet foglal el a háború és a béke kérdése. Ez teljesen törvényszerű dolog. Lenin rámutatott, hogy 1914-től kezdve az imperialista háborúk kérdése lett „valamennyi ország egész politikájának sarkalatos kérdése. Az élet-halál kérdés az emberek tízmilliói számára”. Ez a tétel napjainkban különösen időszerű lett. Az imperializmus a halál szolgálatába állított számos nagy tudományostechnikai vívmányt. A tőkés világban az állami és politikai tevékenység legkülönbözőbb szféráit a szó szoros értelmében elborították a militarista tendenciák. Ennek következménye volt, hogy 70 millió ember pusztult el az első és második világháborúban. Még veszélyesebb helyzet alakult ki • háború utáni időszakban. A katonai téren végbement tudományos-technikai forradalom, amelyet a termonukleáris fegyver létrehozása váltott ki, példátlan áldozatokkal és rombolással fenyegeti az emberiséget abban az esetben, ha az imperialisták új világháborút robbantanak ki. Egy ilyen háborúban most már nem tízmilliók, hanem százmilliók veszítenék el életüket, megsemmisülnének a termelőerők legnagyobb központjai, egész államok tűnnének el a föld színéről. A mai világban, amely már telítve van tömegpusztító eszközökkel, mindenféle haladásnak elengedhetetlen feltétele a termonukleáris világkatasztrófa elhárítása. Ez igen fontos feltétele a világcivilizáció továbbfejlődésének, s a legfontosabb társadalmi, politikai és nemzeti problémák megoldásának. Az SZKP új programja éppen ezért az egyetemes békéért folytatott harcot igen fontos gyakorlati feladatul tűzi ki. enin mindenki másnál világosabban látta az imperializmus agresszív természetét, embergyűlöiő mivoltát. Mindig rámutatott annak valószínűségére, hogy az imperialista hatalmak agresszív háborúkat robbanthatnak ki. Ugyanakkor azonban állandóan óvott attól, hogy lebecsüljük az imperializmus ellen harcoló erőket. Kifejezésre juttatta azt a szilárd meggyőződést, hogy a szocializmus véget vet a háborúknak. „Az első bolsevik forradalom kiragadta az imperialista háborúból, az imperialista békéből az első százmillió embert. Az elkövetkezendők ki fogják ragadni az ilyen háborúkból és az ilyen békéből az egész emberiséget” — írja. A történelem fényesen igazolta előrelását. Most, hogy EUírópa és Azsáa számos országában győzött a szocialista forradalom, kialaikuit és megszilárdult a szocialista világrendszer, s a nemzetközi küzdőtéren gyökeresen megváltoztak az erőviszonyok és a szocializmus javára tolódtak ed, már nem elkerülhetetlenek a háborúk. Az SZKP XX. kongresszusa alkotóiul továbbfejlesztve a leninizmust, levonta azt az óriási horderejű következtetést, hogy korunkban el lehet hárítan az új világháborút. E következtetés életrevalóságét bebizonyította, hogy sikerült lokalizálni vagy csirájában elfojtani az imperializmus világháborúval veszélyeztető agresszív akcióit, amilyen például a magyarországi ellenforradalmi lázadás, az Egyiptom ellen 1956-ban intézett támadás, a szárial betörés 1957. évi előkészítése, az 1958. évi libanoni és Jordániái intervenció, a Tajvan térségében 1S60- ban előidézett feszültség, az 1961. évi kubai és laoszi fegyveres beavatkozás, stb. volt. Az SZKP új programja és a XXII. pártkongresszus dokumentumai a kialakult nemzetközi helyzet mélyreható tudományos elemzését adták. Megtaláljuk bennük a külpolitika lenini elméletével, a modern imperializmus jellemzésével, s a békés egymás mellett élés problémájával összefüggő kérdések további kidolgozását. A párt arra a következtetésre jutott, hogy már a mai nemzedék is képes megfékezni az imperialistákat és elhárítani az új világháborút. ;gyes dogmatikusok úgy állítják be a dolgot, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikája az Ec osztályharcróil valló temoaviásit, a forradalmi távlat elveszítését stb. jelenti. S amikor efféle dőreségeket állítanak, nem átailanak Leninire apeüláim. Aid azonban ilyesféle nézeteket próbál tulajdonítani Lenininek, az roeszintíiilatúam elferdíti Lénán tanítását, megrágalmazza a leninizmust. A szovjet kommunisták számára az efféle rágalmazás nem újdonság. Kailotlurak már ilyesmit a „baloldali^ kommunistáktól, a trodkistáktól, s a lenTnizmus egyéb ellenségeitől is. Lenin annak idején megsemmisítőén vágott vissza a ,,baloldali kommunistáknak”* akik ellenezték a breszti békeszerződés megkötését, s ezt mondta: ,,Talán... a nemzetközi forradalom érdekei megtiltanak bármiféle békét az imperialistákkal?... Szembeötlő, hogy mennyire helytelenek az efféle nézetek... Az ilyen nézetek szerint az imperialista hatalmak közé beékelt szocialista köztársaság nem köthetne semmiféle gazdasági szerződést, nem létezhetne, ha csak el nem repülne a HoldbaA marxisták tudvalevőleg mindenkor elutasították a forradalom külső katonai beavatkozás útján történő „ösztönzésének” elméletét. Minden forradalom a belső erők tevékenységének eredménye, s az osztályellentétek megérlelődéséhez mérten fejlődik. „Az erőszaknak — hangoztatta Lenin —, azokkal szemben van ereje, akik vissza akarják állítani hatalmukat. De ezzel ki is merül az erőszak jelentősége, ezután már csak a befolyásolásnak és a példának van ereje. Cyakorlatilag, példán kell megmutatnunk a kommunizmus jelentőségét.” Ez a taktika fényesen bevált. A szovjet nép azzal, hogy gyökeres gazdasági és politikai átalakulásokat hajtott végre országában, s bebizonyította az egész világ előtt a szocializmus fölényét, majd döntő szerepet játszott a második világháború alatt a fasizmus szétzúzásában, óriási mértékben ben megkönnyítette a szocialista forradalom győzelmét Európa és Ázsia számos országban, s a szocializmus kilépését egy ország keretéből. A szocialista világrendszer létrehozása, mint azt teljes joggal hangsúlyozta az SZKP programja, a nemzetközi forradalmi mozgalom világtörténelmi jelentőségű győzelme és fő vívmánya. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer sikerei megtisztították az utat a nemzeti felszabadító forradalmak egész sorának győzelme előtt, s olyan mértékben ásta alá az imperializmus pilléreit, hogy az már nem volt képes tartani gyarmati hátországát, s megóvni a gyarmatrendszert. A győztes szocializmus példájával forradalmasítja a dolgozók gondolkodását valamennyi tőkés- és függő országban. Ez azt tanúsítja, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini irányvonala nem jelent lemondást a nemzetközi küzdőtéren folytatott osztályharcról, hanem e harc olyan hadszíntereinek kiválasztását jelenti, amelyek legjobban megfelelnek az egész emberiség érdekeinek, int az SZKP programja mondja, a békés egymás mellett élés a szocializmus és a kapitalizmus békés nemzetközi versenyének alapjául szolgál, s a két rendszer közti osztályharc sajátos formája. Márpedig e verseny kimenetelétől függ a kapitalizmus léte és sorsa. A marxisták mindig hangsúlyozták, hogy az új rendszer győzelme végsősoron attól függ, képes-e magasabb munkatermelékenységet elérni. „...Gazdasági politikánkkal gyakoroljuk a legnagyobb hatást a nemzetközi forradalomra”, mondotta Lenin 1921-ben, amikor tetőpontjára hágott a zűrzavar és Szovjet Oroszország hallatlan gazdasági nehézségeket élt át. Az ilyen befolyás hatóereje roppant mértékben megnőtt napjainkban, amikor a Szovjetunió küszöbén áll annak, hogy a fő gazdasági mutatók tekintetében utolérje és túlszárnyalja az Egyesült Államokat, a vezető tőkésországot, a szocialista rendszerre pedig máris a világ ipari termelésének több mint egyharmada jut. Döntő szakaszába lépett a két rendszer gazdasági versenye. Ilyen körülmények között éppen erre a területre helyeződik át a nemzetközi osztályharc súlypontja. Ami pedig az imperializmus ellen M1 folytatott harc politikád és ideológiai formált illeti, ezeken a területeken is a békés egymás mellett élés helyzete teremti meg a legkedvezőbb lehetőségeket. Legmeggyőzőbben az a kétségbevonhatalan tény bizonyítja ezt, hogy a kapátalizmus általános válságának új fejlődési szakasza a béke, nem pedig a háború körülményei között köszöntött be, A szocialista átalakulások végrehajtásának bé kés vagy nem békés útja, s az osstályharc hevessége egy-egy országban nem annyira a proletariátustól, mint inkább a nép túlnyomó többségével szembenálló reakció ellenállásának jellegétől függ. A két rendszer békés egymás mellett élésének körülményei azonban rendkívül megnehezítik, hogy a világimperializmus exportálja az ellenforradalmat. A békés egymás mellett élés helyzete rendkívül megnehezíti a világimperializmus beavatkozását más népek beltigyeibe, elősegíti a nemzeti felszabadító forradalmak győzelmét, s megkönnyíti, hogy a népek önként válaszszanak nekik tetsző tánsadalmi-politikai rendszert. Következésképpen a dogmatikusok állításai ellenére a békés egymás mellett élés elvében jut legbölosebben és leghatékonyabban kifejezésre a proletárinternacionalizmus elve. A békés egymás mellett élés nem zárja ki, hanem feltételezi a társadalom forradalmi változásait, nem lassítja, hanem gyorsítja a forradalmi vüógfolyamatot, nem konzerválja a tőkésrendszert, hanem elmélyíti az imperializmus bomlását és széthullását. NAPIRENDEN: A KISZ munkája az iparitanuló-intézetekben A KISZ megyed bizottság végrehajtó bizottsága legutóbbi rendes ülésén többek között megtárgyalta az ipari tanulók körében végzett KISZ-munka tapasztalatait. A jelentés és a vita alapján megállapították, hogy az iparitanuló-intézetekben az alapszervezetek munkája sokat fejlődött, céltudatosabbá vált. Az ifjúság érdeklődési körének megfelelően színes, eleven mozgalmi életet alakítottak kd. A nevelésben nagy segítséget jelentenek az iparitanuló-klubok. Ilyen klubot most például Orosházán hoznak létre. — A fejlődésnek mutatója az is — mondották —, hogy ma már egyre kevesebb, és csak elvétve akad tiszteletlenkedő ipari tanuló. — Megoldatlan kérdés a magánkisiparosoknál dolgozó fiatalok szervezett nevelése — mondották az ülésen, s felhívták a figyelmet, hogy a jövőben többet szükséges törődni ezekkel a fiatalokkal. Közülük nem egy ma még makacs hordozója a kispolgári életfelfogásnak, az önzésnek, a mának élés, a cinizmus eszméinek. A ktsz-eknél foglalkoztatott tanulóknál már jobb a helyzet — hangsúlyozta a végrehajtó bizottság. Kevesebb a túlóráztatás, s ezeken a munkaihelyeken a szakul sikeres ssorjet űrkísérlet visszhangja London (TASZSZ) A londoni kora esti lapok a Szovjetunió sikeréről szóló jelentést közvetlenül azután közölték, hogy az angol újságolvasók tudomást szereztek a legutóbbi amerikai űrkísérlet sikertelen kimeneteléről. Az amerikai holdrakétával kapcsolatban egyébként az Evening Standard rámutat, hogy „tudományos szempontból gyakorlatilag maguk az amerikaiak is sikertelennek tekintik rakétakísérletüket”, mivel a rakétával minden összeköttetés megszakadt. Párizs A párizsi esti lapok feltűnő helyen jelentik a szovjet tudománynak a kozmikus térség meghódításában elért új sikeréről szóló hírt. A lapok részletesen ismertetik a TASZSZ jelentését a Kozmosz—3 műszaki adatairól és tudományos berendezéseiről. A sikeres szovjet kísérlet híre egyébként itt is egybeesett az amerikai holdrakéba kudarcáról szóló jelentéssel. A Monde megállapítja, hogy az amerikai kudarc annak a washingtoni értekezletnek a megnyitása előtt következett be, amelyet a kozmikus térség tanulmányozásának szentelnek, s amelyre számos ország képviselőd mellett meghívták Tyitov őrnagyot és Glenn ezredest is. (MTI) mában foglalkoztatják a tanulókat, bár néha még előfordul ennek a gyakorlatnak az ellenkezője is. i Valamennyi intézetben eleven munkaverseny folyik. A tanulmányi versenyek eredményeként egyes osztályok elérik a négyes osztályzaton felüli tanulmányi átlagot. Jó eredményt hoztak a tanulóotthonok mellé felépített termelőüzemek. Az is hasznos, hogy már előre megismerik a területet, ahol majd a vizsgák után dolgoznak. A végegyházi Szabadság Tsz-ben például a szerelő-tanulók szántottak a földeken, egyik-másikuk 70—80 társadalmi munkaórát is dolgozott ilyen formában. Az otthonokban magasfokú a mozgalmi szervezettség. Valamennyi iparitanuló-iskolában és otthonban működik a KlSZ-szervezet. Háromezerötszáz ipari tanuló közül mintegy 2500-an tagjai a KISZ-nek. Az ülésen ezután az Ifjúság a szocializmusért ■ mozgalom tanulóintézeti tapasztalataival foglalkoztak. Helyeselték, hogy a célkitűzések összhangban vannak a község, a város, a megye legfontosabb gazdasági feladataival. Például az első félévben mintegy 40 000 társadalmi munkaórái dolgoztak, 120 000 facsemetét ültettek, és 445-en vesznek részt „A szakma kiváló tanulója” mozgalomban. A takarékossági mozgalomban 10 500 forintot takarítottak meg. Hasonlóan jó eredményeket érnek el a politikai oktatásokon és a kultúrmunkában, valamint a sportban. B. Z. PI.NT£ft - SZABÓ Amikor a szálak elszakadnak Kisregény (3) Még munka közben is folyton ezen járt az esze... Közeledett a munkaidő vége, amikor odajött hozzá Nagy Pál és Fellegi Ferenc. — Szombaton a KISZ üzemi mulatságot rendez — mondta Nagy Pál. — Szeretnénk, ha eljönnél ... Mari felkapta a fejét. Hogy meri őt, a nagylányt ez az olajtóni letegezni? De miután a fiúk komolyak maradtak, válaszolnia kellett: . — Engem nem engednek el otthon ... — Hogyhogy nem engednek el? Hát ezek meg micsoda szülők? KISZ-mulatság lesz! — csattant fel Fellegi Feri. — Nem a szüleim... A nagybátyám ... — Na és? Alokor se engednek él, ha megmondod, hogy KISZ-mulatságra jössz? — kérdezte Nagy PáL — Nem tudom... Megpróbálom ... Majd beszélek velük . Meddig kell jelentkezni? — Jó lenne, ha szerdáig szólnál... Nem tudjuk, mennyien leszünk... — mondták még, aztán elmentek, ahogy jöttek: hirtelen. Marinak tetszett, hogy meghívták. Mint ahogy minden embernek tetszik, ha a környezete figyelembe veszi, és számon tartja, aztán befogadja. Igenis, el fog jönni a mulatságra. Az üzem rendezi. A KISZ ellen Lajos bácsi se szólhat... A munkaidő végén Koltai Magda sündörgött oda ismét Marihoz. Együtt mentek az öltözőbe, aztán együtt is indultak el hazafelé. Felszálltak a gyorsvasútiba, és a peronon megálltak, kihajoltak a korláton és élvezték az arcukba csapódó friss levegőt. Mari újra és újra elbámészkodott a hatalmas gyárkéményeken, s mindig új örö-De Gaulle elhalasztotta döntését Jouhaud kegyelmi kérvényéről Párizs (MTI) De Gaulle a legfelső bírósági tanács keddi egyórás ülése után nem döntött Jouhaud volt tábornok, az OAS halálra ítélt alvezérének sorsáról. A tanács, amelynek ülésén maga De Gaulle elnökölt, csak véleményezte Jouhaud kegyelmi kérvényét. A testület állásfoglalását nem hozták nyilvánosságira. met okozott neki, Emiikor a vasút kerekei átcsattogtak a Duna-hídon. Pedig most már igazán sokszor elrepültek mellette a karcsú kémények... Augusztus volt, idestova harmadik hónapja élt a fővárosban. Mind a ketten könnyű nyári ruhát viseltek. Nékidőltek a korlátnak. A vonat-kavarta szél meg-meglebbentette szoknyájukat, és kellemesen simogatta átforrósodott combjukat. Magdának nem volt kedve hazamenni. Egyébként is ritkán tartózkodott otthon, estéit, ha csak nem dolgozott, majd mindig szórakozóhelyeken töltötte. — Ne menj haza ... Elmegyünk valahová... Valamelyik kerthelyiségbe ... Megiszunk valamit... ami oltja a szomjunkát... Űgyis olyan meleg van. —■ Megígértem Lajos bácsinak, hogy sietek haza, mert ők most szabadságon vannak, és rám várnak, hogy együtt menjünk a szigetre. — Te végképp belebújtál abba a Lajos bácsiba? Hát nem tudsz elszakadni tőlük? Mariban valami dacos önérzet kerekedett felül. — Már hogyne tudnék... De aztán mégis meggondolta magát;
