Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-26 / 96. szám
1962. április 26., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 (st'deuui Könyv az ötvenéves békéscsabai kötő-szövőiparról Sokan igazat adtak annak a Ludas Matyi-ban megjelent rajzos viccnek, amelynek az volt a lényege, hogy egy asszony fitymálva fogadta a férjétől kapott csillogó ékszert, mondván, hogy az semmi, a szomszédasszony egy seprűt kapott férjétől ajándékba. Igen, a seprű fs olyan keresett cikké vált az utóbbi időben, mint a bab, itt Békés megyében is, ahol a ciroktermelés régi hagyományokra tekint vissza. Vannak termelőszövetkezetek, ahol a korábbi években jócskán termeltek, mint például az eleki Lenin és a dobozi Petőfi is, de már az elmúlt évben sem, és az idén sem kötöttek termelési szerződést. Persze vannak olyan termelőszövetkezetek is, amelyek eddig egyáltalán nem termeltek, s az idén pedig termelni akarnak. Azért, mert kifizető. Például a méhkeréki Balcescu Tsz is mintegy 200 holdon termeli az idén azért, mert például tavaly a napraforgóból holdanként 1 mázsa magot, cirokból pedig 10 mázsa magot és több mint 5 mázsa szakállt takarítottak be. Ugyancsak hasonlóan kifizető volt a cirok termelése a sarkadi Kossuth Tsz-ben is, ahol holdanként a zab 1,20, a cirok pedig 12 mázsa mag és 6 mázsa kalászterméssel fizetett. A mezőkovácsházi járásban a Jobb földeken 15—18 mázsa magtermés is elérhető, s a magot jól fel tudják használni takarmányozás céljára, de viszont kifizető a holdankénti 6—7 mázsa szakáll is, hiszen hatszáz forintért értékesíthetik mázsáját. Ezzel magyarázható, hogy például a kunágotai Bercsényi Tsz 500, a kunágotai Petőfi Tsz 330, as mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz pedig 400 holdon termel cirkot az idén szerződésre. Kezd meghonosodni a ciroktermelés a. szeghalmi járásban is, ahol a tsz-ek első ízben, erre az évre Cötót van, mint a pokolban, s ^ azt is hinné az ember hogy ott van, ha már a pokolról úgy írnak, hogy embert ölő gázok és más egyebek „tarkítják” a levegőjét. Pedig hát szó sincs itt pokolról, csupán a Békéscsabai Hűtőház építkezésén vagyunk, ahol a plafonhoz szegezett állványok tetején zárt, szűk, sötét helyen a szigetelő-falat ragasztják a csehszlovák szakemberek. Fortyog a bitumen az üstben; s ontja a köhögte— De haza kell mennem, ha már egyszer megígértem... — Ide figyelj—nézett Magda a lány szemébe. — Tudod, mi vagy te? Egy buta falusi liba, aki folyton a libapásztort lesi ... Mari először dühös lett. — Akkor te még nem is láttál libát. Aliba éppenhogy nem lesi a pásztort, mért inkább el akar szökni a zöldbe.., — Bolond vagy... Olyan jót szórakozhatnánk... Majd az öregek várnak egy kicsit, aztán elindulnak egyedül... Te meg majd azt mondod, hogy benn kellett maradni az üzemben, gyűlésen, s akkor már 'nem akartál hazamenni, sétáltál egyet... A Városkapu eszpresszó kerthelyiségében ültek le. Ezekben a délutáni órákban csak néhány fiatalember és egy-kót idősebb nő üldögélt az asztalok mellett. Limonádét rendeltek. A pincér már kihozta a két pohár hűs italt, amikor Mari hirtelen felállt, hogy mégis hazamegy. De Magda viszszahúzta a székre. — Ülj már le... Mit ugrálsz... És Mari visszaült. Néhány perc múlva már egész jól érezte magát. Arcán kedves kis gödröcskék keletkeztek, amikor nevetve szörpöUe a szalmaszálon át a limoösszesen 300 holdra kötöttek szerződést. De mind nagyobb a ciroktermelési kedv a gyomai és a gyulai járásban is. A gyulai járásban a tavalyi 200 hold helyett az idén 422 holdra szerződtek a termelőszövetkezetek, kivéve a dobozi Petőfit, amely mereven elzárkózott, pedig tavaly jó termést takarítottak be a cirokból, és jól jövedelmezett. Az Ilyen egyes kirívó példáktól eltekintve mindjobban terjed a ciroktermelési kedv, hiszen a cirok élelmes, növény, a gyengébb minő ségű, alacsony táperővel rendelkező talajban is megterem. Amint a méhkeréki Balcescu és a sarkadi Kossuth Tsz példája is bizonyítja: egyes területeken sokkal gazdaságosabb a termelése, mint a zabé vagy más takarmánynövényé. A ciroktermelési kedv növekedését bizonyítja az is, hogy megyénk termelőszövetkezetei eddig 7720 holdra kötöttek termelési szerződést. Ez így egymagában szép szám, azonban ennél sokkal nagyobbra növekedett a cirokigény, mind a belföldi seprűellátás megjavítására, mindpedig az exportigények kielégítésére. A Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja még mintegy 110 mázsa cirok-vetőmaggal rendelkezik, s készségesen ad magot azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek vetésterülettel rendelkeznek a tavaszi árpa, a zab vagy más kora tavaszi növény vetésének elkésése miatt. A cirokvetésnek most érkezett el az ideje, ezért helyesen teszik a vetésterülettel rendelkező termelőszövetkeze tek, ha nem kísérleteznek kevés sikerrel járó növényféleségekkel, hanem cirkot vetnek, hiszen a mázsánként 600 forintért értékesíthető 5—6 mázsa szakálltermés mellett 10—15 mázsa takarmányozás céljából megfelelő cirokmagot is nyernek. tő gázt. Izzadt tenyerét nyújtja, munkáját fejezve Jaroslav Schilbán. Mosolygunk egymásra, én „csehesen”, ő „magyarosan” próbál beszélni, így perfekt nem értjük egymást, s aztán ő javasolja, hogy menjünk le egy kicsit, ott beszélgessünk. Hatalmas terem. Valamikor, pár nappal ezelőtt még itt is gázt szívtak az emberek, ma már azonban a kész munka pihentségével fogad. Itt vannak a többiszép ez a lány. — Nem tudod te, mi az élet... Abba bele kellene kóstolni. Mit gondolsz, hány ruhám van? — Nem tudom ... Mennyi van? — Két szekrényem van tele — hencegett az elvált asszony. — Szerinted miből vettem? ’ — Hát a fizetésedből... — Ahogyan azt az ilyen kis naív libák elképzelik ... Neked hány; ruhád van? — öt. Hármat hoztam fel, és kettőt azóta vettem ... — Öt ruha egy nőnek annyi, mintha egy darab rongya se lenne... Persze a fizetésből aztán föl is fordulhat az ember... — Nekem elég... Te miből veszed a ruháidat? — Semmi esetre sem a fizetésemből. Ezerkettőszázból meg lehet élni egy csecsemőnek, de nem egy felnőtt nőnek. Viszont, ha egy hő okos, akkor mindenre telik...! Mari még mindig nem értette,' hogy Magda mire akar kilyukadni.— A volt férjed is ad pénzt? • — Bárcsak adna... De egy ron- < da disznó... Egy fillért se ad. Azt' mondja, önálló nő vagyok, keres-’ sem meg. í gy aztán másokra va-< gyök szorulva... J (Folytatjuk) A békéscsabai kötő-szövőipar és a Kötöttárugyár ötvenéves történetéről könyv jelent meg az üzem vállalatvezetőségének és pártszervezetének gondozáséban, Varga Dezső újságíró tollából. A fényképekkel illusztrált, nyolcvanöt oldalas könyv bepillantást nyújt a napjainkban híressé vált békéscsabai kötő-szövőipar félóv-Szocialista brigáú alatt sokan olyan munkaközösséget értenek, melynek tagjai mindig a közvetlen termelésben vesznek részt, így képzelte ezt valamikor a Békés megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat könyvelőségének vezetője, dr, Zala Gáborné is. Mikor azonban 1960-ban, a Szakszervezeti Értesítőben olvasott a mozgalomról, így gondolkozott: — Miért ne lehetne egy ilyen brigádot könyvelésben, jelen esetben a számvitelben kialakítani? Nagyon helyesen úgy vélte, hogy szocialista módon dolgozni, tanulni és élni minden munkaterületen lehet, sőt kell is. Dr. Zala Gáborné számviteli brigádja mint ilyen, országosan is elsőként alakult. Tagjai lettek: Pallér Lajosné, Ásvány Imréné, Bölöni- Magdolna és Moravszky Pálné, a vállalat alapszervi titek is. Jan Kolácsni, a munkások vezetője, Antonyin Ung, Jozef Stibal, Jan Havel, Frantisek Krej. esi, Oldrich hadra és Frantisek Zalesik. Betűzgetem a neveket, ahogy mondják, sorban. Nevetgélünk azon, hogy a magyar fül milyen nehezen veszi fel az idegent, aztán segítségünkre siet Kerepeczky Pali bácsi, a főművezető, aki nemcsak a tolmács szerepét tölti most be. hanem mint a munkálatok egyik vezetője, véleményt is mond. — Rég láttam ilyen munkásokat. Láthatta, milyen nehéz körülmények között dolgoznak, mégsem panaszkodnak, reggel 7-től este 6-ig megállás nélkül folyik itt a munka. an Kolácsni, a vezetőjük szól közbe. S most ezt fordítja Pali bácsi. — Tudjuk, hogy ötéves tervük egyik nagy létesítménye lesz ez a hűtőház. Igyekeztünk mi is segíteni ebben. Ha az önök ötéves terve sikerül, mi is jól járunk. Aztán a többiek beszélnek. Elmondják: jól érzik itt magukat, szeretnek magyarok közt dolgozni. Egyébként bejárták már a félvilágot, a prágai Stavebni Izoláce (magyarul épületszigetelő vállalat munkásai. Az ő találmányuk a szigetelőanyagok, s szabadalmuk van rá. Búcsúznánk, de még egy kis szóváltásra kerül sor a cseh munkások és a főművezető között. Csak a végén fordítja le — mondja el tömören Pali bácsi, hogy mi. ről is lenne szó. — Arról beszélünk — mondja —, hogy szeretnék két hét alatt befejezni a munkát. Amikorra vállalták, addig át is akarják adni. Jan Kolácsni mérgesen int a kezével. — Meg kell csinálni! Hát igen, nem vendégségbe jöttc'4 ide. Kiss Máté századdal ezelőtti létrejöttére, a munkásokat kihasználó tőkés irányítására, a háborús évekre. Feltárja a csabai munkásmozgalmi emlékeket, az első textilipari sztrájkokat, szemlélteti a félszabadulás utáni időszakot az államosításig. Bemutatja, hogyan lett külföldre is nagyban exportáló, s dolgozóinak szociális, egészségügyi, kára. Munkaterületük a könyvelés és a pénzügy. Ebben a körben vállalták, hogy munkájukat mindig zárásra készen, határidőre és túlórák igénybevétele' nélkül teljesítik, ami az ő szerény létszámuk mellett jóval többet jelent, mint a munka jó elvégzése. Ráadásul nemcsak „magukkal törődtek”, gondjuk volt olyan értelmű vállalásra is, hogy segítik a békéscsabai fiókot egy ottani szocialista brigád megalakításában. Ezt is teljesítették, mint eddig minden programjukat, amit szinte izgalmasnak mondható brigádnaplójuk hűen megörökített Dr. Zaláné üjított is, olyan módszert dolgozott ki, melynek segítségével a fiókok közti áruszállítás adminisztrációja könnyebbé, pontosabbá, s ezzel megbízhatóbbá vált. Arról sem feledkeztek meg, hogy tanuljanak. Zalámé, a brigádvezető, aki 1949-ben érettségizett, érezte, hogy a kereskedelmiben akkor szerzett könyvelői tudása már nem elegendő. Nem riadt vissza attól, hogy mai, friss képesítés megszerzése érdekében ismét nekifogjon a tanulásnak és kiegészítő érettségit tegyen. Ugyanakkor a brigád két tagja képesítő-könyvelői tanfolyamra jelentkezett, s el is végezték. Ásványiné a TIT ismeretterjesztő előadások szorgalmas látogatója, Moravszky Pálné pedig pártiskolás is egyben. A politikai oktatás valamilyen formáján minden brigádtag részt vesz. Memcsak dolgoznak, tanúinak, hanem szocialista módon is élnek. Náluk, mint derűsen közük, nincs olyan „férfi-probléma”, mint az ivászat, kimaradás, túlzott kártyaimádat és hasonlók. Ellenben szeretnek moziba, színházba járni, olvasni, s a házi munka mellett, ha idejük engedi, A belkereskedelmi miniszter a közelmúltban módosította a zöldség- és gyümölcsfélék magánkereskedői áráról szóló rendelkezéseket. Ugyancsak bizonyos módosításokkal érvényesek a baromfi- és tojáskereskedők árubeszerzéséről szóló rendelkezések is. A hatályos rendelkezések értelmében a kiskereskedők étkezési burgonyát, vöröshagymát, étkezési szőlőt., téli almát, fokhagymát, fejessalátát, zöldborsót, zöldbabot, zöldpaprikát, uborkát, paradicsomot, sárgarépát, petrezselyemgyökeret, szamócát (kerti és erdei), málnát, meggyet, kajszi- és őszibarackot legfeljebb az állami és szövetkezeti kereskedelemiben ér-, vényes árakon hozhatnak forgalomba. A közelmúltban megjelent módosítás ezt a rendelkezést a cseresznyére, kelkáposztára, karfiolra, savanyított káposztára, továbbá a dióbélre is kiterjesztette. Mint azt a rendelkezések hangsúmunkavédelmi és kulturális igényeivel is törődő, korszerű üzemmé a Békéscsabai Kötöttárugyár a népgazdasági tervek megváló, sításával. Vázolja a kiadvány a Kötöttárugyár műszaki fejlesztésének távlati tervét, mely szerint a lánc kötő ipar központja Békéscsabán lesz a második ötéves terv végén. azért ők is hódolnak némely szenvedélynek, mint például a horgolás, virágkertészkedés és hason, lók. Aztán — ha úgy jön ki a lépés — férjeikkel, családjukkal közösen el-elszórakoznak egy-egy vasárnap délutánon. Még 1961. szeptemberében történt, hogy a szociaüsta brigád létezésére és eredményeire felfigyelt a Fűszert központi szaklapja, a Mérleg, s többek között így írt róla: „... Azelőtt sok gonddal, restanciával küzdöttek, ha valaki az osztályon kiesett a munkából. Ez megszűnt és megszűnt a munkakörök merev elhatárolása. A munkáért mindegyikük felelősséget érez... A jó kollektíva új gondolatokat érlelt. Üjítási javaslatok születtek. Vállalnak olyan munkát is, amely nem tartozik ugyan szorosan rájuk, de közvetve őket is segíti...” A brigádtagok pedig visszapillantva a kezdetre, így látják egykori és mostani helyzetüket: „Mikor elhatároztuk, hogy osztályunkon megalakítjuk a brigádot, akkor még nem is sejtettük, hogy vállalatunk és a magunk életében milyen sokat jelent majd ez a kezdeményezés...” Szerények, s arról nem beszélnek, hogy más vállalatok ugyancsak felfigyeltek eredményeikre. A budapesti HáJ- értékesítő Vállalat így írt nekik: „Vállalatunk központi számviteli dolgozói is szeretnének a mozgalomba bekapcsolódni. Kérjük a brigád munkájáról és irányításáról rövid tájékoztatásukat.” Ilyen értelemben sorra érdeklődtek mások is, köztük a békéscsabai TÜZÉP, Miért ne tehetne szocialista brigádot szervezni, hiszen szocialista módon dolgozni, tanulni és élni minden munkaterületen lelyozzák, az előzőkben fel nem sorolt zöldség, és gyümölcsáruk magánkereskedői haszonkulcsa a beszerzési ár 25 százaléka. A haszonkulcs az áru szállításával kapcsolatos költségeket is magában foglalja. A baromfi- és ,tojás-magánkereskedők árubeszerzéséről szóló rendelkezések úgy módosultak, hogy a kiskereskedők Bács, Békés, Csengnéd, Szolnok, Hajdú, Győr megyékben, illetve a tiszafüredi, ceglédi és nagykátai járáson kívül Fejér és Somogy megye, valamint a paksi, szekszárdi, tamási és pápai járások területéről sem szerezhetnek be 1962. december 31-ig élő és vágott baromfit. Az említett korlátozás az érintett helyeken telephellyel rendelkező magánkereskedőkre nem terjed ki; ez utóbbiak tehát telephelyükön való értékesítés céljából megyéjük területén jogosultak baromfit és tojást felvásárolni. Nem vendégségbe jöttek Csehszlovák munkások a Békéscsabai Hűtőház építkezésénél nádét. Magda is észrevette, hogy' ’ Szocialista brigád a könyvelőségen hét és kell.. Huszár Rezső Hasznos tudnivalók A zöldség ás gyümölcs magánkereskedői ára
