Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-21 / 93. szám
2 NÉP ÚJSAG 1962. április 21., szombat Válságosra fordult a helyzet Algírban és Oranban Párizs (MTI) Joxe miniszter algériai látogatásával és Fourquet tábornoknak, az algériai fegyveres erők főparancsnokává történt kinevezésével kapcsolatban francia hivatalos körökben azt hangoztatják, hogy a húsvéti ünnepek után s, nagyszabású akció” indul az OAS ellen, különösen Oranban, ahol a fasiszták úgyszólván teljesen kezükben tartják a hatalmat. Egyelőre azonban nem látni az összeesküvők elleni erélyes fellépés jeleit. Katz tábornok, Oran katonai parancsnoka mindeddig nem kapott számottevő erősítést és a helyi karhatalom szervezése is még kezdeti stádiumban van. Az ideiglenes végrehajtó szerv utasításai az ultra tisztviselők ellenállásába ütköznek. A laptudósítók jelentései szerint az algériai városokban a helyzet válságosra fordult. Az arab lakosság valóságos gettóban él. amelyet élete veszélyeztetése nélkül nem hagyhat el. Az OAS szüntelen merényletei mellett az éhség is egyre elviselhetetlenebbé teszi az arabok helyzetét. A l’Humanité rámutat, a francia hatóságok olyan helyzetet teremtettek az algériai városokban, amilyet az OAS kívánt. Minden arra vall, mintha Algéria felosztását akarnák előkészíteni. „De Gaulle nem akarja lojálisán teljesíteni az eviami egyezményt, amelyet nem jószántából írt alá — ez az egyetlen elfogadható magyarázat az algériai helyzettel kapcsolatban felmerülő kérdésekre” — hangoztatja a leáris kártyát Francia Kommunista Párt lapja. (MTI) A Krasznaja Zvezda cikke Moszkva (TASZSZ) A Krasznaja Zvezda cikkben foglalkozik az Egyesült Államoknak azzal a szándókával, hogy a Csendes-óceán felett légköri nukleáris robbantásokat hajt végre. Washington döntése — írja a lap — kihívás az egész világ ellen. Az Egyesült Államok hazárdjátékosként elhatározta, hogy a józan ésszel ellentétben még egy nukdob az asztalra. Brazil és indiai lapok a genfi leszerelési értekezletről Japán halászok tiltakoznak a tervbe vett amerikai robbantások ellen Rio de Janeiro (MTI) A legtekintélyesebb brazil lapok, köztük a Jomal do Brazil, az Ultima Hóra és a Diario de Noticias helyeslik azt a memorandumot, amelyet a semleges országok és Brazília terjesztették elő a 17-hatalmi leszerelési értekezleten. Bobby felfedezése A New York Times szerint Kennedy elnök rájött arra, hogy több időt kell szentelnie az országban szaporodó gazdasági bajok megoldására. Ezek a bajok nem újak. Kennedy elnök is jól ismerheti azokat hivatalos statisztikából, gazdasági szakértőinek jelentéseiből, sőt maga is nemegyszer érintette őket beszámolóiban. Nagy jelentőségű elhatározására mégsem ez késztette. A problémát öccse, Robert Kennedy fedezte fel, méghozzá az Egyesült Államok határain kívül, világkörüli útja során. Mint arról James Reston a New York Times hasábjain beszámol, Bobby — így becézik az USA- ban a mindenható elnöki fivért — világkörüli útja során meggyőződött arról, hogy a hazai fronton elérendő sikerek „lényegbevágóak”. Mert „bármerre vezette útja Bobbyt, az illető ország lakói az Egyesült Államokban lévő munkanélküliségről, faji, nevelési problémákról kérdezték”. Amikor az USA kormányának külföldi gazdasági segélyprogramjáról szólt, hallgatósága Virginia, Pennsylvania és Minnesota gazdaságilag elmaradott területeiről kérdezte, amikor a szegény-« ség megszüntetésének fontosságát 5 ecsetelte, hallgatói tapintatlanul f az USA sok millió munkanélkülijére terelték a szót, amikor arról beszélt, hogy az amerikai kongresszus óriási összegeket szavaz meg a külföldi oktatás fejlesztésére, az emberek azt kérdezték, vajon miért nem fordítanak hasonló összeget az USA korszerűtlen oktatási intézményeinek fejlesztésére. Az ifjabb Kennedy éppen ezért úgy referált bátyjának, hogy a belső gazdasági kérdésekkel való foglalkozás külpolitikai szükségszerűség. S az elnök el is határozta, hogy javaslatot tesz a kongresszusnak egy 500 millió dolláros közmunka-program elfogadására. (Arra gondosan ügyelt, hogy a program összege ne haladja meg a dél-amerikai segély, program egynegyedét, az évi katonai költségvetés egy század részét); Állíthatja-e ezek után valaki, hogy a Kennedy-család külföldi utazgatásai haszontalanok? A brazil lapok rámutatnák, teljes mértékben az Egyesült Államokat terheli a felelősség azért, hogy mind ez ideig nem sikerült megállapodást aláírni a leszerelésről és a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről. Delhi Indiában növekszik a felháborodás, amelyet az Egyesült Államok által bejelentett nukleáris kísérleti robbantások és a Genfben képviselt nyugati álláspont váltott ki. A Nav Dzsivan című lap így ír: nem szabad újabb nukleáris kísérleteket végezni — különösen a tanácskozások idején —, mert így újabb akadályok gördülnek a leszerelés elé. Az Egyesült Államoknak az a fenyegetése, hogy a Csendes-óceánon újrakezdi a nukleáris robbantásokat, veszélyes helyzetet teremtett. Tokio Miur japan városban több ezer tengerész és hajótulajdonos tömeggyűlésen vett részt, hogy tiltakozzon a Csendes-óceán felett végrehajtandó amerikai atomrobbantások ellen. (MTI) Miért nem mindegy? Immár rendkívül közkedvelt a bérből és fizetésből élők körében a kedvezményes tüzelőeilátási akció. Előnyös ez azért, mert az igénylőknek nem kell egy összegben kifizetniük a tüzelőért a pénzt, hanem fél évig törlesztik. Öröm. mel fogadták azt is az akcióban részt vevők, hogy újabban már egy háztartásba — a szociális helyzet figyelembe vételével — több utalványt igényelhetnek és kaphatnak, valamint, hogy az akcióba mind több nyugdíjast is be. vonnak. Van azonban egy olyan tapasztalat, amely— ha nem is általános — helyenként még bosszúságot okoz az embereknek. Ilyen jelzés hangzott el az ÉDOSZ megyei küldöttértekezletén Havasi Jánostól, a Mezőhegyesi Cukorgyár szakszervezeti bizottságának titkárától. Havasi elvtárs felszólalásában többek között arról is beszélt. hogy egyik-másik vidéki TÜZÉP-telepen valahogy nem tekintik a tüzelőutalványt egyenértékűnek a készpénzvásárlással. Vagyis megkülönböztetést tesznek, sót, ha van is jó minőségű szén, megpróbálkoznak azzal, hogy az utalványosoknak a rosszabbat „varrják a nyakába”. Amint az említett értekezlet vitájában többen elmondták és megerősítették, ennek egyik oka az is, hogy az utalványokat most már tíz napon belül, a megjelölt időben be kell váltani. Ha pedig a TÜZÉP-telepeken ebben az időszakban kicsi a választék, akkor elsősorban azok járnak rosszul, akik utalvánnyal rendelkeznek, ha csak nem sikerül azt meghosszabbíttatni. Javasolták: helyes lenne, ha ismét egy. hónapos lenne a beváltási határidő, mert így az utalványosok job. ban válogathatnának a tüzelőben. A kormány és a SZOT azért vezette be a kedvezményes tüzeiöel. Iátási akciót, hogy ezzel segítsen a bérből és fizetésből élők gondján. Tehát a tüzelőutalvány egyenrangú a készpénzvásárlással. Igen helytelen, ha ennek ellenére egyes vidéki TÜZÉP-telepeken mégis megkülönböztetést tesznek az utalványosok rovására. A jelzés lehet, hogy csak helyi jellegű. Szó nélkül, főleg pedig intézkedés nélkül mégsem lehet hagyni. A vidékiek azt szeretnék, s az igény jogos, hogy a kedvezményes tüzelővásárlási utalványoknak is legyen olyan becsülete, mint a készpénznek. Mert végső soron teljesen mindegy, hogy valaki készpénzért vásárol, avagy ugyanoly»! értékű utalvánnyal fizet. Vagy mégsem?! Podina Péter Első alkalommal tartottak véradó-napot Körösladányban (Tudósítónktól) Április 19-én első alkalommal rendeztek helyszíni, térítés nélküli véradó-napot a helyi Vöröskereszt-szervezet aktívái, valamint a megyei vérkonzerváló állomás dolgozói. A lakosság igen szép számmal vett részt a véradáson. Jól dolgoztak a vöröskereszt-aktívák Tóth Györgyné községi titkár vezetésével. Többek között Márta Imréné 21 véradót szervezett be, Nemes Ilona, valamint még több aktíva ugyancsak lelki-Hatvan esztendős a munkásmozgalom igazgyöngye Lenin: „Mi a teendő" oimü müve Hruscsov amerikai újságírót fogadott Moszkva (TASZSZ) Nyifcita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta a Moszkvában tartózkodó Gardner Cowles amerikai lapszerkesztőt és kiadót. Többek között Cowles lapja a Look folyóirat, a Des Moines Register és a Minneapolis Tribune című napilap. Hruscsov a Kremlben fogadta Cowlest és elbeszélgetett vele. (MTI) Kilencvenkét esztendővel ezelőtt született Vladimír Iljics Uljanov, Lenin, a világ dolgozóinak lánglelkű vezéregyénisége, aki életművével, a munkásosztály forradalmi élcsapatának megteremtésével, a forradalmi gyakorlattal való felvértezésével, mindezek alapján pedig a világ első munkásállamának megalapításával új korszak kapuját nyitotta meg a történelemben. Születésének évfordulóján az alábbiakban közöljük a századforduló elején megjelent történelmi jelentőségű könyvének Ismertetését. E könyv az orosz proletariátus legjobbjainak harci programja lett s tanításai nyomán alakult meg a világ első forradalmi munkáspártja. Az idő rendkívül szigorú bíró. Kíméletlenül megrostálja a múlt alkotásait. Megesik, hogy egyes írásokat a kortársak nagyra értékelnek, sőt zseniálisnak tartanak, de az idő múlásával jelentőségük elszürkül, végül mindenki megfeledkezik róluk. Mindaz, ami kevésbé jelentős, vagy éppen értéktelen, kihull az idő rostáján, s csak a tényleges értékek maradnak fenn az utókor számára. Ilyen értéket, valódi igazgyöngyöt jelent ma is a munkásmozgalom számára Lenire „Mi a teendő?” című műve. Ez az alkotás minden tekintetben kiállta a gyakorlat próbáját, az idő vasfoga egyetlen tételét sem tudta kikezdeni. Sőt mi több: nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy Lenin e munkája maradandó. A teljes igazság az, hogy az idő múlásával e lenini mű jelentősége, a munkásmozgalom fejlődésére gyakorolt hatása állandóan növekszik. Minél jobban távolodunk megírásának időpontjától, annál jobban tapasztaljuk a benne foglalt eszmék erejét, igazát, felbecsülhetetlen értékét. Ügy vagyunk vele, mint egy klasszikus festménnyel. Közelről szemlélve is érezzük, hogy valami nagyszerű alkotással van dolgunk, de ha eltávolodunk közvetlen közelségéből, akkor érzékelhetjük igazán nagyságát és felemelő gondolatait. Lenin „Mi a teendő?” című munkája 1902. márciusában a XX. század kezdetén látott napvilágot. Erre az időre a kapitalizmus fejlődésének utolsó szakaszába, az imperializmus korába lépett, amelyet a kapitalista rendszer összes ellentmondásainak rendkívüli kiéleződése jellemez. A világ terű' leti felosztása a nagy tőkésállamok között már nagyjából befejeződött, s a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése eredményeképpen kibontakozóban volt az imperialista hatalmaik harca a világ újrafeL osztásáért. A munkásosztály, a dolgozók elnyomása gazdasági és politikai téren egyaránt fokozódott. A társadalmi feszültség világszerte növekedett. Szemmel látható volt, hogy a kapitalizmus viszonylag békés fejlődésének ideje befejeződött, s ezzel a forradalmi robbanások időszaka is belátható közelségbe került. Az imperializmus kialakulásával tehát a kor tartalmában lényeges változások mentek végbe, s így a munkásmozgalom is új helyzettel találta magát szembe. Változott a kor, így megváltoztak a munkásmozgalom fejlődésének feltételei is. Marx és Engels tanításai természetesen az új helyzetben is érvényesek voltak, de szükségessé vált az imperializmus kialakulásával kapcsolatos új jelenségek elméleti feldolgozása, s ezzel Marx tanainak a továbbfejlesztése. A munkáspártok előtt az a feladat állott, hogy a közelgő forradalmakat számításba véve, kialakítsák a munkásmozgalom helyes stratégiáját és taktikáját. A marxizmus továbbfejlesztésének a gondolata úgyszólván minden munkáspártban felmerült a századforduló után, de ezzel a ismeretesen látogatta a családokat, és szervezte a véradókat. A véradásban példát mutatott Békési János, a Zalka Máté Tsz elnöke és a tagok is, akik közül huszonnégyen jöttek el. A Magyar-Vietnami Barátság Termelőszövetkezetből ugyancsak példát mutatott Dorogi József, a tsz elnöke, és negyven termelőszövetkezeti tag. A térítésmentes véradó-napon Körösladányban százhuszonegyen összesen 35 liter vért adtak. feladattal csak az oroszországi marxisták, elsősorban Lenin tudott megbirkózni. A II. Intemacionálé akkori szellemi vezéred, mint például Kautszki, Bernstein, Plehánov és mások nem voltak képesek helyes választ adni a felmerülő új kérdésekre s az opportunizmus, a dogmatizmus mocsarába süllyedtek. Csak Lenin és követői értelmezték helyesen az imperializmus lényegét, csak Lenin adott az imperializmus szülte új helyzetben helyes orientációt a munkásmozgalom számára. Ezt mutatja például a „Mi a teendő?” című munkája is, amelyben Marx korábbi tanításaira támaszkodva, azt továbbfejlesztve, részletesen kifejtette az új típusú forradalmi munkáspárt elméleti, politikai és szervezeti alapelveit. A forradalmi vihar érlel ődése Európa-szerte érezhető volt, de a robbanást okozó gyújtóanyaggal elsősorban az orosz társadalom volt terhes. A cári Oroszországot a kapitalista-imperialista viszonyok kifejlődése, az erős középkori-feudalista maradványok fennmaradása miatt az osztályellentétek sűrű és bonyolult hálózata szelte keresztül-kasul. Ezek az ellentétek a századforduló után rendkívül kiéleződtek. A forradalmi harc élvonalában a munkásosztály haladt amely már ekkor is Európa legforradalmibb munkásosztálya volt. A cári Oroszországnak ugyanis nem voltak nagy tengerentúli gyarmatai, s így a gyarmati kizsákmányolásból származó extraprofit hiánya
