Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

>962. április 2L, szombat hépüjsA a 3 Fél évszázad a szakmában Kedves ünnepség veit nemré­giben Békéscsabán, a KIOSZ me­gyei titkárságán. Idős, munkában megőszült kisiparosok jöttek ösz­­sze egy kis baráti találkozóra. Valamennyien ötven esztendővel ezelőtt váltották ki az iparenge­délyt, azóta dolgoznak szakmá­jukban. Ebből az alkalomból a KIOSZ megyei titkársága „50 éves munkásságáért” jelvénnyel és oklevéllel tüntette ki őket. 0 Szomenkár Mátyás, békéscsabai könyvkötő is meghatottam, vette át félévszázados munkásságának jutal­mát. A kitüntetés után Berényi Jó­zsef, a KIOSZ megyei titkárságának gazdasági felelőse beszélget Szemenkár bácsival. Id. Megyeri Lajos gyomai kovácsmester 82. életévét tapossa. Még most is fiatalos lendülettel dolgozik, s amint mondani szokták: szerelmese szakmá­idnak. Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára átnyújtja az idős kisiparosnak az oklevelet és a jelvényt. Oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Ültetik a vöröshagymát A tótkomlósa Alkotmány Tsz-ben száz, a Haladás Tsz-ben 130, a Viharsarok Tsz-ben pedig 120 holdon dugdosták el a vöröshagy­mát. Jól előrehaladt Csanádapácán és Gerendáson a burgonya ve­tése. A csanádapácai Köztársaság Tsz-ben 150 hold burgonyát ül­tettek. A járás több termelőszövetkezetében befejezés előtt áll a különböző aprómagvak vetése. miatt jelentős munkásarisztokrá­­cia sem alakulhatott ki. A közép­kori cári elnyomó rend pedig az egész osztályt a legszélsőségesebb oppozícióba szorította, növelte benne a rendszerrel szembeni gyűlöletet. A munkások különösen a századforduló után kezdték megmutatni oroszlánkörmeiket. A sztrájkok mellett a tüntetéseket, sőt a barikádharcot is egyre gyakrabban alkalmazták a rend­szer elleni megmozdulásaikban. Megmozdult a parasztság is. A nagybirtokrendszer, a cári rend elleni parasztfelkelések egyre job. ban elszaporodtak. Az orosz pa­rasztság, különösen a falusi sze­génység között Pugacsov és Sztye­­pén Rázin. az egykori parasztfel­kelések vezetődnék szelleme ural­kodott. Elégedetlenkedett a diák­ság, az értelmiség, a városi közép­rétegek, sőt a liberális burzsoázia is. A forradalom vibrált a társa­dalom atmoszférájában. A robbanás előszele a legtöbb európai országban érezhető volt, de a forradalom szempontjából az oroszországi helyzet volt a leg­kedvezőbb. A forradalmi feszültség itt volt a legnagyobb, a forrada­lom kirobbanása itt volt a leg­valószínűbb. Igaz, Oroszország polgári forradalom előtt állott, de a kapitalizmus, az osztályviszo­nyok fejlettsége miatt joggal le­hetett várni, hogy az első robba­nás a második, azaz a szocialista forradalom prológusának beveze­tne lesz. A munkásosztály s más dolgozó rétegek megmozdulásai azonban önmagukban még nem biztosíthat, ták a forradalom győzelmét. A munkások ösztönös tőkeellenes mozgalma nem léphette túl a ka­pitalizmus kereteit, sohasem jut­hat el a szocializmushoz. A mun­kások, s a rendszerrel elégedetlen­kedő más osztályok mozgalma csupán azt mutatta, hogy a forra­dalom érlelődik, hogy a közelgő nagy európai forradalmak lánc­reakciója Oroszországban fog kéz. dődni. A cárizmus, majd pedig a tőke megdöntéséhez még egy sor szubjektív feltételre is szükség volt. S az orosz forradalmi moz­galom gyenge oldala éppen a szubjektív elem bizonyos fokú hiá­nyában gyökeredzett. Mindenekelőtt a munkásosztály, az egész nép forradalmi harcát ve­zetni képes marxista pártra volt szükség Oroszországban. Olyan ve­zető erő, olyan politikai tényező kellett, amely a nép ösztönös har. cának tudatos irányt szab, s a dol­gozók forradalmi energiáit a cá­rizmus, a tőkés rend legsebezhe­tőbb pontjaira irányítja. A törté­nelem objektív menete olyan párt létrehozásét írta elő, amely a for­radalmi helyzetből adódó lehető­ségeket a forradalom győzelmes valóságává tudja változtatni. S Le­ninnék, az oroszországi marxis­táknak többek között az a törté­nelmi érdemük, hogy felismerték a helyzet követelményét, harcot indítottak egy valóban forradalmi marxista párt létrehozásáért, meg is teremtették azt. S Lenin II háztáji gazdaságok szerege a népgazdaságban Az elmúlt napokban száz- és százezrek olvasták és tanul­mányozták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi ülésén hozott határozatát a mezőgazdaság helyzetéről és to­vábbi feladatairól. Miért a nagy ér­deklődés a munkások, parasztok ré­széről egyaránt? A magyarázat vi i-ágas. A határozat mezőgazdasá­gunk történelmének egyik legjelen töeebb szakaszát, a termelőszövetke­zeti mozgalom győzelemre jutását értékelte; számba vette, hol tart a mezőgazdasági termelés, s megje­lölte a további feladatokat a ter­melés gyors ütemű fejlesztésére. Most csaik egyet ragadunk ki a sok feladát közül, mégpedig a ház­táji gazdaságok termelésének je­lentőségét az elkövetkezendő évek­ben. Ezzel a kérdéssel Fehér Lajoe elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is hosszan foglalkozott a Központi Bi zottság márciusi ülésén. Egyebek között elmondotta, hogy a lovak és juhok kivételével a közös állatállo­mány viszonylagos gyors fejlődése ellenére a szarvasmarha-állomány 40 százaléka, ezen belül a tehe­nek és előhasi üszők 47,3 szá­zaléka a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában van. Hasonlóképpen ott van a sertésállomány 43, ezen belül a kocaállomány több mint 38 százaléka, a baromfiállomány mintegy 90 százaléka. Bzért nyugodtan mondhatjuk, hogy a következő Időszak­ban, Is jelentős lesz a háztáji gaz­daságok szerepe az árutermelésben, főként a tejből, tojásból, baromfi­ból, de kisebb mértékbn — hízott sertésből Is. Amint látjuk, a ház­táji gazdaságok jövedelmezőségé­nek fokozása, az államháztartáshoz való hozzájárulása elsősorban az ál­lattartáson keresztül lehetséges. A nagyarányú sertéshizlalás, a korlát­lan számú baromfi — hiszen min den háztájiban korlátlan mennyi­ségben tartható — nemcsak ön el­látási probléma, hanem hatalmas bevételi lehetőségeket is magában hord. Természetes, hiszen a háztáji gazdaságokban jelentkező feles­leg — ami hivatalos becslések sze­rint is a háztáji termelésének kö­rülbelül egyharmada — állami fel­vásárlás útján a dolgozók asztalára jut, növeli az ellátottságot. Nézzük meg egy kicsit köze­lebbről, milyen előnyöket nyújt az állam a háztáji gazdasá­goknak éppen fontosságuk figye­lembe vétele mellett? A háztáji állatállományra Is mindenféle hizlalási és nevelé­si szerződés köthető. Az egyént szerződéskötési lehető ségeken túl biztosítja a kollektív állatátadást is. Tehát ha a szövetkezeti gazdák a tsz-vezetőségen keresztül köt­nek szerződést hízóra, akkor a nagyüzemi felárat is megkap­ják, azzal a feltétellel, hogy a nagyüze­mi felárat a közös gazdaság fej­lesztésére kell fordítaniuk. Előnyö­sen lehet szerződni malac- és nő Sok gondot okoz az állatok legeltetése — Az Állami Biztosító tájékoztatója — Lassan megkezdődik a legelte­tési idény. Az állattartóiknak rend­kívül sok gondot okoz a legelőre kihajtott állatok sorsa. Mint is­meretes, éppen ezért vezette be ezelőtt négy évvel az Állami Biz­tosító a legeltetési biztosítást is. Ezzel kapcsolatosan adott a na­pokban tájékoztatást az Állami „Mi a teendő?” című munkájának az a jelentősége, hogy rámutatott az új típusú marxista párt létreho­zásának halaszthatatlan fontossá­gára, s kimunkálta a feladat meg­valósításának útjait és módozatait. A ..Mi a teendő?” című alkotás a ienin izmus eszmekörének fontos alkotórészét képezi. 1902-ben a mű puszta megjelenése is de­monstrálta, hogy az oroszországi forradalmi szociáldemokrácia el­méletileg, politikailag rohamosan erősödik, s szerepe, befolyása a nemzetközi munkásmozgalomban egyre növekszik. S valóban! A századforduló után az orosz for­radalmi mozgalom sodrása volt a legerősebb, ez az ország lett a for. radalmi gondolatok fókusza. Ezek­től az évektől kezdve a Lenin ve­zette orosz szociáldemokrácia lett a világ forradalmi munkásmoz­galmának legerősebb áramlata. A bolsevik irányzat fokozatosan a munkásmozgalom legharcosabb, legerősebb ideológiai, politikai és szervezeti erejévé vált. Ez a párt a lenini tanításokon nevelkedve, a XX. század nagy forradalmai­nak az élén haladva a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom él­csapatává vált. A leninizmus meg­jelenése óta az orosz mozgalom adta orientációk mutattak utat a marxistáknak az egész világon, s ezt a szerepét — ahogy az utóbbi évek tapasztalatai is mutatják — szovjet testvérpártunk napjaink­ban is megtartotta. Lipkovics Károly az MSZMP Pártfőiskola tanára Biztosító Békés megyei Igazgató­sága. Mint elmondották, hasznos volt e biztosítási formának a be­vezetése, hiszen csupán az elmúlt évben az egész ország területén mintegy 4400 állat hullt el, ame­lyekért a biztosító kártalanítást fizetett. Azt is megtudtuk, hogy — bár ez évben késett a tavasz — már megkezdődött az egész or­szágban a fűbérek beszedése és a legeltetési biztonsági alap képzé­se. Legeltetési biztosítás egyéb­ként szarvasmarhákra, lovakra és juhokra köthető. — Milyen esetben fizet kártala­nítást a biztosító? — Kártérítés a legeltetési idő­szakban történt balesetek: lábtö­rés, szögnyelés, hőguta, villámcsa-2 pás, stb. vagy betegség miatt el­hullt állatok után jár. Természe­tesen akár legelőn, vagy ki- és behajtás közben, akár az istálló­ban történt az elhullás, kártalanít a biztosító. — Hol köthetik meg a biztosí­tást az állattartók? — Általában a községi legelte­tési bizottság, vagy ahol a legel­tetést a termelőszövetkezet inté­zi, ott annak a közvetítésével az Állami Biztosító megbízottjánál lehet megkötni. Különben a biz­tosítási díj befizetését követő 24. órában kezdődik meg a kockázat­vállalás, illetve a kihajtás első napján és a végleges behajtásig tart. Kérdésünkre elmondották azt is az elvtársak, hogy az elhullást vagy a kényszervágást a legelte­tési bizottságnál, illetve a ter­melőszövetkezetnél kell bejelen­teni. Kár esetén ugyancsak a le­geltetési bizottság igazolja, hogy válóban az állandóan legelőre haj­tott állat hullott-e el. Mint megtudtuk, ilyenkor ta­vasszal általában a meghűlés fe­nyegeti leginkább az állatokat, később, a forró nyári napokon pe­dig a hőguta okoz sok elhullást. vendékmarha-szaporulatra is. hogy ezen keresztül is biztósítsuk a kö­zös gazdaság számára a borjúsza­porulatot. Jelentős jövedelemhez jutnak a háztáji gazdaságok a baromfineve­­lésből és a tojástermelésből is. A háztáji gazdaságok részére a szer­ződés megkötésétől számított nyolc napon belül saját keltetésű csirke után ki­logrammonként 7 forint, puly­ka után kilogrammonként 30 forint, hízott liba után dara­bonként 40 forint, hízott kacsa után darabonként 25 forint előleget fizetnek. A tojá9értékesítési szerződést kötő háztáji gazdaságok a leszerződött tojás után 100 darabonként 8 kilo­gramm takarmányjuttatásban része­sülnek. Hasonlóan különböző meny­­nyiségű takarmányjuttatásban része­sülnek azok a háztáji gazdaságok, amelyek liba- vagy kacsahizlalásra kötnek szerződést. az említett munkák természe­tesen munkaerőt igényelnek. De a háztáji gazdaságoknak min­denekelőtt éppen abban van szere­pük, hogy a családok ki nem hasz­nált munkaerejét foglalkoztatják. Természetesen az állattenyésztésen túl a háztáji földön te, amely a Központi Statisztikai Hivatal tava­lyi március 31-i értékelése szerint országosan nem kevesebb, mint 957 061 kataszteri holdat tesz ki. Ajánlatos a háztáji területen első­sorban olyan növények termesztése, amelyek nem, vagy csak kisebb mértékben találhatók meg a terme­lőszövetkezet vetéstervében. A háztáji földön lehetőleg burgonyát, hagymát, mákot, babot, zöldségfélét, kukoricát és takarmányt termeljünk. A háztáji földeken is lehet bármely növényféleségre vagy kerti magra az állammal termelési szerződést kötni, amely előleggel, szerződési felárakkal javítja a háztáji jövedel­mét. Vannak azután még nagyon el­hanyagolt, sőt fel nem ismert lehe­tőségek, amelyek még nehéz mun­kára képtelen öregek vagy iskolás gyermekek számára te jó jövedel­met nyújtanak. Érdemes például méhészkedőd, nyulat, galambot te­nyészteni, selyemhernyóval foglal­kozni. Az ország ellátásához, a dolgo­zók életszínvonalának eme­léséhez, amint látjuk, a háztáji gaz­daságok jelentős termelvényei is hozzátartoznak. A háztáji gazdaság ésszerű, jövedelmező hasznosítása úgy a termelőszövetkezeti tagok­nak, mint az egész országnak egy­aránt fontos érdeke. Kondacs Pél A csanádapácai Új Élet Tsz agronómust felvesz. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés szemé­lyesen. 214 A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁL­LALAT (Műszaki Bizományi) 1962. április hó 24-én (ked­den) Békéscsabán, a MÉH Vállalat Sallai utca 6. sz. alatti helyiségében BECSLÉST. illetve lebonyolítást végez. 15571

Next

/
Thumbnails
Contents