Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

BÉKÉS MEGYEI ¥ Ara 50 fillér * Világ proletárjai« egyesüljetek! 1963. ÁPRILIS 8»., SZOMBAT AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVn. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM V erseny eznek a gyomai traktorosok A VIII. pártkongresszus tiszte* letére a Petőfi, és Ságvári-brigád­­ból hét ifjú traktoros nevezett be az országos traktoros-versenybe. Ezenkívül négyen beneveztek a kombájnosok párosversenyébe is. Két traktorosbrigád pedig — akik a Rakéta és a Dózsa nevet vették fel — a szocialista brigád cím elnyeréséért indult versenyre. Az adott körülményeket figyelem, be véve, vállalták, hogy tervü­ket száz százalékon felül teljesi­tik, üzemanyag- és önköltségcsök­kentést érnek el. Szakmai tovább­képzésben vesznek részt, valamint csökkentik a balesetek és a kiesett munkanapok számát. Közös szín­ház-látogatásokat és kiránduláso­kat terveztek. Verseny indult két traktoros­brigád között is, akik éves tervü­ket 103—105 százalékig akarják teljesíteni. Hazánk felszabadulásának ti­zenhetedik évfordulója emlé­kére a folyamatos munkaviszo­nyukért, valamint a szorgalmas munkájuk elismeréseként a gép­állomás dolgozói közül hatvan­nyolcán bronz-, huszonnyolcán pedig ezüstjelvényt kaptak. Ötvenezer forint beruházási költséggel a Gyomai Vas- és Fa­ipari Ktsz vízvezetéket szerelt a gépállomás műhelyrészeibe, és a szolgálati lakásokba. A mosdóba zuhanyozókat és mosdótálakat, amelyeket villanyboyler lát el meleg vízzel. Vizet a helyi törpe­vízmű szolgáltat. D. J. Nőtt a saját termelésű áruk fogyasztása A vendéglátóipari vállalat termelési értekezletének tapasztalatai Egymás után három nap: Gyu­lán, Orosházán és Békéscsabán tartotta termelési értekezleteit a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat. A mintegy százmillió forint forgalmat lebonyolító nagy vállalat termelési értekezletei kö­zül a békéscsabairól számolunk be olvasóinknak. Purcsi János elvtárs, a vállalat igazgatója értékelte a termelési értekezlet résztvevői előtt a válla­lat tavalyi eredményeit, s megálla­pította, hogy sok mindenben javí­tani való akad a vállalatnál. El­mondta az igazgató, hogy a mintegy százmillió forint ter­melési érték 32 százalékát a sa­ját termelésű árukból érték el, ez­zel a tervüket saját termelésből 111 százalékra teljesítették. Érde­kes, hogy ezt a mennyiséget az öt­éves terv végére tervezték, és a vállalatnak már az első években sikerült a tervet elérni. Hozzájá­rult a teljesítéshez az előfizetéses étkezések számának megnöveke­dése. Tavaly százezer híján egy­millió előfizetéses ebéd fogyottéi. Még jobb leit volna azonban az arány, hogyha az ebédek mennyi­sége mindig kielégítette volna a fogyasztókat. Ez azonban — mint ahogy Purcsi elvtárs megállapí­totta — egyrészt a napi árak függ­vénye, de még így is több gon­dot kell fordítani erre a jövőben. Négymillió 200 ezer forint érté­kű feketekávé fogyott el a válla­latnál 1961-ben, de nem azért, mintha minden esetben kifogásta­lan kávét főztek volna, hanem mert megnövekedett a fogyasztók igénye. Etet az igényt a kávé minő­ségi javításával tovább kell szol­gálni. Sajnálattal álapította meg az igazgató, hogy nem csökkent az égetett szeszes ital fogyasztása, ez azonban abból adódik, hogy tavaly sokkal kevesebb bort kap­tak, mint azelőtt. Szólott a továfo-] biafcban arról is, hogy néhány üz­let vezetője vagy dolgozója még sok esetben megkárosítja a fo­gyasztókat, ami egyébként a vál­lalat jó hírnevét nem öregbiti. Ez­zel sokat foglalkoztak a hozzászó­lók is. Értékelve a vállalat termelési értekezletét, azt tudjuk megállapí­tani, hogy minden intézkedést megtettek a vállalat hibáinak ki­javítására, és az eddigi kiváló eredmények megtartására. A rész­letes beszámoló is erre utal, ez­zel foglalkoztak a hozzászólások is, s jó volt hallani a vállalat dol­gozóinak felajánlásait a VIII. kongresszus tiszteletére. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fel­ajánlások néha szerénytelennek tűntek. A kongresszus tisztele­tére indított versenymozgalmak nagy lendületet adnak szerte az országban, s mi nem akarjuk ki­sebbíteni a Vendéglátóipari Vál­lalat dolgozóinak értékét, ha azt mondjuk, kevesebb felajánlással, de nagyon nagy akarással többet lehet elérni! Az elmúlt két év alatt sokat fejlődött a Vendéglátóipari Válla­lat. Űj üzletek sora nyílt meg tavaly is, s rövidesen a Csaba presszó új, nagyvonalú szépségé­vel várja majd a fogyasztókat. Helyes, hogy a saját beruházással történő felújításokkal is a vendé­gek megnövekedett. kulturált igényét szolgálja a vállalat. A ki­szolgálás minőségén azonban javí­tandók kell, mint ahogy ezt Knyihár élvtárs is elmondta: „Többet kell tanulni, a szakma minden csinját-binját el kell sajá­­titaniok a vállalat dolgozóinak”. Itt hallottuk a cukrászüzem fia­taljainak helyes kezdeményezését is, akik arról számoltak be, hogy tanulói szakkört alakítottak, ezzel is segítik képzésüket. Kiss Máté Jelentés a földekről Körkép a megye határából Reggel 4-től este 9-ig fogasotok Nem volt még hat óra sem csü­törtökön reggel, amikor néhány­­perces beszélgetésre állítottuk meg Laurlnyecz Jánost, a kétsopronyi Hunyadi Tsz zetorosát. A Szarvasi úton haladva ő volt a második, akit ebbai a korai időben munká­ban láttunk a földeken. — Tegnap egy órával előbb kezdtem, mint most, hajnali 4- kor, s este 9-ig 105 hold őszi ve­tést fogasoltam meg. Most már csak 30 hold fogasolni való van hátra a csaknem ezer hold kalá­szosból, amit egyedül fogasoltam meg 14 nap alatt. Ma 10 óra feléig végzek a fogasolással, aztán hor­dom a tagtársak által a búzavetés­ről összeszedett csutkatövet. — Dicséretes dolog, hegy ilyen hamar időt szakítottak a csutka­tőre is — legalább nem gátolja a növény fejlődését. — Igyekszik nálunk mindenki, mert jó pénzt ért tavaly is a mun­kaegység: több mint 36 forintot. A répa-, a kender-, a zab- és a lucer­navetés már kész Most a kukorica van soron: három DT éjjel disz­­tillerezi azt a földet, amelybe a kukorica kerül, nappal pedig vet. További jó munkát kívánva kö­szöntünk el Laurinyecz Jánostól, aki tavaly is a napokat jól meg­nyújtva dolgozott a Zetorral és 900 munkaegységiet gyűjtött ösz­­sze. Burgonya is kerül a háztájiba A kondorosi Lenin Tsz központi majorja mellett fél 7 előtt bur­gonyát, hagyma, és zöldségmagot vető családokat találtunk a ház­táji veteményesnek kimért fiatal gyümölcsösben. — Talán csak nem ijedt meg tőlünk? — kérdeztük tréfásan Mravik Páltól, aki távozni készült, mikor odaértünk. — Dehogy is ijedtem. Hazasza­ladok megreggelizni, aztán me­gyek, mert hét órakor munkához lát az építő-brigád, amelyben dol­gozom. Betegeskedik a feleségem, ezért segítettem kivágni a krump­li-fészkeket. Mravik Pállal együt ment el az eddig' néhány lépéssel odébb ugyancsak feleségével együtt ve­­teményező Gutyan Mihály is. A két asszony aztán elmondta: na­gyon‘örülnek annak, hogy 100— 100 négyszögöl veteményest kap­tak a tsz-től, mert a háztáji csak a kukorica kelése után lesz kimér, ve. A veteményes egyik felét bur­gonyával, a másik felét a család­nak szükséges zöldségfélékkel ve­tik be. Manapság ritka jelenség A szarvasi határban kukoricát vető szövetkezeti gazdákkal áll­tunk meg néhány perces beszélge­tésre. Mikor egyikőjük felemelte a vetögép fedelét, hogy megnézze: nem kell-e bele önteni, meglepe­téssel láttuk, hogy a kukoricasze­mek közé tökmagot is kevertek. Meg is jegyeztük nyomban: ilyes­mit is ritkán lehet látni a terme­lőszövetkezetekben. — Ez háztáji kukorica lesz — mondották erre. — No és a közös kukorica közé nem vetnek tököt? — Az idén nem. Tavaly vetet­tünk, s bizony most is nagyon kellene, hiszen jó takarmány a tök a lovaknak is, meg a sertések­nek is. Nem tudjuk, miért határo­zott úgy a vezetőség, hogy az idén ne vessünk. Hát igen, kellene köztesként tö­köt vetni a szarvasi Táncsics Tsz és a megye többi termelőszövetke­zete közös kukoricájának egy ré­szébe is, mert a tök nemcsak jó takarmány, hanem a magjából a népgazdaság számára fontos olaj, többek között étolaj is készülne. A szövetkezeti gazdák egyébként elmondották, hogy a koraiak veté­sét befejezték, most már a mint­egy 800 hold közös kukoricát ve­tik. — Azért végeztünk hamar a ta­vaszi árpa, a borsó, a cukorrépa és a többi korai növény vetésével, Korai káposztapalántát ad át más tsz-eknek a gyulai Aranykalász Tsz Április 19-én befejeztek a ko­rai növények vetését a gyulai Aranykalász Tsz-ben is, s hozzá­láttak a szemes- és a silókukorica vetéséhez. A termelőszövetkezet kertészei közben beültettek tíz hold földet korai káposztapalántá­val. A szépen fejlett korai káposz­tapalántából mintegy 150 üveg alatt felesleg jelentkezett, ezért a szövetkezet vezetői úgy határoz­tak, hogy azt szívesen bocsátják korai káposztát termelő és palán­tával még nem rendelkező terme­lőszövetkezetek részére. Megkezdték a rizs vetését Szarvason A Szarvasi öntözési és Rizster­melési Kutató Intézet kákái kerüle­tében a kisebb rizstelepeken április 20-án, pénteken gépiekkel meg­kezdték a rizs vetését. Az intézet összesen 2000 holdon termeszt rizst, és húsvét után ebből 1500 hojdon repülőgéppel vetik a saját nemesítésű, bőven termő, ellenálló­képes vetőmagot. Ebből a fajtából a megye többi gazdaságainak és a termelőszövetkezeteknek összesen 15 vagon magot adott át az ÖRK.1. mert két műszakban dolgoztunk m fogatokkal is: egyik műszak reg­gel fél 5-töl fél 12-ig, a másik fél 12-től este 7-ig. A jövő héten palántáljuk a paprikát A békésszentandrási Zalka MSWS Termelőszövet kezet kertészeti bri­gádja már kiültette egy holdba a karalábé-, egy holdba a nyári ká­poszta-, 300 négyszögölbe a korai karfiol- és ugyancsak 300 négy­szögölbe a kelkáposzta-palántát. Emellett elültettek három és tel holdba korai és 9 holdba pedig őszi burgonyát. A melegágyakban szépen kifejlett a paradicsom- és a paprika-palánta. Az előbbiből öt, az utóbbiból pedig tíz holdon termelnek, s amint Dorogi Károly^ a kertészeti brigád vezetője és Do­rogi Vince, a kertészet vezetője mondják, a jövő hét elején meg­kezdik a paprika és a paradi­csom palán tálasát. Lipták Gábor huszonnégyórázik A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával kitüntetett Hi­dasháti Állami Gazdaságban is nagy a szorgalom. Lipták Gábor traktorost hengerezés közben ta­láltuk a délutáni órákban. Mióta beköszöntött a jó idő, kora reggel­től késő estig hói simítózott, hol vetőmagot vagy üzemanyagot hordott. Az utóbbi négy nap alatt 200 hold bevetett területet henge­­rezett meg. Naponta 12 óra lenne a munkaideje, de kedden is 24 órát dolgozott le, s azt mondta, hogy megint 24 órát akar dolgoz­ni egyfolytában. — Miért hajt ennyire, talán nagyon sürgős a munka? — Á, nem, de van mit csinálni, és én szeretnék mielőbb össze­gyűjteni a keresetemből egy mo­torkerékpárra valót. Csutkatőszedők A békési Október 6 Tsz búzave­­tésén csufkatő-szedés közben ta­láltuk a 66 éves Papp Mihálynét és a jóval fiatalabb Kocsor Sán­­domét. Papp Mihályné elmondta, hogy férje mér tíz éve tagja az Október 6 Tsz-nek, s bár már 69 éves, de most is éjjeliőr. Kocsor Sándomé szavain meglepődtünk: Férjével együtt még egyénileg gazdálkodnak öt hold földön. De­liét hogy került a tsz búzaföldjé­re’ Azt mondja, ott lakik a tábla szélén, rá is ér, meg aztán a csut­katő jó nyári tüzelő. Amit leszed­nek. az mind az övéké. így ők is jól járnak, s a termelőszövetkezet is. Egyébként az Október 6 Tsz­­ben is csakúgy, mint a megye számos termelőszövetkezetének búzatáblájáról, már jókora dara­bon leszedtek a kukorica-csutkát. Kukk lim»

Next

/
Thumbnails
Contents