Békés Megyei Népújság, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-03 / 78. szám
4 NÉPÚJSAG 1962. április 3., ki így született Mezőkovácshazán a báb játszás Heten vannak a bábjátszás hűséges mezőkovácsházi buzgolkodói. Ábc-rendben: Bagdi Emmi Gerendái József né, Kiss Anna, Bzöllőíá Ferencné, Szuha István, Tóth Mária és Tóth Zoltánná —, belőlük áH. a járási művelődési ház bábszakköre. Látogat ásunk-Azóta elszakíthatatlanul együtt dolgozik a mi kis kollektívánk. Az ébenfekete hajú Bagdi Emmi már a gyulai óvónőképzőben jáitszott. Ott „hivatalból” is meg kellett tanulnia a bábtechnikát. Ugyanígy volt ezzel a szőke Tóth Mária, a szarvasi óvónőképzőben. tíégigen a hét közül. Szöllősi Ferencné, Tóth Zoltánná, Bagdi Emmi és Tóth Mária rövid megbeszélése, kezdés előtt. kor közülük csupán néggyel találkoztunk, azonban tőlük is pontosan és híven megtudjuk ennek a kis önkéntes művészegyüttesnek a történetét. Az első, talán legilletékesebb tájékoztatónk a bábcsoporí; kedves, mosolygós arcú vesetáj e, Tóth Zoltánná. így kezdi: — Óvónő vagyok a kovácsházi egyes számú óvodában. Foglalkoígy aztán Kovácsházám már otthonosan mozogtak ebben a művészeti ágban. Nagy erőssége az együttesnek Szöllősi Ferencné, de Gerendainénak, Kiss Annának és Szuhai Istvánnénak is vérévé vált ez a nemes és közhasznú művészet. Ma már ott tart az együttes, hogy kijár más községekbe. Az utánpótlásra is van gondjuk. Ä1-Egy Itis bemelegítő. Kasom alapján tudtam, hogy a bábjáték nagy érdeklődést kelt az apróságok körében és ezért nagy a nevelő hatása is. Néhány munkatársammal összeálltunk és óvodánkban bábozrü kezdtünk. Az Óvodai nevelés című szaklapban közölt Kis cipő és a Piros tulipán című bábdarabot „betanultuk”, s eljátszottufc. Óriási sikerünk volt a gyermeksereg előtt. Később „kitörtünk” falaink közül, s a másik három óvodában is játszottaHámos iskolásokból és gámnazástágból áUó három gyermekcsoportot szerveztek és nevelnek. Ezek közül az egyik csoport kezdő, szeptember óta tanul és működik, a másik kettő már haladó. A területre járásból és az ifjú bábosok neveléséből látszik, hogy a mezőkovácsházi bábszakkör vezetője és tagjai mennyire tudatában vannak sokoldalú szerepüknek, feladatuknak. Ez eredményeikben is híven tükröződik. A járási seregszemlén őket választották Nyuszik, róka, hóember, előttetek a színen! Tapsoljatok gyerekek... tunk. Az ottaniak is megkedvelték a bábjátékot. Felfigyelt ránk a művelődési ház vezetősége és engem Békéscsabára küldtek bábtanfolyamra. Két nyáron át látogattam a tanfolyamot és ezzel működési engedélyt szereztem. A négy óvoda bábjátszói összeálltak, s a művelődési ház befogadott benhünket, megalakult a mezőkovácsházi laábeaakkör. Ez 1960-ban történt. arra, hogy Békéscsabán a szemlén, az V. bábjátékos tájkonferencián a bábművészetben képviseljék a járást. Kéll-e tehetséggel és szívvel végzett hasznos munkálkodásukért ennél méltóbb jutalom? A kis pásztor és A síró baba című bábdarabjaikkal bizonyára Csabán is méltó sikerrel szerepelnek majd. —húr— Foto; Kocziszky László Kötüslaíany a (elszabadulás tükrében (Tudósítónktól) Az elmúlt 17 évben igen sokat fejlődött Körösladány. Erről beszélgettünk Búzás Istvánnal, a községi tanács v. b.-elnökével, aki elmondotta, hogy a 17 év teljesen megváltoztatta az egész község életét, fejlődését. — Az 1951—52-es években állami beruházásból egymillió forintos költséggel központi iskola épült. Üjladányban napközi otthonos óvodát építettünk 1952- ben mintegy 300 ezer forintos költséggel. Az újladányiaknak régi kívánsága teljesült azzal, hogy villamosították ezt a részt is. A villany bevezetésére 600 ezer forintot fordítottunk. A lakosság társadalmi munkával segített, ® összesen 13 ezer 100 forint értékű társadalmi munkát végzett. Volt a község belterületén egy ötholdnyi nádas, ingoványos rész, amelyet az elmúlt évben parkosítottunk. Üj, modem művelődési otthon is épült a községben, kétmillió forintos költséggel. Megoldást nyert a régi piactér helyzete is, s a templom melletti téren 210 ezer forintos költséggel korszerű betonos piacteret létesítettünk. Ebben a lakosság tízezer forint értékű társadalmi munkával segített. A felszabadulás előtt száz év alatt nem épült annyi járda, mint az elmúlt 17 év alatt. Összesen 16 900 négyzetméternyi területen betömés aszfaltjárdát építettünk. A családi házak építése is igen szép ütemben halad, s közel 380 családnak épült új ház az elmúlt években, részben saját erőből, részben állami segítséggel. Egész új utcasorok jöttek létre. Míg a felszabadulás előtti időben a posta 68 rádiót tartott nyilván, addig jelenleg 1150 a rádiótulajdonasok száma, ezenkívül 51 televízió-előfizető is van. Nátor János Megkezdődött a Csajkovszkij-verseny első fordulója Moszkva (MTI) Hétfőn reggél megkezdődtek a moszkvai nemzetköri Csajkovszkij zenei versenyek, 32 ország 159 fiatal művésze versengésének hétköznapjai. Káté László hegedűművész kedden délelőtt lép fel. Mező László gordonkaművészünk csak csütörtökön kerül sorra. Adorjánt Ildikó nem vett részt a sorsolásban. Fellépésének időpontjáról megérkezése után dönt a zsűri. DCnltárs zöm f Néhány, önként művelösködő kulturális csoport igen rövid „életrajzával” kezdeném a címben foglalt mondandóm szövegét. A kulturális seregszemle egyik járási fordulójában találkoztam velük, és gyönyörködtem, annyi más nézővel együtt, mesterkéletlen, őszinte művészetükben. Mi késztette a nagybánhegyesi asszonyok, családanyák egy részét, hogy a tsz-beli, s a ház körüli munka, meg a gyerekeikkel való törődés mellett a menyecskekórusban való igen szép, de nem könynyű szereplést is vállalják? Zelenák Györgyné, az egyik kórustag a 35 közül, erre igen egyszerűen válaszolt: — Mikor Ménesi Mihály, a kórusunk vezetője, aztán a kezdeményezők, Fiam György, a népművelési bizottság elnöke meg Gyimesi András kultúrotthon igazgató arra kértek bennünket hogy a községbeli szép szlovák meg magyar nótákat kórusban énekelve szerettessük meg a falu belieinkkel, kezdetben húzódoztunk ettől. Ma meg már azon csodálkozunk, hogy miként is tudtunk eltenni nélküle. A hatvanöt tagú kevermesi vegyeskarnak. melynek életre keltője és vezetője a 36 esztendős Visy László tanár, többek közt olyan tagjai vannak, mint az 1910 óta énekkaroskodó Asztalos Feri bácsi, a Kossuth Tsz kovácsa, Farkas Ferencné, háromgyermekes családanya, hajdani traktorvezető, Torma Gábor tanító, és így tovább, minden korosztály, nem, és foglalkozási ág. Szavaikból lehetetlen másra következtetni: a kultúrszomj hajtja őket művészi együttessé. „Éhe a szépnek, ez hajt titeket..mondta ki Ady Endre az igazat akkoriban, s ez egyre igazabb ma. Mertijoa mi más tömörítette volnídalegyüttessé Marosvölgyi Edeezöhegyesi vegyeskórusának aggjait: állami gazdasági dolgckat, köztük pályafenntartókat, pjavítókat, állattenyésztőket? C ez az éhség, ez a szomjúság. Eác a hatására szervezett Tisek László KISZ-zenekart Almásna. ráson, s vezényelt oly lelkesfaragó Péterné, a battonyai giázium tanárnője, s énekelték >ée Liszt. Bartók és egyéb számat gimnazistái oly művészi tökeel. — Még sokkal szebben szeretik — jelentette ki egyikük, Cty Mária. Még? De hiszen tanúiéi pihenni is kell az embernek, sjy kicsit szórakozni Is. Miből, hóm futhatná a többletre? A válásomét csak egy: a kultúrszij. Ezeknek a fiataloknak és az elb említett énekkarok felnőttjeik pihentetőjük, frissítőjük, szőnitójuk a kulturális tevékenység közös tanulás és szereplés. Szséges-e meggyőzőbb érv ans, mikor M. Sándor bácsi, az eg; nagyszénás) tsz állatgondozója) fáradságos napi munka után, > ben a tavaszi latyakban képes 1 cuppogni a ..nagyfaluba”, írod mi estre? És ez még nem is m den. mert a szövetkezetiek ne’ ben azzal a kérelemmel fordul jelenlévő írókhoz, hogy látogass nak ki hozzájuk, akármikor, ho; amíg a karjuk pihen, az eszük < szórakozhassék versen, elbeszél sen miegyebén. A népet művelő minden szer minden kultúrmunkás most me mutathatja, hogy a szomjúhozó nak jól és bőven tudja mérni szocialista kultúra üdítő italát. Huszár Rezső Két kulturális kép Medgyesegyházáról OTT A KÖNYVTÁR A FŐTÉREN, a .község szájában”, csak az nem ve6sfi észre, aki nem szeret olvasni. A négyezer és egynéhány száz lakos közül közel |iégyszáz — pillar naínyilag pontosan 388 — beiratkozott olvasóval dicsekedhet, mert dicsekedni való is, hogy a községben élőiknek közel tfe százaléka olvas, ennek is egynegyede 14—18 év közötti, tehát abba a korosztályba tartoBó, amelyik — Mr szerint — hajlamos kizökkenni a könyvtárba járásból. Gál Istvánná könyvtáros szerint a 388-as létszám közel sem végleges, túl alkarnak haladni a 10 százalékon, hogy mielőbb elérjék azt a mutatós eredményt, amelyet az ötéves terv végére minden megyei közkönyvtár célul tűzött maga elé, a lakosság 15 százalékának rendszeres olvasóvá nevelését. A kilátás biztató. Például a Béke Tsz maga kérte, hogy a községi könyvtár helyezzen M hozzájuk MátGRóuy*támat. A tsz pártszervezete Ígérte hogy akad elv társ, aki gondját w seli és kölcsönöz benne. * ÉRDEKES „TERMÉSZETI TŰN* MÉNY” tartja izgalomban a me* gyesegyházi művelődés hajlékánál a vezetőjét, Karsai Gyöngyit, m meg mindazokat, akik ott megfut dúlnak; a nemrég épült terem eme kedik, különösen a színpad. Eg< szén púpos már. Egy negyvennyo cas darab huszárjai valóságos dón bon vertek tábort, a nézők nagy di rültségére. A „csodatévők” na „földöntúli lények”, hanem a Bi kés megyei Építő és Tatarozó Vá lalat, mely sok-sok kérés Stá megtekintette, s közölte, hogy rent behozzák, de az anyagi terhet a mt velőd esi otthon fedezze, azaz ő » selje mások hanyagságának anya) terhét. Helyes ez? — húr -« A véradásban is példát mutattak a vezetők A Mezőhegyes! Cukorgyár kultúrtermében nagy a forgalom. Fehér köpenyes és vöröskeresztes karszalagos nők és férfiak fogadják az érkezőket. A kép már ismert az olvasó előtt, hiszen írtunk már ilyen eseményről. Helyszíni véradás van. Mezőhegyesen azonban ez új, először látogattak ide a megyei Vérkonzerváló Állomás dolgozói. Talán éppen ezért, no meg a jó szervezés eredményéként sokain jelentkeztek véradásra Mezőhegyesen. — Hat gyermeket nevelek, értük és másokért jelentkeztem én is — mondja Laczkó Józsefné. — Két évvel ezelőtt törött lábbal feküdtem a kórházban, s ott láttam, hogy milyen gyógyító hatása van a vérnek. Sokszor a sír széléről hoznak vissza betegeket az önzetlen véradók, ezért jöttem. S így vannak a többiek is. Cukorgyár! munkások, termelőszövetkezeti tagok, villanyszerelők és vasutasok. Itt van a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet Kossuth-dijas elnöke, Kerekes András is, s az egész vezetőség. Szénési Lajos párttitkár, Marsi János agronómus, két brigádvezető, két könyvelő, a község pedagógusai közül öten és Krizsovszki Mihály, a termelőszövetkezet 70 éves ácsa is. Pedig már túl van a véradás korhatárán, de külön engedélyt kapott az orvostól, hogy adhasson vért. — Nagyon rosszul esne, ha engem kihagytak volna — mondja mosolyogva az idős bácsi, s kicsit büszkén teszi hozzá — hetven évet megéltem, de még beteg nem voltam, s most is bár mindenki olyan egészségesnek mondhatná magát, mint én. Hát ezért jelentkeztem, segítem akarok másokon. — Végegyházáról negyvenen jöttek el és külön autóbusz hozta őket Mezőhegyesre. — Ne feledkezzenek meg a mezőhegyesekről sem — mondja Lovas Pataié, vöröskeresztes titkár, aki 65 véradót szervezett be. Majer Jánosné, az újtelepi titkár 18 dolgozó ígéretet vette, hegy eljön vért adni. El is jöttek mind. Nem csoda, hisz jó példát láttak. Májamé maga is adott vért. A példamutatás nem hiányzik a vezetők részéről Mezőhegyesen. Sebők Antal tanácselnök is véri adott s Bessenyei Ferenc v. b. titkárral közösen aktívan segítettek a szervezésben. De itt van a cukorgyár igazgatója is, Bajusz zános, a földművesszövetkezet üzemágvezetője, a vasutasok, Maja Sándor vezetőjükkel együtt, 56-an adtak vért, Bujdosó Mihály, a DÁV mezőhegyesi üzemvezetőség, tői és 18 társa. Csupán az állami gazdaság maradt le, mindössze néhány dolgozója jött el, s ez igazán nem vet jó fényt a — különben mindenben példamutató — gazdaságra. Kasnyik JwdR
