Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
1962. március 2., péntek MÉPÜJSAa 3 Mit valósítunk meg a második ötéves tervben ? Legyen vagy ne legyen prémiuma az állattenyésztőknek? A második ötéves terv célul tűzd, hogy a mezőgazdasági össztermelés 1961—65 átlagában a megelőző öt év átlagához képest 22—23 százalékkal növekedjék. Ennek teltételét is biztosítja népgazdaságunk a tervidőszak alatt. A mezőkovácsházi járás pártbizottságának és járási tanácsának közös ülésén, amelyen a járás mefejlesztése, további gépesítése. El kell érni országos viszonylatban, hogy 1965-ig a kalászosok 85 százalékát géppel arassák, és jelentősen előre kell haladni a kapálás, a szemes kukorica betakarítása, és más mezőgazdasági munkák gépesítésében is. A termelőszövetkezeteknek törekedniük kell arra, zőgazdaságának ötéves fejlesztésé, rol tárgyaltak, meghatározták azt is, hogy milyen ütemben növelik évenként a talajerő-utánpótlást. Ehhez az országos terv megadja a hogy saját erejükből is gépesítsenek. Emellett a nagyüzemi gazdaságok a második ötéves terv végéig 10 700 traktoros vetőgépet, 26 500 traktorekét, 3800 silókomlehetőséget: biztosítja, hogy a szántóterületeken az-,egy katasztrális holdra jutó műtrágya menynyisége legalább 190 kilogrammot érjen el. Ez jóval több, mint a duplája az 1960-ban felhasznált mennyiségnek, amint azt képünk mutatja. » „ A termésfokozás biztosításának másik igen fontos feltétele a nagyüzemi termelés anyagi-műszaki Lehullt a lepel valamennyiről: horthysta tisztekről, csalókról, sikkasztókról, népnyúzó földbirtokosokról, akik, mint a sakktáblán a figurákat, müncheni és nyugatberlini kémközpontokból tolják előre behálózott ügynökeiket. Törődött, hajlott hátú, negyvenes, szemüveges férfi állt a bírói pulpitus előtt. Csontkeretes szemüvegét időnként levette, zsebkendőjével megtörölgette. Ilyenkor hunyorogva tekintett az emelvény, re, összefolytak előtte az alakok. Néhány nap alatt egészen megöregedett. Sápadt arca beesett, kiült a pofacsontja. Már nem remélt sokat. Fejére olvasták bűneit. Fuldokolva kapkodott levegő után, mint a vízbe esett ember, akinek minduntalan összecsapnak a feje fölött a hullámok. Megadta magát, fájdalmasan, kiábrándultán törődött bele elkerülhetetlen, megérdemelt sorsába. A bíró kérdéseire gépiesen felelt, nem titkolt, nem tagadott semmit. Elkopott idegei összerándultak minden neszre, és ha a tárgyalás menete néhány percre megszakadt, leült, tenyerébe hajtotta fejét és érezte, hogy zuhan, zuhan le a feneketlen sötét semmibe. Néha azonban megcsapta az élet szele. Valami halvány, alig pislákoló reménykedés volt ez, a kétségbeesett fuldokló kapaszkodása a feléje úszó bájnt, 18 700 pótkocsit kapnak, és a képünkön ábrázott ütemben növekedik erőgép-állományuk. fiz Utóbbi napokban alkalmam volt belelapozni, néhány termelőszövetkezet felsőbb szervekhez küldött jelentésébe. A szövetkezeti vezetők egynémelyike szentül állítja: a növénytermesztésben jól bevált premizálás meghonosítására nincs szükség az állattenyésztésben, mert a hagyományos munkaegységelszámolás a hozamok növelésére érdekeltté teszi a gondozókat Vajon megállja-e helyét ez az állitás? Nem! A növénytermesztők premizálása a hozamok növelésére bevált. Miért ne válhatna be a premizálás az állattenyésztési eredmények fokozására is? Tavaly néhány szövetkezetben kísérleteztek az állattenyésztők premizálásával. Jó eredményeket értek el a békési Október 6 Tszben, a gyulai Népköztársaságban és így tovább. Miből indultak ki ezekben a szövetkezetekben? Hogyan lehetne az állomány termelését fokozni olyan körülmények között, amikor az elhelyezés és a takarmányozás szűkös, nem egészen kielégítő. A szövetkezeti állatgondozók kötöttebb területein és munkaidőben dolgoznak, mint a növénytermesztők. A gazdálkodás körülményei szövetkezeten belül is megváltoztak. A gépesítés következtében nagyobb teljesítmények elérésére van lehetőség. Ezeknek a jobb kihasználására még akkor is, ha helyenként elegendő ösztönzésnek tartják a hagyományos munkaegység elszámolását, igenis helye van a premizálásnak. Számtalan példa bizonyítja: ahol a tehenészeket a kifejt tejzsír százaléka mellett a mennyisége után is, továbbá a szaporulat növelésében is érdekeltté tették, egy év alatt 25—30 százalékkal is nőtt — az előző évihez — a tejtermelés. A szegedi Felszabadulás Tsz-ben egy évvel ez-GTE-hírek sorokban Március 7--én, szerdán délután 3 órai kezdettel a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárban Finomfelületi megmunkálás címmel előadást tart Dénes gyenge és törékeny szalmaszálba. Elrontott életére hivatkozott, melyet tönkretett az ital, a nagyravágyás, a pénz utáni hajsza. Nem tudta, hogy mit csinál! Elvakította a pénzszerzés lehetősége. — Mondja — a bíró szava keményen hangzott —, boldogította volna az a pénz, amelyhez ártatlan emberek vére tapad? Örült volna az egyéni sikernek, amelyet egy békés életközösség alkotó munkájának romjain épít fel? Adott volna ez boldogságot és nyugalmat? Lehorgasztotta a fejét. Az igazságos, kemény szavak szíven sújtották. A mellette álló lányon is meglátszott, hogy az utóbbi napokban keveset aludt. Szemei vérbefutottak, ernyedten fátyolos hangon válaszolt a bíró kérdéseire. — Hány éves? — Huszonhárom. — És ... soha nem gondolt arra, hogy tisztességesen éljen? Elpirult. Szeretett volna ellenségesen visszavágni, de nem volt hozzá ereje. Hiszen a bírónak igaza volt és csak a női büszkesége tiltakozott ellene. Hiszen mennyit gondolt erre, különösen az emlékezetes este óta, amikor Elza felkereste. De a félelem nem engedte, hogy ellenszegüljön. (Folytatjuk) Miklós gépészmérnök, a Gépipari Tudományos Egyesület központi {technológiái szakosztályának titkára. Az előadáson csak a tagoknak tudnak részvételt biztosítani. » A napokban Gyuláról 25 műszaki dolgozó kérte felvételét a GTE békéscsabai helyi csoportjába. Márciusban megalakul a helyi csoport vízgépészeti szakosztálya. w „Ismerjük meg egymást’1 címmel a GTE helyi csoportja kéthetenként tanulmányi látogatásokat szervez Békéscsaba és a megye különböző ipari üzemeibe. A látogatásoknak célja, hogy a műszaki dolgozók megismerkedjenek szaktársaik munkájával, szükség esetén pedig segíthessenek egymáson. A kereskedelem Idei feladatairól tanácskoznak A megyei Áruforgalmi Bizottság március 9-én ülést tart Békéscsabán, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kultúrtermében. A tanácskozáson a bizottság tagjai az 1962. január 29-i országos kereskedelmi osztályvezetői értekezlet alapján megtárgyalják a megye kereskedelmének idei feladatait. Ezután az Áruforgalmi Bizottság idei munkaprogramját beszélik j meg. j előtt alig volt egy-két tehenész. Mióta a fenti elvek alapján premizálják és számolják él a tehenészeket, ugyanannyi tehéntől egy év alatt kereken százezer liter tejjel fejtek többet. Ennyire kézzelfogható példát megyénk szövetkezeteiből talán nem is tudunk hozni. Figyelemre méltó azonban a gyulai Népköztársaság Tsz példája is. Itt 3,5-ös zsírszázalék után négy százalékos tej zsírig literenként 3 fillér, 4 százalékos tejzsír felett pedig literenként 5 fillér jutalmat kap a tehenész, ha a gondozására bízott állomány eléri a 80-as ellesi százalékot. Ha rövid számvetést készítünk, 12 tehéntől évi 2400 liter átlagos tejtermelést figyelembe véve 3 fillérjével 864 forint prémiumot kap a tehenész. Ez a számadás elég szerény, hiszen egy tehénre jutó tejtermelés megyei átlagszámát használtuk fel. A bizonyítás során azonban helyes erre a 864 forintra utalni, mert a gondozásért járó munkaegység-részesedést az előbb említett összeg lényegesen kiegészíti. Egy év alatt 30 forintos munkaegységet alapul véve —• szövetkezeti átlagban — 28—29 napi keresethez juttatja a premizálás a fejőgulyásokat. A prémium kifizetése nem egyenlő ez ablakon kidobott pénzzel. Mögötte minden esetben termelési érték van, mégpedig olyan, amely magában hordja a ma termelési eredménye mellett a holnapi termelés feltételeit is. Az állattenyésztésben eddig alkalmazott egynémelyik premizálási módnak éppen az volt a hiányossága, hogy a termelés egyik oldalát, csak a mát tartotta, vagy tartja szem előtt, a holnappal, a minőségjavítással nem törődött. Éppen ezért feltétlen helyes, és a szövetkezet összességére gazdaságos egy üzemágon belül az egyéni teljesítmény után jutalmat, prémiumot fizetni. Elmondhatnánk a tehenészek példáját a növendékmarha-nevelők, a göbölyösök, vagy akár a sertéstenyésztők, vagy éppen a baromfigondozók, juhászok esetében is. Minden üzemágban, minden munkahelyen feltétlen helyes és gazdaságos a premizálás bevezetése. A szövetkezetekben általában a terven felül előállított és beszállított tejet, húst, tojást díjazzák. I premizálás feltételeinek meghatározása a szövetkezetre tartozik. A békési szövetkezetek például sablont készítettek, az Október 6 Tsz-ben jól bevált módszert, az ott elért teljesítményeket csökkentve, egy kaptafára húzva akarták a községben elterjesztem. A békési tsz-ek adottsága — még az azonos minőségű földdel rendelkezőké is — különböző. Éppen emiatt nem helyes elrendelni, hogy a tsz-ek a sablon szerinti módszermi premizáljanak. A gazdálkodás szerkezetét, a takarmányozást épp. úgy, mint az állatok elhelyezését, termelékenységét szövetkezetenként kell a premizálás meghatáro. zásához figyelembe venni, A szövetkezeti gazdák többsége ismeri a legjobban bevált premizálási módokat. Az állattenyésztésben is ezek alkotó alkalmazásáról van szó. A közgyűlés — minden tsz-ben — meg is találja annak a módját, hogy adott esetben a legjobban megfelelő premizálási módot válassza és használja fel a hozamok növelésére. A premizálás feltételeinek kidolgozásánál azonban ajánlatos figyelembe venni azokat a dolgokat, amelyekkel megyénkben, sajnos, küszködni kellett. Ilyen az elhullás magas mérve. Érdemes lenne az állattenyésztőkkel megtanácskozni és az igen jelentős prémium megszerzésének egyik feltételével az elhullások megakadályozására is ösztönözni. Ebben a munkában azután érdekeltté kellene tenni az állategészségügy. dolgozóit is. fiz anyagi ösztönzés segítségévei, a személyes érdekeltség növelésével az állatgondozás minősége és a termelés lényegesen megjavulna és a szűkös elhelyezés, takarmányozás ellenére a szövetkezeti állatgondozók a mainál is jobb eredményeket érhetnének el. Dupsi Károly Befejeződött a szerződéskötés, már a vetőmagot is szállítják A Vetőmagellátó Vállalat az idén Csongrád és Békés megyében 13 ezer holdon termeltet különféle vetőmagot. Megyénkben tízezer holdra kötöttek szerződést. Különösen a fajtaborsó termesztése iránt nőtt meg az érdeklődés. A I külföldi, főleg nyugat-európai cé-! gek a 4800 hold fajtaborsó termésének mintegy 60—70 százalékára igényt tartanak. A Vetőmagellátó Vállalat miután befejezte a szerződéskötéseket, hozzálátott a vetőmagvak kiszállításéhoz. Négyezer hold borsó vetéséhez már a helyszínen a vetőmag. Minden ellenkező híresztelés ellenére Békéscsaba is a fejlődés felfelé ívelő pályájára lépett. Az önkiválasztó cipő- és önkiszolgáló élelmiszerboltok, valamint más egyéb — a dolgozók kiszolgálását könnyítő — alkalmatosság után most megnyílt — mint erről lapunk már hírt adott — városunk nevezetessége: a Bisztró. Képünkön azt látják olvasóink, amint a megnyitás napján a sui^zerető közönség éppen kipróbálja az önkiszolgáló sörautomatát. Automata ide, automata oda, a mellékelt ábra mutatja legjobban, hogy egy kicsit kevesebb hab van most a pohárban, mint mikor a csapos méri.
