Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-02 / 51. szám
4 1962. március 2., péntek NÉPÚJSÁG A közművelődési könyvtárak helyzete MEGYÉNKBEN Ellátogattunk Békéscsabán a megyei könyvtárba, s vezetőjét, Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtárost arra kértük, mondaná el mindazt, ami a címben foglaltakat érinti. Lipták elvtárs készséggel világosított fel bennünket. Azzal kezdte, hogy a szabadpolcos kölcsönzés követelményeinek megfelelően átalakították a megyei könyvtár városi részlegét, mely Békéscsaba lakosságának szolgál olvasnivalókkal. A megyei hálózat esetében hasonló a helyzet. A szeghalmi és a mezőkovácsházi járási könyvtár belső képe például semmiben sem marad el a megyeitől. Még az idén sor kerül a gyulai járási könyvtár átalakítására is. Ehhez most készülnek a tervek. Belső terét a csabaihoz hasonlóan szeretnék kiképezni. A békésinek az átalakítási munkálatai már befejezéshez közelednek, s e hó végén adják át a forgalomnak. Szarvason az épülő művelődési házban kap helyet a könyvtár. Orosházán a Ruhagyár, Gyomán az általános iskola tart igényt a járási könyvtár helyiségeire, ezért ezeken a helyeken csak új épület kijelölésével lenne véglegesen megoldható a kérdés. Hasonlóképpen szükség van a községi könyvtárak ilyen természetű megerősítésére is. Ezek egyébként sorra járási kezelésbe kerülnek, ami azt jelenti, hogy a tanácsok jobban magukénak érzik, többet törődnek fejlesztésükkel. A könyvtárak forgalma az utóbbi időkben észrevehetően megnőtt. Ennek egyik — nem is jelentéktelen — oka. a megyei művelődésügyi bizottság sok irányú támogatása és a közigazgatási szervek magatartása is előnyösebb. A járási és községi tanácsok határozottabban tárgyalják és támogatják a könyvtárügyet. A forgalom növekedésének másik oka a könyvállomány gyarapodása. A múlt esztendőben 1 millió 420 ezer forintért vásároltak megyénkben a könyvtárak könyveket. A sok új mű egyre több olvasót vonzott. A közművelődési könyvtárak egész állománya jelenleg 281 ezer kötet. A beiratkozott olvasók száma 48 357, a lakosság 10,3 százaléka, és a múlt évben összesen 1 millió 241 ezer 277 kötetet kölcsönöztek. A fiókokat is beleértve 240 közművelődési könyvtár áll az olvasók rendelkezésére, valamint a művelődési autó, mely főként a tanyavilágot járja, 1125 beiratkozott olvasója van, 12 560 kötetet kölcsönzött a múlt évben, 170 ismeretterjesztő és 202 játékfilmet vetített, s 101 irodalmi, ismeretterjesztő előadásban működött közre. Persze ez így mind szép, de problémák is akadnak. Igaz, hogy a könyvtáraik forgalmi eredményei évről- évre növekednek, azonban a nagy lakosságú járási székhelyeken (Békés, Orosháza, Gyula) könyv- és könyvtároshiány akadályozza a fejlődést. Néhány községben pedig a legelemibb működési feltételek hiánya a fejlődés fékje. Sarkadon, Űjszalontán, Ecsegfalván — hogy csak néhányat említsünk — emiatt nem tud kibontakozni a könyvtári élet. Megyénk könyvtárai fontos feladatnak tekintik a szak- és az ismeretterjesztő irodalom propagálását. A múlt évben 146164 ismeretterjesztő művet kölcsönöztek, köztük 27 500 társadalomtudományit, 16 200 természettudományit, 17 500 műszakit, 18 300 mezőgazdasági szakkönyvet és 66 664 egyéb tárgyú ismeretterjesztő művet. A mezőgazdasági dolgozók mindjobban igénylik a megfelelő szakirodalmat, ami azon mérhető le, hogy a mezőgazdasági könyvek egyre keresettebbek. Ez áll az elnöktől és az agronómusoktól kezdve a brigádvezetőkig és a brigádtagokig mindenkire. A szövetkezetekben szükséglet a szaktudás, tehát keresett a hozzá való irodalom is. Azzal, hogy megyénk minden községében van közművelődési könyvtár, jó alappal rendelkezünk — az eddigi eredmények felhasználásával — a könyvtárhálózat, s az egész olvasómozgalom — második ötéves tervünk keretében való — továbbfejlesztésére. Most már ott tartunk, hogy figyelmünket a még elmaradott területek felemelésére, a könyvtári munka korszerűsítésére és az olvasók nevelésére fordíthatjuk az elkövetkező években. Ki kell szélesítenünk az olvasótábort. 1965- re a tervünk: a megye lakosságának 15 százalékát (az eddigi 10,3 százalék helyett) beiratkozott olvasóvá tenni (ez 69 ezer olvasót jelentene) és 2 millió könyvet kölcsönözni 1965-ben. Szeretnénk továbbá elérni, hogy addigra a megye minden lakosára, az eddigi 0,5 százalék (fél) könyv helyett egy egész jusson, s hogy a falusi könyvtárak olvasóinak 35 százaléka paraszti olvasó legyen. A munkás-olvasók ellátására pedig a három város (Békéscsaba, Gyula, Orosháza) peremén újabb könyvtárakat létesítenénk. A társadalmi igény legmesszebb menő kielégítése megköveteli, hogy a könyvtáraink korszerű kölcsönzési eljárásokat, módszereket és technikát alkalmazva, megfelelő kulturált körülmények kö-24 éves korában tanult meg újra beszélni Papp László 24 éves Szabolcs megyei kubikos a múlt év decemberében rokoni látogatásra Győrbe utazott. A tervezett látogatást tragikus szerencsétlenség hiúsította meg: Papp László a város közelében olyan szerencsétlenül esett ki a mozgó vonatból, hogy nyilt koponyaalapi törést szenvedett és az agya is megsérült. A hetekig eszméletlenül fekvő fiatalember a gondos orvosi ápolás eredményeként visszanyerte egészségét, de beszélni nem tudott. A Győr megyei kórház orvosai vállalkoztak arra, hogy Papp Lászlót ismét megtanítják beszélni. Eleinte csak egyes szavak kiejtését gyakoroltatták a beteggel, később rávezették a szavak mondattá fűzésére is. A fiatalembert a szó szoros értelmében újra tanították beszélni és járni. (MTI) Az É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat ács és vasbeton-szerelő szafemuiiMsQtat vesz fel Jelentkezni lehet Orosházán, az üveggyár építkezésénél és Békéscsabán, Kazinczy utca 4. sz. alatt, központi iroda, földszint 2. 15040 zött dolgozzanak. Kellenek továbbá sokoldalúan képzett, művelt, függetlenített és társadalmi könyvtári szakmunkások, akik sorra teszik le a szakvizsgáikat. A következő években az olvasómozgalmi munka további előre. lendítése érdekében — többek közt — fontos feladatunknak tekintjük a tsz-klubok szakirodalmi támogatását és a József Attila olvasómozgalom minden erővel való segítését. A második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása könyvtárosainktól az eddiginél is áldozatosabb munkát követel fejezte be a megyei könyvtár vezetője felvilágosítását. Huszár Rezső Gyógyítás — gyógyszerköddel Az álmodozó Feri az ablaknál áll. Elmélázva néz maga elé. Barátai összesúgnak mögötte. — Biztosa?i megint arra az elsős leányra gondol! A fiú észre sem veszi a sugdolózást. Egyre az jár a fejében: „De jó volna Annával beszélgetniV* Aztán fejének egyetlen mozdulatával elhessenti a gondolatot, s azon tűnődik, milyen óra is lesz? Persze történelem. A százéves háború volt a lecke. Már csöngettek is. Feri bemegy az osztályba, leül a helyére, és máris gondolataiba merül. Bejön a tanár, a fiú gépiesen feláll, majd a jelentés után leül. A tanár megszólal; — Felelés lesz! Két leány és egy fiú felel elég jól. Azután az elmúlt órai anyag rövid áttekintése következik. Feri ebből semmit nem hall, egyre csak Annára gondok, az ő szavai csengenek fülében. Milyen jól táncol! Milyen kedves, nem olyan felvágós, mint a barátnői! Egyszer csak erélyes bökdösés riasztja fel álmodozásából, a padtársa figyelmezteti, ijedten áll fel. A tanár már másodszor kérdezi: — Ki volt az orleánsi szűz? — Anna — nyögi Feri, s az osztály felkacag. MUCHA MÁRIA szarvasi gimnázium A Drezdai Transzformátor- és Röntgenművekben rövidesen elkészül egy újszerű ultrahanggal működő aeroszólkészülék null-szériája. Ezzel, a világpiacon a maga nemében ma még egyedülálló készülékkel nagy hatóerejű gyógyszerek juttathatók pontosan adagolva, aeroszólköd formájában az emberi tüdő légzésterébe. A képen: A tervezőik, Ottfried Röher mérnök (jobbról) és Siegfried Thiele konstruk. » tőr ellenőrzik a készülék helyes működést. (MTI Külföldi Képszolgálat.) OOCOGOOOOOOOOeOOOOOOOOöOOOQOOOQQOOOQOOQOCOOOOCCCl Jogtanácsosunk válaszol IVacska Pál Békésről levelében arra kér felvilágosítást, hogy a sarkadi Építőipari Ktsz-ben dolgozott mint ács—kőműves, die 1961-ben kilépett, így jogos-e a -részjegy viszszatérítésére. A kisipari termelőszövetkezetek alapszabálya szerint a kilépő vagy kizárt, vagy elhalt tag részjegyét ki kell adni, éspedig a kilépési év mérlegmegállapító közgyűlésétől számított 3 hónapon belül. Ha tehát ön 1961-ben lépett ki, a mérlegül egál! api tó közgyűlés 1962. január, vagy február hónapjában lehetett és ettől számított 3 hónapon belül .köteles a ktsz a részjegy ér-, ték-et kifizetni. Amennyiben ezen i-dő alatt a részjegyérték kifizetésre nem kerülne, ezt követően az illetékes járásbírósághoz fordulhat a ktsz-sze-1 szemben, az összeg kifizetése végett. Abban az esetben, ha a ktsz tartozását a ktsz vagyona nem fedezi, a fedezetre az alapszabály szerint a részjegyeket is igénybe lehet venni. 9 Amd-ula János Kondorosról levelében arról ír, hogy a ledolgozott Kik jelentkezhetnek ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tanulónak ’A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában tájékoztató jel-ént meg az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tanulók 1962—1963. tanévi felvételéről. Eszerint azok a 14—16 éves (érettségizett 17—18 éves) fiatalok jelentkezhetnek, akik legalább az általános iskola nyolcadik osztályát eredményesen elvégezték, s egészségileg megfelelnek a választott szakma követelményeinek. Az érettségizett fiatalok részére minden szakmában rövidebb — általában másfél—két év — a tanulóidő, mint az általános iskolát végzetteké. A helyiiparban — a tanácsi vállalatok, kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek és magánkisiparosok a következő szakmákban szerződtetnek tanulókat: vas- és fémipari, szerelő- és javítóipari, villamos- és műszeripari, nemesfémipari, építőipari, faipari, textilipari, ruházati ipari, bőripari, nyomdaipari, szolgáltató ipari, vegyesipari. Mezőgazdasági szakmunkás tanulónak az alábbi szakmákban lehet jelentkezni: erdőgazdasági szakmunkás, szántóföldi növénytermesztő gépész, öntözéses növénytermesztő gépész, növényvédő gépész, komlótermelő, magtáros, szarvasmarhatenyésztő, sertéstenyésztő, juhtenyésztő, baromfitenyésztő, vadász (vadőr), halász, méhész, tejgazdasági szakmunkás, dísznövénytermelő és kertépítő, zöldségtermelő és zöld-séghajtató, gyümölcstermelő és faiskolakezelő, szőlőterme lő és borkezelő, kerti-mag és kertészeti ipari^növónytermeJő. a képzési idő az erdőgazdasági szakmunkásoknál két év, a többi szakmákban három év. A jelentkezések alapján a tanulóikat a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok május 1 és június 15 között hívják be szerződéskötésre. (MTI) munkáért nem kapták meg a járandó pénzösszeget. A szerkesztőségünkhöz írt levelükből nem tűnik ki világosan az, hogy a munkát kinek a megbízásából végezték. Abban az esetben, ha önök a munka végzésére a tanácscsal egyeztek meg, úgy munkabérüket a községi tanácsnak kell kiegyenlíteni függetlenül attól, hogy a moziüzem milyen átutalást eszközölt a tanács számlájára, ha pedig közvetlenül a moziüzemmel állapodtak meg a munkára, úgy a moziüzem tartozik a tanács közbejötté nélkül jogos járandóságukat kiegyenlíteni. Attól függően teh-áit, hogy a megállapodást kivel kötötték, -tehet és kel-1 a szükséges lépéseket megtenni. Abban az esetben, ha a megállapodást kötő fél peren kívül munkabérüket nem hajlandó kiegyenlíteni, a járásbírósághoz fordulhatnak igényük érvényesítése végett. S Da rak ö Jánosné Gyomaról levelében arra kér felvilágosítást, hogy jogosan követeli-e a kártérítést attól, akinél bérfüstölésként füstöltették meg a sertés részét, mert a húsféleségek elromlottak. Az elromlott kolbászért abban az esetben, ha a romlást a helytelen füstölés idézte elő, a Btk. 339. § (1) bekezdése alapján a füstölést végző hentes felelősséggel tartozik, önöknek tehát azt kell bizonyítani, hogy a levélben említett, kolbász megromlását a helytelen füstölés okozta-e. Erre legalkalmasabb a Békéscsabán lévő Vegyvizsgáló Intézet szakvéleménye. Abban az esetben, ha a hentes a bizonyítékok alapján sem hajlandó az okozott kárt megtéríteni, a járásbírósághoz kell fordulni kárösszeg megítélése végett.
