Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-11 / 59. szám
1962. március 11, vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Szöeialhfit fx%q ren ds Feriink A TULAJDONJOG KORLÁTOZÁSA és terhelési tilalom csak telekkönyvi bejegyzéssel válik érvényessé.--------- Szükséghelyzet. Az ember III. életének és testi épségének---------messzemenő és szocialista védelme érvényesül abban a törvényi rendelkezésben, mely szerint az emberi életet, testi épséget avagy a vagyont közvetlenül fenyegető veszély esetén a tulajdonos köteles túrná, hogy a veszély, a szükséghelyzet megszüntetése végett — a szükséges mértékben — a tulajdonát képező dolgot igénybe vegyék, felhasználják és esetleg abban kárt okozzanak. Tűzvész, árvíz és ehhez hasonló elháríthatatlan veszély esetén érvényesül a szükséghelyzethez fűződő jog. -------- Túlépítés. Meglehetősen IV.---gyakran előfordul, hogy a --------pontos mezsgyevonal a szomszédok között nem teljesen tisztázott. Ilyenkor történik meg azután az, hogy a tulajdonos a földjének ha tárain túl építkezik. Ha a tulajdonos abban a tudatban építkezett, hogy a saját földjére épít, a szomszédját, akinek a földjére épített, az a jog illeti meg, hogy vagy természetbeni (főidben) vágj pénzbeli kártalanítást igényeljen tőle. Kérheti a szomszéd azt is, hogy az egész földet, telket vásárolja meg a túlépítö. Ugyanis az így megcsonkított föld esetleg okszerűen nem használható, csonkán értékét vesztette a szomszéd részére. Ha viszont a túllépő tudta, hogy más földjére építkezik, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítö — a fentieken kívül — a saját földjét és az épületet az érték megtérítése ellenében bocsássa a tulajdonába — vagy végül az épületet bontsa le. Az épület lebontása azonban sikerrel csak az esetben követelhető, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A telek vagy épület átengedése természetesen nem néhány centiméteres túlépítkezésnél kérhető, hanem csak akkor, ha a telek fennmaradó ■esze — a túlépítés következtében — használhatatlanná válik, avagy Dzt az eset összes körülményei iniokolják. Fel kell a figyelmet híviá arra is, hogy a szomszéd a túlípítést nem nézheti tétlenül, halem ha erről tudomást szerez, lyomban tiltakoznia kell és ha az ipítkezés leállítása még aránytalan cárosodás nélkül lehetséges, ezt cell kérnie a bíróságtól.-------- Ráépítés. Aki saját építési \m anyagával rosszhiszeműen---------más 'földjére épít, az áltaa emelt épület tulajdonjogát a öld tulajdonosa szerzi meg. A öldtulajdonos azonban köteles lesz i ráépítenek megfizetni azt. amivel 5 a ráépítéssel gazdagodott, vagyis ízt az összeget, amellyel az ingatan. tehát a beépített telek forgalmi írtéke éppen a ráépítéssel emelkeiett. Egy példában érthetővé válik ; számítás: 10 000 forintot érő 400 légyszögöl területű telek forgalmi írtéke a ráépítéssel 40 000 forintra imelkedett. A telektulajdonosnak 30 000 forintot kel! megfizetnie a •áépítőnek, még akkor is, ha a rá■pítönek az építkezés igazolhatóan 50 000 forintjába került. Másként áll a helyzet akkor, ha t ráépítő jóhiszemű volt. A jóhiszenű ráépítő ugyanis megszerzi a ’öü.d megfelelő részének tulajdonogát. de csak akkor, ha egyfelől i földtulajdonos a ráépítés ellen lem tiltakozott olyan időben, amicor az építkezés nagyobb károsolás nélkül még leállítható lett volía, másfelől pedig, ha az épület irtéke az igénybe vett telek értélét lényegesen meghaladja. Ebben íz esetben a ráépítő a föld megölelő részének forgalmi értékét köeles megfizetni a föld tulajdonodnak. Pl. a 30 000 forint értékű ■áépítés egy 2000 forint értékű elekrészre történt. A telekrész tuajdonjogát megszerzi a ráépítő, de cöteles a volt telektulajdonosnak 2000 forintot megfizetni. dr. Bakó József dr. Fodor György dr. Márai György A kereskedelem és a vendéglátóipar feladatairól tanácskozott a megyei áruforgalmi bizottság A megyei áruforgalmi bizottság pénteken tartotta meg tanácskozását Békéscsabán, a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kultúrtermében. Az ér tekezleten megjelent dr. Szabó László, a Belkereskedelmi Minisztérium Kutatóintézetének igazgatója, Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője és dr. Kertész Márton, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, a megyei áruforgalmi bizottság titkára mondott 'beszámolót, amelyben az állami és szövetkezeti kiskereskedelem és vendéglátóipar múlt évi tervteljesítését értékelte, majd ismertette az idei feladatokat. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Purest elvtárs, a Vendéglátóipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy a tapasztalatok szerint évenként mintegy 50 százalékkal növekszik a közétkeztetésben részt vevők száma. Mivel nincsen lehetőség éttermek és konyhák hasonló bővítésére, ezért az önkiszolgálás bevezetésével próbálják az-igényeket megfelelőképpen kielégíteni. Elmondotta, hogy például a Csaba Étteremnél, ahol korábban eléggé nagy volt a zsúfoltság és hosszú ideig tartott az étkezés, az önkiszolgálás bevezetésével lényegesen megrövidült az étkezésre fordított idő. A vállalat a félkész-termékek — amelyek máris közkedveltek — gyártását is fokozza a lehetőségekhez képest. Jankó elvtárs, a FÜSZÉRT igazgatója arról szólt, hogy kóstolók, bemutatók rendezésével is törekszenek egyes áruféleségek megkedveltetésére, népszerűsítésére. Engelhardt elvtárs, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója a zöldség- és gyümölcsellátás javításához kérte a megyei tanács kereskedelmi osztályának segítségét. Sürgette továbbá a palackozott tej árusításának bevezetését. Mohácsi elvtárs, a TÜZÉP Vállalat vezetője a várható tüzelőellátásról tájékoztatta a tanácskozás részvevőit. Mivel a vitában is többször elhangzott, hogy szűkeik a TÜZÉP-telepek, Mohácsi elvtárs elmondotta, hogy a megyében már március 15-től megkezdik a tüzelőutalványok beváltását. A vásárlók dolgának megkönnyítésére pedig rövidesen megrendelő-irodát nyitnak Békéscsabán és Gyulán, később pedig Orosházán, ahol a vevők megrendelhetik a tüzelőt, sőt a fuvarost is megfogadhatják. A vitában többen szóltak a társadalmi tulajdon védelméről, az ellenőrzés javításáról, a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalatok jobb kapcsolatának megteremtéséről. Dr. Szabó László, a miaiisztérium kiküldötte hozzászólásában arról beszélt, hogy a kereskedelem az idei tervét csak akkor teljesítheti, ha javítja az árukínálatot és a propagandát. A megyei áruforgalmi bizottság tagjai végül elfogadták az idei ülések napirendjét, melyek szerint a jövőben például olyan feladatokat vitatnak meg, mint a munkásosztály helyzetével foglalkozó párthatározat végrehajtását, a megye zöldség- és gyümölcsellátásának helyzetét, a nyári mezőgazdasági munkák idejére az áruellátás biztosítását. U>4 Mezőhegyes! paprikás szalámit és cigányszalonnát szállítanak Budapestre A Mezőhegyesi Állami Gazdaság húsüzemében megkezdték a csípős paprikás szalámi gyártását Az élénkpiros színű, kívül vastagon nemespenészes rudakból jelenleg ötven mázsa vár szállításra az üzem raktárában. Eddig négy mázsányit küldtek Budapestre, az állami gazdaságok mintaboltjába. Az időjárás kedvez a húsüzem dolgozóinak, a további tíz mázsa paprikás szalámi készítésén kívül rátértek a cigányszalonna gyártására is. Ez úgy készül, hogy az elsőrendű csemege-szalonnát sertésvérrel, paprikával, zselatinnal vonják be, majd több napon át füstölik. A feketén csillogó, kitűnő ízű csemegéből a közeljövőben húsz mázsányit szállítanak Budapestre. A murányi évforduló hasznos tapasztalatai EGY ÉVE egyesültek a muronyi szövetkezetek. Most egy tsz van a faluban: a Lenin. Korábban három szövetkezet osztozkodott a község határán: az Alkotmány, a Rákóczi és a Petőfi. Figyelembe véve a tavalyi aszályos időjárást — jól gazdálkodtak. Munkaegységenként 30 forintot osztottak. A muronyiaknak nem kell szégyenkezniük, mert amit a szövetkezetért 1961-ben megtehettek, megtették. Az egy tagra jutó tiszta vagyon gyarapodása elérte a 2700 forintot. Létrehozták a szövetkezet takarmányalapját. Gépeket vásároltak. Építkeztek. A szövetkezet vagyona 172 ezer forint kivételével már eléri a tízmilliót. Ez már olyan termelési alapot jelent, amelyre jövő elképzeléseiket biztonsággal építhetik. A MURONYI emberek többsége arról beszél, hogy a három szövet, kezet egyesülése jó eredménnyel járt. Sok hasznos tapasztalatra tettek szert. Most egy év távlatából úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a 3100 holdas szántón felesleges a két üzemegység fenntartása. Meg is szüntetik mind a kettőt, s újjászervezik a brigádokat. A növénytermesztésben négy brigádot hoznak létre, amelyeket a főagronómus irányit. Ezeket a brigádokat ellátják fogattal és egy-egy Zetorral. A brigádoknak kora tavaszszal jegyzőkönyv alapján adják át a területet és a gazdasági felszerelést. Ekkor határozzák meg a tala jadottságoknak megfelelően ezek árutermelési tervét is. A betakarítás után minden brigádot különkülön számoltatnak el, hogy megtudják, melyik hogyan gazdálkodott. Az állattenyésztésben is hasonló módon járnak el. Itt két brigádot szerveznek. Az állattenyésztést a takarmányalappal együttesen fejlesztik. Az idén 1300 hízott sertést adnak a népgazdaságnak. De foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel, és baromfineveléssel is. Az egyesülés után felvetődött, hogyan pramizáljanak? A szövetkezet vezetőségének javaslatára a tagság úgy határozott, hogy a terven felüli termés 50 százalékát prémiumként osztják ki. Ebből az 50 százalékból legtöbbet az kap, aki megművelte a területet, mégpedig a többletterxnés felének 80 százalékát. Húsz százalékot pedig a fogatosok és a traktorosok között osztanak meg. A szövetkezet tagságának tetszik a premizálás. A baj csak éppen ott van, hogy a vezetőség még nem tudott dönteni, hogy a többlettermés másik felével mi legyen? Egyes tagok azt javasolják, hogy vegyék a tervezett terméshez és ha munkaegység-részesedést osztanak, ebből is részesedjenek. Mások viszont azt mondják: a terven felüli termést kezeljék teljesen külön, mert ebből végeredményben egyszer már részesültek. Ha kétszer osztanának belőle, mi marad, na a szövetkezetnek? VAJON MELYIK a jobb az előbb említett két elosztási mód közül? Nyilván az utóbbi. Igazuk van azoknak az embereknek, akik azt mondják: a terven felüli termésből a tagság mindenféleképpen részesedik, igy ebből munkaegységre egy dekát se osztanak. Ha pedig ebből is osztanának, akkor a terven felüli termésnek ry^m 50, hanem 70—80 százalékát juttatnák a tagoknak. Így kevesebb kerülne a tsz takarmányalapjába, de kevesebb jutna a ráfordítási költségek fedezésére is. Ha a szövetkezetben úgy határoztak, hogy a terven felüli termés 50 százalékát prémium címen kiosztják, akkor a másik felét — ahogyan helyes — a közös gazdaság erősítésére fordítsák. Ennek hasznát, ha az idén nem, akkor jövőre, vagy azután, de megtalálják. Dupsi Károly Sürgősen rendelje meg tavaszi szállításra a szükséges gyümölcsfaoltványokat a legközelebbi állami gazdaság faiskolájából! Nagymágocsi Állami Gazdaság, Nagymágocs. Telefon: Nagymágocs 8. LERAK ATAI: Battonya Hunyadi J. u. 29. Csanytelek Tömörkény' u. 5. Csongrád Beloiannisz u. 6. Dombegyháza Budai Nagy Antal u. 6. Orosháza Ady Endre u. 4. Szentes Somogyi Béla u. 37/a. Kiváló minőség! Pontos szállítás! Fajtagarancia! Kérjen díjmentes árjegyzéket! 1609 A tulajdonjog alkotó elemei kőkul néhány — pl. a használat — önálló létet nyerhet. Ez az önállóság nem jelenti, hogy a tulajdonjog megszűnik, csak azí, hogy a tulajdonjog korlátozás alá esik, mert annak egyik vagy másik részjogosítványát nem a tulajdonos, hanem más személy gyakorolja. Most ezekről, a tulajdonjog lcor(Stozáeát képező jogokról, adunk tövid tájékoztatást.-------: A földhasználat lényege ab-I. I ban van, hogy a földtulaj-------1 donos és a, földhasználó nem azonos. Pl. az állam a tulajdonában lévő földöt tsz-eknek, szocía.ista szervezeteknek, esetenként egyes állampolgároknak — általában ingyenesen és határidő kikötése nélkül — használatba adhatja. A föbd tulajdonosa az állam marad' továbbra Is, de rendelkezési jogánál fogva a föld használatát másnak engedi át. Természetesen a használatba adott földet a rendes gazdálkodás szabályai szerint és rendeltetésének megfelelően kell hasznosítani. A terhek és adók viselése a használó kötelessége. Aki az államtól használatra földet kapott, a földdel nem rendelkezhet, vagyis a használatot másnak nem engedheti át, mert ez esetben, valamint akkor, ha a használó nem ésszerűen gazdálkodik, vagy egyéb kötelességeit nem teljesíti — a földhasználat visszavonható. A földhasználatra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak a termelőszövetkezetek részére az állam által lasználatba adott földekre, az illetónyföldtekre, a nem személyi tudonban lévő háztáji gazdaságokstb. A haszonélvezeti jog birtokláson .ívül használatra, hasznok szedéseié s szűk körben való rendelke;ósre jogosít fel. Haszonélvezet sak személyi tulajdonban álló föllön vagy dolgon létezhet és csak corlátozottan, legfeljebb a jogosult Hete végéig állhat fenn. Az özvegy pl. haszonélvezi a meghalt házastársa vagyonát, amelynek tulajdonosai egyébként a gyermekei. Ez annyit jelent, hogy az egész vagyon jövedelme nem a tulajdonosokat, hanem a haszonélvezőt illeti, de ugyanakkor viseli a közterheket és a dolog fenntartásának költségeit. A haszonélvezeti jogot nem lehet másra átruházni, de annak gyakorlását akár ellenérték fejében, akár ingyenesen más személynek: gyermeknek, rokonnak át lehet engedni, ugyanígy vissza is tehet vonni. Ha a dolog elpusztul a haszonélvezet ideje alatt, a tulajionos nem köteles helyreállítani, ie ha helyreállítja, a haszoné'vezet feléled rajta, — pl. a haszonélvezettel terhelt, leégett házát újból ’elépíti. Pénz haszonélvezete a kamatokra terjed ki. Szűkebb körű a használat joga, ami a jogosult és vele együttélő családtagjai szükséglete mérvéig terjedhet és ezért e jog gyakorlása lem engedhető át másnak. r~ , Elidegenítési és terhelési II-___tilalom is korlátozhatja a L____L tulajdonos rendelkezési jogát. A földreform során juttatott ingatlanokat pl. a törvénynél fogra terheli az elidegenítési és terhelési tilalom: — az OTP-hitelakció során vásárolt telek, ház és árucikk i vételár kifizetéséig ugyancsak elidegenítési és terhelési tilalom alatt ül. továbbadása tehát csak az DTP írásbeli hozzájárulásával töríónhet. A bírósági végrehajtás so•án lefoglalt dolgokat sem szabad ílidegenítenl és megterhelni. E tialomról azt kell megjegyezni, hogy íz elidegenítési és terhelési tilalmat csak a szerződéskötéskor — sem ílőbb. sem utóbb — lehet érvényejen kikötni, de ekkor Is csak abcól a célból, mert e kikötés valamely jog biztosítása érdekében szükséges. Pl. eltartási szerződés jsetón ez a tilalom kiköthető annak biztosítására, hogy a szerződésszegés esetén a dolog tulajdonjoga risszaszáilhasson az eltartottra. Ingatlannal kapcsolatos elidegenítési
