Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-11 / 59. szám
HÉP ÚJ $ A G 1962. március 11., vasárnap Á Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) Az anyaállamány aránya a termelőszövetkezetekben nem érte el a tervezettet. A tehénállomány 2,3 százalékkal, a kocaállomány 11,3 százalékkal kisebb mértékben növekedett az előirányzatnál. Jelentősen nőtt a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban és az állami gazdaságokban a baromfiállomány. 1961 végén a termelőszövetkezetek közös baromfiállománya csaknem kétszerese az egy évvel előbbi állománynak. Az év folyamán a termelőszövetkezeték 31 ezerrel több sertést állítottak hízóba, mint 1960-ban. Száz katasztrális hold közös szántóra jutó hízóbaállítás 23,3 volt az elmúlt évi 26-tal szemben. A tejtermelés mennyiségileg lényegesen mintegy 40 százalékkal növekedett a termelőszövetkezetekben. A tojástermetés színvonala lényegesen növekedett. A termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 1961-ben több mint 5,5 millió tojást termeltek, 120 százalékkal többet, mint 1900-ban. > . 1901-re a termelőszövetkezetek 172 726 vágósertés értékesítését tervezték. A tervezettnél csaknem 56 ezerrel, 63 200 mázsával kevesebbet értékesítettek, értékesítési tervüket mindössze 67,6 százalékra teljesitették. 1961-ben tovább javult a megye, ben a gépesítési színvonal. A termelőszövetkezetek erőgépálloinánya 64 százalékkal növekedett egy év alatt. Ennek alapján a tanácsi szektorban a traktorsűrűség igen kedvezően alakult. Egy gépállomás! és termelőszövetkezeti traktoregységre a tanácsi szektor gazdaságai xm 1961 végén 200 katasztrális hold szántóterület1 jutott az 1960. évi 244 katasztrális holddal szemben. A termelőszövetkezetek saját gépi munkájának 1961-ben is az volt a jellemzője, hogy elősorban a szállítási feladatokat végezték el. A termelőszövetkezetek megszilárdításának folyamata 1961-ben tovább folytatódott. Javult a vezetés színvonala is. A termelőszövetkezetek állóvagyona 31 százalékkal, forgóvagyona 30, és összes vagyona 31 százalékkal növekedett egy év alatt. Legnagyobb eredményt a termelőszövetkezetek 1961-ben a fel nem osztható szövetkezeti alap növelésében értek el. December 31-én a szövetkezeti alap értéke 46 százalékkal több, mint 1960. azonos időszakában. 1961-ben lényegesen több földjáradékot fizettek ki a termelőszövetkezetek, mint 1960-ban. A kifizetett földjáradék öszszege meghaladta az 55 millió forintot; 28 százalékkal több, mint 1960- ban. A termelőszövetkezetek gazdasági eredményeit, a tagok közös jövedelmének nagyságát néhány olyan tényező jelentősen befolyásolta, mely a tagokat érdekeltté tette a termelésben. Az érdekeltséget elsősorban az év-közepi előlegosztás, de jelentős mértékben a jövedelemelosztás és formája is meghatározta. Ezek mellett a közös gazdaság gyarapodását és a tagok jövedelmezőségét az állattartás mértéke is döntően elősegítette. • Áruforgalom A megye kiskereskedelme 1961- ben 2,4 milliárd forintot forgalmazott, csaknem annyit, mint egy évvel előbb, de a tervezettnél 1,2 százalékkal kevesebbet. Az 1961. évi kiskereskedelmi forgalomra jellemző, hogy a lakosság többet költött élelmiszerekre, vegyes iparcikkekre, tartós fogyasztási cikkekre, kevesebb ruházati cikket vásárolt. A tartós fogyasztási cikkek iránt az év folyamán is igen jelentős volt a kereslet. A néhány cikk iránt megnövekedett kereslet átmeneti, sőt tartós hiányt is okozott az év folyamán. Hiány volt egyes gyermekruházati, egészségügyi, kozmetikai, valamint egyes háztartási cikkekben. Választékhiány volt televízióból, rádióból, mosógépből és gyermekcipőből. Egészségügy 1961-ben növekedett az egészségügyi ellátást igénylők száma, az intézmények és intézetek személyi és dologi ellátottsága viszont nem olyan mértékben javult. A kórházi felvételekre helyenként több hetet kellett várni, egyes szakrendeléseken a Vizsgálatra ismételten kellett megjelenni. A körzeti orvosi rendeléseken 3,5 százalékkal több beteg jelent meg, mint 1960-ban. A tbc-gondozóintézertek forgalma a szűrővizsgálat csökkentése miatt az 1960. évinél kisebb volt. A szűrővizsgálatok csökkentésével szemben 23,1 százalékkal több ernyőfénykép-szűrést végeztek, mint az előző évben. Ezen keresztül 11,7 százalékkal több új beteget kutattak fel, akiknek 49,1 százaléka 50 éves és idősebb volt. A területi bölcsődék férőhelyeinek száma nagyobbrészt decemberben, az üzemi bölcsődéké a II. félév elején bővült. A bölcsődékbe járó gyermekek száma egy év alatt nem változott lényegesen. Az előző években tett megelőző intézkedések eredményeként általában csökkentek a bejelentésre kötelezett különféle fertőző megbetegedések, például: kanyaró, szamárköhögés. Ugyanakkor kedvező a diftéria és a gyermekbénulás szinte teljes elmaradása. Az üzemi balesetek száma (a nehézipart kivéve) a népgazdaság összes termelő ágazataiban, valamint a közúti közlekedés területén növekedett. Egyes vállalatoknál az előző évinél lényegesen több baleset fordult elő, másoknál viszont kevesebb. Az élelmiszeripari vállalatoknál és az autóközlekedési vállalatoknál nemcsak a balesetek száma növekedett, de általában súlyosabbak voltak a balesetek. Véros-és községgazdálkodás A városok és községek fejlesztése érdekében végzett munkák közül 1961-ben nagyobb jelentőségű volt a békéscsabai vízmű építése, a közvilágítások korszerűsítése és a helyi közlekedések fejlesztése. A vízmű létesítésével lényegesen javult a város ivóvízellátása. A megye vízvezetékhálózata az 1961-ben épített 46 kilométeres szakasszal 189 kilométerre bővült. Ebből 116 kilométer hosszúságú vezeték a községekben van. Nem bővítették a kívánt mértékben a csatornahálózatot. A csapadék- és a szennyvízelvezető csatornahálózat az 1960. évi 31 kilométerről az év végére 33 kilométerre bővült. 1961-ben korszerűsítették a városok közvilágítását. Békéscsabán 170, Gyulán 26, Orosházán 15 korszerű higanygőz- illetve fénycsöves lámpahelyet létesítettek. A községfejlesztési alapból több mint tízmillió forintot Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottságának plénuma pénteki ülésén határozatot fogadott el Hruscsovnak, a Központi Bizottság első titkárának beszámolójáról, amelyet „A kommunizmus építésének jelenlegi szakasza és a párt feladatai a mezőgazdaság irányításának megjavításában” címmel tartott. „A kommunizmus építésének fő és halaszthatatlan feladatai közé tartozik a mezőgazdaság hatalmas arányú fellendítése” — mondja a határozat. A határozat rámutat arra, hogy a plenum teljes egészében helyesli Hruscsov beszámolójának a mezőgazdaság helyzetére vonatkozó fejtegetéseit és azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeknek célja a XXII. pártkongresszus és az új pártprogram azon határozatainak gyakorlati végrehajtása, hogy meg kell teremteni a mezőgazdasági termékek bőségét az országban. A határozat megállapítja, hogy a kommunista testvérpártok, a világ munkásmozgalma és nemzeti felszabadító mozgalmai az SZKP új programját „az alkotó szellemű marxizmus—leninizmus kiemelkedő dokumentumának tekintik, amely világosan meghatározza a kommunizmus építésének perspektíváit, válaszol korunk alapvető kérdéseire, utat mutat az imperializmus és a gyarmatosító rendszer ellen, a szabadságért, a békéért és a népek boldogságáért vívott harcban.” Az SZKP új programjának ereje abban rejlik, hogy sokoldalúan vizsgálja a kommunizmust, mint az egyetemes egyenlőség és igazságosság rendszerét, mint az emberiség fejlődésének olyan szakaszát, amelyben elérik a társadalom termelőerőinek sohasem látott fejlődését és biztosítva lesz a dolgozók legmagasabb életszínvonala. Marx, Engels, Lenin tanítását követve az SZKP felvette programjába a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtésére kidolgozott tervet. E terv értelmében a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtése a fő gazdasági feladat, biztos út a kommunizmus azon magasztos elvének megvalósításához, amely szerint „mindenki képeségei szerint, mindenkinek szükségletei szerint”. Az SZKP e lenini irányvonalát támogatja az egész szovjet nép, a kommunista világmozgalom és a haladó emberiség. „Az SZKP Központi Bizottságának plénuma hangsúlyozza, hogy a kommunizmus építésével kapcsolatos feladatok megoldása, s a nép jólétének szakadatlan növekedése szempontjából elsőrendű jelentőségű az ország mezőgazdaságának fellendítése.” A határozat számadatokkal jellemzi a szovjet mezőgazdasági termelés jelentős növekedését az fordítottak törpe-vízművek építésére, ebből hárommillió 600 ezer forintot a gyomai járásban, ahol a Gyoma—Endrőd vízmű építése folyamatban van. Ugyancsak jelentős összeget (mintegy 8 millió forintot) fordítottak a megyében fürdők építésére, illetve bővítésére. Oktatás A középiskolák utolsó osztályát 1199 tanuló végezte el, akik közül 530 tanul tovább, ebből 324 felsőoktatásban részesül. A középiskoutóbbi években. Az egész mezőgazdaság teljes termelése 1953-tól 1661-ig 1,6-szeresére növekedett. Az említett évek alatt a szemestermények termelése 5 036 millió púdról 8 380 millió púdra emelkedett (Egy púd 16,38 kg.) A mezőgazdaság termelésének növekedése lehetővé tette, hogy lényegesen fokozzák a legfontosabb élelmiszerek állami felvásárlását és eladását a lakosság számára. Az állami kereskedelem útján forgalomba hozott hús és húsipari termékek mennyisége az 1953. évi 1 757 000 tonnáról 1961- ben 4 033 000 tonnára, a tej és tejtermékeké 1 980 000 tonnáról 9 393 000 tonnára, a zsiradékoké 330 000 tonnáról 632 000 tonnára, a cukoré 2 410 000 tonnáról 4 550 000 tonnára növekedett. Ilyenformán — mutat rá a határozat — nagy eredményeket hoztak a pártnak és a népnek a mezőgazdaság fellendítése érdekében kifejtett erőfeszítései. Ugyanakkor az SZKP Központi Bizottsága úgy vélekedik, hogy még mindig nem kielégítő a szemestermények, a hús, a tej és más földművelési és állattenyésztési termékek termelésének színvonala. E színvonal nem felel meg a szocialista gazdasági rendszer hatalmas lehetőségéinek és a megnövekedett szükségleteknek. A határozat rámutat a mezőgazdaság irányításában mutatkozó nagy hiányosságokra. „Nem járhatott és nem is járhat kellő eredménnyel az a kísérlet, hogy a mezőgazdaság termelésének gyors növekedését a tarthatatlan füves vetésforgós földművelési rendszer keretei között érjék el.” A Központi Bizottság plénuma helyteleníti, hogy az. utóbbi évek ben csökkent a figyelem a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága iránt. A határozat megállapítja azt is, hogy a mezőgazdaság irányításának jelenlegi struktúrája nem felel meg a megnövekedett követelményeknek, gátolja a szocialista mezőgazdaságban rejlő tartalékok kihasználását és így gyökeres átalakításra szorul. A határozat kimondja: „A kommunizmus építésének fontos és halaszthatatlan feladatai közé kell sorolni a mezőgazdaság olyan arányú hatalmas fellendítését, hogy a legrövidebb időn belül biztosítva legyen a mezőgazdasági termékekben mutatkozó növekvő szükségletek teljes kielégítése és a dolgozók életszínvonalának további emelése.” A plénum megbízta az SZKP Központi Bizottságának Elnökségét és a Szovjetunió Minisztertanácsát, hajtsa végre a mezőgazdaság irányításának átszervezését. Arról van szó, hogy a területeken, a határterületeken és a köztársaságokban territoriális termelési hivatalokat kell létesíteni a mezőgazdasági termelés irányítálát végzettek 38 százaléka munkaviszonyban áll, legtöbbjük az iparban helyezkedett el. Beruházás A megyében 1961-ben 434,2 millió forintot fordítottak beruházásokra, 23,7 százalékkal kevesebbet, mint 1960-ban. (Az összes teljesítés 21,6 százaléka tanácsi beruházás.) A beruházások koncentráltsága 1961-ben jobb volt, mint az előző években, mivel az értékhatár feletti beruházások nagyobb súllyal jelentkeztek. sára, továbbá mezőgazdasági bizottságokat kell alakítani. A bi zottságok élére a köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, a határterületek és a területek pártbizottságainak első titkárait kell állítani. Célszerű lenne a központban szövetség mezőgazdasági bizottság felállítása „Az SZKP Központi Bizottságának plénuma elítéli a füves vetésforgó rendszerét, mert az tudományos szempontból tarthatatlan, a szocialista mezőgazdaság számára alkalmatlan” — mondja a határosat. A füves vetésforgó rendszeré ről át keli térni a hatékonyabb földművelési rendszerekre, széles körben be keli vezetni a nagy terméshozamú kapás növények és hüvelyesek — kukorica, cukorrépa, takarmányrépa, borsó, takarmányozási célokat szolgáló hüvelyesek — termesztését. A hústermelés növelésére ve natkozólag a határozat három szakaszt irányoz elő. Az első szakaszban 75 mázsa húst kell termelni a szántóterület minden száz hektárjára és 16 mázsát a többi mezőgazdasági terület minden száz hektárjára számítva. A második szakaszban 100 mázsa, a harmadik szakaszban pedig 150 mázsa húst kell termeim a szántóterület száz hektárjakint. A határozat ellenőrző számokat közöl arra vonatkozólag, milyer terméshozamot kell elérniük ; kolhozoknak és a szovhozoknr búzából, cukorrépából, gyapotb kukoricából és más növényfajt bél. A plénum felhívja a figyeli arra, hogy meg kell javítan Mezőgazdasági Tudományos 1 tatóintézetek munkáját, mélyi hatóbban kell tanulmányozni testvéri szocialista országok tud« mányos vívmányait és ezeknek . mezőgazdaságban való gyakorlat, megvalósítását, szélesebb körben fel kell használni a szocialista testvérországok tapasztalatait. A határozat foglalkozik az élenjáró szovjet tapasztalatok tanulmányozásának és megvalósításának kérdéseivel, a kolhozok és szovhozok kipróbált szervezőkkel és szakemberekkel való megerősítésével. Újból aláhúzza, milyen rendkívül nagy jeltentőségű annak az elvnek a következetes megvalósítása, hogy anyagilag érdekeltté kell tenni a kolhozparasztokat, a szovhozok munkásait, a szakembereket a mezőgazdasági termelés növelésében. Az SZKP Központi Bizottságának határozata megbízza a Központi Bizottság elnökségét és a Szovjetunió Minisztertanácsát, dolgozzon ki és fogadjon el egy széleskörű programot a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottságának fokozására. A mezőgazdaság további fellendítése, az élelmiszerek termelésének növelése váljék az egész párt, az egész nép ügyévé — hangsúlyozza a határozat. (MTI) 1961-ben 402.2 millió forint értékű beruházást helyeztek üzembe, 27,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Például a Békéscsabai Hűtőház építésére 1961-re 27,5 millió forintot irányoztak elő, amit fel is használtak. Az Orosházi Üvegygyár építésére 13 millió forintot irányoztak elő és 12 millió forintot használtak fel az év végéig. A nagy beruházások 1961. évi építési üteme jó volt, mivel az előirányzott beruházási keretet általában felhasználták.
