Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-11 / 59. szám
Események képekben II Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta meg a nemzet közi nőnap alkalmából Bodor Miklósné, a megyei kórház dolgozója. Gulyás Sándorné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára feltűzi a kitüntetést. . békéscsabai posta férfi-kollektívája és a szakszervezet virággal köszöntötte, csokoládéval és sörrel ajándékozta meg a nődolgozókat. Március 8-án nyílt meg Békéscsabán a múzeumban a nőmozgalmi kiállítás. Részlet a kiállításról. A nemzetközi nőnap alkalmából Békéscsaba minden kerületében meg _ rendezték a kézimunka-kiállítást. Képünk a IV. kerületi kiállításon ké-í szült. Az állami iparban a termelés és a termelékenység az 1960. évvel szemben nőtt. A teljes termelés 4,1 százalékkal, az egy munkásra jutó teljes termelés 4,5 százalékkal emelkedett. A termelés növekedését tehát teljes egészében a termelékenység növekedésével biztosították. A szövetkezeti iparban a termelési érték 8,3 százalékkal, az egy termelőre jutó termelési érték 5,6 százalékkal nőtt 1960-hoz viszonyítva. Végeredményben a megye szocialista ipara 1961-ben 5,1 százalékkal termelt többet és 4.8 százalékkal ért él nagyobb termelékenységi szintet, mint az előző évben. A termelésben kevéssé mutat kozott tervszerűség. A minisztert umi ruhaipar 17,5 százalékkal túlteljesítette belkereskedelmi értékesítési tervét. A tanácsi ruhaipar termelése Stl,3 százalékkal volt több a tervezettnél. Egyes élelmdí szeripari termékekből, mint a nyershús és bőrösáruból 16,8 százalékos, szalámiból 17,3, cukorból 4.9 százalékos tervtúltéljesítés keletkezett. Ezzel szemben a tervezettnél kevesebbet gyártottak forgácsoló szerszámokból 13,7 százalékkal, motorkerékpár-pótalkatrészekből 2,1, kötöttáruból 0,9, fonott termékekből 19,9 százalékkal. A termelékenységet kedvezően befolyásolták a néhány vállalatnál eszközölt beruházások és egyes műszaki intézkedések. Ki kell emelni a cukoripari megvalósított részleges korszerűsítést, a téglaiparban beruházott alagiútkemencét, a baromfifeldolgozó iparban a kacsa és a pulyka feldolgozásának szalagszerű megszervezését, a ruhaiparban megvalósított profilrendezést, a húsiparban — a még kísérletezés alatt álló — függesztett száraz vágást, a vasiparban néhány sajtolási eljárást. Elősegítette a termelékenység növekedését a teljesítmény-követelmények megszigorítása is. A műszaki intézkedésekkel együtt, vagy az azoktól függetlenül végrehajtott részleges normarendezés hatása is jelentkezett abban, hogy az állami ipar 1960-hoz képest 0,3 százalékkal alacsonyabb munkáslétszámmal 4,1 százalékos termelés-növekedést ért el. A teljesítménybérben dolgozók száma a munkáslétszámon belül nőtt, s a teljesítmény-százalékok szóródása csökkent. A munkások átlagos órakeresete az állami iparban a február havi 6,22 forinttal szemben novemberben 6,23 forint volt, tenát a kereseti szintek lényegében azonosak maradtak Az állami helyiipar 1961-ben csaknem teljesítette a Békés megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának az 1961. évi tervfeladatok végrehajtása tárgyában hozott intézkedését, mely szerint a termelés növekedését 66 százalékban a termelékenység emelésével kellett biztosítani. A tanácsi iparban, élelmiszeripar nélkül, ez az arány 64,5 százalék, míg a fennmaradó 35,5 százalékot létszám növelésével érték éL A tanácsi könnyűiparban valamennyi megfigyelt termék termelési tervét túlteljesítették. Például 1960-hoz képest 37,5 százalékkal nőtt a fényezett kombinált szekrény, 47,3 százalékkal a konyhabútor termelése. A szövetkezeti ipar 1961. évi teljes termelési tervét mindössze 93 százalékra, az egy termelőre jutó termelési tervét 93,8 százalékra teljesítette. A javítások — szolgáltatások értéke 9,4 százalékkal növekedett 1960-hoz képest. Építőipar Jelentős csökkenés történt a termelőszövetkezetek számában, melynek következtében 1961-ben az egy termelőszövetkezetre jutó összes terület 705 katas ztrális holddal növekedett. Arányaiban hasonlóan változott a termelőszövetkezetek tagsűrűsége is. 1991-ben a nagyüzemek gazdasági vezetése tovább erősödött. A viszonylag kedvezőtlen időjárás ellenére több terményből legalább annyit termeltek, mint a korábbi években; emellett kiemelkedő terméseredmények is voltak (búza, kukorica). Kenyérgabonából 293 ezer mázsával, kukoricából 46 ezer mázsával több termett a megyében, mint 1960-ban. Néhány növényből az aszályos időjárás ellenére is kedvezőbb tar-' méshozamok voltak az elmúlt évinél. Termésátlag mázsa (kát. iiohi) I960 1961 Búza 9,9 11,4 Kukorica 14,8 16,4 Kostkender 29,3 37,0 Xíttcerna (régi vetésű) 18,4 26,3 Az állami építőipar 196fl-ben 192,9 millió forint értékű építésiszerelési munkát végzett. Az éves termelési tervet az állami építőipar 5,1 százalékkal túlteljesítette és ázom belül minden vállalat teljesítette tervét. Az állami építőipar az éves építési-szerelési terv túlteljesítését a tervezettnél 2,9 százalékkal, az 1960. évinél 18,9 százalékkal kevesebb építőipari munkással biztosította. A munkatermelékenység a tervezettnél 8,3 százalékkal, az 1960. évinél pedig 10,6 százalékkal volt jobb. Az egy főre jutó termelés növekedését több tényező befolyásolta. Egyrészt a termelés anyagigényesebb volt, másrészt a nagy építkezéseknél (békéscsabai hűtőháznál) az élőre gyártott elemeket nagyobb mértékben alkalmazták, mint az előző évben. A szövetkezeti építőipar 1961- ben 9,7 százalékkal kisebb értékű építőipari munkát végzett, mint a múlt év azonos időszakában. Az éves tervét csak 98,9 százalékra teljesítette. Mezőgazdaság 1961-ben a megyében lényegében befejeződött a mezőgazdaság átszervezése. Az összes területnek 97,4 százalékán, a szántóterületnek 97,2 százalékán szocialista nagyüzemek gazdálkodtak. A mezőgazdaság átszervezésével, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével a földterület és a munkaerő koncentrálásának folyamata is megindult. Előtérbe került a nagy területen működő, méreteiben is nagyüzemeket jelentő gazdaságok kialakítása. 1961-ben a tanácsi szektor gazdaságai kenyérgabonából 10,6 mázsás átlagtermést értek él, mely 1,4 mázsával nagyobb volt az előző évinél. A terméseredmény növelésében jelentős szerepe volt az intenzív búzafajták termesztésének. 1961-ben a termelőszövetkezetek búzavetés-területüknek 9 százalékán külföldi búzafajtát termeltek. A termésátlagok további növelésére 1961. őszén a termelőszövetkezetek búzavetés-területének több mint 41 százalékán intenzív búzafajta-vetés történt. A tanácsi szektor szántóterületének 1961-ben 29,4 százalékán termeltek kukoricát. A katasztrális holdankénti átlagtermés 16,2 mázsa volt, 2,1 mázsával több az 1960. évinél; ugyanakkor 2,9 mázsával több volt az 1956—60. évek átlagánál is. 1961-ben a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban a kukoricakapálás lényegesen intenzívebb volt, mint az elmúlt évben. Jelentősen megnövekedett a termelőszövetkezetek állatállománya is. Száz katasztrális hold kukoricavetésterületre 1960-ban 91,5, 1961- ben pedig 116,4 számosállat jutott. Az állatállomány nagyobb mértékben nőtt, mint a takarmánytermelés, 1961-ben a tanácsi szektor gazdaságaiban a szarvasmarhaállomány 10,5 százalékkal, a sertésállomány 9,7 százalékkal növekedett. A szarvasmarha- és sertésállomány növekedésének volumene 1961-ben legnagyobb volt a ter_ melőszövetkezetek közös gazdaságaiban. (Folytatás a 2. oldalon.) a megye 1961. évi gazdasági, szociális9 kulturális és egészségügyi helyzetéről
