Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-07 / 55. szám
1962. március 7., szerda NÉPÜJSAG 3 Az étrend A napokban részt vettem a mező herényi párt-végrehajtó bizottság ülésén, ahol a gépállomás szakszervezeti vezetőségének munkáját tárgyalták meg. Szó esett itt sok mindenről, de legfőképp arról, hogyan élnek a gépállomáson a munkások, milyen problémáik, gondjuk-bajttk van. Megtárgyalták, megvitatták a jelentést, hozzászóltak többen és határozatot hoztak olyat, amely a gépállomás dolgozóinak további munkáját van hivatva segíteni. Nos, ezen az értekezleten volt két nagyon fura kérdés, amelyről pár szót kell szólnunk. A párttitkár, Koczka elvtárs többek között azt kérdezte az üze. mi bizottság titkárától, hogy hányszor ellenőrizte az üzemi konyha raktárát, s ami első pillanatban nekem furának tűnt: hogyan, milyen módon állítják össze a dolgozók heti étrendjét. Az szb.-titkár szép sorjában válaszolt a kérdésekre, elmondta, hogy be-benéz a raktárba, s ha hibát talál, hát alaposan „odapörköl” a konyhavezetőnek. Ami pedig az étrendet illeti, azt úgy állítják össze, hogy a dolgozók is jól járjanak meg a konyha is, és példát mondott a „tésztás napok” elosztásáról. Persze nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerült a mezőberényi pártvégrehajtó bizottsági ülésen. Évek óta ismerem az ottani kommunisták tevékenységét. Tudom, sok problémát kellett megoldaniok, a legtöbbet a személyes ügyek tisztázásával foglalkoztak. A termelőszövetkezeti mozgalom szervezése közben is melléfogtak itt-ott. Ez persze azt jelenti, hogy dolgoztak, s az eredmény náluk sem maradt el. Azóta kiegyensúlyozottabb a helyzet, s engem megkapott ez az aprónak, jelentéktelennek látszó kérdés. A munkások helyzetét tárgyalni, s eközben azt is megnézni, hogy mit esznek, a pártvezetés alaposságát jelenti. Tudom, az is fura, hogy én most a pártmunka ezerszálú, bonyolult tennivalói közül épp az étrend ősz. szeállításáról írok. Egyáltalán pártmunka ez? Azt hiszem, igen. Ha idáig eljut a község kommunistáinak legmagasabb vezetősége, akkor az emberek más, nagyobb problémáinak megoldásához már sokkal hamarabb eljutott. K. M. Kilépnek-e árterületükre a Körösök? A Körösök szeszélyes folyók. Már 40 milliméteres csapadék is lényegesen növeld a vízmagasságot. Egy-egy kiadósabb esőzés Titán ezek a folyók gyakran kilépnek medrükből. Most azonban viszonylag nyugodtan hömpölyögnek. Ennek ellenére kérdéssel fordultunk Cseppentő Zsigmondihoz, a Gyulai Vízügyi Igazgatóság műszaki főmérnökéhez: Kilépnek-e az idei tavaszon árterületükre a Körösök? — Az elfekvő hőmennyiségből ítélve a Körösök vízmagassága nemigen emelkedik. Értesüléseink szerint a Körösök vízrendszerében 10—12 centiméter magas hó található, főleg a hegyvidékeken. Ha az olvadás egyik napról a másikra következik be, akkor a folyók esetleg kiléphetnek medrükből, s eláraszthatják az árterületet, de — Igencsak — válaszolták amazok. — Hát akkor kezdjük. Nekem meg nyílott ám a szemem olyan kerekre, mintha csak körzővel rajzolták volna. Részeltek a halászok... Még a lélegzetem is visszafojtott tam a nagy figyelemben, mikor az egyik fehér inges a nála lévő fűzvesszővel rámutatott a szélső kupacra: — Ez kijé? — kérdezte. Az öreg szívott egyet a pipájába, majd felnézett egy fölöttünk húzó bárányfelhőre s mintha csak onnan olvasta volna le — megmondta. Így haladtak sorba. Egy kupac hal, egy név. Mikor az ötödiket, az utolsót kérdezték, már nem nézte a felhőt, tekintete megint csak ott pihent meg a töltésen tunnan s alig lehetett hallani, olyan halkan mondta: — az enyim. Nekem végtelenül tetszett az egész művelet, de legjobban az, hogy úgy megbíztak István bácsiban, hogy még csak a szemét sem kötöttték be. Bár ahogy néztem, felesleges is lett volna, mert egyszer sem próbált visszalesni, pedig módjában állt, mert amazok nem is any. nyira őt, mint inkább a vizet figyelték közben. Ketten még lent voltak, rakták a fenekest, azokat várták. István bácsi pedig vigyázva lenem veszélyeztetik árvízzel a környéket. Említésre méltó, hogy az idén még egyáltalán nem volt árvízvédelmi készültség a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon. A Körösök viszonylag most nyugodt folyók. Éppen ezekben a napokban vonul rajtuk végig egy kisebb méretű árhullám, amely nem okoz nagyobb gondot — Általában az árvízvédelemmel kapcsolatban megtettük a szükséges intézkedéseket. Töltéserősítéseket hajtottunk végre, és ugyanakkor a Körösök több szakaszán folyamszabályozási partvédő műveket építettünk. Ezek kőből készültek, s csaknem 33 százalékkal teszik erősebbé a gátalkat — fejezte be nyilatkozatát Cseppentő elvtárs. tette maga mellé a pipát s felállt. Nem szólt, csak a fejével intett, hogy menjek. Kivette a kosarat a kezemből, színig megbuggyantotta a szélső rakásban s visszaadta. Mikor indulni akartam, még visszahúzott. Lehajolt, kiválasztott egy nagy pontyot — lehetett vagy másfél kilós — és rátette a többire. —r Ezt külön kűdöm, paprikásnak. Csak lé né csúsztasd. Az igaz, hogy le nem csúsztattam, de mégis baj történt vele. Egy kilométerrel arréb, mikor váltottam a kosarat egyik kezemből a másikba, eszembe ötlött, mi lenne, ha egy kicsit megmártanám a halakat. Hadd frissüljenek. A nagy ponty, mely néha még tátogott is, úgy gondoltam, biztosan feléledne s milyen nagyszerű lenne, míg anyám otthon pucolná a kisebbeket, addig én úsztathatnám a lavórban. Hogy aztán az ördög vagy az angyal sugalmazta ezt a gondolatot — abban az időben még mind a kettő „létezett —, meg nem tud nám mondani, de tény az, egy perc sem telt belé, térdig álltam a Tisza hűs vizében s már nyomtam is bele a kosarat. Egyszer... kétszer .. Nekibátorkodtam és beljebb léptem, illetve csak akartam, mert a süppedős sűrű iszap úgy verte bilincsbe a lábam, hogy nemcsak lépni, de még mozdulni sem tudtam hirtelen. Csak dőltem a vízbe mindenestől, mint a TALPRA ÁLL a köröstarcsai Búzakalász Tsz így latolgatják a csaknem 14 évvel ezelőtt alakult Búzakalász Termelőszövetkezet jövőjét nemcsak a községbeliek, s a helyi párt- és tanácsi vezetők, hanem a járásnál is. Vajon hogyan jutott odáig ez a köröstarcsai termelőszövetkezet, hogy ennyi év után ma így beszélnek róla? Szentesi Sándorral, a szövetkezet új elnökével és Szabó János agronómussal beszélgettünk erről. Annyira őszinte beszélgetés volt ez, mint amilyen sok baj van ebben a 2700 holdas közös gazdaságban. Szentesi elvtárs három héttel ezelőtt saját elhatározásából kérte a párt és a tanács felsőbb szerveit, hogy 11 évi tanácselnöksége után elnöke lehessen ennek a szövetkezetnek. Ö a nyolcadik elnök a Búxakalásxhan A megalakulást követő második évtől a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges szakértelem hiánya, s a nagyfokú nemtörődömség következtében egészen 1954-ig évről évre nagyobb mérleghiánnyal zárt a szövetkezet. Közben egymást váltották az elnökök. S ez a felhalmozott bajokat még külön is tetézte. Mert az új elnök, mire megismerte a helyi adottságokat, ismét eltelt egy újabb sikertelen esztendő. S ami különösen ártott: csaknem kivétel nélkül máról holnapra, a szövetkezet gazdáit mellőzve akarták rendbehozni a megingott, adósságokban vergődő gazdaságot. Sőt, felelőtlen ígérgetésekkel álltak a közgyűlés elé. A megalakulást követő hatodik évben, amikor talán a negyedik vagy az ötödik elnök lépett élő, mintegy három éven át javult a helyzet a köröstarcsai Búzakalász Tsz-ben. A község, s a járás pártós tanácsi vezetői is úgy vélték, révbe jutott a szövetkezet. Különösen 1957- és 1958-ban. Az erős kezű vezetés hasznosnak ígérkezett. A belső ellentmondás azonban mégis fellángolt. Egy idő után mind többen zúgolódtak az elnök szigorú vezetési módszere miatt. Végül is újabb őrségváltás következett. Az utóbi három év a szövetkezet mind mélyebbre süllyedésének az időszaka volt. A nemtörődöm vezetésből burjánzott a szervezetlenség. S amikor erre jóakaratúan figyelmeztette az elnököt a pártszervezet, jelentkezett az éllehtét. És miközben a vezetők között dúlt a vita, lazult a közös dolgainak intézése, a gazdálkodás irányítása. A munkafegyelem, különösen a múlt évben teljesen meglazult. S a nagyfokú hanyagság miatt 12 ezer munkaegységgel használtak fel Fejlesztik a postahálózatot a megyében Három megye — Békés, Csongrád és Bács-Kiskun — tartozik a Szegedi Postaigazgatóság fennhatósága alá. Tervüket tavaly 100,3 százalékra teljesítették. A három megyében a Szegedi Postaigazgatóság 60 milliós levélforgalmat bonyolított le — ennyi levelet vett zsák .. Kétségbeesetten igyekeztem tartani a kosarat, de hiába. Megmerült az még a fülénél is feljebb. Mire kikecmeregtem, a nagy ponty már nem volt benne. Tíz méternyire tőlem még felcsapott vagy kétszer s aztán eltűnt a szemem elől. Először megrémültem, aztán olyan búbánat fogott el, hogy hajszál híján utána nem mentem. Sajnáltam nagyon. No, meg féltem is, mi lesz, ha apám megtudja. Aznap este nem ízlett a hal... — Mi bajod? .; .Beteg vagy, fiam? — kérdezte anyám. Nem szóltam rá semmit. A nagy pontyról meg éppenséggel hallgattam. Napokig vártaim a becsapódást. Tudtam, ha máskor nem, piaci napon bejön a városra István bácsi s ha megkérdi apámat — hogy ízlett a nagy ponty? —, nekem hét rossz. Nem kérdezte meg. Sem piaci napon, sem máskor. Igaz, nem is jött fel a városra soha többé... Reszelés után egy héttel ráhúzták a földet. Ahogy apám mondta akkor: a pipa vitte él. És teltek az évek sűrűn, egymásután ... A halásztanyát elvitte a zöldár, helyén újra sarjadt a fűz. Vízbe dűlt a Tisza-parti magas nyár is, de a nagy pontyról hallgattunk mind a ketten. Én itt fent..., István bácsi ott lent... Pusztai László : fel, illetve kézbesített. Képes levelezőlapokból a tervezettnek ötszörösét adták el. Jelentősen növekedett a rádió- és televízió-előfizetők száma is. 1991-ben 15 ezer új rádióelőfizetőt és 10 ezer új TV-tulajdonost vett nyilvántartásba a posta. Mindemelett még gyakran találni orvhallgató rádiótulajdonosokat, akik elmulasztják bejelenteni rádiókészüléküket. A szabálysértő hallgatók előbb-utóbb lelepleződnek. Tavaly is ezer orvhallgatót „kutatott fel” a posta. Kiemelkedő eredményt ért él a Szegedi Postaigazgatóság a hírlapok terjesztésében. Mintegy 10 millió lappéldányt árusítottak alkalmi és előfizetéses formában. A hírlap-előfizetők száma a három megyében 32 ezerrel emelkedett — így hírlapterjesztési tervét a posta 111,3 százalékra teljesítette. A távbeszélő-hálózat bővítését komoly igény támasztja alá. A lehetőségek mégsem engedik meg, hogy ezeket az igényeket teljesen kielégítse a posta. A rendelkezésre álló összegekből az idén fejlesztik Orosháza, Tótkomlós, Gyula, Sarkad és Kunágota távbeszélőhálózatát. Több postaházat korszerűsítettek már tavaly is. Az idén tovább folytatják a tanácsok segítségével a hivatalok modernizálását. Január 1-én helyezték üzembe Szegeden a korszerűsített géptávíró-központof, ahol szalagrendszeren veszik és továbbítják a táviratokat. A távíróhálózat továbbfejlesztésére a második ötéves tervben különösen Szegeden, Békéscsabán, Kecskeméten és Szarvason jelentős összegeket fordítanak. 1962-ben végre teljesül a szegedi postások régi kívánsága is, tanműhelyt építenek, ahol a fiatal postás műszakiakat képezik ki. :1 Kádár Márta többet, mint amennyit eredetileg terveztek. Az ellenőrzés elhanyagolása következtében megközelítően öt forinttal csökkent a munkaegység-érték A vezetésben bekövetkezett kritikus helyzet rombolta az emberek felelősségérzetét is. S ez végső soron a közös vagyonban esett sok ezer forintos kár formájában jelentkezet. De akadt bőven más hátrahúzó jelenség is. Több növényféleségből nem, vagy csak éppenhogy megközelítették a tervcélkitűzést. Ez az oka annak, hogy jelenleg 800 mázsával kevesebb takarmányuk van, mint amennyire a közös állatállománynak az első zöldtakarmányig szüksége lenne. A naposcsibéket is azért nem tudták kihozni a keltetőből, mert nincs takarmánytáp. Az állattenyésztés több ágában hasonlóan lemaradtak tavaly a tervcélkitűzéstől. Hosszan lehetne sorolni azokat az alapvető bajokat, melyek odáig juttatták a' köröstarcsai Búzakalász Termelőszövetkezetet, hogy a múlt évben csak 16 forintot érjen egy munkaegység. Távol áll tőlünk az a gondolat, hogy mindenáron a történtekért a szövetkezet pártszervezetét okoljuk. De azért úgy véljük, ők is többet tehettek volna. Ha jobban sarkukra állnak, ma biztosan nem itt tartanának. A szövetkezet gazdái, akik valamennyien hívták Szentesi elvtársat maguk közé, s egyhangúlag választották meg elnöknek, most mégis így vélekednek: — Majd meglátjuk ... Majd elválik egy év múlva... Rossz tanácsadó a bizalmatlanság. Szentesi Sándor nem ígérgető természetű. A 11 év alatt, amelyet a tanácselnöki tisztségben eltöltött, ezt bizonyította. Persze a sok éven át sikertelenül gazdálkodó szövetkezetei egyetlen év alatt Szentesi Sándor sem tudja Kánaánná változtatni. Különösen akkor nem, ha az őszinte összefogás helyett a kételkedés légköre veszi körül. A Búzakalász új elnöke, s az agronómus, aki ugyancsak nem régen van a szövetkezetben, a sok baj ellenére is bizakodóan beszél a jövőről. „A szövetkezet tagsága kézzelfogható tényeket akar látni. Mi semmit sem teszünk a tagság tudta nélkül. Minden esetben őszintén akarjuk elmondani a közgyűléseken a gondokat, s rendszeresen kikérjük véleményüket. Azt akarjuk, hogy egy nyelven beszéljünk.” Ha Szentesi Sándornak, s az agronómusnak ezeket a szavait a termelőszövetkezet gazdái megértik, máris adva van a lehetőség, hogy a sok éves egy helyben topogást felváltsa az előrelépés. Nem lesz ez könnyű dolog, de az akaraterő, az őszinte összefogás sok mindenre képes. A szövetkezet ez évi tervét már jóváhagyta a járási tanács mezőgazdasági osztálya. A tavalyi évről áthúzódó bajokkal, gondokkal számolt a vezetőség. így készítették el ez évi tervüket. Erre az évre 26 forintot terveztek egy munkaegységre. Nem sok, de a múlt évi 16 forintnál több. S ha ezt az elképzelésüket valóra váltják a Búzakalász gazdái, nyugodtan mondhatják: megtörték a jeget. Balkus Imre .
