Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-07 / 55. szám
4 MÉP ÚJSA a 19i>2. március 7., szerda. A kulturális szemlére készülnek Rendszeres kulturális életet falun orosházi művelődési ház színjátszói és népi táncosai Az orosházi Petőfi művelődési ház színjátszói az elmúlt években sokszor szerepeltek már nagy sikerrel. Most a „Kulich Gyula” kulturális szemlére készülnek, Friedrich Wolf Hazafiak c. 4 felvonásos drámájával. A drámát már többször bemutatták és azt tervezik, hogy kiviszik a járás községeibe is, A „Hazafiak!’ rendezője Zana János. Próbázik a művelődési ház népi tánccsoportja, Zsoldosné Hering Magda irányításával. Felső képünkön a lányokat látjuk, éppen egy orosz leánytáncot gyakorolnak, az alsó képen pedig a mikepércsi magyar páros egyik lendületes jelenete látható. Az orosházi táncosoknak bizonyára sokat tapsolnak majd a kulturális szemlén, lelkiismeretesen készültek, megérdemlik! Hasznos tudnivalók Mikor iilihai el a bíróság az autóvezetéstől? Egy gyári művezető ittasan, szabálytalan világítással vezette autóját és karambolt okozott. A bíróság veszélyeztetés büntette címén tíz százalékos bércsökkenéssel járó nyolchónapi javító-nevelőmunkára ítélte, egyben a gépjárművezetéstől egy évre eltiltotta. Vita merült fel, hogy a vezetéstől eltiltás jogos volt-e, s így törvényességi óvás alapján az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a következőket mondotta ki: A büntetés nemére és mértékére tekintet nélkül kötelező a foglalkozástól való eltiltás, ha a Vajon mi lesz Chilében? Bekerül-e válogatottunk a nyolcak társaságába, vagy talán még nagyobb csoda is történhet?... — erről vitatkozott mögöttünk két járókelő, miközben a megyei művelődésügyi osztályra tartottunk, ahol a népművelési csoport vezetője, Borka József elv tar's várt, hogy elbeszélgessünk az iskolán kívüli nevelés fatasi helyzetéről, feladatairól, önkéntelen gondolattársítással továbbszőttük a sportról beszélgetők témáját: — Egy másik világbajnokság is létezik, melyen milliószorta többről van szó, mint huszonkét játékosról, meg egy börlabdáról. Népek neveztek és neveznek erre, a Földön mind1 szélesebben és mélyebben lei bontakozó VB-re. Cél: mennél több gólt rúgni a politikai, gazdasági és kulturális elmaradottság fekete hálójába, s győztesen fejezni be a békéért és haladásért vívott küzdelmet. Népünk egésze a felszabaiduiliás óta küzd céltudatosan mindezért. Hogy a« sporthasonlat mellett maradjunk; mindjobb együttessé kovácsolódik, s ezt kitűnő edzőjének és kiváló csatársorának köszönheti. Voltak balsikerei is, ez tagadhatatlan, de mind többek és nagyobbak az eredményei, a szocializmusért vívott győztes mérkőzései. Ebben elsőrendű szerepe van az iskolai, de nem utolsósorban az iskolán kívüli népművelésnek. E téren legnagyobb lemaradás a falun mutatkozott. A történelem során a művelődésből legmostohábban, mondhatni’sehogy ser« részesült falusi dolgozó tömegek teljes felemelése a szocialista műveltség és szemlélet magaslataira, minden további előrejutás kulcsa. Nálunk, Békés megyében sincs ez másképp, mint a többi megyében. Ilyen értelemben kértük a megyei művelődésügyi osztályon Borka elvtársat, hogy most, amikor Orosházán kéthetes tanács-iskolán járási, városi és községi tanácselnökök, elnökhelyettesek és titkárok etek intet ben is kiegészíthetik Ismereteiket, tájékoztassa olvasóinkat. — A VII. pártkongresszus iránymutatása alapján megyénkben is mélyreható változásokra került sor — kezdte Borka elvtára. — Kialakultak a szocialista nagyüzemi termelési viszonyok. Megváltoztak parasztságunk gazdasági és politikai körülményei. Az új helyzetből szükségszerűen következik az, hogy a kulturális fronton is előre törjön a fal«. A szükséges anyagi eszközben lehetőségek megteremtése terén sok minden történt a felszabadulás óta, s különösen az utóbbi években. íme néhány adat ennek tükröztetésére: Az ismeretterjesztés terén többek közt a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat megyénkben egy városi é! nyolc járási szervezetet működtet. Tagjai 17 különféle szakosztályba tömörülnek. A TIT járási és városi klubokat működtet. Üdvös lenne, ha minél többfelé létesülnének — akár más szervekkel közösen — ilyen ismereti erjesztő klubok. Egy megyei, 8 járási, 14 függetlenített községi, 54 nem függetlenített községi könyvtár, valamint 149 könyvkölcsönző és fiókkönyvtár áll a lakosság művelődési színvonala emelésének szolgálatában. A megye lakosságának tíz százaiéira beiratkozott olvasó. Megyénkben 119 mozi van, ebből 14 már szélesvásznú, s a mozik korszerűsítése pillanatig sem szünetel. Ezenkívül a megyében még 178 helyen van rendszeres vetítőszoligálat. öt művelődési ház, 19 művelődési otthon, 73 terem és 20 klubhelyiség áll a művelődni és kulturáltan szórakozni vágyók rendelkezésére. Békéscsabán, Gyulán, Orosházán önálló állami zeneiskola működik, azonkívül jó néhány megyénkben a fiók-zeneiskolák száma. Haj múzeum is van. — Jelenleg ezek a főbb „eszközeink”, melyek Békés megyében a népművelés szolgálatára állnak. Mennyiségileg fokozhatok s gazdasági. anyagi erőnk növekedésével párhuzamosan növelni, erősíteni is kell őket, mégis a jelenlegi legfőbb problémánk a minőségi, a tartalmi munka Falun a művelődés iránti igény megvan és egyre fokozódik, de nem mindenütt és nem mindén esetben korszerű, szocialista tartalmú igény ez. Még mélyek a kispolgári ízlés gyökerei, a ,,f alvód ős”, glccses, műkedvelősdls szemlélet. A kistulajdonosi látásmód következményei ezek. Ebbe kell behelyettesíteni a korszerű látásmódot, melyet csak a szocialista műveltség adhat az egyénnek- Ez egyszerre jelent világnézeti, szakmai és általános műveltséget. Azt je'enti, hogy a falu korszerűen gondolkodó embere egyaránt jártas a kül- és belpolitika kérdéseiben, a természettudományokban, a technika A HÉT KÖNYVÚJDONSÁGAI foglalkozásban meghagyás a társadalomra veszélyt jelent. Ennek a mellékbüntetésnek az alkalmazásánál a társadalom védelmének érdeke kerül előtérbe. A társadalom érdeke olyankor is indokolttá teheti az eltiltást a szakképzettséget igénylő foglalkozástól, amikor a bűnösségi körülmények szabadságvesztés-büntetés kiszabását nem indokolják. A társadalom védelme érdekében még javítónevelőmunka alkalmazása mellett is el lehet tiltani az elkövetőt a szakképzettséget igénylő foglalkozástól. Az Európa Kiadó négy kötetben közreadta Lev Tolsztoj legszebb kisregényeit és elbeszéléseit. (Szevasztopoli elbeszélések, Kozákok, Kreutzer-szonáta, Gazda és cseléd, Hadzsi Murat, Meséik). Emmanuel Roblés elbeszélései és kisregénye Villanegyed címmel jelentek meg. A Modem Könyvtár-sorozatban jelentette meg a kiadó Joyce Cary gyermekekről, a gyermekek Világáról szóló elbeszéléskötetét Tévelygő csecsemők címmel. — Mai német elbeszélők címmel huszonnyolc író — köztük Heinrich Mann, Arnold Zweig, Anna Seghers írásai jelentek meg, kiváló műfordítók tolmácsolásában. . A Szépirodalmi Könyvkiadó adta közre Székely János művét, a Kisértést. A Magvető Kiadó Oj Termés sorozatában látott napvilágot Hámori Ottó novelláskötete Meredek utca címmel, továbbá Sándor Iván két színművét tartalmazó kötete, Az R. 34-es repülőjárat és a Kölcsey, egy kötetben. A Magyar Helikon Kiadó szép kiadásban jelentette meg Kisfaludy Sándor Napló és Francia jogsa, gom című kötetét, amelyet az Apáczai Csere János Gimnázium tanáraibóa és tanulóiból alakult munkaközösség rendezett sajtó alá. A Gondolat Kiadó Klasszikus útleírások sorozatának első köteteként jelent meg James Cook Utazások a világ körül című naplója. A Világjárók sorozatban Hugo Adolf Bematzik Óceánia népei között című színes útinaplója jelent meg, amelyet a szerző eredeti felvételeiből válogatott szép képianyag gazdagít. A Táncsics Kiadó Ütikalandoksorozatában adta ki Molnár Gábor útibeszámolóját, A fehér arany vadonéban címmel. Egy rózsaszál szebben beszél címmel jelent meg Bókay János utolsó írása a Zenemű Kiadónál, amely színpadaink egyik legnépszerűbb repertoár-darabjának, Kacsoh Pongrác János vitézének a regénye. eredményeiben, és szólanája kérdéseiben. Ebben elsősorban a legfontosabb községi művelődési intézményeink segíthetik a falu népét: az iskola, a művelődési otthon és a könyvtár. A népművelési munka sikere a mi világunkban legszorosabban összefügg a termelési tervek segítésével. Több tégla révén több 'lesz az iskola, a könyvtár, a lakás, a művelődési otthon, több az ember művelődését. boldogulását biztosító hely. Több élelem, több ipari növény és egyéb nyersanyag fethasználhatása gondtalanabbá, kiegyensúlyozottabbá, a kultúra befogadására még alkalmasabbá teszi az embereket, fiatalt, felnőttet egyaránt. Ezért nagyon fontos, hogy népművelőink, ahol élnek működnek, jól ismerjék az üzemek, termelőszövetkezetek termelési terveit, elvi és szakmai kérdéseit, mert csak így képesek segíteni a jólétet, még masabb kultúrát biztosító nagyobb termelést, annak terveit. Másrészről falun a mezőgazdasági és kulturális szerveknek még jobban össze kell dolgozná, felkelteni a népművelés helyi gondja, problémája iránt a tanácsok, üzemek, termelőszövetkezetek stb. gazdasági vezetőinek az érdeklődését. A népművelési munka részleteit taglalva még ezeket mondta Borka elvtáns: — Művelődési otthonaink közül van néhány igen jól dolgozó, majd1 átmenet nélkül sok a gyenge. Oka ennek a szétforgácsolt községi kulturális erő, meg olyan külsőségek is, hogy a felszerelés, a berendezés nem vonzó, a művelődés hajléka távol van a falu központjától és hasonlók. A helyi vezetésnek igényesebbnek, számonkérőbibnek, következetesebbnek és segítőbbnek kell lennie. A tanács v. b.-ülésein a népművelés ügye is állandóan szerepeljen a napirendi pontok között, de ne általánosságban, hanem konkrét módon. Külön-külön tárgyalják és vigyék előbbre a könyvtár, a művelődési otthon, az esti iskola, a mozi vagy bármi ügyét, ne pedig egyszerre mind, mert abból semmi sem születik. — Fontos a község havi vagy heti kulturális programját a nyilvánosság elé tárni, mint teszik azt például Vésztőn. A mozik, könyvtárak, művelődési otthonok tiszták, ízlésesek legyenek. A Jókai Színház tájelőadásait helyben is jól elő kell készíteni és a vezetésnek támogatnia. EJgy község se restellje igényelni például a csabai szimfonikus zenekart, mely új színt vihet a falu kulturális eseményei közé. Irodalmi estek, író—közönség-találkozók ugyancsak színesíthetik, gazdagíthatják ezt. Bármilyen rendezvénynél ízléses propagandával, jó közönségszervezéssel járuljanak a népművelés helyi munkásai a sikerhez. — A többi fontos, döntő jelentőségű állami feladathoz hasonlóan a falusi népművelési munka is váljék az államhatalmi, a tanácsi szervek mindennapi természetes, szükséges tevékenységévé, politikai és gazdasági feladataik elidegeníthetetlen velejárójává, s akkor a VII. kongresszusnak a kultúra területére vonatkozó határozatai falun is maradéktalanul megvalósulnak — fejeződött be a megyei művelődésügyi osztály népművelési csoportja vezetőjének a tájékoztatója. Huszár Rezső Materialista ifjúsági kör Békéscsabán A Békéscsabai Közgazdasági Technikumban materialista ifjúsági kór alakúit. A körben a tudományos világnézetet ismertető s terjesztő előadásokat, eszmecseréket és diákvitákat rendeznek a TIT munkatársainak, tanároknak és filozófusoknak a közreműködésével. Legutóbb a megyei tanács művelődési osztályának egyik pedagógus-vezetőjét hívták meg, hogy tartson ateista előadást, A sok fiatal tisztánlátását elősegítő, jól sikerült összejövetelen tudományos szemlélettel vallási kérdéseket vitattak meg. A Közgazdasági Technikum tanulói kezdeményezésének példájára hasonló körök jönnek létre másutt is, így például a békéscsabai Építők Munkácsy Mihály művelődési otthonában a munkásifjúságnák alakítanak materialista kört a kiszisták.
