Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

1962. március 6., kedd NÉPÜJSAG 3 Hogyan neveltek fel sok ezer csibét a körösladányi Dóssá Tss asszonyai? A keltetőállomás oknál évről- év­re jelentkező naposcsibe — és más naposbaromfi — iránti igény azt érzékelteti, hogy mind több ter­melőszövetkezet gazdái, vezetői látják be, értik meg: párt- és ál­lami szerveink nem akarnak rosszat, amikor a baromfinevelést szorgalmazzák. Nos, tehát az érem egyik oldalán ott látjuk a bizonyos tekintetben növekvő tendenciájú baromfinevelést. Azonban furcsa képet mutat az érem másik oldala. A megye legtöbb termelőszövet­kezetében jelenleg is igen nagy az elzárkózottság, sőt helyenként vég­nélküli tiltakozással találják ma­gukat szembe párt- és tanácsi szer­veink, ha a baromfinevelésről be­szélnek. Ezt mondják több helyen: „Férőhely hiányában nincsenek lehetőségeink a baromfinevelésre”. Más szövetkezetek vezetői a követ­kezőképpen mentegetőznek: „He­lyiségeink még csak lennének, de nincsenek baromfineveléshez értő asszonyaink...” Akadnak azon­ban olyan szövetkezetek is, ahol a vezetők határozottan kijelentik: őket nem érdekli a baromfi. Az csak elpocsékolja a drága takar­mányt, s jövedelmet nem hoz. Nem lesz haszontalan e kifogásu­kért és tiltakozásukat egy kicsit szemügyre venni. Termelőszövetkezeti vezetőink egy része csak több százezer vagy éppen millió forintos valamiféle hipermodern kombinátokban tud­ja elképzelni a baromfinevelést. Mintha annak idején, talán pár év­vel ezelőtt, a néhány holdas egyé­ni gazdaságban is a legmodernebb épület állt volna rendelkezésük­re. Egyáltalán nem így volt ez. S a másik „érv"? Merész kinyilatkoztatás azt mondani a megye bármelyik ter­melőszövetkezeti vezetője részéről, hogy nincsenek baromfineveléshez értő asszonyaik. Sőt, több mint merészség ilyet mondani. Ki hiszi azt el, hogy azok az asszonyok, akik néhány évvel ezelőtt egysze­rű módszerek, s a nagyüzemi gaz­daság adta lehetőségek mellett el­törpülő adottságok közepette tud­tak szép csibéket, pulykákat, ka­csákat keltetni, nevelni, mióta a közösben vannak, elfelejtették volna a nevelés csinját-binját? S ahol így vélekednek a szövetkeze­ti vezetők, joggal sértődnek meg az asszonyok. A mindenáron való tiltakozók­nak pedig, akik érthetetlen módon azt próbálják magukkal és má­sokkal elhitetni, hogy a baromfi­­nevelés a termelőszövetkezetek­nek nem jövedelmező, hadd vála­szoljunk a 4100 holdas körösladá­nyi Dózsa Termelőszövetkezet pél­dájával. Pontosabban szólva, e szö­vetkezetnek a baromfinevelésben 1961-ben elért szép eredményével. A közgyűlés egyetértésével ta­valy 44 ezer naposcsibét igényeltek a keltetőállomástól a körösladányi Dózsa Termelőszövetkezet vezetői. Amikor az igénylést lebonyolítot­ták, még nem tudták, hol nevelik fel őket. Mert úgyszólván egyálta­lán nem volt még szalmatetős ba­­romfióluik sem. A tagság és a ve­zetők azonban nem tétováztak. Mivél akartak, gyorsan is csele­kedtek. Ügy határoztak, hogy a csibék egy részét a magtárban, s az iroda padlásterében helyezik el és nevelik fel. Másik részét kiad­ják házakhoz. A határozatot tett követte. A közgyűlés egyetértésé­vel a csibék gondozásáért a szövet­kezet asszonyainak havonként 24 munkaegységet írtak jóvá. S ami­kor átadásra került a sor, minden ezer csibe után még 46 munka­egységet kaptak az asszonyok. Amint a munkaegység-jóváírás ér­zékelteti, érdeke volt mindegyik gondozónak, hogy minél kevesebb elhullás legyen. Hisz’ a gondozá­sért járó havonkénti 24 munkaegy­ségen kívül minden ezer csibe után 40 munkaegységet kapott ami nem volt lebecsülendő, különösen, ha azt is tudjuk, hogy a meglehe­tősen szikes, vizenyős, egyszóval gyengén termő földdel rendelkező! körösladányi Dózsa Termelőszö­vetkezetben azért tavaly is 24 fo-NÉPFRONT-HÍREK Csorvason a község termelőszö­vetkezeti vezetői, szakemberei ré­szére nagy sikerű szakmai dél­utánt rendezett a könyvtárban a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Jelen volt a községi tanács elnöke, a járási népfront-bizottság titkára is. Tímkó Béla, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum igazga­tója A termelékenység emelése, az önköltség csökkentése a terme­lőszövetkezetekben címmel tartott igen színvonalas, lenyűgöző elő­adást. Az érdeklődésre jellemző, hogy egész délután, késő estig ta­nácskoztak, s huszonöt kérdést tettek fel a kitűnő előadónak. • Gyomán Joó Mihály mezőgazda­­sági felügyelő, a járási népfront­­bizottság elnökségi tagjának kez­deményezésére a községbeli ter­melőszövetkezeti vezetőknek, mun­kacsapat- és brigádvezetőknek — 38 résztvevővel — tartanak tanfo­lyamot. Az igen értékes összejö­veteleken kéthetenként értékelik a közös gazdálkodás eredményeit. • Békésen népfront-elnökségi ülé­sen értékelték az elmúlt év mező­­gazdasági munka verseny ének eredményeit, megbeszélték az idei tennivalókat. Valameny­­nyi községben is már meg­tárgyalták a feladatokat, több ter­melőszövetkezetben megalakulnak a mezőgazdasági munkaversenyt szervező bizottságok. A járásban negyedévenként, a falvakban pe­dig agy-egy idénymunka — pél­dául növényápolás stb. — befeje­zése után értékelik a verseny eredményest. A mezőgazdasági munkaverseny beindulása előtt a népfront-bizottságok elnökei ta­nácskozásra ülnek össze a járási székhelyen. A járási népfront-elnökségi ülés második napirendi pontjaként megtárgyalták a honvédelmi munka segítését a járásban, ae MHS járási elnökségé­nek úásos beszámolója alap­ján. Elhatározták, hogy a köz­ségekben az eddiginél jobban ösz_ szehangolják a honvédelmi mun­ka támogatását, kölcsönös együtt­működést teremtenek, s másfél hónapon belül a Hazafias Nép­front és az MHS-alapszervi elnök­ségek együttes üléseken beszélik meg a tennivalókat. Határozat született arról is, hogy a népfront­­bizottságok segítsék a honvédelmi jellegű előadásokat. • Az endrödi Üj Barázda Terme­lőszövetkezetben 18 résztvevővel állattenyésztési szakmunkás-tan­­folyamot indított januárban a he­lyi népfront-bizottság. Azóta rend­szeresen megtartják az előadáso­kat, s április első felében lesz a vizsga. CB. 14 rintnál többet ért egy-egy munka­egység. Bizonyára akad olyan termelő­szövetkezeti vezető, aki azt mond­ja: túlságosan bátran cselekedtek a szövetkezet gazdái, amikor há­zakhoz adták ki nevelésre a 44 ezer náposcsibe jó részét. Ügy vél­jük, a bátorság mögött valami lé­nyeges gondolat húzódott meg, amikor így cselekedtek. Mégpedig a bizalom. S a szövetkezet asszo­nyai bizalommal válaszoltak. Be­bizonyították, hogy szükségmegol­­dásként a régi módszerek és az abból adódó körülmények között aránylag elenyészően kevés elhul­lással lehet baromfit nevelni s hogy egyáltalán nem felejtették el a baromfinevelés hogyanját. Szat­mári Istvánná, Szabó Károlyné, Elek Gizella és a többiek alig egy­néhány százalékos elhullással ne­veltek fel sok ezer naposcsibét. S hogy a szövetkezet mennyire ta­lálta meg a számítását? Csak a szerződésileg lekötött 25 670 baromfi — ami 203 mázsa volt — 560 ezer forint jövedelmet hozott a közös kasszába. A több ezer súlyon alul maradiakat pedig szabadpiacon, Budapesten és más­hol értékesítették, melyből 120 ezer forintot kaptak. És ami ismét a szövetkezet asszonyait dicséri: az említett naposcsibékből a sar­kad! Kossuth és a dévaványai Szabad Föld Tsz-ek kétezer csibét vásároltak meg a körösladányi Dó­zsa Termelőszövetkezettől tenyész­­baromíinak. A naposcsibe-nevelésen kívül a 130 mázsa pulykáért 247 ezer, a 18 mázsa gyöngyösért 50 ezer, a 67 mázsa pecsenyekacsáért 132 ezer forintot kaptak. Mindent egybe­vetve, a körösladányi Dózsa Tíz­nek tavaly baromfinevelésből ke­reken egymillió forint jövedelme lett Pontosan annyit hozott a közös kasszába a baromfinevelés, mint amennyi kiesés volt a növényter­mesztést)«!. Azt nem számítottuk ki, hogy mit jelent ez egy munkaegységér­téket tekintve. Egy azonban bizo­nyos: ha a Dózsa Tsz gazdái nem nevelnek baromfit, ami pótolta a növénytermesztésben a silány mi­nőségű föld és a kedvezőtlen idő­járás miatt bekövetkezett kiesést, nem osztottak volna munkaegysé­genként 24 forinton felül. S hogy megtalálták számításukat a szö­vetkezet gazdái a baromfinevelés­ben, azt bizonyítja az is, hogy most újabb 42 ezer naposcsibére adtak be igénylést a keltetőállo­máshoz, amelyből 34 ezerre szer­ződést kötöttek. Ezenkívül a tava­lyi évhez hasonlóan az idén is lesz pulykájuk, kacsájuk. Még na­gyobb lett volna a szövetkezet jö­vedelme, ha a baromfineveléssel párhuzamosan, megfelelő törzsál­lományuk esetében tojást is adtak volna el. Amint a körösladányi Dózsa Termelőszövetkezet példája érzé­kelteti, bármennyire is próbálják ! többen az ellenkezőjét állítani: j jövedelmező szövetkezeti gazdasá­gainkban a baromfinevelés. S a gondozók egyénileg is jól megta­lálják számításukat. És amiről még nem szóltunk: nemcsak az or­szág húsellátásában segít a több baromfi, hanem exportra szállítás esetében, többek között a mező­­gazdasg számára igen fontos erő- és munkagépeket kapunk más or­szágokból csibéért, pulykáért, ka­csáért. És vajon honnan várhat a népgazdaság, többek között mind több baromfit is, ha nem a terme­lőszövetkezetektől ? Balkus Imre Gyorsítsuk meg az őszi gabonák fejtrágyázását! Őszi gabonavetéseink — különö­sen a külföldi búzafajták — igény­lik a téli fejtrágyázást. Termelőszö­vetkezeteink vezetői több éven át meggyőződtek a téli fejtrágyázás hasznosságáról. S most, március 6-a lévén, nem lesz haszontalan dolog bogozni: hogyan is állunk megyénk termelőszövetkezeteiben e fontos tennivalóval. A megye őszigabona téli fejtrá­­gyázási terve mintegy 90 ezer hold volt. A szükséges műtrágyát ter­melőszövetkezeteink — egy—két eset kivételével — időben megkap­ták. Az lett volna a helyes, ha március elejére különösen a 70 000 hold külföldi bűzafajtákon befeje­zik szövetkezeteink a fejtrágyázást. Ez azonban nem így történt. Már­cius 1-ig a 70 000 hold külföldi búzából csak 47,5 ezer holdon fej­trágyáztak. S máris adódik a kér­dés: Vajon mi ennek az oka, a magyarázata? Több termelőszövetkezet vezető­je előszeretettel hivatkozik a téli hónapok kedvezőtlen időjárására. S ebben bizonyos tekintetben igazuk van. Nem lehet azonban a fejtrá­gyázásban tapasztalt meglehetősen nagyarányú lemaradást minden­áron a kedvezőtlen időjárással in­dokolni. Meddő dolog azt bizony­gatni: csak az időjárás az oka an­nak, hogy a 90 ezer hold őszi ga­bonából, most, március 6-án is mindössze 69 ezer hold, vagyis az egésznek 76,6 százaléka van fejtrá­gyázva. Más körülmények is befo­lyásolták azt, hogy a tervezett őszi gabona fejtrágyázásából jelenleg is 21 ezer hold lemaradás van. A le­maradást nem árt ott is keresni, hogy igen sok termelőszövelkezet­­ben elmulasztották kihasználni a hajnali fagyokat, amikor géppel is nyugodtan lehetett volna műtrá­gyát szórni. A másik ilyen mulasz­tás: sok helyen nem alkalmazták a kézi műtrágyaszórást. Vártak arra, hogy a földekről elolvadt hótakaró után vagy megfagyjon vagy meg. száradjon a föld, s géppel fejtrá­gyázhassanak. Néhány olyan tér. melőszövetkezet is akadt a megyé­ben, ahol a téli fejtrágyázásra, kü­lönösen a külföldi búzafajtákra szánt műtrágyát az őszi szántások­ra szórták el, s mire az újabb igénylés hozzájuk megérkezett, február végét mutatott a naptár. A lemaradás ilyen vagy olyan ol­dalról való magyarázatával azon­ban nem mennek sokra termelőszö­vetkezeteink. Március 6-a van, te­hát sürgős cselekvés vár termelő­­szövetkezeteink vezetőire, gazdáira. Különösen a külföldi búzafajták várják még a vegetáció bekövet­kezte előtt a fejtrágyázást. S a mintegy 21 000 hold műtrágyázásra váró ősziek nem várhatnak arra, hogy a gépet megbírja a föld. Mi­vel máris elkésett a fejtrágyázás, a legsürgősebben lássanak hozzá sző. vetkezeteinkben a kézi szóráshoz. Amikor pedig lehetőség nyílik a gé­pek alkalmazására, gyorsítsák azzal is e fontos munkafolyamatot. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya szakemberei szerint a jelen­legi időjárást tekintve, előrelátha­tóan csak március 15-re lehet be­fejezni az őszi gabonafélék fejtrá­gyázást. Nem valami kecsegtető ki­látás ez. különösen a külföldi búza. fajták esetében. Termelőszövetkeze­teink, mivei ismerik a fejtrágyázás sokoldalú előnyét, éppen ezért gyorsítsák meg ezt a munkafolya. matot. Egyrészt saját érdekük ez, másrészt pedig az ország javát szolgálja. Mert csak a megfelelő agrotechnika időbeni alkalmazásá­val várhatnak nagyobb terméshoza­mot a közös gazdaságok. S ennek elengedhetetlenül fontos feltétele a téli fejtrágyázás. B. I. A pártszervezet javaslatára önelszámolásra rendezkedik be a gyulai Aranykalász Tsz minden brigádja Békés megye egyik legfiatalabb termelőszövetkezetében, a híres állattenyésztő középparasztok ala­kította gyulai Aranykalász Tsz­­ben sok segítséget kap a kollektíva a pártszervezettől. A kommunis­ták javaslatára jár rendszeres téli oktatásra 60 pártonkívüli termelő­szövetkezeti tag, a pártszervezet kezdeményezésére vezetik be ez évben a jobb munkára ösztönző premizálást, a könyvelés pedig megkezdi az önköltségszámítást. Örömmel fogadta a tagság azt a ja­vaslatot is, hegy minden brigád legyen önelszámoló. Így pontosan megállapíthatják év végén, ki ho­gyan gazdálkodott. A növény-ter­mesztésben például kiderül, hogy azonos körülmények között melyik brigád termelt olcsóbban. Így a jó tapasztalatokat a következő évben már a termelőszövetkezet egész területén hasznosíthatják. Az Aranykalász Termelőszövet­kezet pártszervezete nagyra érté­keli a fiatalok és az asszonyok munkáját. Gondoskodik arról is, hegy munka után megfelelő szó­rakozás álljon a tanyavilág lakói­nak rendelkezésére. Az elkövet­kező hónapokban bevezetik a vil­lanyt a termelőszövetkezet épüle­teibe s a szépen berendezett klub­szobába azonnal megvásárolják a televíziót. A várostól több kilomé-GondosHodnak az idős tsz-tagokró! A nagykamarási Ságvári Ter­melőszövetkezetben igen sokat tö­rődnek az idős termelőszövetke­zeti tagokkal. A háztáji földet a szövetkezet térítés nélkül szántja fel és munkálja meg. Ezenkívül a föld járadékot is nagyobb érték­ben fizetik ki, mint a többi tsz­­tagnak. F. A. ternyire lakó termelőszövetkezeti tagok részére addig is sok kedves előadást, felejthetetlen estét ren­dez a helyi pátszervezet, a KISZ és a nőtanács. Itt a tavass! Családi házak építését, alakítását OTP-köicsönnel vagy készpénzfizetéssel kulcsátadásig vállaljuk Asztalos, kőműves, ács, villany­­szerelő, kovács, szobafestő, má­zoló, lakatos, üvegező, portálozási részlegeink mindenkor kisipari mi­nőségi munkával és figyelmes ki­szolgálással állnak kedves megren­delőink rendelkezésére. Tervezési munkát is vállalunk Keresse fel bizalommal szövetkeze­tünket! Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz vezetősége Telefon: 88. n$

Next

/
Thumbnails
Contents