Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

4 N ÉP ÚJ S AG 1962. március 6., kedd A battonyai községi pártbizottság tevékenyen segíti és irányítja a népművelési munkát szuszára gatyában ereszkedtek a Még jói emlékezünk azokra az kiökre — hiszen nem szükséges visszamenni a régmúltba —, ami­kor Battonyán a népművelési mun­ka egy helyben topogott. Mehet­tünk akár a községi pártszervezet­hez, akár a tanácshoz, egyazon vá­laszt kaptuk: — nézzünk szét a művelődési otthonban, s az eivtár­­sak máris szívesebben beszéltek mezőgazdasági vagy egyéb dolgok­ról, mint népművelésről. A kultu­rális tevékenység valóban csupán a művelődési otthonra korlátozódott, s ott is aszerint lüktetett vagy ha­lódott, hogy milyen igazgatója volt. Holott ma mór köztudott, hogy a fala népének a kultúrálod ása a falu szocfiaiizálódásának, igazi közösségi erővé alakulásának a hajtómotorja. Az újuló, gyökeresen átalakuló pa­raszti élet Igazi megértése teszi gon­dolkodásban és cselekedetekben elevenné, céltudatossá, egyéni ér­dekénél messzebb látóvá a gazdál­kodó embert. Hogy így lehessen, ahhoz persze nem elég egy, a köz­ségben topográfiáikig pontosan meghatározható objektum — mű­velődési otthon —, s annak — jól­­rosszifl — élettel való megtöltése. A népművelés ezerszerte sokoldalúbb, mélyebb, szerteágazóbb feladat. Ahhoz, hogy ez a bonyolult munka jól szerveződjék, és az eddiginél nagyobb eredményesség kilátásával indulhasson, szükség volt a falu társadalmi szerkezetének arra az alapvető változására, amit úgy ne­vezünk, hogy „tsz-közsóg". A tétel persze fordítva is igaz: a falu el­vezetése a szocialista mezőgazdál­kodás, a szövetkezeti élet útjára nem sikerült volna a felszabadulás óta tartó szakadatlan, szívós, meg­győző, felvilágosító vagyis népne­velő munka nélkül, ennek az igaz­ságnak a másik oldala azonban mégis csak az, hogy az egyéniből a szövetkezetibe jutott élet minden eddiginél fogékonyabb, alkalma­sabb a szocialista kultúra további befogadására. Battonya is tsz-köz­­ség. Ahogyan azzá alakult, ezt a változást érdekesen, elgondolikozta­­tóan szövegezte meg magának a battonyafl nép, valahogy ilyenfor­mán: — Még az ötvenkilenc—hat­vanas évben morcosak voltunk, új volt nagyon a szövetkezeti forma. Hatvan—hatvanegyben már odia­­fejlőditünk felfogásban: ha egyszer benne vagyunk, hát csináljuk, em­berek! Most meg mindjobban érez­zük, hogy a tsz a mi igazi dolgunk és javadalmunk, nem más. Körülbelüli így van ez a közös­ség termelési kedvét illetően. Kul­turálódó« tekintetében meg olyas­mikben mutatkozik, mint hogy a tsz-ekben, nöbizottságd üléseken is mind gyakrabban hangzik el az, hogy „tanuljunk és tanuljunk . . Például a Béke Tsz egyik ilyen ülé­sén nyomban 4 asszony jelentke­zett, hogy ők pedig elvégzik a nyolc általánost. A közös szórako­záshoz való kapcsolat Is más, mint akár néhány esztendővel ezelőtt volt. A nyáron befogtak a tsz-ek szekereibe, felberregtek a pótko­csik előtt a Zetor-vontatók, és az egész falta elkerekezett, szekerezett Tótkomlósra fürdeni. Többségük azelőtt — egyéni borában — só­sán engedett meg magának ekko­ra „fényűzést”. Másik aprőságos és mégis az idők nagy változását mu­tató jelenség volt az is, hogy azok testet űjjászülő jó komlósi vízbe, ha egyáltalán eljutottak oda, most a legtermészetesebb magatartással, az álszemórem félrevetésével sétáltak „fecsike” fürdöailkalmatosságbam a medencébe. Bizony, a nagy válto­zás sokszor ilyen semmiségeken is remekül mérhető. És minden apró, közepes meg óriási átalakulás mö­gött tolóerőként ott az „embert okosító akarás” szervezett igyeke­zete, a népnevelő-munka. Mondja is a battonyai pártbizottságon Ne­mes István párttitkár: — Mióta megvan a művelődési bizottság — ami tudvalévőén szé­lességben és mélységben való kul­turális irányítás —, azóta a község­ben a művelődés egyikor oly mosto­ha kérdése állandóan a középpontban van Hogy mást ne mondjunk, például március 7-én a párt-vb.-n egyetlen napirendi pontként a községi nép­művelés^ munka szerepel. Tehát nem csupán futó említés, mellékes megjegyeznivató, nem is afféle kö­rítés többé, hanem teljes értékű pártfeladat. Éppen ezért a műve­lődési bizottság alakulásakor na­gyon ügyeltek arra, hogy ne vala­miféle formális szerveződés történ­jék. Miután a párt v. b. elvi síkon megtárgyalta az ügyet, a pártalap­­szervi titkárok, a tanácsiak, a tsz­­elnökök és a pedagógusok is meg­hányták-vet ették — az irányelvek alapján — a battonyai kulturális feladatokat, tennivalókat. Könnyen helyrehozható hiba is történt; az ér­telmiségiek esetében megfeledkez­tek a többiekről, az orvosokról, ügyvédiekről, agronómusokról stb. Azóta helyre is hozták a mulasztást. Viszont örvendetes, hogy amíg az­előtt a párt, a tanács, s a tsz-ek vezetői csak a gazdasági vonalat nézték, most már a népművelésért való aggódásból, az érte való küz­delemből is mindjobban kiveszik részüket. Nemes elvtárs szerint is ez valóban így van, másrészt azt állítja, hogy a párttagságot még nem sikerült kimozdítani a „holt­pontról”, még meg kell győzni őket arról, hogy amiként a tsz-szerve­­zést közös erővel vitték diadalra, akként a község lakóinak a kultu­rális felemeléséért i6 meg kell küzdeni mindnyájuknak, kivétel nélkül. Nagyon helyesen je­gyezte meg ez irányú érdeklődé­sünkre Rusz Gyula elvtárs, a Béke Tsz párttitkára: — Az emberek lesük, hogy a ve­zetők és a párttagok példát mutat­nak-e mindabban, aminek a szük­ségét, fontosságát oly fennen hirde­tik. A kultúra dolgában sincs ez másként. A battonyai népművelés „vezér­karának”, a művelődési bizottság­nak — a gyakorlattól eltérően — nem a községi párttitkár ae elnöke, vagyis nem Nemes elvtárs. Azt mondja, van vagy tíz funkciója. So­rolja is, mint a vízfolyás. Hallunk köztük olyanokat, melyek fontos­ságban, jelentőségben nem egyen­értékűek a művelődési bizottság el­nöki tisztével, s mellőahetőek len­nének emez javára, de az a véle­ményünk, ha a községi pártbizott­ság tagjai közt akad arra érdemes eíivtárs, akkor miért ne könnyítsen a spkfelé elfoglalt párttitkár hely­zetén? Álcád is, Szalai elvtárs, a gimnázium igazgatójának, az is­mert geológusnak, Heszfer József­nek a helyettese. Tőle sóik mindent megtudunk abból, ami a művelő­dési bizottság átfogó tervéből már megvalósult vagy affelé halad. Itt van mindjárt egy, amiről az volt mások véleménye, hogy semmi sem lesz belőle. Ideológiai tanfolyam olyan pedagógusok részére, akik az állami vagy pártoktatásból helyszű­ke miatt kimaradtak. Már az első hívásra huszonhatan jelentkeztek, fényesen megcáfolva a kishitüeket. Egyik tsz, a bizottság biztatására kiállítást tervez eddigi életéről. A bizottság mellett működő levelezési csoport létrehozatalával is foglal­koznak. Ez a csoport tájékoztatná Battonya gazdasági és kulturális életéről rendszeresen a Népújságot. Takács László gimnáziumi tanár vállalta ennek nyélbeütését. — A tsz-ek asszonyai, s a nőtanács, illett ve a nőbizottságok a múlt évben közösen megszervezték a májustól novemberig működő napközit, a dolgozó tsz-asszonyak nagy köny­­nyebbségére. Lesz az idén is, s a bizottság mellettük agitál, hogy megvalósíthassák. — A párt ser­kentő hatására a falu 700 főnyi ki­­szese, Szabó Pál KlSZ-titkárral az élen, mindjobban „belenövi” magát a kulturális tevékenységbe. Tanul­nak, szakkörökbe lépnek, színházat játszanak. Lelkesedésük még a köz­ség „átmeneti lakóira”, az olajkűt­­fúrókra is kihat. Nemrég az egyik geológus a színjátszóknál beugrott a főszerepbe. A KISZ egy-egy alka­lomra kibéreli a mozit, s a tsz-, ktsz-fiatalokkail, s diákokkal közö­sen megnézet egy-egy kiemelkedő­en nevelő hatású filmet. Dénes Mi­hály, a művelődési otthon igazga­tója is tagja a művelődési bizott­ságnak, s így az otthon élete, mű­ködése közvetlenül a művelődési bizottság irányítása alatt áM. Is­meretterjesztő előadások, szaktan­­folyamok állandó színhelye. Jelen­leg egy 3 évesre tervezett tanfo­lyam működik, melyen párttitká­­rok, tsz-elnö.kö'k, tanácselnök, KISZ-vezető, a Hazafias Népfront, meg a Főldművesszövetkezet veze­tői is jelen vannak. Mindebből látható, hogy erős zajlásnak indult a kulturális élet Battonyán a párt jótékony irányí­tó munkájának a hatására. Az sem elhallgatandó, hogy ehhez a járási pártbizottság elvtársi segítsége is nagyban hozzájárult. Huszár Rezső Vetélkedő a Balassiban A Kulich Gyula Kulturális Szemle helyi bemutatói során szombaton Békéscsabán, a Balassi Bálint művelődési otthonban há­romszáz főnyi közönség előtt mu­tatkoztak be a részvevők. Nagy sikerrel szerepeltek a Híd- és Vízműépítési Technikum szín­játszói, a MÁV Leánynevelő Inté­zet táncosai, a KPVDSZ Napsu­gár báb-együttese és az egyéni szavalok; Stefán Katalin, Horváth Aranka és Pogány Judit. Nagy tap­sot kapott a két énekes: Mészáros Júlia és Pusztai Rózsa is. Paradicsom alakú zöldpaprikáinak (Erfur-ti aranyérmes Sa­­lánki-féle) egyéves után­­terméséből szállítunk kg­­ként 200 Ft utánvét mel­lett. Haladás Tsz Csanádapáca 121 Egy üzenet Születésének huszadik évfordu­lóját érte meg az Amerika Hangja elnevezésű rádió. Kennedy elnök ez alkalomból arra kérte e vállal­kozás munkatársait, legyenek a tárgyilagos hírközlés prófétái a jövőben is. Hurrá! Egyetértünk. Legyen az Amerika Hangja ugyan­olyan tárgyilagos és igaz, mint aminő akkor volt, amikor még a hitlerista gonosztevők ellen harco­ló amerikai nép akaratát hirdette. De már jó ideje mást hirdet. Em­lékezzünk! Ádáz dühvei uszított Korea ellen, önfeledten tapsolt Guatemala leigázóinak és mind­máig folyton mocskolja Kubát. Ezzel szemben lihegve dicsőíti a NATO, a SEATO, a CENTO és a Bundeswehr vérgőzös szellemét; lovaggá üti Francót és Salazart; a szabadság bajnokainak titulálgat­­ja a földkerekség népnyúzó diktá­torait — Lumumba gyilkosait pe­dig csaknem szentként tiszteli. Ez lenne Amerika igazi hangja? So­ha! Ez Truman hangja, a kémfő-Kinésíek Vasárnap délután a TV-ben a korcsolya Európa-bajnokságon részt vett versenyzők bemutatót tartottak. Békéscsabán a Csaba­gyöngye cukrászdában egy talp­­alattnyi hely sem volt. Amióta fel­szerelték a televíziót, sokkal töb­ben látogatják a cukrászdát (per­sze a forgalom azért nem nőtt). Egy feketére tértem be. Ahogy a putt felé törtettem, többen pisszeg­tek, s úgy néztek rám, mint olyan emberre, akit egy közösségből pil­lanatokon belül kitagadnak. Szo­rongva álltam meg a pultnál. — Álljon arrébb, nem, látom a képet — szólt rám egy asszony­ság. Arrébb álltam. — Nem tudna egy kicsit odébb állni? — bökött oldalba egy férfi. Mit tehettem., kiálltam az ajtóba és ott ittam meg a feketémet. Rejtvény i ki volt áss udvariatlan? Vonaton történt. Egy mama uta­zott 8 éves kislányával és 6 éves fiával. A fülkébe egy idősebb hölgy szállt fel ugyancsak kislá­nyával. — Tessék helyet foglalni — állt fel udvariasan a kislány. Majd az újonnan jött pajtásával barátko­mar gojára nők Dulles hangja, a Wall Street hangja, Spellmann bíboros hang­ja, a vietnami jenki-bérencek hangja, a Fekete Hang hangja. Ha úgy tetszik: az ellenforradal­márok, a puccsisták, a politikai gyilkosok, a fajirtók, a MacCar­­thyk és a John Birchök hangja. Csak azok nevében beszél, akik nem akarják a népek szabadságát és barátságát, akik irtóznak a fegyver nélküli világtól, a leszere­léstől, a békés együttéléstől. Mi magyarok is 1956 októbere óta igen jól tudjuk, miféle tárgyi­lagosság és emberiesség vezérli az Amerika Hangját. Az elnök, úgy látszik, még nem tudja. Rosszul informálták. Persze, az Amerika Hangja egyszer megint az igazi Amerika Hangja lesz. Csakhogy akkor a világreakció nem tapsol többé nekik. A tárgyilagos, igaz és kendőzetlen hírközlés nevében ki kell jelentenünk, ma még — zott. Megcsodálta a kalapkölte­ményét és a rajta lévő bojtot meg is simogatta. Erre a hölgy: — Micsoda szemtelenség, nem szégyelled magad? Hogy mersz hozzányúlni az én lányomhoz? Aztán még hozzátette: — Micsoda udvariatlan gyerekek vannak. A bálna A bálna nagy izgalmat keltett a felnőttek körében is. Délelőtt 10 óra felé két hölgy tolakodott a pénztárhoz. Hosszas törtetés után jutottak be a sátorba. Töviről-he­­gyire megvizsgálták a hatalmas jószágot, majd kijöttek. Ismerős barátnőjükkel találkoztak. — No, milyen volt? — Hatalmas állat — volt rá a felelet. S az egyik még hozzá­tette: — Ha láttad volna, micsoda far« ka van. Jegy nélküli vasárnap Két férfi megy az utcán. Egy harmadikkal találkoznak. — Plova, hova? — érdeklődtek. — Moziba akartam menni, de a Szabadságban nem kaptam jegyet. — Miért nem mész a másikba? — Mert ott lehet jegyet kapni. (Ott a Májusi fagy című új magyar filmet játszották.) Jantyik Tibor a parasztbácsik, akik azelőtt hosz­­^wvwwwwwvwwwvwwwwwwwww Az É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat ács és vasbeton-szerelő szakmunkásokat vesz lel Jelentkezni lehet Orosházán, az üveggyár építkezésénél és Békéscsabán. Kazinczy utca 4. sz. alatt, központi iroda, föld­szint 2. 15040 tapsol... De csak ő ... (kavics) A hét 7. napján

Next

/
Thumbnails
Contents