Békés Megyei Népújság, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 90 «Bér * Világ proletárjai, egyesüljetek I 1063. MÁRCIUS 6., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA xvn. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM Hruscsov: A mezőgazdasági termékek bőségének megteremtése a marxista-leninista tanítás újabb győzelme lesz Moszkva (MTI) Hétfőn reggel, magyar idő szerint nyolc órakor, a nagy Kreml-palotában megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó teljes ülése, amelyen nemcsak a Központi Bizottság tagjai, hanem a mezőgazdasági tudomány művelői, a kolhozok és szovhozok legjobb dolgozói, a helyi és központi pártapparátus mezőgazda­­sági kérdéseikkel foglalkozó funkcionáriusai is részt vesznek; ugyancsak ott van a plénumon számos ismert pártonkívüli szakember és tudós. A teljes ülés részvevői nagy lelkesedéssel fogadták Hruscsovot, a párt első titkárát, aki hoz­záfogott beszámolójának felolvasásához. Hruscsov elvtárs beszéde Moszkva (TASZSZ) A kommunizmus építése ha­zánkban: Nemzetközi kötelessé­günk teljesítése a világ összes for­radalmi erői iránt. A lenini irány­vonalat követjük, és ezt az irány­vonalat támogatja a világot át­fogó kommunista mozgalom, az egész haladó emberiség — jelen­tette ki Hruscsov elvtárs beszá­molója elején, majd hangsúlyozta: Teljes joggal elmondhatjuk, hogy az SZKP új programja, a kommunizmus anyagi és műszaki alapjairól, továbbá a kommunista társadalmi viszonyok kialakításá­ról, és az új ember neveléséről ki­fejtett tervek világszerte óriási hatást gyakoroltak az emberek millióira.'' Az SZKP új programjának gazdag külföldi visszhangja kö­zött találkozhatunk olyanokkal is, amelyekben kételkedés nyilvánul meg aziránt, helyesen teszi-e a program, hogy a népnek szüksé­ges anyagi javak termelésére he­lyez különös súlyt. Pártprogra­munk egyes bírálói a szovjet kommunistákat szinte olyan em­bereknek próbálják feltüntetni, akik hajlamosak a kommuniz­must valamiféle „terülj asztal­káménak beállítani — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára. Számunkra, minden marxista— leninista számára a kommunista társadalom: a társadalom összes tagjainak teljes szociális egyenlő­sége, valamennyi állampolgár ma­gasfokú öntudatossága és eszmei­sége, az anyagi és szellemi javak bősége, minden dolgozó boldog és ellátott élete egyaránt. A tudo­mányos kommunizmus számára idegen az olyanfajta egyenlőség, mint aminőt az első keresztény gyülekezetek hirdettek a maguk alacsony életszínvonalával, aszké­­tizmusával. A kommunizmust nem lehet elképzelni olyan asztalnak, ahol üres tányérok előtt „maga­san fejlett öntudatú, és teljesen egyenjogú” emberek ülnek. Ilyen , .kommunizmust” hirdetni annyi lenne, mintha arra hívnék meg az embereiket, hogy pálcikával „ka­nalazzák” a tejet. Ez a komma­­nrzmus torzképe lenne. Hruscsov * ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Marx, Engels és Lenin kidolgozta a leendő kom­munista társadalom alapelveit. Ismeretes Marx klasszikus for­mulája. mely szerint a kommunista társadalom magasabb szakaszában az egyének sokoldalú fejlődésé­vel együtt kifejlődnek a ter­melőerők is és teljes erővel bu­zognak a társadalmi javak összes forrásai. Csak ekkor válik lehetővé annak az elvnek a megvalósítása, hogy mindenki képességei szerint, min­denkinek szükségletei szerint. A kommunizmusnak ez a marxista—leninista értelmezése képezi az SZKP programjának alapját, s kifejezésre jut abban a megállapításában, hogy a párt­munka célja: a nép egyre növek­vő anyagi és szellemi szükségle­teinek mind teljesebb kielégítése. Erről megfeledkezni egyértelmű, lenne a kérdés materialista felve­tésétől való eltéréssel, a társadal­mi fejlődés törvényszerűségeinek meg nem értésével, a szubjekti­­vista, idealista álláspontra való süllyedéssel. — Az SZKP programja éppen tanítóink nézeteivel teljes össz­hangban — nem olyan társada­lomnak mutatja a kommuniz­must, ahol a szegények egyenlő­sége alakul ki, hanem olyannak, amelyben megvalósul a társada­lom valmennyi tagjának anyagi bősége és szellemi jóléte, biztosí­tottá válik a személyiség sokolda­lú fejlődése. Az SZKP program­ját áthatja a kommunizmus nagy és nemes eszméje: mindent az em­berért, az ember javára. A kommunizmus anyagi-tech­nikai bázisa megteremtésének rendkívül nagy nemzetközi jelen­tősége van — mondotta a továb­biakban Hruscsov. A két társadal­mi rendszer versenyének és harcá­nak jelenlegi körülményei között szüntelenül növelni kell a szocia­lizmus anyagi erőit az imperializ­mus fölötti győzelem mielőbbi ki­vívása és megszilárdítása érdeké­ben az élet valamennyi területén, vagyis gazdasági, politikai és tu­dományos-technikai vonatkozás­ban egyaránt. Bármiféle eltérés et­től az irányvonaltól azt eredmé­nyezné, hogy megszűnne a szocia­lizmus erőinek az imperializmus feletti fölénye, ez pedig hatalmas kárt okozna a szocialista tábor­nak, az'egész világ forradalmi és felszabadító erőinek. A termelő­erők olyan nagymértékű felien dii lését kell elérnünk, úgy kdl megerősítenünk a szocialista országok gazdasá­gi és védelmi erejét, hogy a szocializmus erői mind meg­bízhatóbban és teljesebben védve legyenek az imperialis­ta agressziótól. Éppen a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer ter­melőerői gigászi fejlődésének kö­szönhetjük, hogy a jelenkori im­perializmus kénytelen számolni a szocialista táborral, a szocializ­mus reális erőivel. A világ haladó közvéleményének egybehangzó el­ismerése szerint a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak ez a hatalma jelenti a legfőbb aka­dályt az imperialista agresszió, az új világháború kiróbbantásának útjában. Ha a szocialista világ a kapita­lizmushoz viszonyítva magasabb életszínvonalat ér el, ezzel ismét meggyőzően bizonyítja a nem szo­cialista országokban élő emberek millióinak a szocializmus előnyeit és újabb hatalmas csapást mér a kapitalizmusra. Nem véletlen, hogy az amerikai imperialistákat leginkább az nyugtalanítja, hogy a program a kommunista bőség megteremtését tűzi ki feladatul. Az amerikai im­perialisták természetesen tisztá­ban vannak azzal, hogy ha a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági vonatkozásban megelőzi a legfejlettebb tőkés országokat is, akkor már az impe­rialisták semmilyen erővel sem tudják megállítani a kommunista eszmék győzelmi menetét. A szocializmus, a kommuniz­mus példájának ereje különösen jelentőssé válik azért is, mert korszakunkban az önálló fej­lődés útjára léptek emberek százmilliói az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok­ban, miután lerázták, vagy le­rázzák a gyarmati rendszer igáját. Ezeknek az országoknak a népei előtt teljes nagyságában felvető­dik a kérdés: milyen úton halad­janak tovább, a kapitalista vagy a nem-kapitalista fejlődés út­ján. Minél nagyobb sikereket arat hazánk és aratnak a szocialista országok gazdaságuk és kultúrá­juk fejlesztésében, népeik élet­­színvonalának emelésében, annál könnyebben döntenek a fiatal nemzeti államok népei a szocia­lizmus mellett. Hruscsov ezután rámutatott, hogy a XXII. kongresszus után az SZKP Központi Bizottságának plénuma első ízben ütt össze a kommunista építés konkrét fel­adatainak megvitatására. A napi­rend: a párt feladatai a mezőgaz­daság vezetésének megjavításá­ban. A plénum előtt, a meaőgag­öaság dolgozói területi értekezle­teket tartottak. Ezeknek az érte­kezleteknek az volt a céljuk, hogy feltárják azokat a folyamatokat, amelyek ma a falvaikban tapasztal­hatók, és helyes következtetése­ket vonjanak le a szocialista me­zőgazdaság további fejlesztéséről. Mi a múltban is hangsúlyoz­tuk, hogy a népgazdaság fellendí­tése az egész nép ügye. Most azonban, amikor kidolgoztuk e fellendülés távlati tervét, amikor hallatlan magaslatokat kell elér­nünk a mezőgazdaság fejlesztésé­ben, a párt újra az egész néphez fordult a felhívással: a szovjet rendszer teljes erejével hódítsa meg ezeket a magaslatokat. A mezőgazdaság a szó szoros értelmében minden ember ér­dekeit érinti. A mezőgazdaság fejlettségének színvonala je­lentősen meghatározza a nép jólétét. Ezért a mezőgazdaság további fellendítését, az élelmiszerek ter­melésének növelését az egész párt, az egész nép ügyének kell tekinte­nünk. A Szovjetuniónak ma szilárd és megbízható bázisa van ahhoz, hogy ellássa a lakosságot hús­sal, tejjel és más termékekkel. Ez a bázis a kolhozok és szovhozok közös állattenyésztése. Hruscsov rámutatott, hogy a párt intézkedései eredményeként: az SZKP Központi Bizottsága 1953. szeptemberi plénuma óta eltelt időszakban a szocialista me­zőgazdaság minden ága jelenté­keny sikereket ért el. Adatokat so­rolt fel, amelyek alátámasztják^ hogy a Szovjetunióban az elmúlt hét-nyolc év alatt megnövekedett a szemestermények, a hús és a tej termelése és állami felvásár­lása. — Ennek ellenére élesen bírál­juk a mezőgazdaság helyzetét — mondotta Hruscsov —. Arról van szó, hogy alapvetően megváltoz­tak a mezőgazdasággal szemben támasztott követelmények. Most nem arról beszélünk, hogy néhány százalékkal emelni kell a szemes­termények, a hús vagy a tej ter­melését. Most másról van szőj (Folytatás a 2. oldalon.) •MM Békeharcosok tüntetése az Egyesült Államokban Amerikai békeharcosok február 14-én hatalmas tüntetést rendeztek New Yorkban a Times Squaren, tiltakozva az Egyesült Államok háborús politikája ellen. A tiltakozó me­net a város több főútvonalán haladt keresztül transzpa­renseivel. A Duffy Squaren ülősztrájkot folytattak. A ké­pen: A békeharcosok ülősztrájkban. (MTI Kiilíöldi képszolgálat.) «MMMaMMtMIM«

Next

/
Thumbnails
Contents